Az ukránok szerint megkezdődött a háború második szakasza, elindult az orosz offenzíva Donbaszban

2022. április 18. – 08:10

frissítve

Az ukránok szerint megkezdődött a háború második szakasza, elindult az orosz offenzíva Donbaszban
A nyugat-ukrajnai Lviv látképe a hétfő reggeli rakétatámadások után – Fotó: Roman Baluk / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva
  • Lvivben robbanásokról számoltak be hétfő reggel, a város vezetői szerint több rakétatámadás érte a nyugat-ukrajnai várost. Hét halálos áldozatról tudni eddig. Megsérült egy menekülteket elszállásoló hotel is. Az ország középső részén fekvő Dnyiprót is rakétatámadások érték, onnan két sérültről számoltak be.
  • Az ukrán vezérkar aztán hétfő este bejelentette, megkezdődött a harc Donbaszért, amire az orosz erők jó ideje készültek.
  • Fotók és egy videofelvétel is előkerült a kigyulladt, füstölő és süllyedő Moszkva cirkálóról a közösségi médiában.
  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az oroszok Mariupolhoz hasonlóan végképp el akarják törölni a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyék több városát a föld színéről.
  • Ukrajna fontos lépést tett az Európai Unió felé a csatlakozási kérdőív kitöltésével. Az Európai Bizottság elnöke arra kérte a tagországokat, szállítsanak mihamarabb fegyvereket az országnak.
  • Putyin eközben arról beszélt, hogy „a Nyugat” „öngólt” lőtt a szankciókkal. Moszkva visszaszankcionál a szankciókra.

Habár korábban Zelenszkij felszólította Joe Biden amerikai elnököt arra, hogy utazzon el Ukrajnába, a Fehér Ház közlése szerint az amerikai elnök nem tervezi, hogy eleget tesz a kérésnek, írja a CNN.

Biden korábban jelezte, hogy szeretne Ukrajnába menni, de az is felmerült, hogy egy magas rangú képviselőt küldenek helyette. A Fehér Ház sajtószóvivője, Jen Psaki azt mondta, Biden egyelőre nem tervez menni, ha a tervek megváltoznának, „akkor sem mondanák el azt előre biztonsági okokból”.

„Amire továbbra is összpontosítunk, az Ukrajna, az ukrán kormány és a segítségnyújtás az ukrán vezetőknek”

-fogalmazott.

Zelenszkij hétfő esti videójában arról beszélt, hogy Oroszország „nem lassítja le a rakéták bevetését Ukrajna ellen” annak ellenére sem, hogy már

„rá kellett volna jönnie, hogy a szankciók mellett rendkívül nehéz lesz visszaállítani az orosz rakétaarzenált.”

Hozzátette, import nélkül ezt nem tudják megtenni az oroszok. Az ukrán elnök szerint ugyanez vonatkozik más orosz fegyverekre is, repülőgépekre, helikopterekre, cirkálókra. Zelenszkij szerint a szankciók figyelmen kívül hagyásával az orosz lépés „stratégiailag nonszensz”.

Elmondta azt is a hétfői támadások után, hogy „mi, a világ és a történelem sokkal többet veszünk el Oroszországtól, mint az orosz rakéták tudnak Ukrajnától”. Beszélt arról is, hogy „bármilyen infrastruktúra helyreállítható, és helyre is fogjuk állítani”. A kelet-ukrajnai megszállásról azt mondta,

„Akárhány orosz katonát is hajtanak oda, mi harcolni fogunk. Meg fogjuk védeni magunkat.”

Az ukrán elnök beszéde végén kitért arra is, hogy egyeztetett Litvánia, Bulgária és Horvátország vezetőivel Oroszország veszélyéről és Ukrajna jövőjéről. Mint fogalmazott, Ukrajna átfogó tervet fog kidolgozni az ország újjáépítésére, és világos jövőképet fognak kialakítani az ehhez kapcsolódó gazdasági kérdésekre is. Az elnök végül elmondta azt is, folyamatosan tárgyalnak más országokkal és pénzügyi intézményekkel, hogy megvalósítható legyen az újjáépítés.

