Divat vagy valóban ekkora szükség van a magánórákra?

„Azt szerettem volna, hogy legyen idő az én gyerekemre is, ne csak arról szóljon a matekóra, hogy berobog a tanár, felírja a leckét a táblára, majd kirobog. A héten legyen egy órája a fiamnak, amikor a tanár szemébe nézhet, és megkérdezheti azt, amit nem ért” – magyarázta Éva, amikor arról érdeklődőm, hogy miért érezte fontosnak, hogy nyolcadikos gyermeke magánórára járjon. Kolozsvári szülőként nincs egyedül, a információink szerint a 8. osztályt lezáró képességvizsgára készülő gyerekek nagy része jár legalább egy különórára, ahogy érettségi előtt is bevettnek számít, hogy a szülők külön tanárt is fizetnek. Ugyanakkor nem csak Kolozsváron jellemző, hogy a gyerekek magánórákra járnak, kisebb településeken is így próbálnak sokan lépést tartani.

„Az online tanítás nem volt a legjobb, és nem szeretném, hogy problémák legyenek a továbbtanulással. Az online órákon a tanárok nem is tudták rendesen követni, hogy mit tanultak meg. Máskülönben az órán valahogy nem úgy figyel, mint amikor egyedül neki magyaráznak” – nyilatkozta Réka, akinek egy székelyföldi kistelepülésen jár magánórára az általános iskolás korú gyermeke. Elmondása szerint most már ott is elég sokan járatják magánórára a gyereküket, noha korábban ez egyáltalán nem volt jellemző. A matematika, a román és az angol óra jellemző.

Éva és Réka nyilatkozataival cseng össze a tanévkezdésre készített friss országos felmérés eredménye is. Ebből az derült ki, hogy háromból egy szülő magánórára járatja a gyerekét. A legtöbben (42,2 százalék) matematikából és román nyelv és irodalomból (28,05 százalék) járnak korrepetálásra. A közvélemény-kutatás megrendelőjének közleménye nem tér ki részletesebben az eredményekre, de akkor is súlyosnak tűnik a helyzet, ha csak a matematikát tanuló általános és középiskolások közel felét járatják magánórákra, mivel az elemistákat elvben még a szülő is tudná segíteni. Bár a nekünk nyilatkozó szülők szerint a matematika már 8. osztály előtt is olyan szinten van, hogy már ők sem tudnak hozzászólni.

Megpróbáltunk feltérképezni, hogy mi állhat a tömeges jelenség mögött, a szülők mellett több tanárt is megkérdeztünk, főleg olyanokat, akik rendszeresen tartanak magánórákat. A matematikatanárok mellett idegen nyelvet oktató tanároknál is próbálkoztunk, illetve olyanoknál is, akik külön Facebook-oldalon toborozzák a diákjaikat, de a többség nem szeretett volna nyilatkozni. Végül néhány matematikatanár vállalta, hogy név nélkül nyilatkozik, így ez a cikk most leginkább ennek a tárgynak az oktatásáról fog szólni.

„Hallják egymástól a szülők, hogy az én gyerekem jár, és szerintem presztízskérdést csinálnak belőle, hogy akkor már az ő gyerekük is járjon. Már ötödik osztálytól. Sőt, szerintem lehet, hogy már hamarabb is. Hozzám már ötödikesek is járnak”

– magyarázta a neve elhallgatását kérő kolozsvári matektanár. A szülők elmondása szerint egyébként ezért valóságos hiány van matektanárból, mindenféle úton-módon lehet csak olyan tanárt találni, aki még vállal egy újabb gyereket.

Az általunk megkérdezett matematikát oktató magántanárok mindegyike egyetértett abban, divatjellege is van annak, hogy a szülők magánórára járatják a gyerekeiket. A tanárok szerint ugyanis egy ötödikesnek még nem feltétlen lenne szüksége arra, magánórára járjon, bár az is igaz, hogy ekkor teljesen megváltozik a matematika ahhoz képest, mint ami negyedikben volt, és érezhetik azt a szülők, hogy segítségre van szükségük.

„Akkor szoktak bejönni a problémák, amikor megjelennek a betűk is a számok között. Meg kell szokja a gyerek, hogy absztraktabbá válik a tantárgy” – magyarázta az egyik kolozsvári tanárnő, aki szerint itt lenne szükség a tanárok pszichológiai érzékére, ami sok esetben hiányzik. Érvelése szerint általános probléma, hogy a tanárok a gyerekeket munkaeszközeként kezelik, és nem emberként, és példát is említ.

