Van olyan diákunk, aki a meleg ebéd program előtt életében nem evett kétfogásos ételt

„Persze vannak, akik válogatnak, de mégis csak meleg ételt kapnak a gyerekek”

– mondta a programmal kapcsolatos tapasztalatairól Bálint Hajnal, a nagygalambfalvi Kányádi Sándor Általános Iskola igazgatója. Az intézmény tavaly ősszel került be a programba, november elsejétől biztosítanak egy meleg ebédet a diákjaiknak. Az igazgatónő szerint meg vannak elégedve a programmal, és nagyon örültek, hogy felváltotta a korábbi tej-kifli programot.

Hetedik éve kísérleteznek az iskolai meleg ebéd programmal Romániában, amelyet tavaly ősszel – már – 350 oktatási intézményre terjesztettek ki országszerte. Noha a program neve arra utal, hogy a diákok meleg ebédet fognak kapni, de a törvény módszertana szerint az élelmiszercsomag hideg ételt is tartalmazhat abban az esetben, ha az iskolában nem lehet az ételt előállítani vagy megrendelni, tehát lényegében szendvicset is kaphatnak a gyerekek.

A diákoknak jelenleg iskolai étkezést kínáló tej-kifli programra ugyanis általában mindenki csak panaszkodik. Az egy dolog, hogy a sokszor más megyékből szállított kifli általában már alapból ehetetlen, a tejnek sincs jó íze, nem is nagyon isszák meg a gyerekek – de még ellátási problémák is felmerülnek: hol alma nincs egy ideig, hol kifli, hol tej. Ilyen körülmények között a meleg ebéd programnak mindenki örül, még akkor is, ha konkrétan nem is meleg ebédet kapnak a gyerekek.

Valójában három lehetőség közül választhattak az iskolák: jelezhették, hogy az iskola konyháján – ha van nekik ilyen – főzik meg a meleg ételt, kérhettek meleg ebédet egy catering-cégtől, illetve választhatták a szendvicset. Olyan iskolát nem találtunk, ahol helyben főznék meg az ételt, a legtöbb iskolának konyhája sincs, de az általunk megkeresett öt intézmény többsége a meleg ebéd mellett döntött.

„Kilenc különböző épületben, hét különböző településen összesen 800 gyerek tartozik hozzánk. Konyhánk viszont csak Nyárádszeredában van. Az ebédlőnk 80 személyes, tehát tízszer kellene forduljanak, és adott esetben 8 kilométerről kéne átszállítani a gyerekeket. Ezt nem tudjuk megoldani, így a cateringes megoldás mellett döntöttünk” – magyarázta Dániel Eszter Ilona, a nyárádszeredai Deák Farkas Általános Iskola igazgatója.

A maros megyei iskola is tavaly ősztől részese a programnak, decembertől kapják a meleg ebédet, általában egytálételt. Az igazgatónő magyarázta szerint a gulyástól kezdve a bolognai szószos tésztáig terjed a skála. „Tegnap például főzelék volt, máskor rizst vagy petrezselymes krumplit kaptak valami húsos feltéttel. Leves nincs külön hozzá” – magyarázta Dániel. Szerinte, ha megtörténik, hogy pont nem ízlik egy diáknak az adott étel, akkor hazaviszi, de eddig nem merült fel ilyen probléma.

A korábban már említett nagygalmabfalvi iskolában (illetve a hozzá tartozó oktatási intézményekben) is délben kapják az ebédet, és mindenki, akinek addig nem járnak el az órái, helyben fogyasztja el. Hosszútávon viszont inkább helyben készült ételt szeretnének adni a diákoknak.

„Az önkormányzatnak van épülete és már dolgoznak a kivitelezésén. Reméljük, tavasszal elkészül a konyhánk, és akkor itt helyben főzzük majd az ételt. Étkezőnk is lesz, ahol mindenki leülhet az asztalhoz, és úgy tálalják majd az ételt. Nem kell majd szállítani és a csomagolásra sem kell költeni. Reméljük, így a menü is még jobb lesz” – magyarázta Bálint Hajnal. Nagygalambfalván levest, másodikat és desszertet (ez legtöbbször gyümölcs) kapnak ki diákok, 15 lej értékben.

A meleg ebéd programot szabályozó törvény módszertanában elég részletesen szabályozzák, hogy milyen ételeket kaphatnak a diákok. Amellett, hogy egy sor feltételnek meg kell feleljen a szolgáltató, még kész menüket is ajánlanak. A megkérdezett iskolák szerint ugyanakkor a mindenki igényeinek megfelelő étel csak a szülőkkel és a catering-szolgáltatóval folytatott folyamatos egyeztetéssel lehetséges.

