Nem áll jól az erdélyi magyar oktatás: a diákok eredményei azokat a problémákat tükrözik, amelyekkel társadalmi szinten szembesülünk

2023. október 28. – 08:50

Nem áll jól az erdélyi magyar oktatás: a diákok eredményei azokat a problémákat tükrözik, amelyekkel társadalmi szinten szembesülünk
Fotó: Octav Ganea / Inquam Photos

Másolás

Vágólapra másolva

A romániai és az erdélyi magyar oktatásról Barna Gergő szociológus adott helyzetképet. A kolozsvári Valláskutató Intézet által szervezett Forrpont műhelysorozat negyedik részében elhangzottak néhány fontosabb állításával indítunk, aztán részletezzük az elhangzottakat.

  • Harminc év alatt szinte megfeleződött a romániai közoktatásban részt vevő diákok száma, de nem csak ez a baja van a romániai oktatásnak, mert még azok között is jelentős a lemorzsolódás, akik bekerültek a rendszerbe.
  • Ez utóbbi jelenség a magyarul tanuló diákpopulációt még hangsúlyosabban érinti, és erre csak részben jelent magyarázatot az, hogy inkább románul tanulnak tovább.
  • A magyar diákok a képességvizsgán nem csak románból maradnak el az országos átlagtól, de az érettségin viszont már kifizetődik a kitartásuk.

Barna az előadásban számos témát érintett: az erdélyi magyar iskolahálózattól kezdve beszélt az országos és az erdélyi magyar diákpopuláció jellemzőiről, a magyarok és magyar nyelven tanulók közötti viszonyról, a diákok lemorzsolódásáról, a képességvizsga és az érettségi eredményekről, illetve egy idei felmérés kapcsán pedig arról is, hogy a szülők miként látják az oktatást. Mivel korábban már írtunk a romániai magyar iskolahálózat szerkezetéről (átfogó elemzés itt) vagy épp a felszereltségéről (átfogó elemzés itt), pont az Erdélystat elemzései alapján, amit kiegészítve Barna Gergő is készítette a mostani bemutatóját, ezt most nem fogom részletezni. Helyette az iskolaelhagyással kapcsolatos elemzését, a képességvizsga és érettségi eredményekkel kapcsolatos meglátásait, illetve a szülők körében végzett idei felmérés eredményeit foglalom össze.

Fogynak a diákok, és nem csak a magyarul tanulók

Romániában általános probléma, hogy folyamatosan csökken tanuló diákok létszáma. 1990 és 2021 között a romániai közoktatásban tanuló diákok száma 43%-kal csökkent, 4,1 millió diákról 2,3 millióra. A közoktatásban magyar nyelven tanulók száma is erőteljesen visszaesett az említett időszakban, igaz, kevésbé volt meredek a csökkenésük, mint az országos szinten.

Az elmúlt bő három évtizedben 39%-kal csökkent a magyar nyelven tanulók száma, 188 ezerről 115 ezerre.

Igaz, 2013 és 2021 között (azóta zajlik a mostani szerkezetben az oktatás, akkor vezették be az előkészítő osztályokat) a romániai közoktatásban tanuló diákok száma 9%-kal csökkent, míg a magyar tannyelvű tagozatok diáklétszámában 11%-os volt az apadás. Barna szerint bár rosszabb a demográfiai helyzet, de legalább nem annyival, mint mint a legutóbbi népszámlálásból kitűnik.

„Ezt a periódust öleli fel a legutóbbi népszámlálás is, ahol azokat a riasztó eredményeket is láttunk, hogy miközben az összlakosság alig 5%-kal csökkent, addig a magyar lakosság sokkal erőteljesebben, 14%-kal apadt. Ebben az oktatási statisztikában ez nem köszön vissza” – magyarázta a szociológus.

