Kijevbe látogat az amerikai külügyminiszter, az ukrán elnök nem fél találkozni Putyinnal

Szombat esti beszédében Zelenszkij az Odessza elleni orosz rakétatámadásról beszélt. Felidézte, hogy sok a halott, legalább 18-an megsebesültek, és a halottak között van egy három hónapos kislány is. „Mit ártott vajon ő Oroszországnak?” – tette fel a kérdést az elnök.

„Azonosítani fogunk mindenkit, aki ezért felelős. És kik ők? Mindenki, aki erre parancsot adott, mindenki, aki azt végrehajtotta. Mindannyian felelni fognak minden egyes halottért, nem számít, mennyi időbe fog telni.”

Zelenszkij ezután azt mondta, hogy a világnak Oroszországra a terrorizmus támogatójaként kell tekintenie, az orosz hadsereget pedig terrorszervezetnek minősítenie. „Nem is tehetnek másként, hiszen ez az igazság”. További részletek itt.

Néhány brit szupermarketben az ukrajnai háború miatt korlátozzák a megvehető étolaj mennyiségét,

a Waitrose és a Morrisons két flakonra korlátozta a mennyiséget, a Tesco vásárlónként három flakont engedélyez.

Az Egyesült Királyság napraforgóolajának nagy része Ukrajnából származik, és az exportban bekövetkezett zavarok miatt némi hiány is keletkezett, a helyettesítő termékek körében pedig élénkült a kereslet. A korlátozások csak átmenetiek, de a napraforgóolaj ára felment, írja a BBC.

Lezárta légterét a Szíria felé repülő orosz katonai és civil gépek előtt Törökország. Emiatt az orosz gépeknek kerülniük kell egyet. Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter tájékoztatása szerint három hónapig lesz érvényben a tiltás. Az oroszok Bassár el-Aszad rezsimjét, míg a törökök a vele szembeálló csoportokat támogatják.

NATO-tagként Törökország nem támogatta az Oroszország ellen hozott széleskörű szankciókat, viszont lezárta a Fekete-tengert a Földközi-tengerrel összekötő tengerszorosait az orosz hadihajók elől. A török kormány hetek óta próbál közvetíteni az oroszok és az ukránok között. (BBC)

Két civil vesztette életét Harkiv szombati bombázásában. A halálos áldozatok mellett 19-en megsebesültek. A támadás következtében kigyulladt egy raktár és megrongálódott több autó. Az orosz-ukrán határtól 40 kilométerre fekvő várost a háború kezdete óta lövik az oroszok. (BBC)

Holnap lesz két hónapja, hogy elkezdődött a háború. Zelenszkij ennek alkalmából azt mondta, hogy büszke arra, hogy Ukrajna vezetője lehet, és a legfontosabbnak azt tartja, hogy országának továbbra is az egysége a legerősebb fegyvere, idézi a Guardian.

„Ukrajna mindent, de mindent megtett. Egységbe forrtunk” – mondta. „A legfontosabb az, hogy ez az egység kitartson a háború végéig”.

Eduard Heger szlovák kormányfő és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök Szlovákiában tartott kormányközi konzultációt pénteken. Közös sajtótájékoztatójukon kijelentették: Lengyelország és Szlovákia egységes álláspontot képvisel a háborúval kapcsolatban.

A szlovák miniszterelnök arról beszélt, ők „nem fordítottak hátat Ukrajnának”. Szerinte különösen fontos, hogy „Ukrajna szabad és demokratikus ország maradjon”. Heger azt is mondta, hogy további szankciókat kell bevezetni Oroszországgal szemben. Majd arról beszélt, csalódott Magyarország hozzáállása miatt, amely nem hajlandó Ukrajnát fegyverekkel ellátni, és még a fegyverszállítmányokat sem engedi át az országon.

