Zelenszkij: Ha a megszállók azt hiszik, hogy Liman vagy Szeverodonyeck az övék lesz, tévednek

2022. május 27. – 07:45

frissítve

Zelenszkij: Ha a megszállók azt hiszik, hogy Liman vagy Szeverodonyeck az övék lesz, tévednek
Mentők dolgoznak egy orosz légicsapás által megrongált ipari épület helyszínén a Donyck megyei Bahmut városában május 27-én – Fotó: Serhii Nuzhnenko / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

„A donbaszi helyzet a várakozásoknak megfelelően nagyon nehéz. A megszállók a háború századik napjára próbálják elérni azokat a célokat, amelyeket a háború február 24. kezdete utáni első napokban reméltek elérni. Ezért maximális tüzérséget, maximális tartalékokat összpontosítottak Donbaszban” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a pénteki esti beszédében.

„Ha a megszállók azt hiszik, hogy Liman vagy Szeverodonyeck az övék lesz, akkor tévednek. Donbasz ukrán lesz. Még ha Oroszország pusztítást és szenvedést is hoz mindenhová, mi akkor is újjá fogunk építeni minden várost és minden közösséget. Nem volt, és nem is lesz alternatívája az ukrán zászlónak ezen a területen”

– jelentette ki Zelenszkij. Az ukrán elnök arra is kitért, hogy a kikötők orosz blokádja miatt élelmiszerhiány van a piacon, ami áremelkedést idéz elő. „Következésképpen politikai káosz alakul ki azokban az országokban, amelyek leginkább függnek az exportunktól” – tette hozzá.

Leszedték az ukrán zászlót a kirgizisztáni Vlagyimir Putyin-hegycsúcsról – jelentette be pénteken Eduard Kubatov, a kirgiz hegymászószövetség elnöke. „Kellemetlen számomra, hogy belerángattak a politikába... A kirgiz hegyeken kirgiz zászlóknak kell lobogniuk, ebben biztos vagyok” – mondta Kubatov, aki azt állította, hogy az ukrán zászló eltávolítása a szövetség saját kezdeményezésére történt.

A hét elején kikerült egy Twitter-videó arról, hogy valaki ukrán zászlót tűzött ki az orosz elnökről 2011-ben elnevezett, korábban névtelen 4446 méter magas hegycsúcsra. A videó készítőjét és hegymászó társát a rendőrség kihallgatta, de végül nem emeltek ellenük vádat, annak ellenére sem, hogy a kirgiz rendőrség korábban azt javasolta, hogy az elkövetőket pénzbírsággal sújtsák. A hegymászó nem ismerte el, hogy ő tűzte volna ki a zászlót, szerinte „valamiféle huligánok” lehettek azok.

Miután az ukrán kormány is felkapta a történetet, a kirgiz hegymászószövetség tagjai csütörtökön leszedték a zászlót, és egy kirgiz zászlót tűztek ki helyette. A szövetség vezetője, Kubatov az AFP-nek azt mondta, „semmiféle politikai szándék” nem állt a döntés mögött.

(The Moscow Times)

A moszkvai patriarchátus alá tartozó ukrán ortodox egyház pénteken közölte, hogy megszakítja kapcsolatait Oroszországgal a háború miatt. Az egyház ezzel „teljes függetlenséget” hirdetett Oroszországtól, ami történelmi lépés – írja az AFP.

„Nem értünk egyet Kirill moszkvai pátriárka álláspontjával a háborúval kapcsolatban” – közölte az ukrán ortodox egyház, utalva az orosz ortodox egyház vezetőjére, aki Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli szövetségese. Egyúttal kinyilvánították az ukrán ortodox egyház teljes függetlenségét és autonómiáját. „A zsinat elítéli a háborút, mivel az Isten »ne ölj!« parancsolatának megszegése” – közölte az egyház, és részvétüket fejezték ki a háború elszenvedőinek.

A függetlenné és önállóvá válás érdekében módosításokat fogadtak el az egyház működését szabályozó okiratban. Emellett javasolták a párbeszéd kialakítását a konstantinápolyi pátriárka által autokefálnak, azaz önállónak elismert új ukrán ortodox egyházzal, az egyesülés gondolatát azonban elvetették – írta az Ukrajinszka Pravda.

