Még ha meg is lesz kedden a 233 szavazat, nem világos, mi jön utána
A PSD hónapokon át kritizálta Ilie Bolojan kormányát, majd áprilisban egyszerűen kisétált a koalícióból, és most az AUR segítségével próbálja meg bedönteni azt a kabinetet, amelynek saját miniszterei is tagjai voltak. A helyzet iróniája, hogy miközben a szociáldemokraták erőt demonstráltak, egyáltalán nem világos, vállalnák-e azt, ami a kormánybuktatás után következik.
A román parlament kedden szavaz a Ilie Bolojan vezette kormány elleni bizalmatlansági indítványról, és ezzel nemcsak a kabinet sorsa dől el, hanem a jelenlegi parlamenti erőviszonyok is átrendeződhetnek. Az indítványt a PSD és az AUR nyújtotta be, hivatalosan a kormány gazdaságpolitikáját, megszorító intézkedéseit és az állami vagyon kezelését bírálva, de a háttérben egyértelműen hatalmi kérdésről is szó van. Bár a szükségesnél több aláírás összegyűlt, ez nem jelent biztos többséget a szavazáson, mert a parlamenti támogatás ebben a fázisban már nemcsak a pártfegyelemtől, hanem egyéni döntésektől, alkuktól és esetleges visszalépésektől is függ. A keddi voksolás eredménye tehát még mindig nyitott kérdés marad, és sem a szociáldemokraták, sem a liberálisok nem igazán tudják, mi történik a holnapi szavazást követően.
Néhány hónap alatt koalíciós partnerből kormányt buktató ellenfél lett a PSD-ből
A helyzet nem egyik napról a másikra alakult ki, egy több hónapja húzódó konfliktusnak érkeztünk a csúcspontjához. A feszültség már tavaly decemberben láthatóvá vált, amikor a PSD belső konzultációt ígért arról, hogy maradjon-e a kormányban, vagy lépjen ki a koalícióból, majd ezt a kérdést hónapokra félretette, miközben a háttérben egyre élesebb viták zajlottak a gazdaságpolitika irányáról.
A konfliktus érdemi része abból fakadt, hogy a Ilie Bolojan vezette kormány olyan megszorító intézkedéseket és reformokat próbált végigvinni, amelyek célja a költségvetési hiány csökkentése és az uniós forrásokhoz való hozzáférés biztosítása volt, viszont ezek közvetlen társadalmi költségeit a PSD politikailag nehezen tudta vállalni. A gazdasági környezet sem segített: a lassuló növekedés, a magas infláció és az egyre drágább államadósság-finanszírozás miatt a kormány mozgástere eleve szűk volt, így a kompromisszumok tere is folyamatosan szűkült. Ugyanebbe a helyzetbe került az RMDSZ is, mert egyféleképpen kampányolt a választások előtt, majd a „kevesebbet az államnak, többet a polgárnak” szlogenből az lett, hogy az elkerülhetetlen adóemelések miatt masszív tüntetésekkel válaszolt a székelyföldi lakosság.
Ezzel párhuzamosan a koalíción belüli bizalmi válság is elmélyült. A szociáldemokraták egyre nyíltabban támadták a miniszterelnököt amiatt, hogy szerintük figyelmen kívül hagyja a javaslataikat, és nem kezeli partnerként a legnagyobb parlamenti erőt, miközben a liberálisok oldaláról az a narratíva erősödött, hogy a szükséges reformokat politikai okokból akadályozza a PSD. A személyes feszültségek is láthatóvá váltak, különösen Sorin Grindeanu részéről, aki mindent is bevetett a Bolojan elleni támadásokban.
A törés végül április második felében vált nyílttá, amikor a PSD miniszterei benyújtották lemondásukat, és a párt gyakorlatilag kivonult a kormányból, ami megnyitotta az utat a következő lépés előtt is: a kormány megbuktatásának kísérlete előtt. Ehhez a lépéshez az AUR-ban lelt partnerre, a szociáldemokraták megragadták az alkalmat és a szélsőjobboldali formációval közösen döntöttek a bizalmatlansági indítvány benyújtásáról. A két párt ezt formálisan technikai együttműködésként írta le, de politikailag így is jelentős hatása volt, a teljes EU-s vezetés is felszisszent, mert felvetődött annak a lehetősége, hogy a korábban elszigeteltnek tekintett AUR egészen közel kerül egy lehetséges kormányra lépéshez, holott uniós szintű egyezséggel igyekeznek a szélsőséges, fasiszta alakulatokat elszigetelni az ilyen lehetőségektől.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy egyáltalán nem világos, mi következne utána. A PSD részéről nincs egyértelmű válasz arra, hogy vállalná-e a kormányzást, és ha igen, milyen felállásban, Grindeanu továbbra is azt mondogatja, hogy nem lépnének koalícióra az AUR-ral, viszont a liberálisok most már teljes mértékben elzárkóznak attól, hogy a PSD-vel bármilyen formában folytassák az együttműködést. Vagyis, adott esetben, ha elbukna a bizalmatlansági indítvány, akkor sem körvonalazódik megnyugtató megoldás a válság kezelésére.
