Videón a kremencsuki rakétatámadás, Oroszország ukrán fegyverletételt sürget

Orbán Viktor a szerdai madridi NATO-csúcstalálkozón gyors fegyverszünetet és béketárgyalásokat szorgalmaz majd

– tájékoztatta az MTI-t kedd este Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A magyar miniszterelnök kedd este utazott a spanyol fővárosba, ahol VI. Fülöp spanyol király gálavacsora keretében látta vendégül a Madridba érkezett vezetőket a Királyi Palotában. A magyar kormány hivatalos nyilatkozata szerint Orbán a NATO-csúcson azt az álláspontot fogja képviselni, hogy az ukrajnai háború eszkalációja helyett a béke érdekében tett erőfeszítésekre van szükség.

Gyors fegyverszünet és béketárgyalások: ez a recept az Európát sújtó háborús infláció és a küszöbön álló háborús gazdasági válság ellen.

A magyar kormány közleményében nem árulta el, milyen feltételek mellett tartana elképzelhetőnek egy fegyverszünetet a jelenleg elkeseredett harcokat folytató felek között, milyen eszközökkel tartatná be azt; és egy NATO-tagállamtól legalább is szokatlan módon csak általánosságban, Oroszország elvitathatatlan felelősségének említése nélkül beszélt a „háború eszkalációjá”-ról.

A NATO egy diplomáciai sikert már biztosan elkönyvelhetett a csúcstalálkozó előtt, hiszen Törökországot sikerült rávenni, hogy adja áldását Svédország és Finnország csatlakozására.

Egy cikkbe gyűjtöttünk mindent, amit a tragikus támadásról, az elkövetőkről, a civil létesítmények elleni orosz csapások következetességéről kedd estig megtudtunk

Kedd este a madridi NATO-csúcson a két aspiráns megállapodott a csatlakozási folyamatot eddig blokkoló Törökországgal. A részletekről itt olvashat.

Vitalij Klicsko, egykori nehézsúlyú bokszvilágbajnok, jelenleg Kijev polgármestere (akinek sportolói és politikai karrierjéről itt írtunk részletesen) Madridban, a NATO-csúcstalálkozó helyszíne előtt nyilatkozott a sajtónak, és rajtuk keresztül üzent a katonai szövetség tagállami vezetőinek:

Ébresztő, fiúk! Ti lesztek a következők, egy pillanat alatt a ti ajtótokon is ott kopogtat majd [Oroszország].

Vitalij Klicsko öt évvel fiatalabb testvérével, Volodomirral közösen egyébként nem a kedden kezdődő NATO-csúcson, hanem a csúcstalálkozóval párhuzamosan zajló, nagy védelmi kutatóintézetek által szervezett fórumon vesz részt, és nem tervez találkozót Joe Biden amerikai elnökkel – ellenben a fórumon összefutottak VI. Fülöp spanyol királlyal.

Klicsko arra a felvetésre, miszerint Ukrajna jelenlegi erőivel nem lesz képes teljes mértékben visszafoglalni az invázió óta elvesztett területeit, és Kijevnek esetleg meg kellene barátkoznia némi területi veszteséggel, azt válaszolta, hogy ez a feltétel elfogadhatatlan, és a nyugati szövetségeseknek „minden áron meg kell állítania” az orosz agresszorokat.

Bántalmazni kell a bántalmazót, ez az egyetlen módja annak, hogy megállítsuk. És ebben az esetben Oroszország a bántalmazó.

Klicskó eredetileg a „bully” minősítést alkalmazta Moszkvára, a jelenség nem-politikai megnyilvánulásairól, a bullying kezeléséről itt olvashatja cikksorozatunkat.

(AP)

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden egy, az MTI által szemlézett online sajtótájékoztatón állította, hogy az ukrajnai harcok még a nap lejártáig véget érhetnének, ha Kijev fegyverletételre utasítaná a „nacionalistákat” Peszkov elképzelése szerint ez a következőképp nézne ki:

Kell egy parancs a nacionalista egységeknek, hogy tegyék le a fegyvert, kell egy parancs az ukrán hadseregnek, hogy tegye le a fegyvert, és teljesíteni kell Oroszország feltételeit. És minden véget érhet még azelőtt, hogy ez a nap véget érne.

