„Elveszem a pénzt, és arra szavazok, akire akarok” – érintettek nyilatkoztak a Szülőföldön magyarul támogatásról

Október elején megkezdődtek a Szülőföldön magyarul program kifizetései Erdélyben, ami azt jelenti, hogy a magyar nyelven tanuló diákok bruttó 100 000 forint, azaz kb. 1200–1300 lej oktatási-nevelési támogatásban részesülnek.

A hivatalos tájékoztatás szerint a kifizetések szakaszosan zajlanak, de legkésőbb október második hetéig minden jogosult meg fogja kapni az összeget. Közel 145 ezer erdélyi magyar kap támogatást azért, mert magyar tannyelvű óvodában vagy iskolában tanul (ez esetben a szülők kapják a pénzt), vagy mert részben vagy egészben magyar nyelvű alap vagy mesterképzésen folytatja a felsőoktatási tanulmányait. Pontosabban folytatta, mert a támogatás visszamenőleg, a 2024/2025-ös tanévre jár.

A támogatást elfogadó szülők és egyetemisták gyakran megkapják az anyaországiaktól, hogy ezzel csak a szavazataikat akarja megvásárolni a magyar kormánypárt, nevezetesen a Fidesz. Erről kérdeztünk Kolozsváron szülőket és egyetemistákat, meg arról, hogy egyáltalán mire elég, mennyiben egészíti ki a tanulmányi költségeket a magyar állam által biztosított támogatás.

„Elveszem a pénzt, és arra szavazok, akire akarok”

– magyarázta Hunor, aki utolsó éves egyetemistaként igényelte a hallgatói támogatást. Szerinte lehet az a Fidesz szándéka, hogy majd támogatásért cserében voksokat gyűjtsön, de az ő szavazatát nem tudják „megvásárolni”. „Sosem szavaztam még a Fideszre, és nem is fogok. Ha viszont adják a pénzt nem fogom visszautasítani, mert szükségem van rá. Lehet, azt várnák, hogy rájuk szavazzak, de nem érdekel, mert nem következik belőle automatikusan” – tette hozzá.

Szerinte azzal, hogy elfogadja a támogatást, nem veszi el a magyarországi diákoktól a pénzt, nem fog nekik kevesebb jutni, mert ezek az összegek erre vannak elkülönítve, és „amúgy sem kapnák meg”. Szerinte olyan kormány döntött még évekkel ezelőtt a támogatásról, amelyet a magyarországi magyarok szavaztak meg. Hasonlóan fogalmazott Orsolya is, ha ő nem él vele, akkor is „valakinek a zsebébe megy”.

„Nem fogom azért nem felvenni, hogy másnak a zsebébe kerüljön, amikor kerülhet az enyémbe is. Ebben a gazdasági helyzetben szerintem az a hülye, aki nem veszi el, ha adják” – tette hozzá. Más megkérdezett egyetemisták szerint sem lényeges, hogy a Fidesz-kormány adja. „Engem nem érdekel, hogy a Fidesztől vagy mástól jön, ameddig egy kicsivel is támogatnak. Pláne, hogy a román államtól semmit sem kapunk, az inkább azon van, hogy amint leérettségiztél már semmit se kapj tőle” – utalt egy másik megszólaló a kormány megszorításaira, amellyel jelentősen csökkentette az egyetemi ösztöndíjra szánt összegeket. Azzal is érvelnek, hogy hamarabb is létezett a támogatási program, mint a Fidesznek a mostani „nagy kampánya”.

A Magyarország határain kívül élő magyarok anyanyelvi oktatásának a támogatása még a 2000-es évek elejére nyúlik vissza, és az ellenzéki (MSZP és SZDSZ koalíciós) kormányok alatt is folyósították. A támogatás összegét néhány évvel ezelőtt emelték meg jelentősen, 2023-ban jelentették be, hogy az addigi 22 400 forint helyett (akkori árfolyamon nagyjából 287 lej) 100 ezer forintra lesznek jogosultak azok, akik magyarul tanulnak.

A megkérdezett szülők többsége egyébként elutasítja azt a felvetést, hogy ezzel az erdélyi magyarok szavazatait szeretné megszerezni a magyar kormánypárt. Beszélgettünk olyan anyukával, aki azt mondta, ha háromszor ennyit adnának sem szavazna a Fideszre, meg olyannal is, aki azzal utasította vissza a felvetést, hogy

„akkor is a Fideszre szavaznék, ha nem adna semmit”.