Precíziós levegő-föld rakétákkal semmisítette meg az orosz légierő Lviv térségében az ukrán fegyveres erők logisztikai parancsnoksága 124. egyesített logisztikai támogató központját, benne az elmúlt hat nap alatt beérkezett külföldi fegyverszállítmányokkal – jelentette ki hétfő esti hadijelentésben Igor Konasenkov vezérőrnagy.

Konasenkov szerint az orosz légierő nagypontosságú rakétákkal 16 ukrán katonai létesítményt pusztított el, köztük egy nagy lőszerraktárt is a Kijev környéki Vaszilkiv település közelében. Emellett orosz harci gépek 84 katonai létesítményre mértek csapást, köztük Dnyipróban egy Tocska-U harcászati rakéta-robbanófejeket javító üzemre. A rakétaerők és a tüzérség egységei a hadijelentés szerint 331 katonai létesítményre mértek csapást.

A tábornok azt mondta, hogy a háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők 139 repülőgépet, 483 drónt, 250 légvédelmi rakétarendszert, 2337 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 254 rakéta-sorozatvetőt, 1009 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2196 speciális katonai járművet veszítettek. (MTI)

Herszont és a Krímet leszámítva, ezek a területek orosz kézen vannak, egész Ukrajnában légiriadót rendeltek el. Ugyan most mindenki a keleti offenzívára készül, de ahogy ma is láthattuk, a nyugaton fekvő Lvivet is lőtték az orosz erők, így indokolt a készültség.

Egy ukrán férfi nyomon tudta követni az orosz csapatok mozgását az otthonából ellopott Apple AirPodokon keresztül, írja a Guardian a Times cikke alapján.

A férfi fülhallgatóját Kijev melletti otthonából lopták el az orosz katonák. Az Apple nyomkövetőjén keresztül, a „Find my” funkciót használva azt is láthatta, ahogy a katonák – és velük együtt az AirPodok – az ország keleti részére csoportosulnak át.

További részleteket a füles mozgásáról itt olvashatnak.

Ahogy arról bővebben is írtunk mai cikkünkben, Mariupol kikötőváros szinte teljes egésze orosz kézre került, de az Azovsztal acélgyárban még sokáig kitarthatnak az oda behúzódó ukrán erők.

Mihajlo Versinyin, a mariupoli járőrök főnöke a CNN-nek azt mondta, körülbelül ezer civil is bevette magát az Azovsztalba, nők, gyerekek és idősek is kerestek ott menedéket.

Versinyin szerint viszonylag nagy élelmiszer- és víztartaléka van az Azovsztalnak, de ezek a készletek gyorsan kifogyhatnak. A járőrök vezetője azt mondta, az ott lévő civilek kialakították a maguk életét, és nem akarják elhagyni az üzem területét, mert úgy érzik, ott több esélyük van a túlélésre.

„Az Azovsztal készen áll a heves ellenállásra. A védők tisztában vannak, mi lehet a sorsuk, de senki nem adja fel. Tegnap felajánlottak nekünk egy folyosót az oroszok, azt akarták, hogy fegyver nélkül távozzunk a szűrőpontokon keresztül, majd adjuk meg magunkat. Ugyanoda küldtük őket, ahová az orosz hadihajót. Senki sem egyezett ebbe bele. Senki sem megy el fegyver nélkül” – mondta Versinyin.

A bucsai mészárlás napvilágra kerülése óta megrekedt a párbeszéd Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – mondta el Emmanuel Macron francia elnök hétfőn.

„A Bucsában és más városokban felfedezett vérengzések óta a háború más fordulatot vett, ezért azóta nem beszéltem közvetlenül Putyinnal, de nem zárom ki, hogy a jövőben megteszem” – mondta Macron a France 5 tévécsatornának.

Macron korábban többször is beszélt Putyinnal, általában a humanitárius segélyek és folyosók ügyében. Arra a kérdésre, hogy miért nem követte más európai vezetők példáját, és utazott el az ukrán fővárosba, Kijevbe, Macron azt mondta: látogatása üres gesztus lett volna.