Emberek gyűlnek össze az ortodox húsvét ünnepére a moszkvai patriarchátus alá tartozó zaporizzsjai székesegyháznál 2022. április 24-én – Fotó: Ed Jones / AFP
Emberek gyűlnek össze az ortodox húsvét ünnepére a moszkvai patriarchátus alá tartozó zaporizzsjai székesegyháznál 2022. április 24-én – Fotó: Ed Jones / AFP

Konstantinápoly 2019-ben adta meg az autokefál státust az ukrán ortodox egyháznak, miután a több részre szakadt egyház egyesült és újjáalakult, valamint új vezetőt választott Jepifanyij metropolita személyében. Az Ukrajnában röviden moszkvai patriarchátusnak nevezett egyházi „szárny” azonban nem egyesült az új ukrán ortodox egyházzal. Az Ukrajinszka Pravda szerint a Moszkvához hű „szárny” mindig is azt állította magáról, hogy független az orosz ortodox egyháztól, ténylegesen viszont annak része volt. Vezetője, Onufrij metropolita tagja az orosz ortodox egyház szinódusának.

A háború kezdete óta egyre több egyházközösség vált elégedetlenné Kirill pátriárkával, aki lényegében áldását adta a háborúra. Február 24-e után a Moszkvához hű „szárny” több mint négyszáz egyházközössége csatlakozott az új önálló ortodox egyházhoz.

(MTI)

Napi képes összefoglalónkat a háborúról itt találja.

Sírkövek egy megrongálódott műhely udvarán az kelet-ukrajnai Popaszna városában – Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters
Sírkövek egy megrongálódott műhely udvarán az kelet-ukrajnai Popaszna városában – Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters


Akár halálbüntetés is várhat két brit és egy marokkói hadifogolyra a szeparatista Donyecki Népköztársaságban – állítja Viktor Gavrilov, az önkényesen kikiáltott szakadárállam főügyészségének tisztviselője. Az Interfax orosz hírügynökségnek azt nyilatkozta, a foglyokkal szembeni büntetőeljárás „lezárult”, és „ figyelembe véve a háborús időket, a vádlottak halálbüntetéssel is sújthatók”. Gavrilov a két elfogott britet Shaun Pinner és Andrew Hill néven azonosította, a marokkói állampolgárt pedig Szadun Brahimként nevezte meg. A szeparatisták állítása szerint a három fogoly az ukránok oldalán harcolt Donbaszban.

(BBC)

Az uniós tagállamok még pénteken is azon fáradoztak, hogy véglegesítsék az orosz olajembargóról szóló megállapodást. Az új alku lényege az lenne, hogy különválasztják a tengeri és a vezetékes olajszállítást, és utóbbit egy időre mentesítenék az embargó alól – írja a Reuters uniós források alapján. Ezzel a megoldással érnék el, hogy a magyar kormány is megszavazza a hatodik EU-s szankciócsomagot.

Ha a tagállamok küldöttei vasárnap Brüsszelben elfogadják ezt a megoldást, akkor a május 30-31-i EU-csúcstalálkozón az országok vezetői jóváhagyhatják az újabb szankciókat.

„Magyarország olajembargóval szembeni ellenállása azzal fenyeget, hogy a jövő heti csúcstalálkozót PR-katasztrófává válik, és leleplezi az EU-n belüli széthúzást” – nyilatkozták EU-s tisztviselők a Reutersnek. „Megalázó lenne, ha egyáltalán nem tárgyalnánk a szankciókról, mert nincs egyetértés, vagy ha a csomagból teljesen kivennénk az olajembargó részét, csak azért, hogy a többi elemet átnyomjuk” – mondta egy névtelenséget kérő uniós tisztviselő.

„Az elképzelés tehát az, hogy legyen olajembargó legyen, de a Magyarországot is ellátó Barátság kőolajvezetéket egy ideig mentesítsük ez alól, hogy időt adjunk az Európai Bizottságnak és Magyarországnak a probléma megoldására” – mondta a tisztviselő, hangsúlyozva, hogy a csúcstalálkozó előtti megállapodás messze nem garantált.

A magyar kormány szerint legalább 750 millió euróba kerülne, hogy a hazai hálózatot átállítsák az orosz nyersolajról, és ez a beruházás akár négy évig is eltarthat. Korszerűsíteni kellene a finomítókat, és a Horvátországból érkező Adria kőolajvezetéket is bővíteni kellene.