Oroszország február 24-én arra hivatkozva indított inváziót Ukrajna elfoglalására, hogy Kelet-Ukrajnában ukrán „nacionalisták” (avagy „fasiszták” netán „banderisták”) népirtást hajtanak végre az orosz etnikumú/orosz anyanyelvű lakosság körében. Azonban ahogy az tényellenőrző cikkünkből kiderül, bár az ukrán szélsőjobboldali milíciák 2014 óta gyarapodó katonai erejét és politikai befolyását nem szabad lebecsülni, ez a népirtás szinte kizárólag az orosz propagandában zajlik. A Kreml a háború elején többször állította, hogy nem az ukrán nép vagy hadsereg, hanem az Ukrajnát mintegy foglyul ejtő nacionalista-NATO-barát klikk ellen vív „felszabadító” háborút, azonban a sorozatos tömegmészárlásokat már egyfajta kollektív bűnösséggel igyekezett megmagyarázni.

A Deutsche Welle mutatta be a roncstelepből átalakított, önkéntesek által üzemeltetett hadiipari üzemet. Az ehhez hasonló, az ukrán háborús erőfeszítéseket segítő kezdeményezések nem egyedülállók, a The Drive kedden mutatott be egy eredetileg kerítés- és kaputechnikával foglalkozó céget, mely

szovjet Volgákat házasít össze szovjet KPVT nehézgéppuskákkal

A nagy tűzerejű fegyver hordozása érdekében alapos átalakításon átesett híres-hírhedt személyautók így azután olyan terepjáró pickupokká válnak, mint a közel-keleti milíciák felpimpelt Toyota Hiluxai.

A közösségi médiában kedd délutánra megjelent a kremencsuki rakétatámadás pillanatairól készített videó, amit a közép-ukrajnai város bevásárlóközpontja körüli biztonsági kamerák felvételeiből vágtak össze:

A felvétel a záporozó törmelékektől a magát pánikszerűen a dísztóba vető járókelőn át a gyerekét a detonáció elől egy vaskos fatörzs mögé menekítő férfiig tényleg önmagáért beszél.

Ami a kontextust illeti: A 210 ezres közép-ukrajnai város egyik zsúfolt bevásárlóközpontjába hétfőn csapódott be két rakéta – a becsapódások közti időeltérés miatt látszanak a videón olyan emberek, akik már eleve menekülnek. Volodomir Zelenszkij ukrán elnök korábban azt mondta, az épületben több mint ezer civil tartózkodott a támadás pillanatában, a jelenleg (=kedd délután) is zajló mentési munkálatok során eddig 18 halálos áldozatot ástak ki a romok alól.

A világ vezető gazdaságait tömörítő G7-országok egy közös nyilatkozatban háborús bűncselekménynek nevezték a támadást. Oroszország némi hallgatást követően azzal magyarázta a tragédiát, hogy ők valójában egy fegyverraktárra mértek „precíziós csapást”, és az ott tárolt nyugati lőszer robbanása okozta a tüzet „használaton kívül lévő” kremencsuki bevásárlóközpontban. Ukrajna szerint azonban a létesítménybe egy Oroszország fölött járőröző Tu-22M stratégiai bombázóról indított X-22-es levegő-föld rakéták csapódtak be. Kedd esti tudásunk szerint az sem kizárt, hogy egy rakéta a bevásárlóközpontot találta el, egy pedig a mellette álló raktárépületet (ahol azonban a detonáció mértékéből ítélve biztos nem tároltak lőszert).

Az ukrán hadsereg kedd délután nyugati újságírónak megmutatta a kremencsuki bevásárlóközpont romjai közül előkotort rakétamaradványokat, melyek állítólag egy orosz X-22-es repülőről indítható nagy hatótávolságú rakéta részeit képezték. Ukrajna szerint a rakétát Oroszországból felszálló, orosz légtérben (az ukrán határhoz közeli Kurszk térségében) tartózkodó Tu-22-es stratégiai bombázóról indították.