„Visszamegyek Kijevbe, de azért fogok odamenni, hogy valami hasznosat vigyek magammal” – szögezte le a francia elnök, aki körülbelül negyvenszer beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a háború kezdete óta.

(MTI)

A Donbaszért folyó csata jelenleg is zajlik, jelentette ki Zelenszkij ukrán elnök. A magas rangú tisztviselők és az ukrán elnöki kabinetfőnök kijelentése után az elnök is megerősítette, hogy Kelet-Ukrajnában elkezdődött az új orosz offenzíva.

„Megerősítjük, hogy az oroszok megkezdték a Donbaszért vívott csatát, amelyre már régóta készülnek. Az orosz hadsereg nagy része most erre az offenzívára fókuszál.”

-mondta Zelenszkij.

(bbc)

Ukrajna állítása szerint megkezdődött a „háború második szakasza”, az orosz offenzíva Kelet-Ukrajnában. Hogy mennyire lehetett erre számítani, mit jelent, és miért nem lesz fegyverszünet, amíg tart, arról itt, ebben a cikkünkben beszélgettünk Rácz Andrással, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársával.

Legkevesebb 73-an haltak meg és 52-en megsebesültek az ukrajnai egészségügyi intézmények ellen elkövetett 136 támadásban az invázió kezdete óta – mondta Stéphane Dujarric, Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szóvivője egy sajtótájékoztatón.

Dujarric arról is beszélt, hogy Ukrajnában minden negyedik ember elhagyni kényszerült az otthonát. Körülbelül 4,9 millióan menekültek külföldre, míg 7,1 millió ember az országon belül változtatott lakóhelyet.

„Megkezdődött a háború második szakasza”, mondta Andrij Jermak, Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke. Jermak kijelentései megismétlik Ukrajna legmagasabb szintű biztonsági tisztviselőjének figyelmeztetését, aki hétfő este azt állította, hogy Oroszország hétfőn új offenzívát indított Kelet-Ukrajnában.

Az ukrán védelmi minisztérium szintén ezen a napon jelezte, hogy keleti offenzívára számítanak, miután az oroszok befejezték haderejük átcsoportosítását. (bbc)

Az ukrán védelmi minisztérium közlése szerint az orosz erők befejezték a csapatok átcsoportosítását, hogy offenzívát indítsanak Kelet-Ukrajnában. „A legintenzívebb harcok a harkivi és a donyecki régióban zajlanak”, mondta Olekszandr Motuzjanyk ezredes a sajtótájékoztatón.

Később Olekszij Danilov Biztonsági Tanács titkára azt mondta, az átcsoportosítások után Ukrajna szerint már meg is kezdődött az offenzíva, azaz „aktív szakaszába” lépett az orosz haditerv.

A védelmi minisztérium jelezte, hogy „Oroszország offenzívára készül Kelet-Ukrajnában, hogy teljes ellenőrzés alá vegye Donyeck és Luhanszk területét”. Hozzátette, az ukrán erők több települést is visszavettek az orosz erőktől a harkivi régióban található Izium városa körül.

(cnn, sky news)

Mint korábban írtunk róla, több oldalról hitelesített videók és képek jelentek meg a Moszkva cirkálóról – az orosz hadihajóról, ami nemrég hosszas lángolás után elsüllyedt.

A hadihajó nagy veszteséget jelent az oroszoknak, és legalább ekkora vitát is váltott ki a süllyedés oka: míg az ukrán oldal azt állította, az ő rakétájuk lőtte ki a hajót, addig az oroszok ezt tagadták, azt a – később cáfolt – indokot mondták, miszerint egy vihar miatt süllyedt el a hajó.

A Kreml a hétfőn megjelent és a cirkálóról készült videókra és képekre sem reagált túl egyértelműen, Putyin szóvivője úgy fogalmazott:

„Láttuk a felvételt, de nem tudjuk megmondani, hogy az mennyire hiteles és igaz.”

(bbc)

Martin Griffiths, az ENSZ segélyszervezeti vezetője arról beszélt, hogy Ukrajnában egyelőre valószínűtlennek látják a tűzszünetet, „de néhány héten belül akár meg is történhet”.