A jelentős mértékű számbeli csökkenés mellett a magyarul tanulók aránya a közoktatásban az elmúlt években viszonylag stagnált. A magyar óvodába járók aránya folyamatosan meghaladta a magyarság arányát az adott korcsoportban az elmúlt évtizedekben. Barna elmondása szerint ennek két oka van, egyrészt Erdélyben sokkal fejlettebb az óvodai hálózat, legalábbis sokáig az volt, másrészt azt is jelenti, hogy olyanok is járnak magyar óvodába, akik nem magyar etnikumúak. Az alapfokú képzésben (elemi és általános évfolyamok) a magyar nyelven tanulók aránya (5,4–5,5%) sokáig elmaradt az etnikai és anyanyelvi arányoktól, de a legutóbbi, 2021-es népszámláláson már elképzelhető, hogy meghaladta azt.

A tannyelvre és az etnikumra vonatkozó adatokat egymás mellé téve a szociológus szerint az látszik, az óvodában és az alapfokú oktatásban van egy jelentős diákpopuláció, akiket nem magyar nemzetiségűként tartanak számon a statisztikák, de magyarul tanulnak. Barna Gergő szerint alapvetően roma gyerekekről van szó, akiknek aránya az óvodában és az alapfokú oktatásban akár a 8%-át is elérheti a magyarul tanuló diákpopulációnak.

A középfokú oktatásban viszont alulreprezentáltak a magyarok, a magyar nyelven tanulók aránya, az elmúlt évtizedben 4,1–4,3% közötti, tehát vannak olyan magyar gyerekek, akik főleg román tannyelvű iskolába járnak. Barna Gergő szerint a szakiskolai képzésben már egyre kevésbé jellemző, hogy a magyar nemzetiségűek román nyelvű szakiskolában tanulnának tovább, viszont líceumi szinten még megmaradt. „Olyan helyekre kell gondolni, ahol nincs kínálat. Mivel az erdélyi magyarság földrajzilag nagyon fragmentált, sok olyan terület van, ahol egyszerűen elérhetetlen a magyar nyelvű középfokú képzés” – jelentette ki.

Barna Gergő szerint volt egy trendforduló, az alap- és középfokú képzésben a magyar tannyelven tanulók aránya meghaladja a magyar nemzetiségűek arányát. Egyre több nem magyar nemzetiségű tanul magyar oktatási rendszerben.

Barna Gergő ugyanakkor egy érdekes 2015-2018 között megfigyelt trendfordulóra is felhívta a figyelmet, az alap- és középfokú képzésben a magyar tannyelven tanulók aránya meghaladja a magyar nemzetiségűként regisztráltak arányát. „Bár még 5% körül van mind a kettő, úgy tűnik, hogy megmarad a trend. Azt jelenti, egyre többen lesznek nem magyar nemzetiségűek a magyar oktatási rendszerben” – tette hozzá.

(A magyar nyelvű képzésben részt vevők számának és arányának alakulásáról bővebben az Erdélystat oldalán itt, a magyar iskolahálózatban tanuló diákok nemzetiségéről pedig itt lehet részletesebben olvasni az oldalukon.)

A lemorzsolódás a magyarul tanulók esetében még hangsúlyosabb

Barna Gergő elemzése ugyanakkor a romániai oktatási rendszer jelentős problémájára is szemléletesen felhívta a figyelmet, ez pedig a lemorzsolódás. A szociológus szerint a lemorzsolódás a magyar iskolahálózat esetében még súlyosabb, mint az országos szinten.

A szociológus szerint az lemorzsolódás legfontosabb okai a következők:

  • Korai iskolaelhagyás
  • A migráció, tehát más országban tanulnak tovább
  • A magyar diákok esetében van tannyelvváltás is

Azt modellezte a szakember, hogy az előkészítőt megkezdő adott évfolyamból hányan jutnak a 12. osztályig, illetve a sikeres érettségiig.

Országos szinten az előkészítőt elkezdő 10 ezer diákból az elemi évek alatt aránylag még kevesen morzsolódnak le, de utána már jelentősebb ez a folyamat. A 8. osztály elkezdéséig már mintegy 8%-uk került ki az oktatási rendszerből. Az általános iskola és a középfokú oktatás között a gyerekek további 3%-a kerül ki rendszerből, míg a középfokú oktatásban további 5-8%-os a csökkenés. A kiinduló diáklétszám mintegy 16%-a végez szakiskolát, a líceum 12. osztályát pedig 67% kezdi el, tehát az előkészítőt elkezdők nagyjából 83%-a járja végig a romániai iskolarendszer lépcsőit. 10 ezer diáknak mintegy 48%-a érettségizik sikeresen.

