Az erdélyi magyarok több mint 60 százalékának van már magyar állampolgársága

Meghaladta a 60 százalékot a magyar állampolgársággal rendelkező felnőtt korú romániai magyarok aránya, derül ki egy friss közvélemény-kutatásból, amelyet az Eurotrans Alapítvány megrendelésére készítettek. A kutatás 2023. novemberében 1213 személy telefonos, illetve 2024. januárjában 882 válaszadó személyes lekérdezésével készült. A 2022-es népszámlálási adatok alapján ez valamivel több mint 500 ezer erdélyi magyart jelent.

Az Eurotrans Alapítványt az RMDSZ hozta létre és működteti, működésének egyik fő területe a kettős állampolgársággal kapcsolatos ügyintézés, de a magyarországi országgyűlési választásokat és népszavazásokat megelőző regisztrációs folyamatban, valamint a levélszavazatok begyűjtésében is részt vesz. Éveken keresztül ezeket a tevékenységeket párhuzamosan végezte az EMNT által működtetett Demokrácia-központokkal, azonban azokat 2023 márciusában forráshiány miatt felszámolták. Így most már a kettős állampolgársággal kapcsolatos ügyintézés teljes egészében az Eurotrans Alapítvány, illetve Magyarország romániai külképviseleteire maradt.

Az RMDSZ közleménye szerint az általuk megrendelt felmérés a romániai magyarok magyar állampolgárság kérdéséhez fűződő viszonyát és terveit, valamint a támogatási lehetőségek igénybevételének gyakoriságát és hajlandóságát mérte fel.

Állításuk szerint a kutatás válaszadóinak 61 százaléka igényelte a magyar állampolgárságot, 18 százalékuk még nem kérvényezte a honosítást, de tervezi ezt megtenni valamikor a jövőben, 19 százalékuk pedig egyáltalán nem szándékszik igényelni. Azt is megjegyzik, hogy a kettős állampolgárságot nem igénylők aránya jelentősen csökkent a korábbi kutatási eredményekhez képest.

A felmérés szerint a nagyobb városokban élők, a fiatalok, illetve a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében kiemelkedő a magyar állampolgárság megléte.

A közleményben kitérnek arra is, hogy számos támogatás és kedvezmény igényelhető a határon túli magyar állampolgárok számára, és ezek igénybevételére is kitért a kutatás. A „Szülőföldön magyarul” elnevezésű nevelési-oktatási támogatásról a válaszadók 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ő, vagy valamelyik közeli családtagja igénybe vette ezt az elmúlt években. A kimondottan az állampolgársággal rendelkezőket célzó támogatási formák közül a mintegy hét éve igényelhető anyasági támogatás kérelmezéséről a válaszadók 16, a babakötvény igényléséről pedig 12 százaléka számolt be.

A Magyarország területén biztosított utazási támogatások igénybevételéről kevesebben számoltak be, a megkérdezettek 6 százaléka élt ezzel a lehetőséggel. A közlemény emlékeztet, hogy az utazási támogatások esetében március 1-től a Magyar Igazolvánnyal rendelkező külhoni állampolgárok négy helyett évi tizenkét alkalommal élhetnek a kedvezménnyel, és az eddigi 90 százalékos kedvezmény helyett teljes ingyenességre lesznek jogosultak.

A Magyar Igazolvány igénylését ugyanúgy intézi az Eurotrans Alapítvány, mint a kettős állampolgárságét, jelzi az RMDSZ a közleményben, rámutatva, hogy 38 irodája működik Erdély-szerte az alapítványnak: itt lehet ellenőrizni, hogy hol vannak azok.

2010. május 26-án a Magyar Országgyűlés elfogadta az állampolgársági törvény módosítását, lehetővé téve a határon túli magyarok (pontosabban az egykori magyar állampolgárok és leszármazottaik) számára, hogy magyarországi lakhely nélkül állampolgársághoz jussanak. A választási törvény módosítása nyomán a magyarországi lakhely nélküli állampolgárok is szavazati jogot kaptak, ami számos ellenérzést és kritikát váltott ki az anyaországi magyar állampolgárok jelentős részéből, ugyanis sokak szerint a Fidesz választási győzelméhez jelentősen hozzájárulnak a határon túli magyarok szavazatai is.