Az oroszok bejelentették, hogy „felszabadult” Mariupol, egy nap alatt 42 falut vesztett el Ukrajna, az USA drónokkal és nehézlövegekkel segít Kijevnek

Ugyan az orosz katonáknak megtiltották a közösségi média használatát, de valamiért Ramzan Kadirov csecsen harcosain nem kérik számon ezt a tilalmat, és a csecsen hadúr Telegram-csatornája is az orosz propaganda egyik első számú forrásává lépett elő.

Itt jelent meg csütörtök este egy videó, melyben egyik szövetségese, Adam Delimhanov által vezetett különítmény Mariupol égő házai előtt ünnepli a város „elpusztítására és megtisztítására indított különleges művelet végrehajtását”. Ahogy azt a videót átemelő Guardian tudósítója megjegyzi, a videóban ünneplő csecsen harcosok közül bizonyára sokan vannak, akinek felmenői Mariupol védőihez és civil lakosságához hasonló módon vesztették életüket – csak éppen az ezer kilométerrel keletebbre fekvő Groznijban.

Kadirov az orosz elnök – sőt, személyesen Putyin – katonájának vallja magát, és kulcsszerepet játszik az évszázadokon keresztül Oroszország legforrongóbb birtokának számító kaukázusi régió pacifikálásában. Állítólag Kadirov csecsen különítményeit bízták meg a háború elején Zelenszkij likvidálásával (más források a szintén hírhedt Wagner Csoport zsoldosai kapták a feladatot), azonban – már ha léteztek –, ezek a különítmények kudarcot vallottak. A kijevi régióban bevetett csecsen alakulatok az invázió első fázisában is súlyos veszteségeket szenvedtek, egy részüket március közepén is kellett vonni a harcokból, helyükre – immáron a mariupoli frontra – újabb zászlóalj érkezett.

Csütörtök reggel Szergej Sojgu védelmi miniszter jelentette Vlagyimir Putyinnak, hogy Mariupolt „felszabadították”, majd az orosz elnök arra utasította a hadsereget, hogy a város erődnek is beillő acélművében, az Azovstalban magát elbarikádozó megmaradt védőket ne támadják, inkább szigeteljék el a külvilágtól. Azonban Ukrajna és az USA szerint Mariupolban még az Azovstalon kívül is maradtak ellenállási gócok (bár ezek felszámolása tényleg napok kérdése).

Az ukrán elnök csütörtök este online beszédet mondott a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közös fórumán; ebben a következőket üzente a pénzügyi döntéshozóknak és persze a globális nyilvánosságnak:

• Oroszország az egész világ élelmiszerellátását fenyegeti az invázióval; az ukrán kikötők elfoglalásával, illetve blokádjával ellehetetleníti az ukrán gabona exportját, ami óriási élelmiszer-áremelkedést okoz majd többek között Észak-Afrikában,
• Ukrajnának havonta nagyjából 7 milliárd dollár segélyre lenne szüksége a gazdasági veszteségei kompenzálására
• Oroszország szét akarja rombolni az ukrán gazdaságot, ezért támadja a pályaudvarokat, élelmiszerraktárakat és olajfinomítókat,
• Moszkvával minden kapcsolatot meg kell szakítani, az Világbankból és az IMF-ből is azonnal ki kell zárni.

Kristalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója csütörtök este azt mondta, hogy ukrán pénzügyi vezetők jelezték a valutaalapnak, hogy a következő hónapokban havonta 5 milliárd dollárnyi finanszírozási igénye lesz az országnak, ráadásul bevételhiány miatt nem rövid távú hitelekben, hanem felajánlások formájában.

(Reuters)

A Donyeckben támadó orosz egységek csütörtökön 42 falut foglaltak el.

– jelentette be Olena Szimonenko, az ukrán elnök kabinetfőnöke. A másik szakadár „népköztársaság” frontján, Luhanszkban szintén csütörtökön elesett Rubizsnye városa; és a régió 80 százaléka van már orosz ellenőrzés alatt.

