Az oroszok azt akarják, hogy az ukránok szerdán tegyék le a fegyvert Mariupolban

„Franciaország támogatja a szankciók kiterjesztését az orosz olajimportra”, idézi Bruno Le Maire francia gazdasági minisztert a CNN. „Látva, hogy mi történik a Donbaszban, minden eddiginél fontosabb az orosz olaj importjának leállítása” – mondta Le Maire az Europe 1 rádióállomásnak.

A miniszter úgy folytatta, hogy nem a gáz, hanem az olaj a Putyin-rezsim első számú valutaforrása évek óta. Az orosz olaj betiltásáról Franciaország megpróbálja meggyőzni a többi európai államot, ám Le Maire úgy látja, egyes országok továbbra is „hezitálnak”.

Az Európai Bizottság szerint a blokk földgázimportjának mintegy 45 százaléka, olajimportjának pedig nagyjából 25 százaléka származik Oroszországból. Az EU a háború kezdete óta mintegy 35 milliárd euró (kb. 13 ezer milliárd forint) értékben importált orosz energiát.

A BBC szerint az orosz hadsereg egy 480 kilométeres frontvonalon kezdte meg támadásait Kelet-Ukrajnában egy nagyszabású offenzíva részeként, amit az ukrán kormány a „háború új szakaszaként” jellemez.

Az ukrán vezérkar szerint az orosz erők arra összpontosítják erőfeszítéseiket, hogy teljes ellenőrzést szerezzenek a Donyec-medence felett.

Az orosz hadsereg megpróbálta áttörni Ukrajna védelmét szinte a teljes frontvonal mentén, közölte a vezérkar egy közleményben, de eddig csak két területen – a keleti Kreminna városán és egy másik településen – sikerült áthatolniuk, mondta Szerhij Haidai, a luhanszki régió katonai kormányzója.

Az ukrán elnöki kabinetfőnök hétfő este azt állította, elkezdődött az orosz hadsereg nagy keleti offenzívája, amire az elmúlt hetek csapatmozgásai utaltak.

Nem valószínű, hogy belemenne az Egyesült Királyság az oroszok által hétfőn felajánlott fogolycsere-ajánlatba, írja a CNN. Ahogy arról írtunk, az orosz állami televízióban közzétettek egy felvételt két brit harcosról, akik azt kérik, engedjék át az ukránok Viktor Medvedcsuk Putyin-barát politikust, hogy őket is szabadon bocsáthassák.

Shaun Pinner és Aiden Aslin az ukrán idegenlégió tagjaiként harcoltak, azonban orosz hadifogságba kerültek. Kedden nyilatkozott először az ügyükben brit kormánytag: az északír ügyekért felelős miniszter, Brandon Lewis nem szerette volna kommentálni a „valójában nemzetbiztonsági ügyet”, azonban hozzátette:

„Nem kellett volna oda utazniuk, illegálisan vannak ott (…) Mindenkinek azt üzenem: ne utazzanak illegálisan Ukrajnába. Az ukrán védelmi erők élvezik az Egyesült Királyság támogatását. Továbbra is támogatni fogjuk őket, és ennek ez a helyes módja”

– mondta Lewis, kiemelve, hogy aki Ukrajnát szeretné támogatni, tegye ezt „helyes úton”, például pénzzel vagy menekültek befogadásával. „Nem pedig rendkívül veszélyes és valójában nem törvényes módon a kiutazással” – tette hozzá a miniszter. Arra a kérdésre, hogy létrejöhet-e fogolycsere Medvedcsuk és a britek között, Lewis úgy válaszolt: „Nem keresünk arra módot, hogyan segíthetnénk Oroszországnak.”

Medvedcsukot néhány napja kaptak el az ukrán erők, miközben Transznyisztria felé menekült. A politikus egy hétfőn közzétett videóban arra kérte az orosz elnököt – aki lányának a keresztapja is egyben –, hogy kiszabadításáért cserébe engedje szabadon távozni az ukrán lakosságot és a csapatokat az ostrom alá vett Mariupolból.

A CNN verifikálta azoknak a fotóknak a hitelességét, amelyek azt mutatják, hogy az orosz csapatok által megszállt Henicseszkbe visszakerült a 2015-ben eltávolított Lenin-szobor. A város az Azovi-tenger partján fekszik, a Krím-félszigettől északra található Herszon tartományban.

A fotón az is látható, ahogy orosz zászló lobog a szobor mögött lévő adminisztratív épület tetején. Az orosz mellett látszik egy vörös színű zászló is.

Jurij Szobolevszkij, a tartomány területi képviselője Facebook-posztban kommentálta az eseményeket: „Az orkok Herszonban próbálnak meg visszamenni az időben. Vörös zászlók, emlékművek a szovjet időkből: (…) élősködőként viselkednek a lakosság nosztalgikus érzelmein.”

