Grindeanu napja: a PSD megvonta a támogatást Ilie Bolojantól

Ilie Bolojan a PNL ülése után élesen bírálta a PSD döntését, amely 97,7 százalékos arányban vonta meg tőle a politikai támogatást. A kormányfő „teljesen hibásnak és felelőtlennek” nevezte a lépést, és azt mondta: ezzel veszélybe kerül az ország pénzügyi stabilitása és a kormány működése.

Bolojan szerint a koalíció három alapelvre épült – a pénzügyi rend helyreállítására, a jó kormányzásra és az állampolgárok tiszteletére –, ezek közül szerinte a PSD most mindhármat felrúgta. Úgy fogalmazott, elfogadhatatlan, hogy egy párt részt vesz a döntésekben, majd „gyáván elmenekül a felelősség elől”. Hangsúlyozta: nem mond le, és továbbra is ellátja miniszterelnöki feladatait a stabilitás biztosítása érdekében.

Közben hétfő este több százan gyűltek össze a bukaresti Piața Victoriei téren, a kormány épülete előtt, hogy támogatásukról biztosítsák a miniszterelnököt. A békés tüntetés résztvevői román és uniós zászlókat lengettek, és a kormányfő melletti kiállásukat hangsúlyozták.

A demonstráción jelen volt Radu Berceanu volt miniszter is, akit a csendőrök kiemeltek a tömegből, miután néhány tüntető kifütyülte. A helyszínen feszült, de alapvetően békés hangulat uralkodott.

Miközben a PSD megszavazta a politikai támogatás megvonását, a PNL vezetői zárt ajtók mögött tartanak válságtanácskozást Bukarestben, ahol a párt stratégiáját próbálják összehangolni. A kiszivárgott információk szerint a felszólaló megyei vezetők egységesen támogatásukról biztosították Ilie Bolojan miniszterelnököt.

A kormányfő a párton belül azt mondta, a koalíció az első hónapokban még „elfogadhatóan” működött, a feszültségek szerinte később, a PSD részéről indultak el, részben a romló közvélemény-kutatási eredmények miatt. Bolojan úgy látja, a szociáldemokraták gyakran halogatták vagy akadályozták a döntéseket, miközben a nyilvánosság felé más képet közvetítettek.

A miniszterelnök ismét egyértelművé tette, hogy nem áll szándékában lemondani. Ezt a pártban korábban kritikus hangok is elfogadták, a források szerint még a belső ellenfelek is teljes támogatásukról biztosították.

A liberálisok részéről Ciprian Ciucu élesen bírálta a PSD lépéseit, és úgy fogalmazott: a szociáldemokraták saját válságukat próbálják áthárítani. A PNL vezetése szerint a pártnak most két útja van: vagy megerősíti önálló politikai irányát, vagy elfogadja a másodhegedűs szerepet.

A tanácskozás a tervezettnél tovább tart, így Bolojan sajtónyilatkozata is késik.

Vasile Dîncu szerint a PSD inkább az ellenzéket választja, mintsem hogy egy „diszfunkcionális” koalícióban maradjon. A politikus a Digi24-nek nyilatkozva azt mondta: ha Ilie Bolojan nem mond le, a párt visszahívja minisztereit a kormányból, amit nagy valószínűséggel bizalmatlansági indítvány követne.

Ugyanakkor Dîncu nem zárta ki, hogy a konfliktust végül sikerül elsimítani, és ebben szerepe lehet Nicușor Dan államfő közvetítésének is. Mint fogalmazott, a PSD nem feltétlenül akar válságot vagy előrehozott választásokat, inkább egy politikai megoldásban bízik.

A PSD hivatalosan is megvonta a politikai támogatást Ilie Bolojan miniszterelnöktől: a párt belső szavazásán a résztvevők 97,7 százaléka a támogatás visszavonása mellett voksolt, míg 2,3 százalék ellenezte a lépést. Az eredményt Mihai Ghigiu főtitkárhelyettes ismertette, aki ugyanakkor nem közölt konkrét szavazatszámokat, csak a százalékos arányokat.