Mariupoli hatóságok szerint a dél-ukrajnai város ostromában elesett több száz civil holttestét az oroszok egy közeli falu mellett ásott tömegsírba rejtették. A Mariupoltól 20 kilométerre található Manhus nevű falunál található, nagyjából 30 méter hosszú gödröt orosz katonák kotorták ki, majd teherautókkal hordták beléjük a holttesteket. A nagyfelbontású műholdas képeket publikáló és elemző Maxar Technologies szerint az első sírok március végén bukkantak fel a műholdfelvételeken, és azóta folyamatosan szaporodnak.

Vagyim Bojcsenko mariupoli polgármester szerint „több mint 20 ezer civil lakos – nők, gyerekek, idősek – vesztette életét az ellenség tüzérségi és légicsapásaiban”, és „sajnos azt tapasztaltuk, hogy a holttestek eltűnnek Mariupol utcáiról”. Bojcsenko szerint is Manhusba szállítják a civil holttesteket, ahol a temetőhöz vezető bekötőút mentén földelik el őket.

(CNN)

Az orosz állami televízióban kedden tettek közzé egy felvételt két, Mariupolban elfogott brit harcosról, akik azt kérik, engedjék át az ukránok Viktor Medvedcsuk Putyin-barát politikust és oligarchát Oroszországnak, hogy őket is szabadon bocsáthassák. Azonban a brit kormány egyik tagja kapásból elutasította az ötletet.

A két foglyot azóta azonosították; a 48 éves Shaun Pinner és a 28 éves Aiden Aslin egyaránt évek óta Ukrajnában élt, és a tengerészgyalogságnál szolgált. Utóbbi családja szerint „nagyon felkavaró” volt az „orosz propagandafogás”-ként kreált videóban viszontlátni Aident.

Maria Zakarova orosz külügyi szóvivő szerint

nem kell aggódni, Oroszország gondját viseli a foglyul ejtett briteknek. Élelmet, vizet kapnak, és minden szükséges segítséghez hozzájutnak – csakúgy, mint a többi külföldi, aki megadja magát.

(BBC)

Csütörtök reggel Szergej Sojgu védelmi miniszter jelentette Vlagyimir Putyinnak, hogy Mariupolt „felszabadították”, majd az orosz elnök arra utasította a hadsereget, hogy a város erődnek is beillő acélművében, az Azovsztalban magát elbarikádozó megmaradt védőket ne támadják, inkább szigeteljék el a külvilágtól.

Az acélművet üzemeltető cég igazgatója a CNN-nek azt nyilatkozta, 2-3 hétre elegendő élelmiszert és ivóvizet halmoztak fel a raktárakban, azonban az ostrom már 8 hete tart, és a védők képtelenek voltak kívülről utánpótláshoz jutni. Az acélműben uralkodó állapotokról egy forró dróton tájékozódó Jurij Rizsenkov szerint ezért a helyzet „katasztrófához közelíthet”. Rizsenkov leszögezte,

Az acélmű nem fog az orosz megszállóknak dolgozni. Persze az oroszok megpróbálhatják újraindítani a termelést, de nagyon kétlem, hogy ez sikerülni fog nekik.

Az ukrán hadsereg közleménye szerint az orosz csapatok – Putyin állománykímélő utasítására rácáfolva – valójában csütörtökön is sikertelen rohamot intéztek az Azovsztal ellen.

Magyar idő szerint csütörtök délután Joe Biden amerikai elnök nyilatkozatában azonban úgy vélte, „nincs bizonyíték arra, hogy Mariupol valóban elesett volna”. Volodomir Zelenszkij is azt állította, bár az orosz erők a város nagy részét elfoglalták, egyes negyedeit még mindig ukrán csapatok tartják ellenőrzésük alatt. Az ukrán elnök szerint a békeidőben 450 ezres város mintegy 120 ezer lakóját az orosz megszálló erők megakadályozták a háború kezdete óta ostromolt város elhagyásában.

Miután az Egyesült Államok újabb, 800 millió dollár értékű Ukrajnának szánt katonai segélyszállítmányt jelentett be, az orosz külügyminisztérium újabb 29 amerikai állampolgárra mondott ki beutazási tilalmat – köztük Kamala Harris alelnökre és Mark Zuckerbergre, a Facebook (ma már Meta) alapítójára. A minisztérium azt a magyarázatot fűzte a szankciós listához, hogy az

olyan vezetőket, üzletembereket, tudósokat és újságírókat tartalmaz, akik terjesztik a ruszofób nézeteket; rajtuk kívül magas rangú amerikai vezetők házastársaira terjesztettük ki a beutazási tilalmat.