A tárgyi bizonyítékokat (melyek valódiságáról természetesen innen Budapestről nem tudok meggyőződni) arra az orosz állításra válaszul mutatta be Ukrajna, hogy Oroszország valójában egy fegyverraktárra mért „precíziós csapást”, és az ott tárolt nyugati lőszer robbanása okozta a tüzet „használaton kívül lévő” kremencsuki bevásárlóközpontban.

A 210 ezres közép-ukrajnai Kremencsuk egyik zsúfolt bevásárlóközpontjába hétfőn csapódott be két rakéta. Volodomir Zelenszkij ukrán elnök korábban azt mondta, az épületben több mint ezer civil tartózkodott a támadás pillanatában. A mentési munkálatok kedden is zajlanak, eddig 18 áldozatról érkezett megerősítés. A világ vezető gazdaságait tömörítő G7-országok egy közös nyilatkozatban háborús bűncselekménynek nevezték a támadást.

(Guardian)

A jelenlegi 150 ezerről 400 ezer főre növekszik a lengyel hadsereg létszáma, a kormány több száz rakéta-sorozatvetőt és 32 korszerű, ötödik generációs vadászgépet is vásárol.

– jelentette be kedden Jarosław Kaczyński, a lengyel kormánypárt vezetője, volt miniszterelnök-helyettes. A Jog és Igazságosság (PiS) vezetőjeként és királycsinálójaként Lengyelország legbefolyásosabb politikusának számító Kaczyński csak megtoldotta 100 ezerrel az eddigi 300 ezres létszámbővítési célt, azonban a Toruń városában tartott kampányesemény nagyon komoly eszközbeszerzéseket lengetett be. Ezek szerint a közeljövőben a lengyel haderőt erősíti majd

• nem kevesebb, mint 500 darab HIMARS rakéta-sorozatvetőt, mely jelenleg a világ egyik legfélelmetesebb tüzérségi eszköze (a mennyiség érzékeltetése végett: Ukrajnába eddig 4 HIMARS-t küldött az Egyesült Államok)
• 32 darab ötödik generációs F-35-ös vadászgépet,
• 250 darab M1A2 SEPv3 harckocsit (ez az Abrams modernizált változata, melyet az amerikai hadsereg is csak 2020-ban állított rendszerbe),
• 500, Kaczyński által nem konkretizált harckocsit,
• valamint 8 darab Patriot rakétavédelmi rendszert.

A politikus szerint a fejlesztéseknek köszönhetően Lengyelország képes lesz olyan elrettentő erőt felvonultatni, mellyel el tudja kerülni Ukrajna sorsát. Ezek a tételek nem tűnnek politikai ígérgetéseknek, több beszerzésre már korábban is áldását adta az amerikai védelmi minisztérium (Lengyelország szinte kizárólag amerikai fegyvereket vásárol); sőt, Kaczyński azt nem is említette a bevásárlólistájában, hogy Varsó a régi szovjet Mi-24-es harci helikoptereit Apache vagy Viper amerikai típusra cseréli le.

Jarosław Kaczyński a múlt héten mondott le kormányfő-helyettesi posztjáról, hogy minden erejével a vezető kormánypártra koncentrálhasson. A politikus már tavaly októberben kilátásba helyezte lemondását, amit az ukrajnai háború miatt halasztott el. A Kaczyński vezette PiS éveken át az Orbán-kormány legfontosabb ideológiai-politikai szövetségesének számított, azonban az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta ez a viszony határozottan megromlott, a lengyel politikus is keményen kritizálta a magyar kormányfőt Putyin agressziójával kapcsolatos erélytelensége miatt.

(Poland Daily 24 via Portfolio)

Miközben az orosz csapatok tovább haladnak Ukrajna keleti része felé, az ország ellenállási képessége minden eddiginél jobban függ az Egyesült Államokból és szövetségeseitől érkező segítségtől – írja a New York Times.

Az amerikai lap amerikai és európai hivatalnokokra hivatkozva azt írja, hogy ennek a segítségnek része kommandósok és kémek lopakodó hálózata, amely hírszerzéssel, fegyverekkel és kiképzéssel segíti az országot. Ennek a munkának a nagy része Ukrajnán kívül, jellemzően Németországban, Franciaországban és Nagy-Britanniában zajlik.