Vlagyimir Putyin kész tárgyalni Ukrajnával a fogolycseréről – állítja Karl Nehammer osztrák kancellár, miután pénteken 45 perces telefonbeszélgetést folytatott az orosz elnökkel. „A beszélgetés nagyon intenzív, nagyon komoly volt” – foglalta össze Nehammer.

„Putyin pozitív jeleket adott arra vonatkozóan, hogy lehetővé tegye az ukrán áruk exportjának megoldását a fekete-tengeri tengeri kikötőkön keresztül. Több millió tonna búzáról és gabonáról van szó, amit ki kellene vinni Ukrajnából.” – mondta a kancellár. Nehammer kifejtette, hogy Putyin megpróbálta a világ nagy részén tapasztalható élelmezési bizonytalanságot a szankciók következményeként beállítani. „De háború nélkül ezek az Oroszország elleni szankciók egyáltalán nem léteznének” – állítja Nehammer, hogy ezt mondta Putyinnak.

A kancellár szerint Putyin biztosítékot adott arra, hogy a fogolycserére irányuló erőfeszítéseket ismét fokozni fogják. Nehammer azt mondta, Putyin arról is biztosította, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt szabad hozzáférést kap a hadifoglyokhoz, azonban azt is követelte, hogy ezt a hozzáférést az ukrajnai orosz hadifoglyoknak is biztosítsák. Ami a gázszállításokat illeti, a kancellár szerint Putyin megígérte, hogy „minden szállítást teljes mértékben teljesíteni fognak”.

„Továbbra is fontos, hogy Vlagyimir Putyint szembesítsük az Ukrajna elleni agresszió következményeivel. A katonai és humanitárius helyzet a Donbasszban és más harci övezetekben drámai. Mindkét fél súlyos veszteségeket szenved el naponta. Humanitárius szinten Ausztria mindent megtesz a háború szörnyű következményeinek enyhítése érdekében, ezért a súlyosan sérült civileket, nőket és gyerekeket is ellátjuk, és orvosi ellátásban részesítjük őket” – mondta Nehammer.

„Az is fontos, hogy megoldást találjunk az ukrán termés exportjának kérdésére, mielőtt az a földeken rohadna meg, és ezzel egyidejűleg éhínséget okozna a világ számos részén. Támogatom António Guterres ENSZ-főtitkár erőfeszítéseit ebben a tekintetben” – tette hozzá az osztrák kancellár.

(Kurier, ORF)

Richard Sulik szlovák miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy Szlovákia júniustól jelentősen csökkenti függőségét az orosz gázszállításoktól. Azt monda, hogy Szlovákia június 1-től 65 százalékkal csökkenti az orosz gáztól való függőségét, az ország gázellátása 2023 végéig garantált. A teljes szlovák fogyasztás fedezetéül szolgáló földgáz mintegy 32 százaléka Norvégiából származik majd, 34 százaléka pedig cseppfolyósított földgáz (LNG) formájában horvát, olasz, belga és brit kikötőkből érkezik.

A gazdasági miniszteri posztot is betöltő Sulik azt mondta, hogy Szlovákia gázkereslete évente mintegy 5 milliárd köbméter. Hozzátette, hogy továbbra is vásárolnak majd földgázt Oroszországtól, a szlovák állami földgázipari vállalatnak (SPP) 2029-ig van érvényes szerződése az oroszokkal. Sulik szerint a július 10-ig a különböző irányokból beérkező gázszállítmányok annyira feltöltik a szlovák tározókat, hogy az 2023 március végéig szavatolja a biztonságos gázellátást.

Szlovákia gázszükségletének mintegy 85 százalékát fedezik jelenleg az orosz szállítások.

(MTI)

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Ukrajna miatt álltak le a tárgyalások a két ország között. Peszkov szerint az ukrán vezetés „folyamatosan egymásnak ellentmondó állításokat tesz.”

A szóvivő szerint az ellentmondások miatt nem mindig lehet teljesen érteni, hogy mit is akar az ukrán oldal.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban azt nyilatkozta, hogy többször is megpróbált béketárgyalást kezdeményezni Vlagyimir Putyinnal, de állítása szerint Oroszország nem volt kész komolyabb tárgyalásokra.