A döntés hivatalosan is megnyitja az utat a kormányválság előtt: amennyiben a PSD miniszterei kilépnek a kabinetből, ügyvezető időszak következhet, és megindulhatnak az új kormányalakításról szóló politikai egyeztetések.

A döntés után Sorin Grindeanu úgy fogalmazott: az eredmény egyértelmű: Bolojannak mennie kell. Hozzátette, a pártvezetés figyelembe veszi a gyűlésen elhangzottakat, és ennek megfelelően lép tovább.

Victor Negrescu első alelnök is élesen bírálta a kormány gazdaságpolitikáját, és kijelentette: „Románia nincs jó állapotban”, szerinte a döntések recesszióba taszították az országot és növelték a társadalmi különbségeket. Negrescu ugyanakkor jelezte, hogy a PSD nem zárja ki a koalíció folytatását, de más miniszterelnökkel, hangsúlyozva: „Románia nem egyetlen emberen múlik”.

A PSD döntése hivatalosan is megnyitja az utat a kormányválság előtt: amennyiben a szociáldemokrata miniszterek kilépnek a kabinetből, ügyvezető időszak következhet, és új kormányalakítási tárgyalások indulhatnak.

A PSD hétfő délutáni ülése oldott hangulatban indult a parlamentben: a párt vezetői mosolyogva érkeztek, kezet fogtak, néhányan meg is ölelték egymást, mielőtt elkezdődött volna az a tanácskozás, amely akár a kormány sorsát is eldöntheti. A nyitányt Sorin Grindeanu adta meg, aki „döntő pillanatnak” nevezte a mai napot, és hangsúlyozta: a PSD-nek most kell mérleget vonnia a kormányzásról.

Sorin Grindeanu a megnyitóbeszédében döntő pillanatnak nevezte a hétfői napot, és arról beszélt, hogy a PSD-nek mérleget kell vonnia a kormányzásról, illetve önértékelést kell tartania. Azt mondta, a PSD most nyilvánosan értékeli a kormányzást, ezért a minisztereknek sorra kell beszámolniuk arról, mit tettek. Szerinte ez a nap eldönti, milyen irányba megy tovább a párt.

A kezdés után gyors egymásutánban léptek színpadra a miniszterek, akik egyszerre védték saját teljesítményüket és bírálták a kormány működését. Marian Neacșu a PSD meghatározó szerepét emelte ki, miközben az adóemeléseket és a fogyasztás visszaesését kritizálta. A miniszterek sorra arról beszéltek, hogy saját területükön eredményeket értek el, de a kormány egészének irányát hibásnak tartják: Florin Barbu szerint a megszorításokra épülő politika súlyosan megbukott, míg Bogdan Ivan azt állította, hogy a PSD nélkül magasabbak lennének az energiaárak.

A felszólalások visszatérő eleme, hogy a PSD saját magát a szociális védelem letéteményeseként mutatja be a kormányon belül. Florin Manole például úgy fogalmazott: a munkaügyi tárca nem elbocsátási minisztérium, és a párt a jóléti államot védi egy szerinte érzéketlen gazdaságpolitikával szemben. Közben Radu Marinescu igazságügyi miniszter arról beszélt, hogy jogi kisiklásokat akadályoztak meg a kormányon belül.

Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz és az ügyészséghez fordul a PSD a „náci típusú kampány” miatt, miután a PSD vezetőit patkányhoz hasonlító, mesterséges intelligencia segítségével készült mémek jelentek meg az interneten. A PSD közleménye szerint összehangolt kampányról van szó, amely Ilie Bolojan miniszterelnök sértő kijelentéséhez kapcsolható.