Az Európai Unió által meghozott szankciók értelmében lefoglaltak egy orosz olajszállító tankerhajót Görögország partjainál, írja a Guardian. A hajón egy 19 fős orosz legénység is utazott.

A görög hajózási minisztérium közleménye szerint az orosz zászló alatt futó Pegas hajót Évia sziget partjainál, Karisztosznál foglalták le. A parti őrség egyik tisztviselője a Reutersnek elmondta, hogy bár a hajót lefoglalták, az olajrakományt nem.

A Donyecki Népköztársaság különleges alakulatai megkezdték a mariupoli Azovsztal acélgyár ostromát, idézi a RIA Novosztyi orosz hírügynökség a szakadár államalakulat hadseregének szóvivőjét, Eduard Baszurint. Bár az ukrán védők szerint körülbelül ezer civil, köztük nők és gyermekek is bevették magukat az Azovsztalba, Baszurin szerint civilek már nem tartózkodnak az üzem területén, amely az utolsó olyan része a kikötővárosnak, ami még ukrán ellenőrzés alatt áll.

Ha az orosz erők elfoglalják a gyárat, azzal nagy valószínűséggel orosz kézre kerül egész Mariupol, aminek a bevételével két nagy skalpot is szerezhetne Vlagyimir Putyin a háborúban. Maga a város megszerzése szárazföldi útvonalat jelentene a Krím felé, egyben Moszkva lényegében első nagyobb sikerét hozná, ami a közelgő május 9., vagyis a győzelem napja miatt külön kritikus pontnak számít.

Az Azovsztal orosz ellenőrzés alá vonása azt is jelentené, hogy sikerült a városból kifüstölni az oroszok által (részben joggal) neonácinak kikiáltott Azov-ezredet, ezzel a háború egyik okaként megjelölt nácitlanítás végigvitelére is lehetne hivatkozni.

A szinte tökéletesen védhető, földalatti alagutakkal és rengeteg betonépülettel tűzdelt acélgyárról itt írtunk bővebben.

Eddig összesen 7280 háborús bűncselekményt jelentettek az ukrán főügyész hivatalánál a háború kitörése óta, írja a Sky News. A hivatal kedd reggeli közleménye szerint 205 gyermek halt meg eddig a konfliktusban.

Vasárnap és hétfő után kedden sem nyitnak humanitárius folyosókat a civilek kimenekítésére Kelet-Ukrajna településeiről, írja Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes nyilatkozata alapján a Sky News.

Verescsuk szerint bár a kelet-ukrajnai orosz offenzíva miatt szükség lenne több városból is kimenekítési útvonalakra, erre az oroszok sem az ostrom alá vett Mariupol, sem a déli Herszon vagy a keleti Harkiv esetében nem voltak hajlandóak.

Legalábbis erről számolt be Karl Nehammer a Kronen Zeitungnak adott interjújában, amikor április 11-i moszkvai látogatásáról kérdezték – az interjút partnerünk, az Euractiv szemlézte. A néppárti politikus azt mondta, bár sokak szerint Putyin valamilyen „fizikai vagy mentális” problémával küzdhet, ő nem látta ennek nyomait rajta, sőt, kiváló pszichológiai állapotban találta.

Nehammer azt is elárulta, hogy nem büszke a Putyinnal való legutóbbi találkozójára, de fontosnak tartja, hogy beszéljen az ukrán és az orosz vezetőkkel is. A látogatást, amit mind Ausztriában, mind nemzetközi szinten éles bírálatok értek, nem egyeztették előre az osztrák kormány koalíciós partnereivel, a Zöldekkel.

A kancellár amúgy élete egyik legnehezebb diplomáciai találkozójának nevezte a beszélgetést, ahol nagyjából hat méter távolságból bizonygatta azt neki Putyin, hogy a Nyugat igazságtalanul bánik Oroszországgal.

Már közel kétszer annyi ukrán menekült érkezett hétfőn Románia felől, mint az ukrán–magyar határszakasztól, derül ki a rendőrség adataiból. Míg közvetlenül az ukrán határról 4059-en jöttek Magyarországra, addig Románia felől 8036-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek.

Vonattal 880 ember, köztük 314 gyermek érkezett az ukrán határról Budapestre – a különvonatokkal érkező menekülteket Kőbánya felső állomásról különbuszokkal vitték a BOK csarnokba.

Összesen eddig 783 297 menekült érkezett Ukrajnából Magyarországra.

Két cseh diplomatát is megkörnyékeztek az orosz titkosszolgálatok együttműködési lehetőséggel, mielőtt kiutasították volna őket Oroszországból – írja a cseh sajtóra hivatkozva partnerünk, az Euractiv.