„Nyilvánvalóan még nem sikerült az orosz oldal részéről megkötni a humanitárius tűzszünetet. (…) Jelenleg, ha az orosz hatóságok nevében beszélhetek, nem a tűzszünetet helyezik a napirendjük első helyére.”

-mondta Griffiths. Jelenleg szórványosan léteznek humanitárius folyosók Ukrajnában, de több helyen fel kellett hagyni a civilek menekítésével, mert az oroszok megtámadták a folyosókat.

(sky news)

Az Európai Unió elítélte az újabb orosz támadásokat Ukrajna ellen, továbbá kijelentette, hogy a hétfői, Nyugat-Ukrajna ellen irányuló támadások jól mutatják, hogy az ország egyetlen része sem biztonságos.

„Az EU elítéli, hogy az orosz fegyveres erők továbbra is válogatás nélkül és illegálisan támadják a civileket és a polgári infrastruktúrát”

-mondta Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Borrell szerint a Lviv és a más nyugat-ukrajnai városok elleni támadás mutatja, hogy az ország nem biztonságos „a Kreml értelmetlen támadásai miatt”.

A főképviselő hozzátette, az EU továbbra is támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság vizsgálatát az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök vizsgálatának ügyében. Borell ismét felszólította Oroszországot, hogy „azonnal és feltételek nélkül hagyjon fel az ellenségeskedéssel, és vonjon ki minden haderőt Ukrajnából”. (cnn)

Az ostromlott, stratégiai jelentőségű Mariupol városának polgármestere hétfőn arról beszélt az ukrán televízióban, hogy mintegy 40 ezer civilt vittek erőszakkal Oroszországba, vagy Ukrajna orosz ellenőrzés alá tartozó területeire az orosz katonák.

Vadim Boicsenko arról beszélt, hogy erőszakkal toloncolják ki a lakosokat a városból. „Az önkormányzati nyilvántartás alapján az látszik, hogy már több mint 40 ezer embert deportáltak”, mondta. (guardian)

Putyin arról beszélt hétfőn, hogy fel kell gyorsítani a külkereskedelem átállítását a rubelben és a nemzeti valutákban való elszámolásra, írja az MTI. Mint az orosz elnök fogalmazott, „a barátságtalan országok által Oroszországgal szemben bevezetett korlátozások hatást gyakoroltak a hazai üzleti lehetőségekre”, így akadályokat görgetve az „elszámolás elé”.

Az orosz elnök hozzátette, hogy a „megváltozott körülmények között” – itt vélhetőleg az orosz-ukrán háborúra és az amiatti, Oroszország elleni szankciókra értette – fel kell gyorsítani a rubelre való átállást. Putyin március végén jelentette be, hogy rubelben kéri a fizetést a földgázért az Oroszország számára barátságtalan országoktól. Erre a listára többek között azok az országok kerültek, akik békét követeltek az oroszoktól, mellé szankciókat bevezetve az országgal szemben. Az orosz elnök később jelezte, hogy más exportcikkekre is ki akarják majd terjeszteni a rubelezést.

Oroszország azt is elmondta hétfőn, hogy nem hajlandóak arról beszélni, hányan mentek bele a rubeles fizetésbe. Az EU sok tagállama nyíltan elutasította egyébként a rubelben fizetést, Magyarország utalt rá, hogy belemegy a dologba, de az Európai Unió többször jelezte, hogy ezzel EU-s jogokat sértene.

Mint a Guardian tudósítója, Andrew Roth írja, a Kreml egy olyan orosz katonákból álló dandárt népszerűsített, és tüntette ki őket az „őrök” címmel, akik korábban Bucsában szolgáltak. Mint ismert: a Kijev melletti városban az oroszok kivonulása után hátrakötözött és fejbelőtt civileket találtak.