„A tanár berobog, mint egy boszorkány vagy mint egy őrült, majd ordítozik és csapkod, és olyan környezetet teremt, ahol nem lehet tanulni. Jött hozzám magánórára egy hetedikes kislány, soha nem találkoztunk korábban, és elkezdett sírni, amikor belépett a lépcsőházba.

Annyi frusztrációja volt már a matekkel kapcsolatban, hogy egyszerűen bőgni kezdett, amikor meglátott engem, mert én matektanár voltam. Szerintem az összes olyan attitűdű tanárt el kellene tanácsolni, aki saját magát valamilyen okból magasabb rendűnek tartja, mint a gyerekeket” – érvelt, hangsúlyozva, hogy ez nem csak matematikaoktatással kapcsolatos probléma, hanem általánosabb, és ha valakinek van érzéke a tanításhoz, akkor a matematikát is meg tudja tanítani.

Ennek ellenére a megkérdezett matektanárok általánosan egyetértenek abban, hogy napról-napra készülve az általános iskolás diákok többsége meg tudná tanulni a matematikát, legalábbis olyan szinten mindenképp, hogy 8-9-es érdemjegyet írjon a képességvizsgán, és „biztosan nem csak a zsenik tudják megtanulni tanár nélkül”.

Ugyanakkor megjegyzik azt is, hogy Kolozsváron – ami országos szinten a topban van –, ahol óriási a hajsza, hogy minél jobb eredményt érjenek el, mert csak úgy lehet bejutni a kívánt középiskolába, ott egy 8-9 közötti jegy már lehet, hogy nem is elég a legjobb osztályokba való bejutáshoz.

A János Zsigmond Unitárius Kollégium reál osztályába idén 9,20 volt az utolsó bejutási átlag, míg tavaly a minisztérium adatai szerint 8,99, tavalyelőtt pedig 8,76. A Báthory Zsigmond Elméleti Líceum hasonló profilú osztályába idén 8,55 volt az utolsónak bejutó diák átlaga, előtte 8,99, míg tavalyelőtt 9,02. Az Apáczai Csere János Elméleti Líceumba matematika-informatika profilú osztályába 8,62 volt idén az említett átlag, míg az azt megelőző két évben 8,71. Jól látszik, hogy már egy 8-as jegy sem feltétlen elég matekból, hogyha a legkeresettebb osztályokba szeretnének bejutni.

„Lehetséges, hogy kényelmesebb neki így, ha még egy ember elmagyarázza, mert hallottam én már azt is gyerektől, hogy a suliban nem figyelt oda, mert tudta, hogy aztán jön hozzám is” – mesélte a kolozsvári magántanár. Abban a tanárok mindenképp egyetértenek, hogy bizonyos esetekben tényleg szükség van a plusz órára, mert nehezebben érti meg az a gyerek, de előfordul, hogy a szülők akarják inkább. Főleg nyolcadik osztály környékén, amikor közeledik a képességvizsga időpontja, válik teljesen általánossá, hogy a gyerekek kivétel nélkül plusz órára járnak.

„Amikor az én gyerekem nyolcadikos volt, a matektanára úgy döntött, hogy maximálisan fel fogja készíteni, ezért már általa kevésbé fontosnak tartott órákat is elkért, hogy matekot tartson. Előfordult, hogy egy héten 14 matekórát tartott. A szülői csoportban még így is megjelent egy olyan kérdés, hogy valamelyik nap a gyerekek nem mehetnének hétre, hogy tartsanak nekik még egy plusz órát” – hozta fel példaként, hogy a szülők azért túlzásokba tudnak esni.

Ha általánosban kimarad a rendszeres munka, akkor középiskolásként már szükséges a plusz matekóra.

„Líceumi tanárként azt tapasztalom, hogy rengeteg hiányossággal érkeznek a gimnáziumból. Nem nagyon van idő arra, hogy a gimnáziumi négyéves anyagot behozzuk, és akkor valahogy csak fel kell zárkózzon. Akkor már jobb, ha különórán próbálja pótolni a hiányosságait” – magyarázta egy Maros megyei kisváros középiskolájának matematikatanára, aki szintén azt kérte, hogy ne írjuk ki a nevét. Annyit tesz hozzá magyarázatként, hogy technológiai osztályokban tanít, ahová azért általában olyan diákok kerülnek, akik nem állnak a legjobban matekból.