A 66 millió felhasználóval rendelkező Facebookot március elején tette elérhetetlenné Oroszországban a helyi hírközlési hatóság.

(BBC)

7,7 millióra nőtt a lakhelyüket elhagyni kényszerülő, de Ukrajnán belül maradó, ún. „belső menekültek” száma az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete (IOM) csütörtöki adatai szerint. Az adatokból talán csak azt lehet pozitívumként kiemelni, hogy a növekedés üteme lassul, miután az április eleje óta – nyilván az északi orosz offenzíva leállításának és a megszálló csapatok kivonásának köszönhetően – már „csak” 600 ezer ember vált földönfutóvá. Az IOM összesítése szerint a külföldre távozott több mint 5 millió emberrel együtt a háború elől menekülők száma immáron közelít a 13 millióhoz.

Az IOM egy április első két hetében végzett reprezentatív kutatással felmérte a belső menekültek túlélési stratégiáit is: a városharcok elől menekülő emberek csaknem kétharmada vidéki farmokon, falvakban vagy kisvárosokban telepedett meg. A lakóhelyüktől távol élő emberek 60 százaléka nő, és a szervezetnek válaszolók 51 százalékával legalább egy – 17 évesnél fiatalabb – gyermek is van, akivel együtt menekültek el otthonról. Azoknak, akik még saját lakóhelyükön tartózkodnak, a 9 százaléka – mintegy 3 millió fő – azért nem indult még útnak, mert nincs elég pénzük ahhoz, hogy kifizessék az utat, és biztosítsák a megélhetésüket. A felmérésből az is kiderült, hogy

az ukránok több mint fele tapasztalt már valamilyen szintű élelmiszerhiányt.

(MTI)

Hollandia kétszáz katonával vesz részt a NATO Romániában létesítendő harccsoportjában.

– jelentette be csütörtökön a bukaresti védelmi minisztérium. A felajánlásról szóló okiratot már át is adta Vasile Dincu román védelmi miniszternek Roelof van Ees holland nagykövet. Amerikai lapértesülések szerint Hollandia a 11. légideszant dandár ejtőernyőseit delegálja a NATO francia parancsnokság alatt Romániában felállítandó harccsoportjában. A holland katonák küldetése elvileg egy évre szól, és nyáron foglalják el új állomáshelyüket az erdélyi Nagysinken, ahol korában is jártak terepszemlén. Egy 85 tagú csapat várhatóan már májusban megérkezik, hogy előkészítse a tábort.

Jelenleg csaknem négyezer külföldi – amerikai, francia, belga, német és olasz – katona állomásozik Romániában, ha pedig a balti országok és Lengyelország után idén Bulgáriában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában is megalakulnak a márciusi NATO-csúcson bejelentett új harccsoportok (ezekről itt olvashat részletesen), az már nem rotációs rendszerű küldetést jelent, hanem a NATO keleti szárnyának tartós megerősítését eredményezi, és ezáltal mintegy ötezerre emelkedik a Romániában állomásozó külföldi katonák száma.

Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök és Mette Frederiksen dán kormányfő közös kijevi látogatásán új vállalások hangzottak el. Sanchez azt mondta, hogy csütörtökön behajóztak egy 30 teherautóból, különleges nehéz szállítójárművekből és 10 kisebb gépjárműből álló, egyéb hadianyaggal kiegészített szállítmányt, mely lengyel kikötőkön keresztül érkezik majd Ukrajnába. Frederiksen pedig ígéretet tett arra, hogy hazája mintegy 30 milliárd forintnak megfelelő korona értékben szállít – közelebbről nem részletezett – fegyvereket az orosz agresszió ellen harcoló országnak.

A spanyol kormányfő bejelentette, hogy hazája kezdeményezi a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnál, hogy a testület küldjön nyomozókat a háborús bűncselekménynek tűnő atrocitások kivizsgálására; Spanyolország pedig saját hatáskörben is nyomozókat küld a bucsai és más mészárlások helyszíneire.

Szintén csütörtökön Joe Biden amerikai elnök is bejelentett egy 800 millió dollár (kb. 270 milliárd forint) összértékű, nehéztüzérséget, drónokat és lőszert is tartalmazó fegyverszállítmányt, amihez jövő héten kér felhatalmazást (a vélhetően erre készséggel rábólintó) amerikai kongresszustól.