Morawiecki méltatta Szlovákiát, rámutatva, hogy ők nehezebben birkóznak meg a szankciókkal, mint Lengyelország, mert Szlovákia sokkal nagyobb mértékben függ az orosz gáztól. Biztosította ugyanakkor kollégáját, hogy Lengyelország segíteni fogja Szlovákiát az Oroszországból származó gázimport csökkentésében, mégpedig a két ország közötti gáz interkonnektor (összekötő) megnyitásával, amit idén júliusban tesztelnek majd.

A lengyel kormányfő arról is beszélt, hogy Lengyelország határozottan bírálja mindazokat, akik vitatják az Oroszországgal szembeni szankciók szükségességét. „Egyformán felháborodunk azokon, akik tiltakoznak a szankciók ellen, függetlenül attól, hogy Magyarországról vagy Németországról van szó.” Úgy véli, „a bűncselekményeket bűncselekményeknek kell nevezni, nem szabad úgy tenni, mintha valami másról lenne szó” – mondta Morawiecki, hozzátéve, hogy az óvatosság ebben a tekintetben „rossz és helytelen hozzáállás, amit el kell ítélni”. Szerinte Putyin fő szándéka az orosz birodalom újjáépítése.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy kijevi metróállomáson tartott sajtótájékoztatót szombaton. Arról beszélt, hogy Oroszországban nem lehet megbízni, mivel a háború kezdete óta azt hangoztatják, hogy az ukránok azok, akik nem akarnak tárgyalni a háború lezárásáról. Az ukrán elnök elmondta, ő kezdetektől fogva ragaszkodott ahhoz, hogy személyesen tárgyaljon Putyinnal.

„Ezt a háborút az tudja befejezni, aki elkezdte.”

Nem félne az orosz elnökkel való találkozástól, annak ellenére sem, hogy korábban az ukrán delegáció több tagján is mérgezés tünetei jelentkeztek.

„Nincs jogom félni, mivel a népünk megmutatta, hogy semmitől sem fél.”

Zelenszkij kijelentette: ha az oroszok megölik a Mariupolt védő katonákat vagy a megszállt területeken – például Herszonban – függetlenségi népszavazást tartanak, az a tárgyalások azonnali berekesztését jelentik.

Elégedett a brit kormány által nyújtott katonai segítséggel, Boris Johnsonék drónokat, páncéltörő rakétákat és járműveket szállítanak Ukrajnának. Azt is elmondta, hogy a legtöbb segítséget a britektől és az amerikaiaktól kapják.

Az ukrán elnök vasárnap Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel találkozik Kijevben. A háború kitörése óta először utazik Ukrajnába amerikai kormánytisztviselő. Amikor a találkozóról kérdezték, Zelenszkij „pragmatikus” választ adott. „Nem szabad üres kézzel jönniük. Konkrét dolgokat és konkrét fegyvereket várunk”, mondta.

Zelenszkij kitért az Odesszát ért szombati rakétatámadásra is. „Megöltek egy három hónapos csecsemőt. Amikor a háború akkor kezdődött, ez a baba egy hónapos volt. El tudják képzelni, hogy mi történik? Ezek gazemberek. Nem tudok mást mondani ezzel kapcsolatban. Ezek egyszerűen gazemberek.” Az ukrán elnök közlése szerint 8-ra emelkedett a halálos áldozatok száma.

Egy újságírói kérdésre elmondta, hogy körülbelül 5000 ukrán gyereket deportáltak Oroszországba. Összességben félmillió ukránt deportáltak Oroszországba vagy az orosz megszállást alatt lévő területekre. Zelenszkij a nácikhoz hasonlította az oroszok viselkedését. „Amit tettek, az nácizmus. A csecsemők megerőszakolása, az összes erőszak, ez maga a nácizmus.”

Az elnök szerint Putyin csak abban az esetben vetne be atomfegyvereket, ha „elveszítené a józan eszét.” Nem tartja kizártnak, hogy Oroszország atomfegyvereket vessen be, de ennek lehetőségébe bele sem akar gondolni.