Bár Joe Biden amerikai elnök korábban kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem küld csapatokat Ukrajnába, az amerikai lap jelenlegi és volt hivatali forrásai alapján azt írja, hogy a CIA emberei titokban dolgoznak Ukrajnában, legfőképpen a fővárosban, Kijevben. Közben néhány tucat, más NATO tagországból, köztük Nagy-Britanniából, Franciaországból, Kanadából és Litvániából származó kommandós is dolgozott az országban.

A lap forrásai szerint az amerikai hadsereg 10-es számú speciális egységének kommandósaiból, akik a háború előtt Ukrajna északi és nyugati részén gyakorlatoztak, titokban létrehoztak egy koalíciós sejtet, németországi bázissal. A sejtben húsz ország fegyveresei vállaltak szerepet a lap szerint, de ők nincsenek a harctéren.

Ukrajna még ma véget vethet mindennek, ha leteszi a fegyvert, idézi Dimitrij Peszkovot a BBC. Egy újságírókkal folytatott konferenciabeszélgetésen a Kreml-szóvivő azt mondta, Oroszország ukrajnai inváziója – amelyet különleges katonai műveletnek nevez – a tervek szerint halad, és el fogja érni céljait.

Peszkov az esti madridi NATO-csúcs előtt még megosztotta gondolatait a katonai szövetségről is, ami szerinte egyértelműen egy „agresszív” szervezet.

Kedden lezárult a G7 vezetőinek háromnapos találkozója, ahol megállapodtak abban, hogy tovább csökkentik az Oroszországból származó nukleáris, és az ehhez kapcsolódó áruktól való függést. Mérlegelik továbbá a kőolajjal összefüggő szolgáltatások esetleges betiltását, amelyek lehetővé teszik az orosz kőolaj globális szállítását.

A résztvevő országok – Németország, Egyesült Államok, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország – és az Európai Unió képviselői megegyeztek, hogy még ebben az évben létrehoznak egy Klímaklubot a párizsi klímaegyezmény támogatása érdekében. Ezen felül az élelmiszerhiány enyhítésére szólította fel a jelentős élelmiszerkészlettel rendelkező országokat és vállalatokat. További részletek a cikkünkben.

Az ukrán erők kitartanak Liszicsansznkál, közölte a luhanszki terület kormányzója egy interjúban. Szerhij Haidai szerint az orosz hadsereg megpróbálja bekeríteni a létfontosságú várost, ami az utolsó nagyobb ukrán kézen lévő település Luhanszk megyében.

„Napokig semmit sem fognak elérni Liszicsanszkban”, állította Haidai. „A város földrajza nagyon nehéz [a támadóknak]. Vannak kilenc emeletes lakóházak, lejtők, mélyedések és emelkedők.”

Hozzátette: „A mi feladatunk az, hogy az ellenséget minél tovább feltartóztassuk, és a lehető legnagyobb károkat okozzuk nekik. Amíg az orosz hadsereg egy helyben toporog, az idő a mi oldalunkon áll.”

(Guardian)

Olaf Scholz német kancellár után Emmanuel Macron szólalt fel a G7-csúcs zárónapján. A francia elnök szerint egyértelmű, hogy az oroszok háborús bűnt követtek el a kremencsuki bevásárlóközpont elleni támadással.

Macron megismételte Scholz gondolatait, miszerint nem szabad hagyni, hogy Putyin nyerje meg a háborút. Azt ígérte, addig fogják támogatni Ukrajnát, amíg szükséges.

Senki sem gondolja, hogy a háborúnak a következő héten vagy hónapban vége lesz, mondta Macron, aki reméli, hogy az év végéig viszont befejeződik a konfliktus

(BBC)

Egymás után szólalnak fel a világ legnagyobb gazdaságainak vezetői a bajorországi G7-csúcson, a sort Olaf Scholz kezdte. A német kancellár hangsúlyozta, Putyin „nem nyerheti meg” ezt a háborút, a G7 országok pedig továbbra is támogatják Ukrajnát.