Joe Biden amerikai elnök egy egész sor új intézkedést jelentett be, amivel az Egyesült Államok segíteni fogja Ukrajnát az Oroszország elleni küzdelmében. Biden szerint a háború „kritikus szakaszához” érkezett, az orosz hadsereg megpróbál területeket szerezni Kelet-Ukrajnában, és ehhez most készítik elő a terepet. Amerika a szövetségeseivel együtt jelenleg azon dolgozik, hogy a segítség a lehető leggyorsabban eljusson Ukrajnába.

Sajtótájékoztatóján az elnök egyebek mellett ezeket az új intézkedéseket jelentette be:

• egy 800 millió dolláros (kb. 270 milliárd forintos), nehéztüzérséget, drónokat és lőszert is tartalmazó fegyverszállítmányt, amihez jövő héten kér felhatalmazást az amerikai kongresszustól,
• egy rendeletet, melynek értelmében kitiltják az amerikai kikötőkből az orosz felségjelzésű vagy orosz cégekhez köthető hajókat,
• 500 millió dollár (kb. 170 milliárd forint) értékben közvetlen gazdasági segítséget Ukrajnának,
• és egy új, „Unite for Ukraine” (Egységben Ukrajnáért) nevű programot ukrán menekülteknek, aminek segítségével 100 000 ukrán állampolgárt fogadna be az Egyesült Államok.

Biden ezenkívül kétségbe vonta az oroszok ma reggeli bejelentését, miszerint az Azovsztal acélgyár kivételével teljesen elfoglalták Mariupolt. Szerinte ez még „kérdéses”.

(CNN)

A Kreml csütörtökön közölte, hogy Moszkva még mindig várja Ukrajna válaszát Oroszország legújabb békejavaslatára. Azt állítják, a kérdéses dokumentumot átadták az ukrán delegációnak, és „nem értik”, ez hogyan nem került az ukrán elnök elé, aki szerdán azt mondta, semmi ilyesmiről nincsen tudomása.

„Még egyszer megismétlem, hogy átadtuk ellenfeleinknek a legújabb javaslatunkat”, nyilatkozta Dmitri Peszkov, a Kreml szóvivője. Peszkov hallott Zelenszkij válaszáról is, ami szerinte „felvet bizonyos kérdéseket” azzal kapcsolatban, hogy „vajon miért nem számol be senki Zelenszkij elnöknek a javaslatainkról”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök április 12-én azt mondta, hogy a béketárgyalások zsákutcába jutottak. Az ukrán delegáció feje pedig kedden azon a véleményen volt, hogy nehéz megjósolni, mikor folytatódhatnak a tárgyalások, mivel Oroszország még mindig ostromolja Mariupolt, és Moszkva szerinte egy újabb katonai offenzívával kívánja megerősíteni pozícióit.

(Reuters)

Mariupol polgármestere tartott sajtótájékoztatót a városban kialakult helyzetről, írja a BBC. Vadim Bojcsenko szerint mintegy 200 ember szeretné elhagyni Mariupolt, de délutánig egyetlen evakuációs busz sem érkezett meg. Szerdán mindössze 80 embert tudtak evakuálni.

A polgármester nem tudta pontosan megmondani, hány civil tartózkodik a várost védő ukránok utolsó bástyájának számító Azovsztal acélüzemben, de a számukat nagyjából 300 és 1000 közé teszi. Hozzátette, hogy ma már nincs esély a kimenekítésükre a gyár területéről.

A polgármester összesen 100 ezerre saccolta a még városban tartózkodó civilek számát, ami szerinte még ukrán kézen van, „akármit is mondanak az oroszok”. Az oroszok ma reggel jelentették be, hogy elfoglalták Mariupolt az acélgyár kivételével, amit körbezárnak, de nem támadnak tovább.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes csütörtökön közölte, hogy újabb fogolycserére került sor Ukrajna és Oroszország között, ez már a hatodik ilyen alkalom. A megállapodás értelmében 10 katonát, köztük 2 tisztet, és 9 civilt adott át az orosz hadsereg az ukránoknak. Arról nem beszélt, hogy ők hány orosz állampolgárt engedtek el.