Boris Johnson brit miniszterelnök szombaton telefonon beszélt Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy biztosítsa arról, Nagy-Britannia újabb szállítmány fegyverrel segíti Ukrajna védelmét az orosz invázióval szemben, írja a Reuters.

„A miniszterelnök megerősítette, hogy az Egyesült Királyság újabb védelmi célú katonai segítséget nyújt, járműveket, drónokat és páncéltörő rakétákat” – tette közzé Johnson stábja.

Az ukrán katonai hírszerzés azt állítja, hogy egy parancsnoki állás ellen végrehajtott rakétatámadásban pénteken megölték a 49. hadsereg két tábornokát Herszon megye déli részén. A közlemény szerint egy másik orosz tábornok súlyosan megsérült a támadásban, állapota kritikus.

A CNN-nek nem sikerült ellenőriznie az állítás hitelességét, az orosz védelmi minisztérium sem reagált kérdésükre.

Április 17-én a 8. hadsereg helyettes parancsnoka, Vlagyimir Petrovics Frolov vezérőrnagy vesztette életét az orosz-ukrán háborúban. Arról itt írtunk bővebben, hogy a háborúban kifejezetten sok tábornokot veszítettek az oroszok, ami több mindenről is árulkodik.

A lengyel kormány Állítsuk meg Oroszországot most! címmel európai sajtókampányt indít annak érdekében, hogy felhívják a közvélemény figyelmét az Ukrajnában elkövetett orosz háborús bűnökre – jelentette be szombaton Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök.

Vlagyimir Putyin „különleges hadműveletet készített elő háborús bűnökkel és népirtással”, és Lengyelország azt szeretné, ha a plakátkampány „mindazok jajkiáltása lenne, akiket brutálisan meggyilkoltak az ukrajnai falvak és nagyvárosok utcáin” – mondta. Morawiecki szerint az Ukrajnában történt vérengzéseknek nem sokáig volt hatásuk Európában. „A nyugat- és dél-európai országokban élő partnereink túl gyorsan szeretnének visszatérni a normalitáshoz”. A lengyel miniszterelnök úgy látja, hogy:

most nem lehet helyreállítani a normális kapcsolatokat Moszkvával.

(MTI)

300 ukránt, köztük 90 gyereket deportáltak erőszakkal Oroszországba, állítja Mariupol polgármesterének tanácsadója, Petro Andrjuscsenko. Az embereket április 21-én szállították el a Mariupoltól 9000 kilométerre lévő Vlagyivosztokba.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov tagadta a vádakat, és hazugságnak nevezte az állításokat. Az orosz hatóságok szerint 420 ezer embert evakuáltak a harcok sújtotta ukrán területekről, mind önként távoztak Oroszországba.

Azonban két ukrán nő beszámolója alátámasztani látszik az erőszakos deportálásokról szóló híreket. Elmondásuk szerint előbb buszokkal egy „szűrőtáborba” vitték őket, 200-300 másik emberrel együtt. Csak pár percük volt, hogy összeszedjék a holmijukat. A tábort az orosz-ukrán határ közelében található Bezimenne nevű faluban alakították ki. Az amerikai Maxar Technologies nevű cég műholdfelvételein is látszik a 30 sátorból álló, 450 fő befogadására alkalmas létesítmény.

Az egyik orosz állami lap szerint eddig 5000 ukránt világítottak át a táborban annak érdekében, nehogy „ukrán nacionalisták menekültnek álcázva beszivárogjanak Oroszországba, hogy elkerüljék a büntetést.”

A nőktől ujjlenyomatot vettek, fénykép készült róluk, majd alaposan kikérdezték őket az oroszok. Még a mobiljukat is átnézték, és arról kérdezgették őket, hogy mit tudnak az ukrán hadseregről, vannak-e ismerőseik a hadseregben. A kérdezők azt állították magukról, hogy az FSZB, a belbiztonsági és kémelhárítási feladatokat ellátó orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat emberei.