A moszkvai cseh nagykövethelyettest, Tomás Hartot április 13-án utasították ki Oroszországból, miután Csehország is kiutasította a prágai orosz nagykövethelyettest márciusban. Azonban mint utólag kiderült, ez a reakció nem volt automatikus: Hartot feltehetően az orosz diplomata kiutasítása után kereste meg egy orosz titkosszolgálat március végén. Az oroszok ajánlatára a cseh nagykövet-helyettes nem reagált, de értesítette a hírről a prágai külügyminisztériumot.

Egy másik oroszországi cseh diplomatát – akinek a nevét nem hozták nyilvánosságra – pedig azzal fenyegetett meg egy ismeretlen, hogy ha nem működik együtt az orosz szolgálatokkal, kiutasítják az országból.

Az Euractiv arról ír, hogy a cseh–orosz kapcsolatok minden eddiginél alacsonyabb szintre süllyedtek. Most hat diplomata dolgozik a prágai orosz nagykövetségen, míg a moszkvai cseh nagykövetség 17 alkalmazottat, köztük diplomatákat tart még számon.

Külpolitikai elemző volt az amerikai MSNBC hírcsatornánál, most beállt az ukrán idegenlégióba az amerikai hadsereget is megjárt Malcolm Nance, írja a Sky News. A férfi erről képet is posztolt Twitterén azzal a szöveggel: „Elég a dumából!”

Nance szerint Ukrajna egy olyan háborút vív, amiben a „megsemmisítése” ellen küzd: „Elég sok időt töltöttem itt a háború előtti időszakban. Amikor kitörtek a harcok, több barátom is volt Donyeckben az ukrán hadseregben, akik azt írták és mondták nekünk, hogy nem fognak tudni túlélni” – mondta az MSNBC-nek.

Az elemző szerint itt volt az idő számára is cselekedni a beszéd helyett: „Ez egy létfontosságú háború, amit Oroszország hozott ezekre az emberekre, civilek ellen követnek el tömeggyilkosságokat – és itt vannak azok a magamfajta emberek, akiknek valamit tenniük kell ez ellen.”

Plüssrepülőgépet talán lehet kapni a magyar játékboltokban is, de plüssrakétát aligha – Ukrajnában viszont mind a kettő megérkezett a boltok polcaira, írja a Guardian. A plüss-Javelin páncéltörőről és a világ egykor legnagyobb repülőgépének számító plüss-Mrijáról egy ukrán szabadúszó újságíró, Olga Tokariuk posztolt:

„A gyerekemnek egy Mriját vettem, mert minden gyereknek kell egy Álom” – utalt Tokariuk a repülő ukrán elnevezésére.

Moszkvából Madridba, majd onnan Athénon keresztül vissza Moszkvába repült az a diplomatákat szállító repülőjárat, ami a légvonalban kevesebb mint 8 ezer kilométeres utat ennek közel kétszerese alatt tette meg, írja a BBC.

A repüléstilalmi uniós szankciók miatt ugyanis a Moszkvából Madridba tartó gépnek meg kellett kerülnie egész Skandináviát és a Brit szigeteket is, Madrid és Athén között csak Észak-Afrika partvidékén közlekedhetett, majd Görögországot is csak Törökország és a Kaukázus átszelésével hagyhatta el a gép.

Összesen az út így 15 163 kilométer hosszú volt, ami szinte megfelel a világ mostani leghosszabb repülőútjának, a New York–Szingapúr járat hosszának.

A végsőkig kitartanak az orosz csapatokkal szemben Mariupol ukrán védői – mondta az amerikai ABC-nek adott interjújában Denisz Smihal ukrán miniszterelnök, írja a BBC. Hozzátette, hogy bár az oroszok vasárnapig adtak időt az ukránoknak a megadásra, ezt a követelést nem teljesítették.

„Még mindig nem esett el a város. Még mindig ott vannak a fegyveres erőink, a katonáink, akik a végsőkig ki fognak tartani. Ők pedig jelen pillanatban is Mariupolban vannak”

– mondta Smihal az interjúban. Bár a város nagy része már orosz kézre került, az Azovsztal acélgyárban még jó ideig kitarthatnak – közel ezer civillel együtt – az ukrán védők. Erről bővebben itt olvashat.

Zelenszkij hétfő esti videójában arról beszélt, hogy Oroszország „nem lassítja le a rakéták bevetését Ukrajna ellen” annak ellenére sem, hogy már

„rá kellett volna jönnie, hogy a szankciók mellett rendkívül nehéz lesz visszaállítani az orosz rakétaarzenált.”

Hozzátette, import nélkül ezt nem tudják megtenni az oroszok. Az ukrán elnök szerint ugyanez vonatkozik más orosz fegyverekre is, repülőgépekre, helikopterekre, cirkálókra. Zelenszkij szerint a szankciók figyelmen kívül hagyásával az orosz lépés „stratégiailag nonszensz”.

