1,1 millió magyar lehet Romániában

A népszamlalas.ro oldalon közzétették a végleges adatok a romániai magyarok számára és arányára vonatkozóan. Ezek szerint Romániában 0,5 százalékkal csökkent a magyarok aránya az összlakosságon belül, azaz a 2011-es 6,5 százalékról 6 százalékra. A hivatalos népszámlálási adatok szerint 1 millió magyar él Romániában, mivel azonban 2,5 millióan nem nyilatkoztak etnikumukról, felételezhetően ezek között is vannak magyarok. A szakemberek becslései alapján ez a szám 1,1 millióra tehető. Kiss Tamás szociológussal készült interjúnk a végleges adatok megjelenését követően részletesen tárgyalta azoknak a településeknek a helyzetét, ahol a magyarok aránya 20 százalék alá esett. Az RMDSZ által kiküldött hivatalos közleményben, amelyben részletezi a frissen kiszámolt arányokat, felsorolják az érintett településeket, illetve táblázatba foglalva közlik az erdélyi megyék adatait a magyarok számára és arányára vonatkozóan, illetve szintén táblázatban láthatók a legnagyobb magyar lakosságszámmal rendelkező városok.

A hivatalos eredmények szerint az ország lakossága 19 053 815 fő. Viszont azok száma, akik teljes mértékben megválaszolták a népszámlálási kérdőívet, értve ezalatt, hogy nyilatkoztak az etnikumukról is, csupán 16 568 889 személy. Az Országos Statisztikai Intézet korábbi közleményei alapján arra lehet következtetni, hogy a mintegy 2,5 millió, ismeretlen nemzetiségű személy közül hozzávetőleg 1,5 millióan részlegesen töltötték ki a népszámlálási ívet, ami történhetett akár akaratuk ellenére, az internetes felület hibája miatt is. További 1 millió esetet pedig adminisztratív regiszterekből emeltek át a népszámlálási adatbázisba, ők egyáltalán nem válaszoltak sem önállóan, illetve a számlálóbiztosok sem érték el őket.

Az etnikumról nyilatkozó személyek közül 14 801 442 román, 1 002 151 magyar, 569 477 roma, 45 835 ukrán, 22 907 német nemzetiséget jelölt meg a cenzus során. Fontos, hogy az etnikumok arányát hivatalosan csak azok közül számítják, akik nyilatkoztak az etnikumukról. Ennek módszertanát a 2020-ban elfogadott 19. sürgősségi kormányrendelet rögzíti, az 52. paragrafus 3. cikkelye szerint „Az etnikai hovatartozásra, az anyanyelvre és a vallásra vonatkozó statisztikai mutatókat e változók mindegyikére vonatkozóan érvényes válaszokat tartalmazó bejegyzések összességéből kell kiszámítani.”

A módszertannak megfelelően a románok aránya 89,33%, a magyaroké 6,05%, a romáké 3,44%, az ukránoké 0,28%, a németeké 0,14%. A többi etnikai kisebbség összesített aránya 0,77%.

A végleges, településszintű adatok segítségével készíthető olyan számítás, amely alapján megbecsülhető, hogy a nem nyilatkozók között mekkora lehet az egy-egy etnikai csoporthoz tartozók száma. A magyarok esetében abból a feltételezésből indultak ki, a demográfiai arányokat kiszámoló szakemberek, hogy egy településen (közigazgatási egyeségen) belül a nemzetiségi adattal nem rendelkezők ugyanúgy oszlanak meg, mint az arról nyilatkozók. Például, ha egy településen a románok és magyarok aránya 50-50% és 10 ezer fő esetében nincs etnikai adat, akkor az valószínűsíthető, hogy közöttük 5-5 ezer „megszámolatlan” román és magyar van.

Egyes településeken az etnikai arányok kiszámítását lehetetlenné teszi, illetve a becsléseket nehezíti, hogy adatvédelmi megfontolásokból nem publikálták minden esetben az egyes nemzetiséghez tartozók számát, vagy éppen az etnikai jellemzőkkel nem rendelkezők számát. Ez általában kisebb települések, illetve az egyes etnikai csoportba tartozók alacsony száma esetében fordult most elő.

Így jelenleg csupán hozzávetőleges becslés készíthető arra vonatkozóan, hogy az etnikai jellemzők nélküli populáció hogyan oszlik meg nemzetiségek szerint, figyelmeztetnek a demográfusok. A települési eredmények alapján az feltételezhető, hogy a mintegy 2,5 milliós, ismeretlen nemzetiségű személy között további, hozzávetőlegesen 100 ezer magyar személy található. Ez azt jelenti, hogy összességében mintegy 1,1 milliós a romániai magyar közösség. A települési becslés arra is rávilágít, hogy a magyarok körében nagy valószínűséggel kisebb volt a népszámlálástól való távolmaradás, körükben a részlegesen kitöltött kérdőívvel rendelkezők, avagy az adminisztratív nyilvántartásokból beemeltek összesített aránya 9% körüli, az országos 13%-hoz viszonyítva.

A végleges eredmények szerint huszonöt közigazgatási egységben biztosan 20% alá csökkent a magyar nemzetiségűek aránya 2011-hez képest. Ezek: Négyfalu és Maroshévíz municípiumok, Szilágysomlyó és Nagysármás városok, illetve Tatrang, Mezőtelegd, Felsőszentmihály, Aranyosegerbegy, Fehéregyháza, Vinga, Mikeháza, Héjjasfalva, Keresztvár, Felőr, Bályok, Apanagyfalu, Batiz, Kaca, Hidvég, Körösgyéres, Szamosdob, Szásznádas, Marosugra, Alsófüld, Magyarforró községek. Továbbá kérdéses Kóródszentmárton helyzete, itt a jelenleg közölt adatok nem teszik lehetővé az etnikai arányok pontos kiszámítását.

Megyék magyar népességszáma és aránya a 2011-es és 2021-es népszámlálásokon

Az első húsz legnagyobb magyar népességű település adatai a 2011-es és 2021-es népszámlálásokon

A 2021-es népszámlálás hivatalos eredményei ezen a linken érhetők el.