„Nyilvánvalóan egy összehangolt kampányról van szó, amelynek megvan a maga stílusa és egyedi koncepciója, és amelynek célja polgárok egy csoportjának lejáratása olyan embertelenítő technikák alkalmazásával, amelyeket korábban a náci rezsim széles körben használt a gonosz propaganda-miniszter, Joseph Goebbels irányítása alatt, a holokauszt idején elkövetett atrocitások igazolása érdekében. Felháborító, hogy Bolojan miniszterelnök sértő kijelentései nyomán ma Romániában ugyanezeket a náci gyakorlatokat alkalmazzák, hogy egyes polgárokat politikai meggyőződésük miatt becsméreljék. Elhatárolódás híján, a miniszterelnök e törvényszegő propaganda társszerzőjévé válik” – idézi az Agerpres a PSD közleményét.

Bolojan múlt héten egy interjúban arról beszélt, hogy milyen zavart keltett a reformkísérleteivel, és ezt ahhoz hasonlította, amikor a gazda belép a kamrába, ahol patkányok dézsmálják az élelmet és ő meg lámpát gyújt. Erre reagálva Grindeanu azt mondta, „az igazi patkányság” az, hogy bizonyos állami vállalatokat, például a Romgazt, a CEC-et vagy a konstancai kikötőt, eladna a kormány. „Ez a kamra teljes kifosztását jelentené” – mondta a PSD elnöke.

Ciprian Ciucu, Bukarest főpolgármestere, a PNL első alelnöke szerint a romániai politikai válságot a PSD gerjesztette mesterségesen, hogy akadályozza a valós reformokat és elfedje saját válságát, miután jelentősen csökkent a támogatottsága. A vezető liberális politikus a Digi24-nek adott interjúban a PSD hétfői belső konzultációját díszletnek nevezte, szerinte annak az eredménye már előre el van döntve és a célja csak az, hogy Ilie Bolojant lemondásra kényszerítsék.

Ciucu szerint a PNL előtt két lehetőség áll: elfogadják a kisebbségi kormányt vagy ellenzékbe vonulnak.

A főpolgármester szerint Nicușor Dan államfőnek határozottabban állást kellett volna foglalnia a politikai válság megelőzése érdekében. „Azt szerettem volna, ha Nicușor Dan leállította volna a PSD-nek ezt a politikai kalandozását és kijelentette volna, hogy »ez nem a megfelelő pillanat egy politikai válságra, arra kérem a PSD-t, hogy viselkedjen felelősségteljesen«, várja meg rotáció időpontját, amikor a PSD jelölhet miniszterelnököt és lépjünk tovább”.

Ciucu szerint az államfőnek határozottabbnak kellett volna lennie, annál is inkább, hogy a választási kampányban jelentős mértékben támaszkodott Ilie Bolojan imidzsére. A főpolgármester nem tartja valószínűnek, hogy előrehozott választásokra kerül sor, szerinte valószínűbb, hogy Nicușor Dan „Grindeanu úr játékát játssza tovább”. Hozzátette, úgy látja, hogy az államfő most inkább a PSD-vel van összhangban, mint a PNL-vel vagy az USR-vel. „Amikor kijelented, hogy a kormánykoalíció tovább fog működni, anélkül hogy megrezzennél, amikor Ilie Bolojan leváltását javasolják, akkor valószínű, hogy voltak bizonyos megbeszélések Grindeanu úr és Nicușor Dan úr között” – mondta Ciucu.

Nicușor Dan államfő pénteki sajtótájékoztatóján elutasította az esetleges forgatókönyvek latolgatását, annyit mondott, hogy reméli, hogy találnak egy olyan felállást, hogy folytassák a nyugatbarát kormányzást Romániában.

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) előrehozott parlamenti választásokat szeretne, jelentette be hétfőn a párt elnöke. George Simion azt is közölte, hogy az AUR bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen, illetve megszavaz minden más esetleges bizalmatlansági indítványt, számolt be a G4Media.

„Naivitás azt hinni, hogy azok az emberek, akik a válságot előidézték, ki fogják vezetni belőle az országot. Nemzeti megbékélésre van szükség és változásra. Az AUR álláspontja ugyanaz: azt szeretnénk, hogy visszatérjünk a demokráciához, a nép akaratához.

Előrehozott választásokat akarunk, amelyek minden bizonnyal más politikai struktúrát mutatnak majd”

– mondta Simion.