„Gazdaságilag és politikailag is költségessé tesszük Putyinnak a háborút”, folytatta a kancellár, aki szerint egyáltalán nem igaz, hogy csak a Nyugat ellenzi az oroszok agresszióját.

Hozzátette, egy Marshall-segélyhez hasonló gazdasági tervet kell majd a nyugati országoknak elfogadniuk, hogy Ukrajnát újra tudják építeni.

(Guardian, BBC)

Egy három hónapos csecsemő kómába került, egy hatéves kislány pedig meghalt a dél-ukrajnai Ocsakov városát ért orosz csapások következtében, írja a Sky News.

A mikolajivi katonai közigazgatás vezetője azt mondta, az ágyúzásban három ember meghalt, hat pedig megsebesült. A régió egyes területein nincs se gáz, se víz, se áram.

Ocsakov pár kilométerre található a stratégiai jelentőségű Mikolajivtől, amit a háború kezdete óta próbálják megszerezni az oroszok. Múlt héten a kikötőváros polgármestere felszólított mindenkit, aki „túl szeretné élni”, hogy azonnal hagyja el a települést.

Mikolajivben mi is jártunk, a helyszínen készült riportunkat itt tudják elolvasni.

A Fehér Ház egyes tisztviselői egyre kevésbé bíznak abban, hogy Ukrajna képes lesz visszavenni az összes területet, amit az elmúlt négy hónapban elvesztett, írja a CNN.

A meg nem nevezett források szerint vita alakult ki Joe Biden amerikai elnök tanácsadói között arról, hogyan kéne Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek megváltoztatnia egy „ukrán győzelem” kritériumait. Ezt ahhoz a lehetőséghez kéne igazítani, miszerint elképzelhető, hogy Ukrajna területe visszafordíthatatlanul összezsugorodott.

Viszont azt is hangsúlyozták, ez a pesszimistább értékelés nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok a háború befejezése érdekében nyomást tervez gyakorolni Ukrajnára, esetleges területi engedményeket ajánlva.

Ezzel az értékeléssel nem mindenki ért egyet. A kormánytagok között többen azt a véleményt osztják, hogy az ukrán erők a háború első napjaihoz hasonlóan ismét felülmúlják az elvárásokat, és egy őszi ellentámadás során jelents területeket tudnak visszafoglalni.

Telegramra kirakott napi helyzetjelentésében azt állítja az orosz védelmi minisztérium, hogy a szomszédos fegyverraktárban tárolt nyugati lőszer robbanása okozta a tüzet „használaton kívül lévő” kremencsuki bevásárlóközpontban.

„Az orosz légierő precíziós rakétákkal csapást mért a kremencsuki ipari telepen lévő fegyver-, és lőszerraktárra. A lőszer berobbanása tüzet okozott egy szomszédos, használaton kívüli bevásárlóközpontban”, áll a közleményben.

Oroszország ENSZ-nagykövet helyettese, Dmitrij Poljanszkij korábban azt mondta, a bevásárlóközpontot ért rakétatámadás „provokáció Kijev részéről”.

Emellett azt írják, az ukrán sorozottak és a külföldi önkéntesek „alacsony színvonalú kiképzésének” köszönhetően egyre többször fordul elő az, hogy egymást lövik az ukrán csapatok.

„Nem emlékszem semmire. Csak arra emlékszem, hogy kórházban vagyok” – válaszolta a BBC-nek egy túlélő egy kremencsuki kórházban.

Makszim Muszienko épp a bevásárlóközpontban dolgozott a támadás idején, a rakéták becsapódása után repeszsérülésekkel és agyrázkódással szállították kórházba. Úgy emlékszik, az üzletben 20-30 alkalmazott és körülbelül 100 vásárló tartózkodott, akik klímaberendezéseket akartak venni.

Makszim hozzátette:

„Egy bevásárlóközpont nem jelent veszélyt Oroszországra.”

A brit kormány egyik minisztere szerint a kremencsuki bevásárlóközpontra mért tegnapi orosz rakétacsapás terrorizmusnak számít, és azt mutatja, hogy „Putyin barbársága nem ismer határokat”, írja a Guardian.