Állítása szerint bár a tananyag egyáltalán nem lett nehezebb, mint például másfél vagy két évtizede, de a „gyerekek felkészültségi szintje, nagyon, de nagyon sok kívánnivalót hagy maga után” a két évtizeddel ezelőttihez képest is.

„Mint tanár, én őszintén próbálok szelektálni, és csak azt tanítani meg nekik, amit feltétlenül meg kell tanulniuk azért, mert szükségük van rá az érettségin. Tudva azt, hogy biztosan nem fognak olyan helyen továbbtanulni, ahol nekik erre szüksége lesz. És még így sokszor jöttek hozzám azzal a kérdéssel, hogy ezt hol fogják tudni használni. Erre csak azt tudom mondani, hogy az érettségin”

– magyarázta. Elmondása szerint úgy próbálja tanítani a matekot, hogy azt a legegyszerűbb módon, olyan módszereket minél jobban begyakorolva, amit a lehető legtöbb feladat esetében tudnak alkalmazni.

A szülők panaszait hallgatva, a matematika esetében sokszor merül fel, hogy egyszerűen nem is jut elég idő begyakorolni, olyan mennyiségű tananyagot kell megtanuljanak.

„Sajnálom a gyerekemet, hogy ilyen mennyiségű tananyagnak teszi ki ez a rendszer, és a lehetőségeim függvényében szeretnék segíteni rajta. A gyerekek 90 százaléka nem lehet hülye, szerintem azért rosszak a jegyek, mert egyszerűen nincs idejük feldolgozni azt az óriási mennyiségű információt, amit megpróbálnak beléjük sulykolni. A mateknél ez különösen szembetűnő, de érvényes ez a magyarra és más tárgyakra is, nem csak a matematikára” – mondta a korábban már idézett Éva.

Egyébként a Kolozsvári Rádiónak nyilatkozva Szabó Ödön, az RMDSZ szakpolitikusa is a tananyag sűrűségét és mennyiségét emlegette, mint amin változtatni kell. Felmerült, a tananyag egyszerűsítésének is az ötlete, és példaként Magyarországot említették, ahol szinte „megtáltosodnak” az Erdélyből kivándorló diákok.

„Nagyon érdekes az egész nyugati társadalom, ahol egyre csak vettek ki és vettek ki a matematika tananyagból, de nem lettek jobbak ettől az eredmények. Magyarországon sem nőttek az eredmények attól, hogy szellősebb lett a tananyag.

Most meg az van, hogy a műszaki egyetemeken első éven be kellett vezessenek egy begyakorló órát, hogy felzárkózhassanak azok, akik korábban lemaradtak” – érvel Szilágyi Judit, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum igazgatóhelyettese, amikor felvetem számára a túl sok a tananyag problémát. Elmondása szerint ő már nem tart magánórákat, de a tanítással nem hagyott fel teljesen.

Hangsúlyozta, a korábbi tapasztalata szerint a diákok jelentős része nem ezért kellett magánórára járjon, mert nem érti a matematikát, hanem azért, mert nem gyakorolta. És akkor a szülők inkább elküldték, hogy gyakoroljon. Szerinte következetesen, minden nap rá kell szánni az időt, mert csak akkor lehet eredményeket elérni a reál tárgyakban. Elmondása szerint, az online oktatás alatt érezhető is volt, hogy a diákok egy része kevésebbet gyakorolt.

Úgy látja, hogy manapság már csak Ázsiában művelik jól a matematikát, és az valahol az életfelfogásukban keresendő. Európában eddig bármint is próbáltak tenni, akár a módszeren változtattak, akár a tananyag mennyiségét változtatták, nem igazán hozott jelentős javulást. Tapasztalata szerint az általános iskolai osztályokban következetes munkával be lehet gyakorolni, ott nem érzi túl soknak a tananyag mennyiségét, a középiskolai reál osztályokban viszont tényleg lehetne ritkítani a tananyagot.

Szilágyi szerint viszont nagyon jó volna, ha már társadalmi szinten is elgondolkodni, hogy mit lehetne tenni a matematikaoktatásért, mert óriási probléma lesz rövid időn belül ebben az informatizált világban a reálos szakemberek hiánya. Az új oktatási-törvénytervezettel kapcsolatban minden esetre Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke azt nyilatkozta a Hotnewsnek, hogy a magánóra piac fellendülését hozza el.