„Abban az esetben veszünk ki egy ételt a menüből, ha többen is jelzik, hogy nem szeretnék. Ha egy-két gyereknek nem tetszik valami, attól még benne marad”

– magyarázta Karácsony József, a székelyudvarhelyi Kajálda Kft. ügyvezetője, aki egyébként a székelyudvarhelyi Főnix konyha korábbi főszakácsa is. A Kajálda Kft. szállítja a meleg ebédet a nagygalambfalvi iskolába.

Karácsony elmondása szerint ők már korábban is szállítottak meleg ebédet különböző oktatási intézményekbe, például a fenyédi és a máréfalvi óvodába, illetve a székelyudvarhelyi Móra Ferenc Általános Iskolába, így volt már tapasztalatuk az iskolai étkeztetésben, ahol szigorú feltételeknek kell megfeleljenek. Szerintük gyerekbarát ételeket kell készítsenek, ami anyaghányadban és kalóriában is meg kell feleljen az előírásnak. Ugyanakkor vállalniuk kell azt is, hogy a glutén- és laktózérzékeny, illetve különböző elvi meggyőződésű (vegetáriánus vagy böjtös) gyerekeknek is megfelelő ételt készítenek, „mert még véletlenül sem kerülhet semmi olyan az ételbe, amitől hasmenés vagy rosszullét alakulhat ki”. Elmondása szerint a csomagoláshoz is egy speciális gépet használnak.

„Nagy felelősség 140-150 gyerekre ételt főzni, illetve szállítani. Fontos, hogy milyen terméket szerzünk be. Nagy odaadást követel meg, nagy kihívással jár az egész, hiszen az előírás szerint a főzés befejezése után három órával már el is kell fogyjon. Nagyon fontos, hogy a csapatban mindenki tudja, mik a feladatai a szállításnál, átadásnál. Nem lehet vele szédelegni. Amire kicsengetnek, nekünk ott kell lenni” – magyarázta Karácsony.

A szakács szerint olyan ételeket kell adni, amit a gyerekek is megesznek, de nem lehetnek túl zsírosak, nem tartalmazhatnak például majonézt. „Ha egy levesben nincsen hús, akkor a másodikba teszünk. Például, ha húsleves van cérnametélttel és zöldséggel, akkor csirkemellből készítünk paprikást puliszkával. Hiába ajánlott a spenót, mert nem szeretik. Desszertként általában gyümölcsöt viszünk, de heti egyszer kapnak házi süteményt is. Abból is csak olyan, amit nagy mennyiségben 2-300 gyermeknek egyformán elő lehet állítani, inkább fánkot vagy csörögét. Az ételekhez kell passzoljanak a savanyúságok is, tehát egy mártásos ételhez pl. csemegeuborkát adunk” – részletezte Karácsony, aki szerint úgy is próbálják variálni a fogásokat, hogy például a paradicsomlevest egyszer tésztával adják, máskor húsgombóccal. A zöldséglevest is van, amikor krémlevesként kapják.

„Nem érdemes a konyhával foglalkozni. A meleg étel miatt már így is olyan gyakran jön ki hozzánk a közegészségügy, mintha hazajárna. Folyamatos ellenőrzés alatt vagyunk. Ha saját konyhát is működtetnénk, az lenne a világ vége”

– magyarázta szamoskrassói Bem József Általános Iskola igazgatója, Győrbíró Csilla Emese. A Szatmár megyei településen is egy catering-céget szerződtetett az önkormányzat, akivel jó kapcsolatot alakítottak ki. A szülőkkel konzultálva az iskola vezetőség úgy döntött, hogy a gyerekek inkább vigyék haza az ételt.

A Bem József Általános Iskolában egyébként már három éve csatlakoztak a programhoz, először a 2021/2022-es tanévben kínáltak meleg ételt az iskolába, de akkor a járványra való tekintettel a közegészségügyi hatóság nem engedte, hogy helyben, az osztályban fogyasszák el. Ez a gyakorlat a legkisebbek (óvodások és elemisták egy része, akiknek az étkezését felügyelik) kivételével idénre is megmaradt. A nagyobbak osztályok mindig akkor kapják meg a meleg ételt, amikor indulnak haza, a szolgáltató így 2-3-szor is fordul naponta. Ez a gyakorlat a kezdeti leves, főétel és desszert kombinációt is befolyásolta.