„Nem azt mondom, hogy az embereink szívesen beszélnének vele, de szembe kell nézni annak a valóságával, amit most élünk” – mondta Zelenszkij.

(Sky)

Kikerült az internetre a fellebbezésükel szembeni határozat, azért ország-világ megtudhatta: az orosz nemzeti gárda 115 katonáját kirúgták a szervezetből, mert nem voltak hajlandóak Ukrajnában harcolni.

Az ügyet Nalcsikban tárgyalták, Dél-Oroszország kaukázusi régiójában, Kabard- és Balkárföld fővárosában.

A Nemzeti Gárda két tagja Melitopolban, 2022 márciusában az orosz hírügynökség fotóján – Fotó: Sputnik / AFP
A Nemzeti Gárda két tagja Melitopolban, 2022 márciusában az orosz hírügynökség fotóján – Fotó: Sputnik / AFP

A fellebbezést egy korábbi kirúgás ellen indították, de a nalcsiki bíróság megállapította, hogy a katonákat jogszerűen tanácsolták el, hiszen „nem tettek eleget egy hivatalos megbízásnak.”

Egy másik, ettől független esetben is kiderült, hogy 11 hakaszföldi gárdatagról derült ki, hogy nem voltak hajlandóak harcolni. Az ő feladatuk az lett volna, hogy Kijev utcáin és kereszteződéseiben járőrözzenek, erről a háború indítása előtt három nappal szereztek tudomást.

(The Guardian)

Szerhij Haidai, a keleti Luhanszk régió kormányzója szerint Szeverodonyeck kétharmadát már körbevették az oroszok. Haidai szerint a kelet-ukrajnai város házainak kilencven százalékát megsemmisítették az orosz bombák.

(Sky)

Nyilas Gergely és Huszti István ismét Ukrajnában vannak, most küldtek egy olyan videót, amiben bemutatják, hogyan lett turistalátványosság a Kijev felé vezető úton egy kiégett orosz harckocsiból, illetve bemutatnak egy elég durva roncsinstallációt is Irpinynél:

Egyelőre még nem megerősített hír, hogy az Egyesült Államok adna Ukrajnának úgynevezett többszörös rakétakilövő rendszereket (MLRS), amikkel több száz kilométer távolságból is lehetne tüzet nyitni földi célpontokra, sorozatban. Habár még tényleg semmi sem hivatalos, az Kremlhez becsatornázott orosz tévé már választ is adott erre az eshetőségre: ha az USA ilyen rendszereket ad Ukrajnának, azzal át fog lépni egy vörös vonalat.

Az amerikai New Lines Institute for Strategy and Policy és a kanadai Raoul Wallenberg Centre for Human Rights közös jogi jelentésében azzal vádolja Oroszországot, hogy népirtást szít Ukrajnában, és céljává vált elpusztítani az ukrán népet.

A jelentést ez olyan jelenségekkel indokolja, mint a civilek tömeges kivégzése, a deportációk, és az orosz vezetés dehumanizáló Ukrajna-ellenes retorikája. Az orosz állam vezetői gyakran jellemzik az ukránokat „bestiális”, „alávaló” népként, vagy egyszerűen csak „mocsok”-ként hivatkoznak rájuk.

A jelentés az első független jelentés, ami az orosz-ukrán háborúban történő lehetséges népirtásról készült. Harminc jogi és népirtási szakértő írta alá. A dokumentumot pénteken küldik ki a világ kormányainak és vezetőinek, de a CNN-hez korábban eljutott egy példány.

Az ENSZ népirtási egyezményéhez hozzátartozik, hogy minden tagnak jogi kötelessége van azt megakadályozni. A dokumentum szerint az orosz állam az egyezmény több cikkelyét is megszegi a háborús cselekedeteivel.

A jelentés az ukrajnai eseményeket a srebenicai mészárláshoz hasonlítja, olyan szempontból is, hogy a több ezer bosnyák férfi és gyerek meggyilkolása túl későn került a nemzetközi figyelem középpontjába.

(CNN)

Vasárnap reggel hat óráig az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság 23 347 menedékkérelmet regisztrált a háború kezdete óta, 14 569-et fogadtak el.

A közlemény szerint még mindig naponta több száz új menedékes elismerés iránti kérelmet nyújtanak be az Ukrajnából menekülők.