A több órás procedúra után a határtól 130 kilométerre lévő Rosztov városába vitték őket, ahol azt mondták nekik, hogy a Moszkvától 160 kilométerre található Vladimir lesz a végső úticél. Rosztovban elengedték őket az oroszok, miután azt mondták nekik, hogy vannak a városban rokonaik.

Csak becslések vannak, hányan járhattak hozzájuk hasonlóan. A Helping to Leave Fund nevű szervezet szerint eddig több mint 200, Ukrajnából Oroszországba deportált ember fordult hozzájuk segítségért. Az előbb említett Vladimir nevű város kormányzója korábban azt közölte, hogy több mint 1000 „menekültet” fogadtak „az oroszok által felszabadított” Mariupolból. Ugyanakkor olyanok is vannak, akik örülnek, hogy Oroszországba kerültek, mert ott végre biztonságban vannak, másrészt sokaknak vannak rokonaik a határ orosz oldalán. (Guardian)

Miután Oroszország ukrajnai inváziója miatt a Visa és a Mastercard kivonult az országból, Moszkva arra számított, hogy a kínai UnionPayen keresztül játszhatja ki a banki szankciókat. Ez a terv azonban kútba eshet, miután a hírek szerint szerdán a kínai állam vezette pénzügyi szolgáltató

felfüggesztette a tárgyalásokat az orosz bankokkal új bankkártyák kibocsátásáról.

A bankok ügyfelei már nem tudnak Oroszországon kívül vásárolni, bár az országon belül igen, köszönhetően a helyi Mir fizetési rendszernek, írja a Fortune.

Az UnionPay óvatosságának a hátterében az az aggodalom állhat, hogy az Egyesült Államok és más országok kiterjeszthetik tiltó rendelkezéseiket a szankciókkal sújtott orosz bankokkal együttműködőkre. Korlátozhatják például az amerikai magánszemélyekkel vagy vállalatokkal való tranzakciókat, illetve az USA-ba irányuló vagy onnan származó áruk importját és exportját is. Ezzel gyakorlatilag elvágnák a UnionPayt a globális pénzügyi rendszertől – ami a cégnek jóval többet hoz a konyhára, mint az orosz piac.

A nagy kínai vállalatok egyre óvatosabbak az oroszországi üzleti tevékenységeikkel, annak ellenére, hogy Kína hivatalosan nem csatlakozott a nyugati országok szankcióhoz.

Oroszország őszig tervezi telepíteni a nemrég tesztelt Sarmat típusú interkontinentális ballisztikus rakétáit, amelyekkel képes lehet atomcsapást mérni az Egyesült Államokra. A sikeres tesztet szerdán hajtották végre, de nyugati szakértők szerint tovább próbaindításokra lesz szükség a rakéta telepítéséig.

A Sarmat tíznél több nukleáris robbanófej szállítására is képes. A rakétákat a szibériai Krasznojarszk régióba telepítenék, Moszkvától mintegy 3000 kilométerre. „Ez sokáig páratlan lesz a világon, és elgondolkodtatja azokat, akik megpróbálják fenyegetni országunkat. Az új rendszer nagyon nagy teljesítményű, és képes ellenállni minden modern rakétaelhárító fegyvernek” – mondta a sikeres teszt után Vlagyimir Putyin orosz elnök. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szerint Ukrajna megtámadásával újra realitássá vált egy esetleges atomháború lehetősége. (Reuters)

Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője szombaton jelentette be az új szabályokat. A harcok által sújtott területeken szombat este 7 órától vasárnap reggel 5 óráig lesz érvényben a kijárási tilalom. Míg Ukrajna más részein (többek között Kijevben) szombat este 11 óra és másnap reggel 5 óra között nem hagyhatják el otthonaikat az emberek.