„Látva azt, hogy a leves nagyon-nagyon nem jött be a gyerekeknél, a szülőkkel egyeztetve arra jutottunk, hogy a leves helyett reggel 9 órakor egy nagy zsömlét vagy hot dogot kapnak, amivel már nyugodtan elüldögélhetnek délig. Emellett az almát sem osztjuk szét, mert aki nem kéri, az biztosan a falat célozza meg vele. Az almát egy kijelölt helyre tesszük, és aki szeretne, akár többet, kettőt-hármat is megehet egy nap. Ezzel sincs már problémánk és almacsutkákban sem botlunk mindenhol” – magyarázta a Bem József Általános Iskola igazgatója. Azt is hozzátette, hogy hosszú távú terveik között nekik is az szerepel, hogy helyben fogyasszák el az ebédet. Jelenleg is zajlik az iskola étkezdével való bővítése, és már nagyon várják, mert szerinte akkor kapnak majd igazi képet arról, hogy mit is esznek a gyerekek.

„Olyan ételeket igyekeznek készíteni, amit a gyerekek elfogyasztanak. Sokszor jött olyan visszajelzés a szülőktől, hogy például borsófőzeléket, májat vagy rizst nem kérnek, mert szalmakrumplit szeretnének rántott hússal. Na, de ezt pont nem lehet adni. Viszont levontuk a következtetéseket, egyeztettünk a szolgáltató céggel, és szépen kiiktattuk az olyan ételeket, amit a gyerekek többsége nem kért”

– magyarázta az igazgató, aki szerint most két-három hetente változik náluk a menü. Hetente van valamilyen laska (tészta), gyakran kerül krumplipüré valami hússal a menübe, ritkábban puliszka. Hetente egyszer rendszerint szilvás gombóc vagy barátfüle is terítéken van.

„Fánkot sem szabadna kapjanak, mert túl zsíros, de egy évbe kétszer-háromszor meg lehet velük beszélni, hogy az olyan tematikus eseményeken, mint a farsang, legyen fánk. A népmese napján pedig pogácsát kértünk, mert sok gyereknek fogalma sincs arról, hogy mi az a pogácsa. Ha közös kirándulás van, akkor megkérjük, hogy legyen pizza, mert azt biztosan megeszik útközben is. Igazából azt sem lenne szabad, de meg lehet beszélni” – mondta az igazgatónő.

Véleménye szerint ugyan a program adminisztrációja több feladatot ró a tanárokra, például reggel 9 óráig pontosan összesíteni kell, hogy azon a napon hány ebédet kell kiszállítani, ezen kívül külön hűtőt kell fenntartani, ahol 48 óráig még tárolnak az elfogyasztott ételekből egy-egy mintát, de látszanak a hatásai is: állítása szerint érezhetően csökkent a hiányzások száma. Győrbíró szerint a szamoskrassói iskolában tanuló diákok legalább 40 százaléka roma etnikumú, és úgy tapasztalják, hogy a roma közösség tagjai szívesebben küldik mindennap iskolába a gyermeket, mert így rendszeresen meleg ételhez jutnak.

„Most azért jobban átgondolják, mert az étel itt biztosított, és tényleg vannak olyan családok, ahol még áram sincs, a mindennapi kenyér is probléma. Ilyen esetekben egy étel nem vicc. Ha hazaviszi a gyerek, akkor még az is lehet, hogy többen esznek belőle, pedig csak egy gyerekadagot kapnak” – magyarázta. Szerinte mostanra eljutottak oda, hogy már a gyerekek sem dobják ki az ételt, pedig a kezdetekben felmerülő probléma volt a kukában landolt, de mostanra, ha valamit nem kérnek, akkor sikerült elérni, hogy olyannak adják, aki szereti.

Hasonló tapasztalatról számoltak be más megkérdezett iskolaigazgatók is, és ott is egyből érezhető a program hatása, ahol alig néhány hónapja vezették be. „A notórius iskolakerülőt még nem tudtuk bevonzani, de mások szerintem is rendszeresebben járnak, hiszen azért mégiscsak egy plusz. Mi még az elején vagyunk, de már így érződik a hatása és szerintem ez a folyamat még erősödni fog” – mondta Bálint Hajnal, a nagygalambfalvi iskola igazgatója.