Barna Gergő szerint a magyar tagozatosok esetében sokkal drasztikusabb a lemorzsolódási folyamat, pedig az országos szinten látott 17% is jelentős.

A magyarul tanulók már elemiben is nagyobb arányban kerülnek ki a (magyar iskola)rendszerből mint országos szinten, mintegy 4%-os a lemorzsolódás. Az általános iskolán belül már sokkal hangsúlyosabb a folyamat, 5. osztályból 6. osztályba lépve a diákok 6%-a esik ki. Mire a 8. osztályig érnek ez előkészítőt elkezdő 10 ezer diákból 15%, vagyis 1500 tanuló már lemorzsolódott.

Az általános iskola és a középfokú oktatás között szintén jelentős a magyar oktatási rendszerből kikerülők aránya, 14%-os, de ennek egy számottevő része biztosan a tannyelvváltással függ össze.

Az előkészítőt a magyar iskolahálózatban kezdő 10 ezer diák közül 17% végez szakiskolát, míg a líceum 12. osztályáig (magyarul) nagyjából 50%-uk jut el.

A magyar iskolarendszerben indulók (és ott is befejezők) körében sikeresen érettségizők aránya 35% körül alakul.

Barna hangsúlyozta, ebbe azok nem számítanak bele, akik nyelvváltás miatt kikerültek a magyar oktatási rendszerből, ők még érettségizhetnek sikeresen. Úgy látja viszont, hogy a tannyelvváltókat kivéve is magasabb a lemorzsolódás a magyarul tanulók körében, mint a teljes romániai diákpopulációban. „Elég arra gondolni, hogy már az általános iskolában milyen jelentős a számban maradnak ki” – nyomatékosított a szakember, aki úgy látja, a hangsúlyosabb lemorzsolódás a roma etnikumú diákokkal függ össze, az „ő integrációjukkal van jelentős probléma”.

„A funkcionális integráció lenne megoldás, mert a strukturális/hideg integráció már megtörtént. Bent vannak a rendszerben, az elemiben 10 százalék körül van az arányuk a magyarul tanulók között, viszont nem sikerül őket megtartani, már általános iskolában jelentős a lemorzsolódásuk” – jelentette ki a szociológus.

A képességvizsgán nem csak a románból van elmaradásuk a magyarul tanulóknak

A magyarul tanuló diákok versenyképességével kapcsolatban a két nagy országos vizsga, a 8. osztály után következő képességvizsga és az érettségi eredményeit hasonlította össze az országos átlaggal. Ahogy Barna Gergő magyarázta, a magyar oktatási rendszerből érkező diákok eredményei alapvetően elmaradnak az országos átlagoktól, de sok szempontból érdemes árnyalni a képet.

A képességvizsgázók esetében az elmúlt bő évtized országos átlaga 75%, míg a magyarul tanulók esetében ez 72%. Nem nagy meglepetés, hogy a képességvizsgán románból a legnagyobb a lemaradás. Az elmúlt bő évtizedben a magyarul tanulók 57%-a ért el legalább 5-ös érdemjegyet románból, míg az országos átlag 82%-os. Ugyanakkor Barna arra is felhívta a figyelmet, hogy a számok szintjén a differenciált tanterv, illetve a differenciált elvárások sem hoztak áttörést.

2021-ben végzett az első évfolyam, akik már az új tanterv szerint tanulták a románt, és ahhoz igazítva vizsgáztak belőle, de mégis ugyanazokat az eredményeket érték el, mint korábban.

A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, nemcsak a román esetében maradnak el az átlagtól a magyarul tanulók, hanem az országosan nehezebbnek számító matematika esetében is. Az elmúlt bő évtizedben az országos átlag matekból 68% volt, míg a magyarul tanulók esetében 64%. A magyarok esetében voltak olyan évek (2012 és 2017), amikor gyengébben teljesítettek matematikából, mint románból. Például 2012-ben vizsgázó magyarok 52%-ának sikerült a román vizsgája és 47%-ának a matematika felmérője.