Parlamenti matek: a kezdeti 250 aláírásból nem biztos, hogy lesz 233 szavazat
A bizalmatlansági indítvány benyújtásakor a kezdeményezők papíron már átlépték a szükséges küszöböt, de ez korántsem jelenti azt, hogy a keddi szavazáson is ugyanaz a többség áll majd össze. A PSD és az AUR által jegyzett indítvány több mint 250 aláírást gyűjtött össze, miközben a kormány megbuktatásához 233 szavazat is elegendő lenne, tehát első ránézésre kényelmes többségről van szó.
Csakhogy az aláírók egy része már visszakozott is, a liberálisok szerint voltak olyan képviselők, akik politikai nyomás vagy taktikai megfontolás miatt írták alá a dokumentumot, de a végső szavazásnál nem fogják megszavazni az indítványt.
A háttéralkukkal egy időben nyílt utcai megmozdulások is kezdetüket vették, sokan mentek ki a fővárosban, Nagyváradon és más városokban is, hogy Bolojan mellett tüntessenek, ami a román politikában ritkán fordul elő.
Az Ilie Bolojant támogató tüntetések azt jelzik, hogy létezik egy olyan réteg, amely a jelenlegi reformokat szükségesnek tartja, és inkább a megszorításokkal járó stabilizációt választaná, mint egy újabb politikai irányváltást. Ez azért fontos, mert a politikai vita eddig jórészt a pártok között zajlott, most viszont megjelent a társadalmi legitimáció kérdése is.
Mi jön a döntés után?
A kialakult helyzetben az államfőre elég sokan reménykedve tekintettek, hogy az egyeztetések alkalmával sikerül egyben tartania a koalíciót, azonban Nicușor Dan sokkal visszafogottabban kezelte a válságot, mint azt tőle várták. Dan az elmúlt hetekben nem állt nyíltan egyik politikai tábor mellé sem, ezzel viszont indirekt módon mégiscsak a szociáldemokratákat hozta lépéselőnybe, és teret nyitott a bizalmatlansági indítványnak. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a keddi szavazás után a labda visszakerül hozzá, az ő döntései határozhatják meg a következő lépéseket: ha a kormány megbukik, neki kell majd új miniszterelnök-jelöltet kijelölnie. Az elnök eddigi egyetlen megnyugtató mondata az volt, hogy nem fog támogatni egy PSD–AUR felállást.
Ha az Ilie Bolojan vezette kormány túléli a bizalmatlansági indítványt, a politikai konfliktusok nem tűnnek el, a PSD ellenzékben ragad; ha viszont az indítvány átmegy, akkor egy még bizonytalanabb szakasz kezdődik.
Mindeközben az euró árfolyama gyorsan kúszik felfelé, már az 5,2 lejes szint közelében mozog, ami jelzi, hogy a piacok is bizonytalanságként árazzák a politikai helyzetet, és minden olyan fejlemény, amely a kormányzati stabilitást érinti, közvetlenül visszaköszön a pénzügyi mutatókban. Az elhúzódó válság tovább növelheti a gazdasági nyomást, ami nemcsak makrogazdasági, hanem a mindennapi megélhetés szintjén is érezhető lehet.
A jelenlegi erőviszonyok alapján tehát több forgatókönyv is elképzelhető, de egyik sem problémamentes, az előrehozott választások lehetősége formálisan adott, de politikailag továbbra is kevéssé valószínű. A keddi szavazás nem fogja lezárni a válságot, hanem inkább egy új szakasz kezdetét jelenti.
4 éves lett a Transtelex!
Négy éve dolgozunk azon, hogy amit a hatalom elhallgatna, mi megírjuk. Nem azt, amit ki lehet tenni a kirakatba, hanem azt, amit el akarnak takarni. Ez a vállalásunk az első pillanattól, ehhez tartjuk magunkat. Maradj velünk, támogass minket!
Támogatás