(MTI)

Tíz ember meghalt és 30-35 megsebesült, amikor orosz rakétacsapások érték a Dnyipro-körzetben lévő ukrán nemzeti gárda egyik bázisát – közölte az ukrán területvédelmi központ vezetője, Hennagyij Korban. Szerinte a három rakétát az oroszországi Rosztov régióból lőtték ki.

(BBC)

Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete óta az egyik legmeghatározóbb narratíva az, hogy az orosz csapatok morálja alacsony, az ukránok pedig hatalmas elszántsággal védik a hazájukat. Az esetek túlnyomó többségében ez igaz is lehet, de vannak kivételek.

Ilyen kivételes esetekről ír a Washington Post, az amerikai lap egy önkéntes század két tisztjét idézi, akik amiatt aggódnak, hogy a parancsnokaik nem támogatják megfelelően őket a frontvonalon.

Önkéntesekről van tehát szó, azaz nem az ukrán haderő legkomolyabb erőiről, mégis ritkán hallani az ukrán seregen belül kritikus hangokat. Szerhij Lapko századparancsnok például azt mondta: „A parancsnokságunk nem vállal felelősséget. (…) Nem kapunk tőlük támogatást”. Lapkoék nem hajlandóak tovább harcolni, ezért várhatóan letartóztatják és hadbíróság elé állítják őket.

A lap egy olyan csapatról is ír, akik a 115. ukrán dandár 3. zászlóaljához tartoznak, és Szeverodonyecknél harcolnak. Azt mondták, azért tagadták meg a szolgálatot, mert „nincsenek harcparancsnokaik, nincs felszerelés, nincs tisztelet”. A szeverodonyecki fronton van jelenleg a legvéresebb küzdelem, az oroszok megpróbálják bekeríteni a várost.

„Már két hete várjuk az erősítést” – mondta az egyik katona. „A biztos halálba küldenek minket”. Ugyanennek a zászlóaljnak egy másik harccsoportja viszont egy videóval válaszolt, amelyben dezertőröknek nevezik a szolgálatot megtagadókat, akik cserbenhagyták bajtársaikat. „Biztos azt hiszik, nyaralni jöttek ide” – mondta egyikük.

Tízszázalékos minimálbéremelést és ugyanekkora nyugdíjemelést jelentett be szerdán Vlagyimir Putyin, írja a G7. Az orosz elnök a döntést a magas inflációval indokolta, ami miatt kompenzálni kell a jövedelmek értékének csökkenését.

A háborút kirobbantó országban áprilisban 18 százalékos inflációt mértek az előző év azonos időszakához képest, és 2022 egészére is brutális mértékű pénzromlással számolnak, 18-23 százalék körül alakulhat az infláció az orosz központi bank szerint. Putyin arról beszélt, hogy 2022 nehéz év lesz az orosz gazdaságnak, de azt mondta, nem a háború okoz minden nehézséget.

A Vnyesekonombank elemzése szerint az emelésekkel együtt is 7,5 százalékkal csökkennek idén a reáljövedelmek. A háború kezdete óta pénzügyileg valamelyest stabilizálódtak a kezdeti kaotikus viszonyok, de ez nem jelenti azt, hogy a reálgazdaságban minden rendben lenne. Az orosz pénzügyminisztérium előrejelzése 2022-re az orosz GDP 8,8-12,4 százalékos visszaesésével számol.

Az orosz védelmi minisztérium kiadta a napi tájékoztatóját. A benne lévő információkat – csakúgy, mint az ukránok hasonló jelentéseit – fenntartásokkal kell kezelni, független forrásból ezeket nem lehet ellenőrizni.

Az oroszok szerint a légierejük az elmúlt 24 órában 44 olyan területet talált el, ahol az ukrán haderő és katonai felszerelés koncentrálódott, a közlemény szerint több mint 250 ukrán katonával végeztek.

Két lőszerraktárat semmisítettek meg, és az ukrán légierő egy MiG-29-es repülőgépét is lelőtték Odessza közelében. 77 parancsnoki állására, valamint 53 tüzérségi állásra is csapást mértek, írták.

(Guardian)

Az oroszok által támogatott szakadárok azt állítják, ellenőrzésük alá vonták az ukrajnai Donyeck megye keleti részén fekvő Liman városát.