Verescsuk kiemelte, hogy sebesültek is vannak a visszatért foglyok között. Ez azért fontos, mert most már teljes körű orvosi kezelésben részesülhetnek.

(CNN)

Ukrán menekültek számára indít programsorozatot a Magyar Zene Háza, egyszerre három jótékonysági akciót is meghirdetve. Támogatói jegyek és ingyenes programlehetőségek mellett egy önkéntes segítői rendszer kiépítését is megkezdik.

Az intézmény honlapján április 22-től megtalálható támogatói jegyek megvásárlásával a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Budapest Bike Maffia munkáját segíthetik az adományozók, az ukrán útlevéllel vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezők pedig ingyenesen látogathatják a Hangdimenziók című állandó kiállítást kijelölt idősávokban.

Az új, önkéntes segítői rendszer kiépítésével zenei és művészeti foglalkozások, workshopok indulnak gyermekek és családok részére a menekültek szálláshelyein. Ehhez minden segíteni akaró oktató, előadó, tolmács és szakember jelentkezését szeretettel várják, áll a sajtóközleményükben.

Közleményben jelentette be az orosz külügyminisztérium csütörtökön, hogy bezárja Észtország, Lettország és Litvánia konzulátusait az országban. Észtország és Litvánia szentpétervári, míg Lettország szentpétervári és pszkovi konzulátusának működését függesztette fel Oroszország. Ezenfelül az intézmények valamennyi alkalmazottját „persona non gratának”, azaz nemkívánatos személynek nyilvánították.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna lerohanására vonatkozó állításait visszhangozva a közlemény szerint a döntés „a kölcsönösség elve alapján született, figyelembe véve, hogy ezen országok katonai segítséget nyújtanak a kijevi rezsimnek.” Emellett „támogatják az ukrán nacionalisták polgári lakosság ellen elkövetett bűncselekményeit.”

A balti államok a háború kezdete óta egyre keményebb lépéseket tesznek a Putyin-rezsimmel szemben, például beszüntették az orosz gázimportot, és erre sürgetik a többi európai országot is.

Kevin Rothrock, a Meduza független orosz újság munkatársa tett ki Twitterre felvételeket, amiken látható, ahogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter beszámol Putyinnak a mariupoli helyzet állásáról.

Sojgu, aki védelmi miniszterként feltehetően oroszlánrészt vállalt a hadműveletek megtervezésében és a stratégiai célok kialakításában, látványosan eltűnt a háború kezdete óta. Mivel a közelmúltig nem nagyon szerepelt nyilvánosan, a háború pedig orosz szempontból nem haladt megfelelően, elkezdődtek a találgatások, miszerint a miniszter szívrohamot kaphatott, meghalt, esetleg mégsem halt meg, csak kegyvesztetté vált. A Kreml szerint csupán rendkívül elfoglalt volt, nem volt ideje médiaszereplésekre.

Sojgu nemrég megkerült, az alábbi felvételen pedig büszkén számol be arról, hogy Mariupol városát teljesen „felszabadították”, leszámítva azt a nagyjából 2000 ukrán katonát, akik az Azovsztal acélgyárban húzták meg magukat.

Putyin, aki ezúttal egy normális méretű asztalhoz ültette beszélgetőpartnerét, azt válaszolja, hogy nem szükséges megostromolni az üzem területét, mert „nem szabad bemennünk azokba a katakombákba”, valószínűleg a gyár alatt fekvő kiterjedt alagútrendszerre utalva. Azt javasolja, zárják el a területet a város többi részétől, úgy, hogy egy „légy se menekülhessen el”.

Több mint ezer civil holtteste van a Kijev környéki hullaházakban, közölték ukrán tisztviselők. A bejelentést azután tették, hogy kilenc megkínzott ember holttestét találták meg a Kijev melletti Borogyanka városában.

„Ezeket az embereket a megszállók ölték meg, és kínzások nyomai vannak rajtuk. Szeretném hangsúlyozni, hogy ők civilek voltak. Az orosz hadsereg civileket lőtt le, akik nem tanúsítottak ellenállást”, mondta a Kijev régió rendőrfőnöke, Andrij Niebitov. Hozzátette: Borogyanka környékén két sírt fedeztek fel, egyikben három holttest volt, köztük egy 15 éves lányé, a másikban hat.