Az ukrán kormány a fokozódó orosz katonai aktivitás miatt döntött a kijárási tilalom mellett. Az ukrán hírszerzés információi szerint az orosz erők Ukrajna-szerte rengeteg áldozattal járó provokációkat és rakétatámadásokat terveznek húsvét éjszakáján, beleértve a templomokat is. Az ortodox húsvét idén április 24-re esik.

Legalább 5 halottja és 18 sérültje van az Odesszát ért szombati rakétatámadásnak az ukrán hatóságok szerint. A rakéták egy katonai objektumot és két lakóházat találtak el. A Sky News által hitelesített felvételen az egyik találatot ért lakóház látszik, ahogy hatalmas fekete füsttel ég. Az ukránok szerint legalább hat rakétát lőttek ki a városra az oroszok, ebből kettőt lelőtt a légvédelmük.

A BBC szerint Andrij Jermak, Zelenszkij kabinetfőnöke a Telegramon azt írta, hogy egy három hónapos gyerek is a halálos áldozatok között van. „Semmi sem szent, a gonosz meg lesz büntetve” – írta.

Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter közleményében elítélte az Odessza elleni támadást. Twitter-bejegyzésében arról írt, hogy a rakétatámadás egyetlen célja a terror volt.

A mariupoli Azovsztal acélgyárat védő Azov-ezred tette közzé azt a videót, amelyben a hatalmas üzem katakombáiban bujkáló civilek láthatók, akik között nők és gyerek is vannak. A csütörtökök készült felvételen többen arról beszélnek, hogy hetek óta élnek a föld alatt, lassan elfogy a vizük és az élelmiszerük, az emberek az éhezés szélén állnak.

„A magunkkal hozott élelmiszereink lassan elfogynak. Hamarosan még a gyerekeknek sem lesz mit enniük” – mondta a videóban egy nő, aki szerint összesen 15 gyerek tartózkodik a pincében, csecsemők és tinédzserek vegyesen. A videóban szereplő kislány a pincében írta az iskolai leckéjét.

Az egyik fiú pedig azt mondta, hogy már nagyon szeretné látni a napot és az eget, mert hetek óta nem járt a felszínen.

A nő elmondása szerint 50 napja élnek a pincékben még a háború első napjaiban menekültek le oda az orosz tüzérségi támadások és bombázások elől. „Itt vagyunk az események epicentrumában és nem tudunk kijutni, segítségre van szükségünk. A gyerekeimet és másokét is sürgősen evakuálni kell. Könyörgünk, hogy garantálják gyerekeink biztonságát!”

Az ukránok szerint körülbelül 1000 civil rekedhetett az Azovsztal acélgyárban. Mariupolt teljesen körbezárták az oroszok, már csak az üzem van ukrán kézen. A védők helyzete elég kilátástalan, esélytelen, hogy felmentő sereg érkezzen. A hetekig ostromlott városban jelenleg is több mint 100 ezer civil tartózkodhat, hiába próbálják őket napok óta evakuálni. Szombaton sem sikerült az eredetileg tervezett 200 civilt kimenekíteni a rommá lőtt városból. (Guardian)

Folytatjuk percről percre tudósításunkat az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúról. A pénteki percről percre folyamot itt olvashatja vissza.

Az Ukrajna déli részén található kikötővárost szombaton érte támadás. A helyi hatóságok csupán annyit közöltek, hogy az infrastruktúrát érte találat, de további részleteket nem hoztak nyilvánosságra.

Péntek este egy észak-ukrajnai határállomást bombáztak oroszok. Az ukrán határőrség közleménye szerint a Csernyihiv régióban található Szenkivka nevű település közelében tíz gránát robbant fel. A bombázásban senki sem sérült meg. A határőrség információi szerint orosz területről lőtték ki a gránátokat. Az orosz csapatok visszavonulása óta ez volt a negyedik alkalom, hogy a területet bombázták. (Guardian)

Szeparatista zászlókat örömmel lengető civilek, katonákkal barátkozó gyerekek, a várost nyugalomban elhagyó, mosolygó idősek, a közelgő felvirágzás ígérete – képösszeállítás a legnagyobb katonai csapásokat elszenvedő ukrajnai városból, amelynek romjai felett megszerezte az ellenőrzést az orosz hadsereg. „A felszabadított Mariupol” című anyag a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökségtől.