Barna ugyanakkor egy másik problémára is felhívta a figyelmet, a 8. osztályosok jelentős része nem iratkozik képességvizsgára. Elmondása szerint

a magyarul tanuló nyolcadikosok között jellemzően magasabb azoknak az aránya, akik nem jelentkeznek vizsgára, mint a teljes diákpopulációban.

Ezért – ha a sikerességet aszerint számoljuk – hogy a 8. osztályt megkezdők végül hány százaléka tesz 5-ös átlag feletti vizsgát, akkor a magyarok (59%) még inkább elmaradnak az országos átlagtól (64%).

Az érettségin nem teljesítenek olyan rosszul a magyarok, mint a közvélekedés tartja

Az érettségi esetében viszont pont fordítva van, ott a magyarul tanuló végzősök kitartóbbak. Barna Gergő szerint ugyan megfigyelhető a magyar oktatási rendszerből érkezőknek van egy állandó elmaradása az országos átlaghoz képest, de nem annyira jelentős, mint a júniusi vizsgaidőszakban a sajtó szalagcímei alapján sejthető. Az őszi pótvizsgaidőszakban ugyanis már nem feltétlen igaz, hogy a magyarok az országos átlag alatt teljesítenek.

„Nagyobb arányban iratkoznak be érettségire, mint az országos átlag, és nagyobb arányban jelennek meg a vizsgán. Ha pedig kiesnek (nem sikerül a nyári szesszióban az érettségijük), akkor nagyobb arányban iratkoznak vissza az őszi pótvizsgára, és akkor már nem érnek el rosszabb eredményt, hiszen arra jobban fel tudnak készülni, mert csak abból a tantárgyból kell bizonyítsanak, ami a nyári vizsgán nem sikerült” – magyarázta a szakember.

Barna Gergő elmondása szerint már minimális az eltérés, a nyári és őszi vizsgaszesszió után a sikeresen érettségizők arányát ahhoz viszonyítjuk, hogy hányan kezdték el a 12. osztályt. Vannak olyan évek, amikor már nagyon közel teljesítenek az országos átlaghoz a magyarok, 1–2%-kal maradva csak el.

„Románból van egy lemaradásuk, de sem matekból, sem történelemből, sem a választható tantárgyból nincs jelentős elmaradás a teljes romániai diákpopulációhoz képest” – mondta.

Barna az idei őszi pótvizsga-eredményekkel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a digitális dolgozatjavítás miatt (beolvassák, majd véletlenszerűen elküldik egy javítótanárnak) jelentősen romlottak a román eredmények.

Példája szerint mivel román érettségi dolgozatot akár egy craiovai tanár is megkaphatja, akinek meg sem fordul a fejében, hogy azt egy magyar diák írta, és a szegényes szókincs és egyéb problémák miatt azt hiheti, hogy az adott diák nem tanult semmit az elmúlt 12 évben. Eddig azért tudták a tanárok, ha magyar diákok dolgozatait javították.

„Ha marad a digitális szétosztás, akkor elképzelhető, hogy a nyári vizsgaszesszióban is romolhatnak az eredmények” – jelentette ki Barna.

Az idő véges, de a tanulnivaló sokkal több

A magyarul tanuló diákok kitartása egyébként összecseng azzal, ahogy a magyar szülők gondolkodnak arról, hogy mi szükséges az életben való sikerességhez. Ezzel pedig elérkeztünk az bemutató utolsó témájához, egy idén készült szülői felméréshez, ami ugyan nem reprezentatív, de Barna szerint elég jól közelíti a lehetséges valóságot.

Országos szinten a szülők a tanulást, iskolai végzettséget jelölték meg legnagyobb arányban gyerekük jövőbeli sikerének a kulcsaként. A magyar szülők 62%-a, az összes romániai válaszadónak pedig csupán 37%-a jelölte meg a siker feltételeként a kitartást, szorgalmat és elszántságot. „Ez a kitartási attitűd, habitus egy kisebbségi kompetenciánk, amit elsajátítottunk” – tette hozzá.