Moszkva tagadja, hogy civileket támadnának. (BBC)

Pedro Sanchez spanyol, és Mette Frederiksen dán kormányfő megérkezett Kijevbe, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozzanak, jelentették be a politikusok kabinetjei.

A spanyol kormányfő egy rövid videót twittelt, ahogy a dán kormányfővel és az ukrán miniszterelnök-helyettessel, Olha Sztefanyisinával találkoznak.

A politikusok „a jelenlegi helyzetről, az Ukrajnának nyújtandó további támogatásról, valamint a háborús bűnösök és az emberi jogok megsértőinek üldözéséről” egyeztetnek a dán kormány közlése szerint.

A nyugati lapok gyorselemzése szerint az Azovsztal acélmű támadásának leállítása több szempontból is logikus az oroszoknak:

• a labirintusszerű épületben elrejtőzött ukránok ellen csak feleslegesen nagy energiabefektetések árán tudtak volna harcokat nyerni az oroszok.
• Emellett jelentős orosz erőket kötött le, akikre máshol talán nagyobb szükség lenne.
• Ráadásul a rombolás is túl nagy lett volna, jobban járnak, ha meg tudnak menteni némi eszközt a gyárból.
• Az emberek kiéheztetése egyszerűbb módszer.
• És – bár szimbolikus, és kell ahhoz, hogy a város elfoglalását kommunikálni tudják – katonailag nincs jelentősége a gyárért vívott csatának, ha valaki eleve kontroll alatt tartja a várost és az utakat.

(CNN, BBC, BBC)

Ukrajna mindent megtesz azért, hogy visszatérjenek azok, akiket erőszakkal deportáltak Oroszországba, de ez nem lesz könnyű, ez egy újabb háború lesz, háború az emberekért – közölte a Twitterén Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó.

A Guardian összesítése szerint szerdán Mikita Poturajev ukrán képviselő az Európai Parlamentben azt mondta, félmillió embert vittek el az oroszok Ukrajnából a háború kezdete óta. Az ukrán emberi jogi ombudsman, Ljudmila Deniszova pedig múlt héten nyilatkozta azt, hogy Mariupolból 134 ezer embert vittek el az oroszok, közülük 33 ezret deportáltak. Ezekre az adatokra más forrásból egyelőre nincs bizonyíték, jegyzi meg a brit lap.

Ukrajna második legnagyobb városának, Harkivnak a polgármestere egy televíziós beszédben azt mondta, intenzív bombázás alatt állnak.

Ihor Terehov szerint „hatalmas robbanások” rázzák meg a várost, az „Orosz Föderáció dühödten bombázza” Harkivot. Hozzátette, mintegy 1 millió ember maradt még Harkivban, míg a lakosság kb. 30 százalékát, főként nőket, gyerekeket és időseket, már evakuálták.

Az ukrán miniszterelnök-helyettes, Irina Verescsuk humanitárius folyosó nyitását kéri az oroszoktól a mariupoli acélgyárnál, hogy a civilek és a sebesült katonák elhagyhassák azt. Állítása szerint ezer civil és ötszáz sebesült katona lehet bent. Verescsuk a nemzetközi közösséget arra kérte, hogy összpontosítsák az erőfeszítéseiket az Azovsztalra, mert az most kulcsfontosságú a humanitárius munka szempontjából. (BBC)

"Van egy nagy ország a Földön, ami gyönyörű, tiszta, ami erős lélekben, és ahol gazdag a természet – Oroszország.

Ezzel a szöveggel kezdődik az a rövid, ámde annál letaglózóbb zenés-táncos videó, ami a Luhanszki Népköztársaság szakadár államalakulatot, illetve Oroszországot hivatott dicsőíteni. A klipben van minden: egy TikTokon felkapott tengerészdal melódiája, lobogó, kicsit szocialista beütésű zászló a háttérben, alaposan megtervezett koreográfia, Z betűk és szexi nővérek.

A videót Max Seddon, a Financial Times moszkvai tudósítója osztotta meg Twitteren, itt lehet megtekinteni.