Az AUR elnöke arról is beszélt, hogy megvárják, hogy mi történik a kormánnyal és majd májusban nyújtanak be bizalmatlansági indítványt. „Ha Bolojan távozik és más hasonló jön, az nem segíti a népet” – mondta Simion. Azt is kijelentette, hogy az AUR sem a PSD-vel, sem a PNL-vel nem fog kormányozni.

Közölte továbbá, hogy az AUR továbbra is Călin Georgescu volt elnökjelöltet támogatja, de azt nem mondta, hogy őt javasolnák-e a miniszterelnöki funkcióra.

Az alkotmány értelmében a kormány elleni bizalmatlansági indítvány benyújtásához a törvényhozók legalább egynegyedének aláírása szükséges, ami 116 aláírást jelent, és az aláírók ugyanabban a parlamenti ülésszakban nem nyújthatnak be egy bizalmatlansági indítványnál többet.

Daniel Zamfir, a szociáldemokraták szenátusi frakciójának vezetője korábban arról beszélt, hogy a PSD bizalmatlansági indítványt nyújthat be a kormány ellen – amelynek egyelőre még a PSD is része –, amennyiben pártja megvonja a politikai támogatást Ilie Bolojan kormányfőtől és ő nem mond le.

Ezt Daniel Zamfir, a szociáldemokraták szenátusi frakciójának vezetője mondta az RFI-nek. A politikus szerint tízből nyolc romániai úgy gondolja, hogy Románia rossz irányba tart, így változtatni kell, „le kell cserélni a pilótát”. „Ez nem azt jelenti, hogy a teljes legénységet és minden utast leszállítunk a repülőről. Csak a pilótát cseréljük le, aki ragaszkodik bizonyos szabályokhoz, nagyon makacs ember, aki mindenkire ráerőlteti a saját akaratát” – fogalmazott Zamfir.

A szenátor arra számít, hogy hétfő este a PSD megvonja a politikai támogatást Ilie Bolojantól. Szerinte ha a miniszterelnök nem érti meg, hogy távoznia kell, ha már nincs politikai támogatottsága, akkor a PSD bizalmatlansági indítványt nyújthat be a kormány ellen, mert már nem lesz tagja a koalíciónak.

Közben az AUR és a PACE – Románia az Első frakció is bizalmatlansági indítvány benyújtására készül.

Nagy valószínűséggel politikai válság lesz, de az országos helyreállítási alappal kapcsolatos kérdésekben és a költségvetéssel kapcsolatban konszenzus van a pártok között, jelentette ki Nicușor Dan államfő hétfőn, a Bukaresti Gazdaságtudományi Akadémián (ASE) tartott sajtótájékoztatón.

Arra a kérdésre, hogy miről tárgyalt a két nagyobb koalíciós párt, a PSD és a PNL vezetőivel, kitérő választ adott, mint mondta, az világos, hogy a két fél milyen üzenetet közvetített a nyilvános térben, de hozzátette, hogy reméli, hogy találnak egy olyan felállást, hogy folytassák a nyugatbarát kormányzást Romániában. Az államfő ezzel megismételte, amit korábban is mondott, hogy nem járulna hozzá az AUR kormányra kerüléséhez.

Az államfőtől a politikai válság várható gazdasági következményeire is rákérdeztek. „Régóta vannak politikai feszültségek, most megnőtt az intenzitásuk. De a fontos kérdésekben, mint amilyen az OECD, láthattuk a koherens álláspontot. Ugyanezt látni fogjuk a PNRR, a költségvetés és a külpolitika esetében is. Igen, politikai válság lesz, de a legfontosabb kérdésekben megmarad a koherencia” – válaszolta Nicușor Dan.

Tudorel Toader volt alkotmánybíró arról beszélt a Digi24 műsorában, hogy milyen alkotmányos és jogi következményei lehetnek annak, ha egy kormánypárt – jelen esetben a Szociáldemokrata Párt (PSD) – visszahívja minisztereit a kabinetből.