Az orosz kommunikáció tagadta, hogy közük lenne a holttestekhez, ám minden érvüket megcáfolták. A bucsai mészárlás tömegsírjainak feltárása a kivonulás után nem sokkal megkezdődött, az Európai Bizottság elnöke, EBESZ-tagok, tagállamok vezetői, és francia igazságügyi nyomozók is ellátogattak a helyszínre – mind egytől egyig elítélték az ott látottakat. A bucsai mészárlás ügye az egyik kulcsfontosságú téma az Oroszország által Ukrajnában elkövetett lehetséges háborús bűnök vizsgálatában.

Az Ukrajna partjainál elsüllyedt orosz hadihajó, a Moszkva legénységének családtagjai alig kapnak információt a hozzátartozóikról, vagy ha kapnak, azt is viszonylag későn – derül ki a Guardian posztjából.

Az egyik tengerész anyja, Julia Civova csak napokkal a hajó elsüllyedésének híre után tudta meg, hogy fia meghalt – jelentette a lap egyik tudósítója.

Civova kétségbeesetten próbált megtudni valamit fiáról, Andrejről, de ahogy a többi tengerész családjának, úgy neki sem mondták el, hogy túlélte-e a fia a fekete-tengeri flotta orosz zászlóshajójának elsüllyedését. Nagyjából négy nappal később, hétfőn reggel hívták fel az orosz védelmi minisztériumtól, hogy közöljék vele a fia halálhírét.

„Csak 19 éves volt, hadköteles. (…) Nem mondtak nekem semmi mást, arról se, hogy mikor lesz a temetés”

– mondta Civova sírva a riporternek.

Makszim Kozickij, Lviv régió kormányzója szerint a hétfői orosz rakétacsapások három katonai infrastrukturális létesítményt és egy autószerelő műhelyt értek el – írja a Guardian.

A jelentések szerint legalább hét ember meghalt, a sebesültek között pedig volt egy gyerek is.

A súlyosan megrongálódott épületek között volt egy szálloda, amely az ország más részein harcok elől menekült ukránokat fogadott – mondta Andrij Szadovij, Lviv polgármestere. „A háború rémálma még Lvivben is elkapott bennünket. Ukrajnában már nincs sehol, ahol biztonságban érezhetnénk magunkat” – mondta egy nő az Associated Press-nek, aki Harkivból menekült Lvivbe.

Erőteljes robbanás rázta meg a Kijevtől délre fekvő Vaszilkovot is, amely a helyiek szerint egy katonai légibázisnak ad otthont. Nem derült ki azonnal, hogy mit találtak el az ágyúzáskor.

Az ukrán kormány két napja leállította a civilek evakuálását arra hivatkozva, hogy az orosz erők ágyúznak és elzárják a humanitárius folyosókat. A luhanszki terület ukrán kormánya szerint négy menekülő civilt lelőttek az oroszok, állítólag a Mariupoli lakosokat sem engedik ki a városból.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes szerint Oroszországot háborús bűnökért vádolhatják, mert nem engedi a civileknek, hogy elhagyják Mariupolt. Az oroszok eközben a mariupoli „neonáci nacionalistákat” vádolják azzal, hogy akadályozzák az evakuálást.

Ivan Fedorov, az orosz irányítás alatt álló Melitopol polgármestere, akit az oroszok korábban hat napig fogva tartottak, interjút adott Rómában.

A polgármester szombaton találkozott Ferenc pápával és Pietro Parolin bíboros vatikáni külügyminiszterrel, majd részt vett a pápa húsvéti miséjén. A találkozón segítséget kért, hogy megállíthassák a háborút.

Később elfogásáról és szabadon bocsátásáról is beszélt az újságíróknak. „Veszélyes hat nap volt, mert megértettem, hogy az oroszok számára az életem és a civilek élete a nullával egyenlő. Példát akartak statuálni velem, hogy mi lesz, ha nem értünk egyet azzal, amit az oroszok akarnak” – mondta. Fedorov szerint inkább „pszichológiai”, és nem fizikai kínzással kellett szembenéznie, amikor elrabolták.

„Az orosz katonák azt feltételezték, hogy szívesen látják majd őket, de nem… ezért nagyon-nagyon dühösek voltak” – mondta a polgármester. Fedorov azt mondta, hogy továbbra is kapcsolatban áll az emberekkel Melitopolban, ahol súlyos a helyzet. Állítása szerint nincs élelem és gyógyszer, a város nagy részét lebombázták, több mint 200 embert elraboltak, az utca már nem biztonságos.