Az orosz védelmi miniszter bejelentése szerint elfoglalták Mariupolt, a „helyzet nyugodt”. Szergej Sojgu közölte, hogy több mint 142 ezer civilt kimenekítettek, csaknem 1500 ukrán katona feladta magát, és több mint 2000 tovább védi az Azovsztal acélipari gyárat.

Putyin gratulált a „sikeres felszabadításhoz”, közölte az Interfax orosz hírügynökség.

Szintén az Interfax szerint az Azovsztalt Putyin parancsára nem ostromolják tovább, de bekerítették, „hogy a légy se tudjon ki- és bejutni”.

Szergej Sojgu azt mondta Putyinnak, hogy az acélgyár elfoglalásához még 3-4 nap kellhet, a „bentlévő nacionalisták és külföldi ezredek biztonsággal el vannak kerítve”.

A CNN azt írja, az ukrán erők tagadják, hogy a város orosz kézre került volna, de nem közölt részleteket az amerikai lap. A Guardian tudósítója szerint a bejelentés egy szép körítése annak a döntésnek, hogy az oroszok nem látják érdemesnek tovább ostromolni a gyárat, ahonnan kemény ellenállással találkoztak.

• Mariupol továbbra is ostrom alatt. Ramzan Kadirov csecsen vezér szerint még csütörtökön elfoglalják az ellenállás központjának számító Azovsztal acélgyárat. A civilek menekítése nehezen és lassan megy, amikor éppen egyáltalán halad. Mariupolban az oroszok május 9-re győzelmi napi felvonulást hirdettek, szóval addigra el akarják foglalni a várost.
• Általánosságban keleten viszont az oroszok nem értek el egyelőre áttörést az Institute for the Study of War elemzése szerint. Az amerikai elemzőközpont azt állítja, Rubizsnye és Popaszna egyes részeit elfoglalták az oroszok némi szíriai és/vagy líbiai zsoldosi segítséggel, de ezek nem stratégiai győzelmek, és egyelőre nem látszik, hogy lenne az oroszoknak új kapacitásuk átfogó, párhuzamos, sikeres előrenyomulásokra.

Források: BBC, BBC, Guardian

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes egy Telegramon közzétett posztja szerint négy busszal tudták elhagyni tegnap az emberek Mariupolt a humanitárius folyosón, számolt be a Guardian.

Hozzátette, hogy ma (csütörtökön) helyi idő szerint délután 2-kor újra megpróbálják a buszos menekítést az ostromlott városból, de a biztonsági helyzet bonyolult, és elképzelhető, hogy változik a terv.

Hszi Csin-ping kínai elnök egy csütörtöki beszédében megerősítette, hogy Kína ellenzi az egyoldalú szankciókat és „a határon átnyúló ítélkezést”, de nem említette konkrétan, hogy az Oroszország elleni nyugati szankciókról beszél, írja a Reuters. A kínai elnök azt mondta, a gazdasági kapcsolatok megszakítása és az olyan nyomásgyakorlási taktika, mint az ellátási láncok megszakítása, nem működik.

Kína korábban is bírálta a nyugati szankciókat, de arra is vigyáz, hogy ne nyújtson segítséget Moszkvának.

A kínai elnök megerősítette, hogy a konfliktusok békés rendezésének oldalán áll.

A brit védelmi minisztérium kitweetelte szokásos napi jelentését az ukrán helyzetről. Azt írják, az oroszok valószínűleg jelentős sikereket akarnak felmutatni a május 9-i, győzelmi napi ünnepségeikhez, és ez hatással lehet arra, hogy milyen gyorsan és milyen erőkkel kísérlik meg a katonai akciókat.

Emellett azt is írja a tweet, hogy Kramatorszk felé nyomulnak a Doneck-medence felől, és hogy nagy az orosz légi aktivitás, az ukrán légvédelem megroppantásával akarják uralni a légteret, ezzel segítve az offenzívát.

Több ország pénzügyminisztere elhagyta a zárt ajtók mögötti G20-as egyeztetést, amikor az orosz delegált belefogott a beszédébe, írja a CNN. Az így tiltakozók között volt az amerikai miniszter, Janet Yellen, az amerikai jegybank elnöke, Jerome Powell és az Európai Központi Bank elnöke, Christine Lagarde is. A távozókról a kanadai pénzügyminiszter, Chrystia Freeland tweetelt csoportképet a helyszínről.