Chris Philip digitális gazdaságért felelős miniszter hozzátette, a civilek elleni támadás nem egyszeri eset volt. „Nincs hadászati oka egy bevásárlóközpont bombázásának. Mint ahogy nincs egy szülészeti kórház bombázásának sem, és a mariupoli színház elleni támadásnak sem volt. Ezek mind az orosz kormány által következetesen végrehajtott atrocitások részei.”

Két orosz rakéta csapódott be hétfőn egy zsúfolt bevásárlóközpontba Kremencsukban. Zelenszkij ukrán elnök korábban azt mondta, az épületben több mint ezer civil tartózkodott a támadás pillanatában. A mentési munkálatok jelenleg is zajlanak, eddig 18 áldozatról érkezett megerősítés.

A világ vezető gazdaságait tömörítő G7-országok egy közös nyilatkozatban háborús bűncselekménynek nevezték a támadást.

Lejárt a türelmi idő Oroszország kötvényfizetéseire, így hivatalosan is beállt az ország fizetésképtelensége – hivatkozik a CNN a Moody's hitelminősítő cég hétfő esti közleményére. Oroszország legutóbb a bolsevik hatalomátvétel után, 1918-ban vált fizetésképtelenné, akkor a kommunisták hivatalosan is megtagadták a cári rezsim által felvett hitelek visszafizetését.

Oroszországnak ugyan lenne pénze kifizetni a hitelezőit, de a nemzetközi szankciók megtiltották nekik, hogy külföldi bankoknál és devizában fizessenek, így hivatalosan pénzügyi nemteljesítőkké minősültek.

Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter vis maiorra hivatkozott, és bohózatnak nevezte, hogy fizetésképtelenek lennének. Szerinte bárki mondhatja rájuk, hogy fizetésképtelenek, de amíg mindenki tudja, hogy valójában lenne pénzük kifizetni az adósaikat, addig ez nem igazi fizetésképtelenség.

Vlagyimir Putyin azt tervezi, részt vesz a G20 országok novemberi, indonéziai csúcstalálkozóján – idézi a Politico az orosz elnök egyik tanácsadóját.

A G20 a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az egész Európai Uniót tömörítő szervezet. A vendéglátó indonéz elnök meghívta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is, annak ellenére, hogy Ukrajna nem tagja a csoportnak.

A nyugati vezetők között jelenleg nincs konszenzus arról, hogy bojkottálják-e a G20-at az orosz részvétel miatt. Olaf Scholz német kancellár hétfőn azt nyilatkozta, hogy még nem döntötte el, elmegy-e a csúcstalálkozóra, ha Putyin is részt vesz rajta.

A ZDF-nek adott interjújában Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott, a G20 túl fontos a világ fejlődő országainak ahhoz, hogy engedjék Putyinnak a tömörülés megbénítását.

Kijött a brit védelmi minisztérium menetrendszerűen érkező hírszerzési összegzése a háború fejleményeiről. A következőket állapítják meg:

• Az ukrán erők tovább erősítik védelmi állásaikat Liszicsanszknál, az utolsó ukrán kézen lévő városnál Luhanszk megyében.
• Június 24-e és 26-a között az orosz hadsereg „szokatlan intenzitással” vetett be nagy hatótávolságú rakétákat Ukrajna-szerte. A minisztérium szerint ezeket a fegyvereket stratégiai fontosságú célpontok ellen tervezték, de az oroszok nagy számban alkalmazzák őket taktikai előnyszerzés céljából.
• Hasonlóképpen, Oroszország „hat hadseregcsoport alapelemeit” vetette be Szeveredonyecknél, de csupán taktikai sikereket ért el.
• Az orosz fegyveres erők „egyre inkább kiüresednek”, a csökkent harci hatékonyságuk pedig hosszútávon valószínűleg tarthatatlan.

Az MTI az Országos Rendőr-főkapitányságra hivatkozva azt írja, 10 243-an érkeztek Ukrajnából Magyarországra hétfőn.

Az ukrán-magyar határszakaszon 5912 ember lépett be Magyarországra, a román-magyar határszakaszon pedig 4331-en mondták azt, hogy Ukrajnából jöttek.

Vonattal 165 ember, köztük 78 gyerek érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre.