Az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság fegyveres erői egy Telegram-üzenetben közölték, 220 település van már az ellenőrzésük alatt. Független forrásból ezt még nem erősítették meg.

Forrás: Institute of Study of War
Forrás: Institute of Study of War

(BBC)

Ukrajna azt állítja, hogy Oroszország 400-500 régi szovjet aknát helyezett el a Fekete-tengeren, amik viharok idején leszakadnak a horgonyaikról és elsodródnak – lehetetlenné téve az áruexportot ukrán kikötőkből.

Szerhij Bratcsuk, az Odesszai terület katonai közigazgatásának szóvivője szerint Oroszország a kikötők blokkolásával „élelmiszerválságot okozott a világban”, mégis Ukrajnát okolja ezért. Ukrajna kikötői a háború február 24-i kezdete óta le vannak zárva, a létfontosságú ukrán gabonaexportot felfüggesztették, 20 millió tonna gabona rekedt az országban.

Az ukrajnai kikötők használhatatlanok, ezért a gabonakereskedők teherautón, vonaton és bárkákkal próbálják eljuttatni terményeiket a romániai Konstancába, amely így rövidesen Európa egyik legforgalmasabb kikötőjévé válhat. Az ukrán gabonaexport visszaesése azonban így is súlyos hatásokkal jár. Erről itt írtunk bővebben.

A brit védelmi minisztérium szokásos napi jelentése szerint az orosz inváziós erők a kelet-ukrajnai fronton továbbra is Szeverodonyeck és Liszicsanszk bekerítésére törekednek.

Az agresszor hadsereg korábban Popasznánál áttörte az ukrán védelmi vonalat. Egy ideig az oroszok egy nagyobb átkaroló hadműveletet akartak végrehajtani a térségben, de később módosították a terveiket, és Szeverodonyeckre valamint Liszicsanszkra helyezték a fókuszt. Az ukránok még tartanak több szektort, továbbra is kíméletlen harcok dúlnak a területért.

(Guardian)

Oroszország vélhetően 50 éves harckocsikat használ a dél-ukrajnai területek elfoglalására irányuló erőfeszítései során. A brit védelmi minisztérium szerint az oroszok T-62-es tankokat állítottak hadrendbe a déli fronton.

Ezek a járművek a feltételezések szerint „különösen sebezhetőek a páncéltörő fegyverekkel szemben”, és jelzik a „modern, harcképes felszerelések” hiányát. A britek szerint az orosz erők továbbra is Szeverodonyeck és Liszicsanszk bekerítésére koncentrálnak.

(BBC)

Szeverodonyeck polgármestere szerint a várost szinte folyamatosan lövik az oroszok – a lakásállomány 60%-a megsemmisült, az épületek csaknem 90%-a sérült, nagy javításokat igényel – mondta Olekszandr Sztrjuk.

Szerinte a városból kivezető utak rendkívül veszélyesek az orosz ágyúzás miatt, a maradék civil lakosság nehezen tud kijutni, de az ukrán hadsereg „mindent megtesz, hogy az útvonalat biztonságossá tegye”. Sztrjuk szerint körülbelül 12-13 ezer ember maradt a városban, és eddig legalább 1500-an haltak meg.

Forrás: Institute of Study of War
Forrás: Institute of Study of War

(BBC)

Svédország és Finnország NATO-csatlakozási törekvései nem teszik szükségessé, hogy ezekbe az országokba több amerikai szárazföldi erőt vezényeljenek – közölte az USA szenátoraival az európai parancsnokság vezetésére kinevezett amerikai tábornok.

Christopher Cavoli ugyanakkor megjegyezte, a hadgyakorlatok és az alkalmi amerikai csapatváltások valószínűleg gyakoribbá válnak. A NATO-erők súlypontja kelet felé tolódott el – mondta Cavoli a szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottsága előtt a kinevezési meghallgatásán. Az Európában állomásozó amerikai katonák száma az orosz invázióra való felkészülés óta kevesebb mint 80 ezerről mintegy 102 ezerre nőtt, tette hozzá.

Magyarország területére csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 5341 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4232 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 305 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.

Harkivot újra lövik az oroszok, egy lakónegyedet ért támadásban kilencen meghaltak, köztük egy öt hónapos csecsemő is – mondta Oleh Szinyehubov, a Harkiv megyei katonai közigazgatás vezetője.