„Mariupolba visszatér a hétköznapi élet azután, hogy az orosz fél bejelentette a város felszabadítását” – áll az összeállítás bevezetőjében. A házak 90 százalékában nincsanek ablakok, az épületekben nem lehet lakni, aki akar, elhagyhatja a várost, de amit lehet, gyorsan helyreállítanak – ígéri az írás, amelyből az nem derül ki, mi is volt az, ami miatt az egykor 450 ezres ukrajnai kikötőváros lényegében megsemmisült.

A magyarázat a háború lehetne – csak Oroszországban törvény tiltja, hogy így nevezzék –, de még a Kreml hivatalos szófordulata, a rendkívüli katonai hadművelet is hiányzik a cikkből. Nincs benne szó civil veszteségekről, tízezrek Oroszországba való deportálásáról, tömegsírokról sem, amelyek méretét megbecsülni is lehetetlen, bár műholdfelvételek alapján az ukrán fél nem zárja ki, hogy a városban akár 10 ezer civil halottat is rejthet a föld.

A város a 2014-ben létrehozott, Oroszország által február 21-én, az orosz invázió előtt három nappal önálló államként elismert Donyecki Népköztársaság (DNR) része lesz, amit a helyiek – a képek tanúsága szerint – örömmel fogadtak.

A képösszeállítást itt lehet megtekinteni.

Amint megszerezte a katonai ellenőrzést az orosz hadsereg Ukrajna elfoglalt területein, első dolga a sajtót is az orosz állami propaganda igényei szerint átalakítani. Erről számolt be a BBC egy bergyanszki újságíró története alapján.

A fenyegetésekről, az bezárásokról, átállításokról és arról, hogy Krímben is így dolgozott Oroszország a 2014-es hódítás után, itt olvashat bővebben.

Műholdak felvételei alapján akár 10 ezer halott is lehet Mariupol tömegsírjaiban egy ukrajnai parlamenti képviselő szerint – írta a Sky News.

Az egykor 450 ezres város a legnagyobb pusztítást szenvedte el a február 24-én indított orosz invázió során. A pontos helyzet ellenőrizhetetlen, mivel a szinte teljesen megsemmisült város orosz ellenőrzés alatt áll – kivéve a város ipari területét, amelynek megtámadásától tartanak az orosz erők, ezért inkább hermetikusan körbezárták.

A felvételen egy hatalmas felásott terület látható, amely március közepén még nem létezett, így joggal feltételezhető, hogy az egy tömegsír.

Alkalmanként megnyílnak a humanitárius folyosók, hogy a még mindig ott lévő több tízezer civil elhagyhassa a várost, ám ezeknek a folyosóknak a biztonsága nem garantált. Az orosz és az ukrán fél kölcsönösen azzal vádolják egymást, hogy megtámadják ezeket a konvojokat, hogy azzal a másik oldalt kompromittálják.

Meg kellett válnia az iskolájától annak a krími tanárnőnek, aki szóvá tette egy az egyik diáklánynak, hogy az Ukrajna elleni orosz invázióban szimbólummá tett „Z” betűt ábrázoló pólót vett fel testnevelés órára. A Russi Today névvel, arccal mutatta meg a háborút ellenző tanárnőt.

Szuszanna Bezazijeva azt mondta a diáknak, hogy ő élt Ukrajnában és a valóság egészen másképp fest, mint ahogyan azt Oroszországban mutatják. A 2014 óta Oroszország ellenőrzése alá vont Krímben ez meglehetősen kockázatos kijelentés: a diákok elmondták a szülőknek, hogy a tanárnő kifogást emelt a „Z”-t ábrázoló póló ellen, ezután a vezetőség felelősségre vonta a tanárnőt, aki ezután, hivatalosan közös megegyezéssel elhagyta a Dzsankoj városban működő általános iskolát.