„Van olyan diákunk, aki a meleg ebéd program előtt életében nem evett kétfogásos ételt, mert nem mindenki engedheti meg magának”

– magyarázta Kovács Attila, a málnási Tőkés József Általános Iskola igazgatója, aki szerint az iskola felszereltsége és népszerűsége mellett a meleg ebéd program is hozzájárul ahhoz, hogy a diáklétszám az elmúlt években nem csökkent. Kovászna megyében a málnási iskola volt az első, amely 2016-tól kezdve meleg ebédet biztosít a diákoknak, és a program révén szendvicset oszt szét az óvodások között. Az iskolában azóta egy étkezdét is kialakítottak egy szomszédos épületben.

Az igazgató szerint szülők 95 százaléka megvan elégedve és továbbra is igényt tartana a meleg ebédre. A faluban a Transtelex több szülőt is megkérdezett erről, mindegyikük meg volt elégedve az ebéddel. Volt, aki azt mondta, a gyermeke finomabbnak találta, mint az ő főztjét, mások azt emelték ki, hogy ha a diákok együtt esznek, jobban fogy az étel. Egy nagymama pedig úgy fogalmazott, az unokája már csak azért is szívesebben eszik az iskolában, mert amikor hazaér, akkor egyből nekifoghat játszani.

Kovászna megyében más jellegű problémák merültek fel a programmal kapcsolatban, jelenleg ugyanis hiába járna meleg ebéd az iskolásoknak, mert épp nem kapnak. A mikóújfalui Fejér Ákos Általános Iskola negyedik éve vesz részt a meleg ebéd programban. Mivel jelenleg nem rendelkeznek étkezdével, ezért a diákok szendvicset kapnak ebédre. Nagy Sándor, az iskola igazgatója szerint a helyi önkormányzat idén megpróbál ezen változtatni, és kilátásba helyezte az iskola szomszédságában található kultúrotthon átalakítását, hogy az épületet meleg ebéd felszolgálásához alkalmassá tegyék.

Nagy Sándor szerint a meleg ebéd program legnagyobb hiányossága az, hogy iskolai tanév helyett naptári években gondolkodik.

„Megkezdjük az iskolai évet szeptemberben. Legjobb esetben októberben kezdjük el osztani a szendvicseket a gyermekeknek, de a vakáció miatt decemberben ez be is fejeződik, mert a naptári év véget ér. Következő évben, amíg az országban nincs a költségvetés jóváhagyva, addig nem tudják lehívni a pénzösszeget a megyei tanácsok, ők nem tudják leosztani a helyi önkormányzatnak, és amíg az önkormányzat nem viszi végig a közbeszerzési folyamatot, addig semmilyen formában nem lesz meleg ebéd az iskolákban. Ebben a helyzetben vagyunk most is, csak a mostani iskolai évben november 21-én kezdtük osztogatni a szendvicseket a decemberi vakáció kezdetéig.

Leálltunk vele, aztán most legjobb esetben májusig hogyha lezajlik az eljárás. Ez azt jelenti, hogy megint csak olyan másfél hónapig kapnak a gyerekek ebédet, mert júniusban már véget ér az iskolaév” – részletezte a problémát a mikóújfalui iskolaigazgató. Hasonlóra panaszkodott a málnási iskolaigazgatója is, bár ő valamivel optimistább, mert február elejére becsülte a 2023-as meleg ebéd program elindulását.

Nagy Sándor igazgató beszámolója szerint a mikóújfalui szülők is elégedettek a programmal, úgy látja, összességében elfogadták, hogy a gyerekek szendvicset kapnak meleg ebéd helyett, mert már azzal is meg vannak elégedve, hogy egyáltalán ételt biztosítanak a számukra.

„Vannak kirívó esetek is és úgy vettük észre, hogy általában a tehetősebb szülők azok, akik kifogásolnak valamit az ebédben, például, hogy nem vajjal, hanem margarinnal kenik meg a szendvicseket; nem annyira változatos az étrend, mint ahogy ők elvárnák, vagy ahogy éppenséggel az ételcetlin mutatja. A másik véglet pedig az, hogy a szegényebb sorsú gyermekek szülei teljesen meg vannak elégedve” – tette hozzá.

A Mikóújfaluban általunk megkérdezett szülők – a gyerekek által nem kedvelt tojásos szendvicseken túl –, azt rótták fel az iskolának, hogy az étel valójában nem túl változatos, hétről hétre ismétlődik. A reggeli rendelések miatt pedig a gyerekek csak a nap végére kapják meg a szendvicseket, amikor már indulnának haza. Így általában otthon fogyasztják el, vagy ha a gyerek nem szereti, akkor az állatok eszik meg. A szülők szerint, ha a gyermekeik már a nagy szünet előtt megkapnák a szendvicset, akkor az iskolában fogyasztanák el.