(Guardian)

Hosszú sorokban állnak az emberek, hogy megvegyék azt az emlékbélyeget, amin a Kígyó-szigeti ukrán fegyveresek előtt tiszteleg – írja a Guardian.

A kijevi központi postahivatal előtt a helyszínen lévők szerint hat órás sor áll, valószínűleg ez a bélyeg a legkeresettebb ukrán postai bélyeg.

A bélyeg így néz ki:

A népszerű bélyeg eredettörténete nagyjából a következő: Február 24-én, a háború első napján az oroszok megtámadták az ukrán Kígyó-szigetet, és felszólították az ott szolgálatot teljesítő katonákat, hogy adják meg magukat. „Orosz hadihajó, húzz a faszba” – válaszolták erre az ukránok. Ez a beszólás aztán az Ukrajna mellett kiállók jelmondata lett.

Bár egy ideig úgy hírlett, hogy a Moszkva cirkálót melegebb éghajlatra küldő katonákat az oroszok megölték, később kiderült, hogy megmenekültek. Roman Hribovot, az üzenetet küldő ukrán határőrt és társait azóta egy fogolycsere keretében szabadon engedték, Hribovot a szolgálataiért kitüntették.

Az őket fenyegető Moszkva hadihajó nem ért ennyire boldog véget, nemrég kiderült, hogy vitatott körülmények között elsüllyedt.

CNN híre szerint az orosz külügyminisztérium bekérette Bulgária rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, hogy tudassa vele, a követség több munkatársa is nemkívánatossá vált Oroszországban. Hogy hány alkalmazottat utasítanak ki, azt nem közölték.

Az intézkedés válasz volt Bulgáriának arra az „indokolatlan” márciusi döntésére, amellyel a szófiai orosz nagykövetség tíz diplomatáját távozásra kényszerítették. Két bolgár diplomatát már április 8-án kiutasítottak Oroszországból, megtorlásként azért, mert Bulgária márciusban 12 orosz diplomatát, áprilisban pedig még egyet nyilvánított nemkívánatosnak.

A hatalmas Azovsztal ipari telepre húzódott vissza az Azov-ezred, innen próbálják lelassítani a Mariupolt szinte már teljesen elfoglaló orosz erőket. De mitől ennyi fontos védelmi állás a most erődítményként szolgáló óriási gyárból? Cikkünkből kiderül.

Fotó: Maxar Technologies / Reuters
Fotó: Maxar Technologies / Reuters

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a nyugati országok öngólt lőttek azzal, hogy Ukrajna miatt szankciókat vezettek be Oroszország ellen, ami szerinte „a nyugati gazdaság romlásához” vezetett. Az orosz belföldi gazdaság helyzetéről szólva Putyin azt mondta, hogy az infláció stabilizálódik, és a kiskereskedelmi kereslet normalizálódott az országban, írja a Reuters alapján a Guardian.

Ezzel szemben egy nagy figyelemmel kísért üzleti felmérés e hónap elején azt mutatta, hogy az új megrendelések márciusban csökkentek, mivel az importra és az exportra vonatkozó korlátozások kezdtek éreztetni hatásukat, az infláció pedig a szolgáltatások árát az eddigi leggyorsabb ütemben emelte.

Az orosz Match TV másodszor szakított meg a német labdarúgó-bajnokságból sugárzott közvetítést háborúellenes üzenetek miatt, ezúttal az Arminia Bielefeld és a Bayern München meccsével volt a gond, a házigazdák ugyanis Ukrajnát támogató, a háború befejezésére buzdító üzeneteket mutattak be. Ezért az orosz nézők nem tudták végignézni a találkozót. Két hete, a Borussia Dortmund-RB Leipzig félideje előtt hasonló okokra hivatkozva szakították meg a közvetítést, mondván a sportnak és a politikának külön kell válnia.

Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta először hozott nyilvánosságra ukrán veszteséglistát az orosz védelmi minisztérium hétfőn – a listán 23 367 személy adatai szerepelnek, ennyire teszik az ukrán – és a hozzájuk csatlakozó zsoldosokat jelentő – veszteségeket. A minisztérium szerint az információk valódi ukrán dokumentumokból származnak. A hivatalos iratokra hivatkozó közlemény szerint a 3057-es katonai egység katonái és az annak részét képező Azov különleges rendeltetésű különítmény büntetőalakulatának katonái között „jelentősek” voltak a veszteségek a március 29-én rögzített állapot szerint.

A veszteséglista az elesett ukrán katonák nevét, születési dátumát, rendfokozatát, haláluk helyét és körülményeit, valamint az eltemetésük helyét tartalmazza. A tárca közölte, hogy nagyszámú dezertált, sebesült és eltűnt ukrán katona adataival is rendelkezik.

A személyi veszteségeken túl 139 repülőgépet, 483 drónt, 250 légvédelmi rakétát, 2326 harckocsit és páncélozott járművet, 254 rakéta-sorozatvetőt, 1004 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2184 speciális katonai járművet sorolnak fel.

A moszkvai közléseket független forrásból nem lehet megerősíteni.

(MTI)

Videót tett közzé az Ukrán Biztonsági Szolgálat a Kreml barátjaként elhíresült politikusról, Viktor Medvedcsukról, akit néhány napja kaptak el az ukrán erők, miközben Transznyisztria felé menekült. A politikus arra kérte az orosz elnököt – és lányának keresztapját –, Vlagyimir Putyint, hogy kiszabadításáért cserébe engedje szabadon távozni az ukrán lakosságot és a csapatokat az ostrom alá vett Mariupolból, írja a Sky News.

Az orosz invázió kezdete óta közel 21 ezer civil halt meg a délkelet-ukrajnai kikötővárosban, ami napokkal a háború kitörése után került orosz blokád alá, védői azonban az ukrán kormány szerint a végsőkig kitartanának.

Percekkel a politikusról kiadott videó után azonban közzétettek egy felvételt az orosz állami televízióban, ahol két foglyul ejtett brit harcos kéri azt, hogy szabadon bocsátásukért cserébe engedjék el az ukránok Medvedcsukot:

Shaun Pinner és Aiden Aslin az ukrán idegenlégió tagjaiként harcoltak, azonban orosz hadifogságba kerültek, a felvételen pedig Boris Johnson brit kormányfőt kérik arra, hogy segítsen nekik kiszabadulni az ukránoknál fogvatartott oroszbarát politikusért cserébe.

Több kép is felbukkant a közösségi médiában egy kigyulladt, füstölő és süllyedő orosz hadihajóról, amit haditengerészeti szakértők be is azonosítottak: az elsüllyedt Moszkva cirkáló látható ezeken a képeken.

A Sky News és a Guardian is írja, a képek forrása és a felvétel ideje egyelőre ismeretlen. Azonban később előkerült egy videó is, amit a BBC hitelesített: a három másodperces felvételt a brit közmédium szerint egy mentőcsónakról készíthették.

Ukrajna azt állítja, hogy Neptun rakétákkal lőtték ki a cirkálót, míg Oroszország szerint a fekete-tengeri flottájuk zászlóshajóján fedélzeti hiba miatt tűz ütött ki, és vontatás közben, viharban süllyedt el – igaz, a süllyedés idején csak kisebb eső volt a környéken. Ezt igazolja a BBC szerint a videó is, ami mutatja, hogy nem volt súlyosabb vihar a környéken.

Az biztos, hogy a Moszkva elsüllyedése miatt az oroszok újabb érzékeny veszteséget könyvelhetnek el az orosz–ukrán háborúban – erről itt írtunk részletesen.

Temetések Irpinyben, 2022. április 18-án – Fotó: Zohra Bensemra / Reuters Temetések Irpinyben, 2022. április 18-án – Fotó: Zohra Bensemra / Reuters
Temetések Irpinyben, 2022. április 18-án – Fotó: Zohra Bensemra / Reuters
Temetések Irpinyben, 2022. április 18-án – Fotó: Zohra Bensemra / Reuters

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!