„Putyin nukleáris zsarolásával…olyan szakaszba léptünk, amilyenben a hidegháború alatt sosem voltunk” – mondta a BBC4 műsorában a Fehér Ház korábbi hírszerzési tanácsadója. Fiona Hill szerint – aki még Donald Trump idején töltötte be tanácsadói pozícióját – úgy látja, hogy az ukrajnai háborúban elhangzott orosz fenyegetés, amely szerint taktikai atomfegyvert vethetnek be az ukrán erők ellen oda vezet, hogy több ország is atomfegyver megszerzését célzó programba kezdhet.

Putyin „lényegében azt üzeni minden országnak: atomfegyvere van szükség.” – mondta Hill a Guardian szerint. Több olyan ország van, amelynek külső biztonságát részben szövetségi kapcsolatai vagy nemzetközi szerződések biztosítják – ilyen volt Ukrajna esetében az 1994-es Budapesti Memorandum –, de most azt látják, hogy nem feltétlenül számíthatnak ezekre a külső garanciákra. A volt tanácsadó példaként Dél-Koreát és Japánt említette, mint olyan országokat, amelyek a mostani helyzet láttán atomfegyverre törekedhetnek.

Ukrajna a Szovjetunió felbomlása után egy rövid ideig tulajdoképpen a világ harmadik legnagyobb atomhatalma volt – mivel a szovjet atomarzenál egy része a területén volt az ország függetlenné válásakor. Kijev erről az arzenálról mondott le és adta át Oroszországnak, cserébe a nagyhatalmi garanciákkal megerősített, mostanra azonban semmissé lett Budapesti Memorandumért. Ukrajna korábban már utalt rá, hogy kellő nyugati segítség híján az atomfegyver megszerzésének igénye felmerülhet, később pedig Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatkozott a háború megindításakor arra, hogy katonailag azért is kell meggyengíteni Ukrajnát – az ő olvasatában a nyugati támogatást élvező náci kormány vezette Ukrajnát –, mert a szellemi és technikai kapacitása megvan az atomfegyverhez, amit Oroszország elleni fenyegetésként vetne be. Arról, hogy Ukrajna valóban szert tehetne-e atomfegyverre, itt olvashat bővebben.

A végéhez közeledik a bucsai tömegsírok feltárása. Az orosz erők által elkövetett háborűs bűncselekményekre utaló tömegsírokban mostanáig 412 holttestet találtak – írta az Unian. Egy templom mellett összesen 117 ember holttestét rejtő tömegsírra bukkantak.

Az áldozatok között 30 nő volt és két gyerek. A háború két hónapja alatt a polgári célpontok elleni támadásokban 208 gyerek halt meg, csaknem négyszáz megsérült.)

A békeidőben 30 ezres településen és a közeli Borogyankában járt a Telex is, tudósítva a városról, a tömegsírok feltárásáról, a háború súlyos nyomairól.

Összesen csaknem hárommillió ukrajnai menkült Lengyelországba – írta a BBC. A 38 milliós ország ezzel messze a legnagyobb befogadója a hatmilliósra becsült menekültáradatnak. A 2014-es, Kelet-Ukrajnában és Krímben kezdett háború előtt 47 milliós Ukrajnában több mint tízmillióan kényszerültek otthonaik elhagyására – több mint négymillióan egyelőre Ukrajnán belül kerestek menedéket, elsősorban az ország nyugati részén. Ez azonban nem jelenti, hogy hárommillióan egyszerre tartózkodnak az országban: egy részük más európai országba ment, más részük Ukrajnába tér vissza ideiglenesen.

Jelenleg másfélmillió ukrajnai menekült lehet Lengyelországban – közülük 900 ezren kértek lengyel állampolgárságot.