Abban is jelentős különbségek vannak a magyar szülők és az országos átlag között, hogy mit tartanak a jelenlegi romániai oktatási rendszer gondjának. A magyar szülők legnagyobb arányban (58,6%) azt jelölték meg, hogy elavult a tanterv, mert a diákok nem azt tanulják, amire igazán szükségük lenne. Igaz, hogy az országos listát is ez vezeti, de sokkal kisebb arányban (36%). Ezen kívül a magyar szülők sokkal nagyobb arányban gondolják azt, hogy a diákok túlterheltek (39,7% szemben a 20,3%-kal), sokat kell magoljanak, mert nem a gondolkodásra fektetik a hangsúlyt (31,2% szemben a 19,9%-kal) illetve nagyok az egyenlőtlenségek az oktatásban, például a kisebb falusi iskolák és a nagyvárosi iskolák színvonala között (20,2% szemben a 11,5%-kal)

„Úgy gondolom, hogy a diákok leterheltsége nagy valószínűséggel a román nyelv tanulásához kötődik, a magyar szülők emiatt érzékelhetik, hogy túlterheltek a diákok” – fűzött megjegyzést az eredményekhez a szociológus.

A szülők körében végzett kutatás egyik nagy tanulsága, hogy a román és magyar diákok is ugyanannyit tanulnak, ugyanannyi időt töltenek a házi feladat megoldásával, mert egyszerűen annyi idő áll a rendelkezésükre.

„Azt lehet mondani, hogy az idő egy véges erőforrás, ne gondoljuk azt, hogy amiért a magyar diákoknak van egy plusz alaptantárgyuk, nekik több idejük marad tanulni. Nincs több idejük tanulni” – mondta. Ezt az időt kell eggyel több felé osszák, és ezért sokkal kevesebb idő jut matematika tanulásra is, sőt a román nyelv tanulására is kevesebbet fordítanak, mert még az anyanyelvre is szánnak egy félórát.

Emellett a magánórák rendszerére is rákérdeztek, és ott is hasonló az erőforrás (ebben az esetben a pénz) megoszlásának a logikája.

A magyarul tanulóknak egy szűkebb rétege engedheti meg magának (vagy tartja szükségesnek) az iskolán kívüli magánórákat.

A felmérésben résztvevők nyilatkozatai alapján országosan a diákok 30%-a vett részt az elmúlt tanévben rendszeresen különórán, addig a magyarok esetében csupán 25% volt az arány. A magyar tanulók esetében az anyanyelvből való felkészítők szinte teljesen elmaradnak, de jelentősen kisebb arányban járnak matematikaórákra is. A román(magán)óra esetében nagyjából hasonló az arány, de az idegen nyelvű magán órákban (illetve minden más tantárgyból szinte) megint le vannak maradva a magyarok a románoktól.

„Azok a strukturális egyenlőtlenségek, amik a társadalomban vannak, az oktatási rendszerben is megfigyelhetők. (…) Az egyenlőtlenségekből következik az erőforrások korlátoltsága, egyrészt ott van az idő, ami gyerekek számára véges, nem tudnak többet tanulni azért, mert egy másik nyelvet is meg kell tanuljanak, de az anyagi helyzete is szerényebb a magyar szülőknek” – magyarázta Barna, aki szerint, ha figyelembe vesszük a strukturális egyenlőtlenségeket, a román nyelv mindenféle problémáját, például, hogy a differenciált tanterv sem hoz eredményt, akkor nyugodtan feltételezhetjük, hogy a magyar diákok ugyanolyan jól teljesítenének, ha ezek a korlátozások nem lennének adottak számukra.

Barna Gergő hangsúlyozta, ezek strukturális egyenlőtlenségek viszont újra fognak termelődni egyéni és közösségi szinten is. „Ezek a gyengébb teljesítmények újratermelik magukat. Egy negatív spirálba kerülünk, mert egyre gyengébbek lesznek a tanárok, akik tanítják a gyerekeket, és a szülők, akik foglalkoznak velük. És így tovább” – értékelte a helyzetet.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!