Szinyehubov szerint egy család egyszerűen csak sétált az utcán, az apa a kezében tartotta öt hónapos kisgyerekét, aki ott halt meg. A csecsemő édesanyja súlyosan megsebesült, kórházban van.

A vezető beszélt arról is, hogy a Szmercs és Uragan típusú rakétákat, lövedékeket olyan területre lőtték az oroszok a városban, ahol kizárólag lakóépületek vannak. A támadásban megsérült 19 ember között egy 9 éves gyerek is van – tette hozzá.

(CNN)

A Biden-kormányzat arra készül, hogy nagy hatótávolságú rakétarendszereket, sorozatvetőket ad Ukrajnának. A Fehér Ház hajlik arra, hogy ezeket egy nagyobb katonai segélycsomag részeként küldje, amit akár már a jövő héten bejelenthetnek.

Ezek az amerikai gyártmányú fegyverrendszerek több száz kilométeres hatótávolságúak, sokkal messzebbre lehet lőni velük, mint a mostani ukrán fegyverek bármelyikével.

A Biden-kormányzat azért nem hozott döntést hetekig a nagy hatótávolságú rakéták ügyében, mert attól tartottak, Ukrajna nem védekező, hanem támadó feladatokra használná ezeket.

(CNN)

Az orosz tüzérség két hét óta először lőtte Harkivot, éppen akkor, amikor az élet kezdett visszatérni a normális kerékvágásba Ukrajna második legnagyobb városában, miután az orosz csapatokat visszaszorították a külvárosokból és a környékbeli falvakból. Néhány napja újraindították a metrót, és korábban elmenekült lakosok érkeztek vissza a városba.

Az ukránok attól tartanak, a város elfoglalásáról továbbra sem tettek le teljesen az oroszok. A mostani orosz ágyúzásban 9 ember meghalt és 19 megsebesült, amikor lakónegyedeket ért találat. Az ukrán katonaság közölte: szilárdan tartják állásaikat a város körül. Helyi vezetők szerint az oroszok nem tudják visszafoglalni a várost, de pánikot akarnak kelteni az ágyúzással, jelezve, hogy még lőtávolban vannak.

(Guardian)

Csütörtökön is megtartotta szokásos éjjeli beszédét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki ezúttal arról beszélt, hogy az oroszokra való nyomásgyakorláson életek múlnak, mégis akadozik a szankciók bevezetése és a fegyverszállítás, illetve kitért a Donyec-medencében zajló küzdelmekre is. Az elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna mindig független állam marad, a kérdés csak az, hogy milyen árat kell fizetnie ezért, és kijelentette, hogy a mostani helyzetet meg lehetett volna akadályozni, ha a világ nyolc évvel ezelőtt azt mondta volna, hogy nem játszik többet szépen az oroszokkal.

Zelenszkij szerint még most is akadozik a helyzet, az Európai Unió hetek óta próbál megállapodni az újabb szankciókról, Oroszország pedig eközben naponta egymilliárd eurót kap az energiahordozók exportjáért. Mint mondta, hálás azoknak, akik az energiaügyi szankciók mellett kardoskodnak, de feltette a kérdést, hogy honnan van ekkora hatalma, hogy jutottak ehhez hozzá azok, akik blokkolják a lépést. Ezzel feltehetően megint csak Magyarországra célzott, hasonlóan ahhoz, amikor egy nappal korábban indirekten ugyan, de arról beszélt, hogy a magyar kormány akadályozza az olajembargót.

A bankrendszer elleni szankciókat is hiányolta, és arra is kitért, hogy régóta küzdenek már azért, hogy fegyvereket kapjanak, beleértve ebbe a Dmitro Kuleba által is kiemelt rakéta-sorozatvető rendszereket is. Mint mondta, a Donyec-medencére irányuló offenzíva lakatlanná teheti az egész régiót, az oroszok a földdel akarnak egyenlővé tenni városokat. Harkivban kilenc civilt megölt, tizenkilencet pedig megsebesített az ágyúzás, több régiót pedig folyamatosan rakétacsapások érnek. Zelenszkij szerint emiatt az oroszokra való nyomásgyakorláson életek múlnak, a késlekedés, az agresszor kielégítésére tett javaslatok csak újabb halott ukránokhoz vezet.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!