A négygyermekes édesanya szerint a Fideszt választani olyan, mintha valaki hosszú távra tervezne, mert nemzetben gondolkodnak. Szerinte az erdélyi magyarok egy jelentős része azért támogatja a magyarországi kormánypártot, mert már megtapasztalták, hogy milyen, amikor a nemzetiségüket veszélyeztetik. Úgy érvelt, azok, akik a támogatások miatt támadják az erdélyi magyarokat, rövid távú célokat fogalmaznak meg, például azt, hogy el tudjanak menni nyaralni vagy meg tudjanak venni egy új autót, de nem kellett a magyarságukért megküzdjenek, akár titokban is, hogy megmaradjanak.

A kérdésre válaszoló szülők szerint ez a támogatás a gyermekekről szól. Ezt a gondolatot erősítheti, amit többen is említettek, hogy lényegében – sok más lehetőséghez hasonlóan – az óvodán és iskolán keresztül kaptak tájékoztatást a kiírásról, és az intézmény igazolása is szükséges ahhoz, hogy azt megkapják. Többen is azzal érveltek, hogy ők nem is tudnának szavazni, mert nem kérték a magyar állampolgárságot, de a Szülőföldön magyarul program támogatását igénylik, mert az az iskoláztatást segíti.

„Megköszönjük, hálásak vagyunk, és elköltjük a gyerekre. Viszont nem fogok szavazni, mert nem vagyok magyar állampolgár” – zárta rövidre a beszélgetésünket az egyik kolozsvári iskola előtt várakozó anyuka, amikor már megérkezett az előkészítő osztályos kisfia.

Azt nem lehet tudni pontosan, hogy hány erdélyi magyarnak van kettős állampolgársága. Egy tavalyi felmérés szerint a romániai magyarok körében meghaladhatta a 60 százalékot a magyar állampolgársággal rendelkező felnőtt korúak aránya, de a választásra regisztráltak aránya jóval elmarad ettől. A legutóbbi népszámlálás hivatalos adatai szerint 1 millió magyar él Romániában, de a tényleges számot valamivel magasabbra, 1,1 millióra becsülik a szakemberek. Ezek egy része nyilván kiskorú. A Nemzeti Választási Iroda aktuális adatai szerint Romániából jelenleg 290 ezer ember szerepel a választási névjegyzékben, pedig már egy ideje online kampányolnak mellette. A 2022-es országgyűlési választásokon Romániából közel 196 ezer választópolgárt tartottak számon, közülük akkor 121 ezren voksoltak érvényesen.

Az említett tavalyi közvélemény-kutatásban a Szülőföldön magyarul támogatásról is kérdezték az embereket, és a válaszadók 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ő, vagy valamelyik közeli családtagja igénybe vette ezt az elmúlt években.

„Ha már a gyerekek kapták, akkor rájuk fogom fordítani”

– mondta az egyik szülő, hozzátéve, hogy mindenki maga dönt arról, mire költi a támogatást. Van, aki azt válaszolta, hogy téli ruhát és cipőt fog venni belőle, mert a 7 éves kisfia a tavalyit már kinőtte, más a tanszereket említette. Volt, aki egyenesen kijelentette, még várja, hogy beérkezzen, mert akkor akar elküldeni egy IKEA-rendelést, amivel az ősszel iskolába induló gyerekének szeretne íróasztalt vásárolni. De ahogy egy másik szülő magyarázta, aki laptopot szeretne vásárolni belőle a kisebbik gyerekének, ha valami nagyobb eszköz megvásárlására szeretnék költeni, akkor „azért még hozzá kell tenni”.

Akadt olyan is, aki azt mondta, neki nem égető szükséglet ez a pénz, a támogatás nélkül is ki tudná fizetni a költségeket, ezért inkább bankbetét lesz belőle a gyermekének, amit majd a 18. születésnapja után megkaphat. Olyannal is találkoztunk, aki az Államkincstár Junior Centenar programját említette, amit a szülők nyithatnak a kiskorú gyerekeiknek, és ahová évi minimum 1200 lej befizetése után a román állam 600 lejes prémiumot ír jóvá. „A férjem jött elő ezzel az ötlettel még tavaly, és beleegyeztem, hogy befizessük oda. Ez egy elég jó segítség, akárhogy nézem” – tette hozzá.