Lengyelország a háború előtt is nagy számban fogadott ukrajnaiakat – vendégmunkásként. Több mint 600 ezer ukrajnai munkavállalót tartottak számon, mielőtt Oroszország teljes offenzívát indított Ukrajna ellen február 24-én.

Több mint ezer újabb zsoldost vonhat be Oroszország az Ukrajna ellen indított háborűjába – írta NATO-forrásokra hivatkozva a Radio Free ukrajnai kiadása. Eszerint a Kreml szakácsaként ismert Jevgenyij Prigozsinhoz köthető Wagner zsoldoshadsereg (CSVK Wagnera) nagyon aktív Afrikában – többek között a Közép-afrikai Köztársaságban, ahol három olyan orosz újságírót is meggyilkoltak, akik a zsoldoshadseregről írtak – és Szíriában. Ukrajnába nem csak orosz, hanem külföldről toborzott zsoldosok érkezhetnek. A nehezen ellenőrizhető, féllegális zsoldoshadsereg működése azért is aggályos, mert nő az esélye annak, hogy a polgári lakosság ellen további háborús bűncselekményeket követhetnek el úgy, hogy az orosz reguláris erőknek nem kell szembenézniük a felelősségrevonással.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek esti beszédében megköszönte a brit kormánynak, hogy újból megnyitják kijevi nagykövetségüket. Zelenszkij szerint szimbolikus jelentősége van a döntésnek. Az Egyesült Királyság lehet a 21. ország, amelyik visszahelyezi külképviseletét az ukrán fővárosba.

Zelenszkij szerint maga Oroszország jelenti a legnagyobb veszélyt az oroszul beszélőkre, mivel az országban nincs szólásszabadság, nem szabad másképpen gondolkodni, az emberi élet értéktelen. Akkora a szegénység, hogy inkább háborúba mennek az emberek, hogy az ukránoktól lophassanak, mondta az elnök.

Mindez azt bizonyítja, hogy az Ukrajna elleni invázió csak a kezdet, más országokat is el akarnak foglalni az oroszok. „Az az ország kockáztatja a legnagyobbat, amelyik semleges akar maradni, nehogy ő legyen a következő, mert mindent el fog veszíteni.”

Az Egyesült Államok szerint vegyifegyverrel kevert könnygázt vetett be Oroszország Mariupol utolsó részén, amelyet még az ukrán erők őriznek – írta az Ukrinform. Erről az Egyesült Államokat az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben képviselő Michael Carpenter beszélt. Az Azovsztal ipari területbe való behatolástól ódzkodik Oroszország, tartva attól, hogy a földalatti járatokkal átszőtt területen nagy veszteségeket szenvednének. Vlagyimir Putyin ezért utasította védelmi miniszterét, hogy ne indítsák el a támadást, csak zárják körbe a területet úgy, „hogy ott egy légy sem repülhessen át”. (Az elnök ezt minisztere nyilvános meghallgatásá mondta, furcsán markolva az asztalt, erről itt olvashat bővebben.)

Carpenter meggyőző infromációkra hivatkozva jelentette ki, hogy a bevetés megtörtént. Azt nem részletezte, hogy pontosan milyen, könnygázzal kevert vegyifegyverről van szó. Ha értesülései pontosak, akkor egyelőre inkább a módszer kezdeti próbálgatásánál járnak az orosz erők. Az Unian szerint a mariupoli területet védő Azov egység vezetője három katonáján észlelt enyhébb tünetekről számolt be.

Nyolc támadást vert vissza Ukrajna Donyeck és Luganszk megyék azon részeiben, amelyek ukrán ellenőrzés alatt állnak – közölte az Unian. A támadás célja, hogy az Oroszország által önálló államként elismert Donyecki és Luganszki Népköztársaság (DNR, LNR) a két megye teljes területét megszerezze. Ez a cél akkor vált elsődlegessé, amikor kiedülr, hogy az Ukrajna gyors lerohanásával számoló orosz tervek kudarcot vallottak – ami a háború 59. napján nyilvánvaló.