Toader azzal kezdte, hogy a kormány működése alapvetően a parlament bizalmán nyugszik, a törvényhozás adja a felhatalmazást a kabinetnek a bizalmi szavazáson keresztül, de ugyanennek a parlamentnek a kezében van az a legerősebb eszköz is, amellyel ezt a felhatalmazást visszavonhatja, ez pedig a bizalmatlansági indítvány. Éppen ezért – vonja le a következtetést – a kormány sorsa végső soron nem a koalíciós pártok belső döntésein múlik, hanem azon, hogyan alakul a parlamenti többség.

Egy koalíciós válsághelyzetben a miniszterelnök mozgástere elég nagy Toader szerint, mert lehetősége van ideiglenes kinevezésekkel biztosítani a kormány működését. Ezek az ügyvivői megbízatások legfeljebb 45 napig tarthatnak, a jogszabályok azonban azt nem határozzák meg, hogy ez az átmeneti állapot hányszor ismételhető meg egymás után. Elméletben tehát az is megtörténhet, hogy a miniszterelnök többször is ideiglenes kinevezésekkel hidalja át a politikai válságot – magyarázza a volt alkotmánybíró.

De a kormány nem fenntartható ilyen formában hosszú ideig. Toader hangsúlyozta, hogy az alkotmányos egyensúlyt éppen a parlamenti kontroll biztosítja, vagyis ha a politikai konfliktus elmélyül, a törvényhozás bármikor kezdeményezhet bizalmatlansági indítványt. Ha ez sikeres, a kormány megbukik, és egy ügyvivő kabinet marad hivatalban, amelynek hatásköre már számottevően korlátozott és csak az ország napi ügyeinek adminisztrálását láthatja el.

Tudorel Toader arra is felhívta a figyelmet, hogy egy ilyen politikai krízis nem feltétlenül jelent teljes szakítást a koalíción belül.

Szerinte inkább átalakulásról lehet szó: a politikai erőviszonyok átrendeződnek, de nem kizárt, hogy ugyanazok a pártok ismét többséget alkotnak, csak más felállásban.

A PSD hétfő reggeli közleményében felszólította Ilie Bolojan kormányfőt és Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettest, hogy vonják vissza a nyereséges állami vállalatok eladását célzó kezdeményezést, írta az Agerpres. A szociáldemokraták közleményükben azt kifogásolták, hogy ebben a kérdésben Oana Gheorghiu bejelentése előtt nem történt konzultáció sem a koalíciós partnerekkel, sem a PSD minisztereivel, pedig ezt a döntést csak nyilvános parlamenti vita után lehet meghozni.

A közleményben megismételték, amit Sorin Grindeanu pártelnök már múlt héten bejelentett: olyan törvénytervezetet nyújtanak be, amelyik két évre megtiltaná a nyereséges állami vállalatok részvényeinek eladását.

Magyarázatot kértek Ilie Bolojan miniszterelnöktől és Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettestől arra, hogy miért értékelték alá a nyereséges állami vállalatokat és miért sietnek részvényeket eladni a Hidroelectricából és a Romgazból, figyelmen kívül hagyva, hogy a jelenlegi energetikai világválságban azok értéke a következő 12-18 hónapban akár meg is duplázódhat? Kifogásolták azt is, hogy a CEC Bankot a valós piaci értékének felére értékelték, a SALROM értékeléséből pedig kihagyták a portfóliójában szereplő Gorj megyei grafitlelőhelyet.

Ilie Bolojan egy pénteki interjúban hangsúlyozta, hogy az állam továbbra is többségi részvényes maradna a tőzsdére bevezetett vállalatokban, teljes mértékben fenntartva a stratégiai döntések feletti ellenőrzést. Hozzátette, hogy az elmúlt hónapokban a tőzsdére vihető állami vállalatok kérdését megvitatták az ezzel foglalkozó munkacsoportok, amelyekben mindegyik párt képviselteti magát. Bolojan szerint a kormányülésen is lehetőséget adtak a résztvevőknek megjegyzéseik, esetleges ellenvetéseik ismertetésére, de nem voltak ilyenek.

Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes a napokban több Facebook-bejegyzést szentelt a témának. Szombaton hosszan írt arról, hogy

• a koalíció összes pártja, így a PSD is, jóváhagyta a kormányprogramot, amelyben világosan szerepelt az állami vállalatok kisebbségi részvénycsomagjának tőzsdei bevezetése
• a PSD is megszavazta az állami tulajdont érintő 48/2025 törvényt, amely a tőzsdére bocsátást az átláthatóság, a vállalati fegyelem és a tőkéhez való hozzáférés eszközeként írja le
• a helyreállítási alap 443. mérföldköve, amelyet a PSD is felvállalt, legalább három állami vállalat tőzsdei bevezetését vagy átszervezését kéri 2026 augusztusáig

Azt is hozzátette, hogy az állami vállalatok reformjáért felelős bizottság üléseire mindig meghívták a PSD minisztereit is, de legtöbbször csak államtitkárokat küldtek maguk helyett. Ugyanakkor a párt nyomon követhette a tárgyalásokat és megkapta az ezek alapján készült jelentést is, de erre a PSD részéről nem érkezett visszajelzés.

Arra a kritikára, hogy a Bolojan a válság kellős közepén, olcsón kótyavetyélné el az állami vagyont, Gheorghiu azzal válaszolt, hogy egy vállalat tőzsdei bevezetése 1 és 3 év közötti időszakot ölel fel, így a mostani döntéseknek leghamarabb 2027-ben lenne konkrét következménye, olyan piaci körülmények között, amelyek most még nem ismertek.

A PSD vezetősége hétfőn reggel döntött arról, hogy milyen kérdést tesznek fel a párt tagjainak a délután 17 órára meghirdetett belső konzultáción. A kérdés így hangzik: „Figyelembe véve az elmúlt 10 hónap gazdasági és társadalmi visszaesését – a recessziót, az inflációt, a bezáró vállalkozásokat, a munkanélküliséget, a közberuházások és az életszínvonal csökkenését, különösen a nyugdíjasok és a kiszolgáltatott csoportok körében –, valamint a koalíción belüli és a társadalmi partnerekkel folytatott érdemi párbeszéd hiányát, úgy véli, hogy a PSD-nek vissza kell vonnia politikai támogatását Ilie Bolojan miniszterelnöktől?”

A délutáni belső konzultáción a PSD 5000 tagja válaszol a kérdésre, közülük 200-an a parlament épületében gyűlnek össze, a többiek pedig online kapcsolódnak be. A szavazás eredményét várhatóan este 7 órakor jelentik be, írta a Digi24.ro.

Bolojan nem mond le akkor sem, ha a PSD kivonul a kormányból – jelentette ki vasárnap este a román miniszterelnök. Ilie Bolojan a Digi24 szerint azt is közölte, hogy a kialakuló politikai válságról már tájékoztatta Nicușor Dan államfőt, és a következő napokban is egyeztetnek. Bolojan szerint nincs olyan konkrét alternatíva vagy javaslat, amely indokolná a távozását, ezért a kormány működésének biztosítását tartja elsődleges feladatának.

A kormányfő világossá tette: ha a PSD valóban visszahívja a minisztereit, a tárcáikat ideiglenesen a hivatalban maradó miniszterek veszik át, miközben a szociáldemokraták által kinevezett államtitkárokat és prefektusokat is leváltják. Hangsúlyozta, hogy a kabinet addig marad hivatalban, amíg a parlament bizalmatlansági indítvánnyal le nem váltja.

Bolojan élesen bírálta koalíciós partnerét is: szerinte a PSD az utóbbi hónapokban egyre inkább „ellenzékként viselkedik a kormányon belül”, miközben részt vett a döntésekben, most mégis igyekszik elhárítani a felelősséget. Úgy látja, a párt tudatosan járul hozzá a politikai instabilitás erősödéséhez, ami különösen problémás egy olyan időszakban, amikor Romániának rövid határidőn belül kell lehívnia a PNRR-forrásokat és csökkentenie a költségvetési kiadásokat.