„Ez egy szép összeg, azzal együtt is, hogy egyszer jön egy évben. Pláne ahhoz képest, amit a román állam fizet a gyerekeknek. Nem is akarok arról beszélni, hogy mire elég az, amit a román állam gyerekpénzként fizet, amiből nagyjából 9 lej jut egy napra” – panaszkodott egy anyuka a román állam gyereknevelési támogatására, ami idén 292 lej havonta, tehát éves szinten meghaladja a 3500 lejt. Szerinte a romániai gyerekpénz még a gyerekek ebédjére sem lenne elég, ahogy fogalmazott, „egy tologatósban sem lehet 20 lej alatt ebédelni”.

Márpedig a kormány által finanszírozott meleg ebéd program még nem elérhető általánosan, az iskolai menzák is kevésbé elterjedtek, mint Magyarországon. Ha kapnak is ebédet, azok rendre többe kerülnek, mint amennyit gyereknevelési támogatásként kapnak. Az egyik szülő szerint az állami óvodában a napi élelem 17 lejbe kerül, meg is jegyezte, úgy tudja, Magyarországon ehhez képest szinte szimbolikus összegért lehet a menzán enni. Ehhez jönnek hozzá a különböző foglalkozások, különórák.

Hamar eltörpül bármiféle támogatás, ha elkezdik összeszámolni a különböző gyereknevelési költségeket, főleg Kolozsváron. Egyrészt ott van a délutáni iskola, ami a szülők elmondása szerint ebéddel együtt napi 50 lej körül alakul (iskolánként, korosztályonként és az ebéd beszállítójának függvényében is alakul), és ha minden nap igénybe veszik, akkor 1000 lej körüli összeget tesz ki. Ha a szülők dolgoznak, és nincs nagyszülő a városban, akkor nem nagyon tehetik meg, hogy kihagyják.

A kisebbek esetében (egészen az óvodától kezdve) ehhez még különböző foglalkozások jöhetnek hozzá, úszást 75-120 lej körüli összegért oktatnak, és a szülők elmondása szerint így is várólisták vannak. Általában különböző foglalkozásokat is kínálnak, robotikát, focit, vívást, sakkot, rajzot, zongorát, néptáncot említettek, de ezekért természetesen mind fizetni kell.

„Ki lehet maradni mindenből, de nem tudom, ha van olyan gyerek, aki nem jár semmilyen délutáni tevékenységre.

Vannak drágább dolgok, például a hangszer és robotika, a foci meg a néptánc aránylag olcsók. Nekünk a havi foci 175 lej” – magyarázta egy anyuka.

A nagyobbak esetében a különórák merülnek fel pluszköltségként. Ezek szükségessége részben azzal is összefüggésben lehet, hogy a magyar tannyelvű iskolákban egy plusz főtantárgy miatt leterheltebbek a gyerekek, kevesebb idő jut elsajátítani a tananyagot. És ahogy egy korábbi cikkünkből kiderült, Kolozsváron a verseny is nagyobb, nem biztos, hogy plusz órák nélkül be lehet jutni az áhított osztályba. Márpedig egy különóra 100 lej körüli összegnél kezdődik, ha pedig kifejezetten vizsgára készítenek fel, akkor a másfélszeresét is elérheti az említett összegnek.

„Írtam egy 12 tételes listát, hogy mit szeretnék, ez a támogatás jobb esetben kettőre lesz elég, mondjuk egy téli bakancsra és egy télikabátra. Ha ezekből olyat szeretnék, ami nem csak idén télen tart ki, akkor meg az is lehet, hogy a kettő közül az csak egyikre” – magyarázta a korábban már idézett Orsolya, amikor arról kérdeztük, hogy mit fedez az említett támogatás. Hunor azt mondta, hogy az autójának a javítására fogja használni, ahogy azt a tavaly is tette, felpótolta, majd féktárcsákat és fékbetéteket cserélt. Megjegyezte, az összegből a kolozsvári albérletárak mellett egy szobát tudna bérelni egy hónapra, ha pedig úgy dönt, hogy feléli, akkor két hétre lenne elég.

A cikkben a megszólalók neveit megváltoztattuk.