A világ vezető gazdaságait tömörítő G7-országok közös nyilatkozatban ítélték el a “förtelmes” orosz támadást Kremencsuk forgalmas bevásárlóközpontja ellen, írja a Guardian. Szerintük a rakétatámadás ártatlan civilek ellen irányult, és háborús bűncselekménynek minősül.

“Nem nyugszunk, amíg Oroszország be nem fejezi az Ukrajna elleni kegyetlen és értelmetlen háborúját. Vlagyimir Putyin orosz elnököt és a többi elkövetőt felelősségre fogjuk vonni”, áll a nyilatkozatban.

Stephane Dujarric, az ENSZ szóvivője azt mondta, se civileket, se ”semmilyen polgári infrastruktúrát, nyilvánvalóan a bevásárlóközpontokat is beleértve, soha, de soha nem szabadna célba venni"."

Kedd hajnalban még 16, nem sokkal később már 18 kremencsuki halálos áldozatról számoltak be ukrán tisztségviselők, írja a Guardian. Jelenleg is zajlanak a mentési munkálatok, így arra lehet számítani, nap közben tovább növekszik majd az áldozatok száma.

Az épületet szétszedik, hogy a romok alatt túlélők után kutassanak, ez jól látszik az ukrán katasztrófavédelem által közzétett videón.

• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök légvédelmi rendszereket kér a G7 országaitól az oroszok rakétái ellen. Nagy hatótávolságú rakétarendszereket is küldene az Egyesült Államok Ukrajnának a CNN szerint, erről a héten jöhet bejelentés Washingtonból.
• Több mint száz év után először nem tudja teljesíteni Oroszország a külföldi államadósságát – de nem anyagi, hanem technikai okokból.
• Egyre inkább a tartalékosokra támaszkodnak az oroszok, de általános mozgósítás még nem lesz – jelentette a brit hírszerzés.
• Orosz jelentések szerint öt irányból támadják a megszálló csapatok Liszicsanszkot. Luhanszk megye ukrán kormányzója evakuációra szólította fel a több ezer lakost, akik még a városban maradtak.
• Kremencsukban két orosz rakéta talált el egy bevásárlóközpontot, az épületben az ukrán elnök szerint több mint 1000 civil tartózkodott. Egyelőre 13 halálos áldozatról tudnak.

Hétfői tudósításunk a háború 124. napjáról itt olvasható.

Oroszország ENSZ-nagykövet helyettese, Dmitrij Poljanszkij a Telegram szerint azt sugallta, hogy az ukrajnai Kremencsukban lévő bevásárlóközpontot ért rakétatámadás „provokáció Kijev részéről”. A bevásárlóközpontot hétfő délután két orosz rakéta találta el, az épület kigyulladt, miközben több mint 1000 civil tartózkodott benne. Egyelőre legalább 13 halottról tudni.

„Meg kell várni, hogy mit mond a védelmi minisztérium, de már így is túl sok a szembetűnő ellentmondás. Erre van pont szüksége a kijevi rezsimnek, hogy a NATO-csúcstalálkozó előtt továbbra is Ukrajnára figyeljenek”

-fejtette ki álláspontját Poljanszkij.

Két orosz rakéta csapódott be hétfőn egy zsúfolt bevásárlóközpontba Kremencsukban. Zelenszkij elnök korábban azt mondta, az épületben több mint ezer civil tartózkodott a támadás pillanatában.

Az ukrán tisztviselők hétfő este fél 8-kor legalább három halálos áldozatról és 40 sérültről számoltak be. Ez a szám este 9 környékén megemelkedett, a helyi hatóságok legalább 10 halálos áldozatról számoltak be, 10 körül pedig már 13 volt a halálos áldozatok, 53 a sérültek száma.

A rakéták hatalmas tüzet okoztak, az égen sötét füst gomolygott a bevásárlóközpont felett. A regionális ukrajnai mentőszolgálat arról beszélt, nem tudják, hány ember ragadhatott a romok alatt. Dmitro Lunin, a régió kormányzója szerint azonban a nagy tűz és a sok füst miatt kicsi az esély arra, hogy túlélőket fognak találni az bevásárlóközpont romjai alatt.