Elmondta azt is a hétfői támadások után, hogy „mi, a világ és a történelem sokkal többet veszünk el Oroszországtól, mint az orosz rakéták tudnak Ukrajnától”. Beszélt arról is, hogy „bármilyen infrastruktúra helyreállítható, és helyre is fogjuk állítani”. A kelet-ukrajnai megszállásról azt mondta,

„Akárhány orosz katonát is hajtanak oda, mi harcolni fogunk. Meg fogjuk védeni magunkat.”

Az ukrán elnök beszéde végén kitért arra is, hogy egyeztetett Litvánia, Bulgária és Horvátország vezetőivel Oroszország veszélyéről és Ukrajna jövőjéről. Mint fogalmazott, Ukrajna átfogó tervet fog kidolgozni az ország újjáépítésére, és világos jövőképet fognak kialakítani az ehhez kapcsolódó gazdasági kérdésekre is. Az elnök végül elmondta azt is, folyamatosan tárgyalnak más országokkal és pénzügyi intézményekkel, hogy megvalósítható legyen az újjáépítés.

Röviden összefoglaljuk, mi történt húsvéthétfőn a háborúban:

• Hajnalban megszólaltak a légvédelmi szirénák több ukrán városban, így Kijevben is, azonban a fővárost nem érte rakétatámadás – ellentétben Lvivvel. A nyugat-ukrajnai várost négy rakéta érte el, megsérült egy menekülteket befogadó hotel, és hét halálos áldozatról tudni eddig. Rakétatámadásról számoltak be az ország középső részén fekvő Dnyipróból is.
• Második napja nem nyitottak humanitárius folyosót a menekülő civileknek. Sőt, arról érkeznek híradások, hogy Mariupolból – ahol az Azovsztal acélgyárban még sokáig kitarthatnak az ukrán védők több száz civillel együtt – eddig több mint 40 ezer embert deportálhattak erőszakkal más orosz fennhatóságú területekre.
• Az ukránok Putyin komájával, Viktor Medvedcsukkal szereztetnék vissza Mariupol védőit – az oroszbarát ukrán politikusért azonban a Kreml csak két brit hadifoglyot adna.
• Megüzenték a Luhanszk megyei civil lakosságnak, hogy nincs több biztonságos hely Kelet-Ukrajnában, meneküljenek, ameddig csak lehet. Már ahonnan még lehet, ugyanis a közlemény után nem sokkal érkeztek az első hírek arról, hogy utcai harcok törtek ki a Luhanszk megyei Kreminnában, ami során négy menekülő civilt lőttek le. Az ukrán védelmi minisztérium szerint az oroszok befejezték az átcsoportosítást, és készek megindítani a kelet-ukrajnai hadműveletüket – ez ukrán források szerint el is indult. Késő este légiriadót rendeltek el Ukrajna szinte teljes területén.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn késő este arról beszélt, Oroszország a szankciók miatt egy idő után képtelen lesz feltölteni a fegyverarzenálját, és „akárhány orosz katonát hajítanak oda” Kelet-Ukrajnában, ők harcolni fognak.
• Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint viszont a Nyugat öngólt lő a szankciókkal, a külkereskedelemben pedig minél hamarabb át kell állnia az országnak a rubelalapú elszámolásra.
• Folytatódik a diplomáciai hadviselés: ismeretlen számú bolgár diplomatát utasítottak ki Oroszországból. Emmanuel Macron francia elnök vasárnap úgy nyilatkozott, visszatérne hamarosan Kijevbe, Joe Biden amerikai elnök viszont egyelőre nem tervez ukrajnai látogatást.
• Képek kerültek elő a süllyedő Moszkva cirkálóhajóról, amelyek a BBC szerint nem támasztják alá azt az orosz elméletet, miszerint a hadihajó egy vihar miatt süllyedt volna el. A képek hitelességét nem cáfolta meg a Kreml. A hajón szolgáló legénység egyes tagjainak családját egyébként több esetben csak napokkal később értesítették arról, hogy meghalt a fiuk. A hadihajót a faszba elküldő Kígyó-sziget katonáiról készült bélyeget pedig úgy kapkodják Ukrajnában, mint a cukrot.
• Melitopol korábban elrabolt polgármestere szerint az oroszok számára „a civilek élete a nullával egyenlő”. Vagy még kevesebbel: a bucsai mészárlás után pár héttel a Kreml kitüntette a Kijev mellett fekvő város orosz megszállóit.
• Orosz futballrajongók ezrei anyázhattak hétfőn a tévé előtt, mert a háborúellenes üzenetek miatt nem tudták végignézni az Arminia Bielefeld–Bayern München találkozót az orosz Matcs TV-n.

Az április 18. húsvéthétfői percről percre tudósításunkat itt tudja elolvasni.