A romániai elnökválasztás tétje jóval túlmutat egy egyszerű államfőválasztáson: a szavazók nemcsak új elnököt keresnek, hanem arról is döntenek, milyen irányba haladjon az ország – Európa vagy a bezárkózó nacionalizmus, demokratikus stabilitás vagy populista kiszámíthatatlanság felé.
A második helyért volt igazán nagy küzdelem, a függetlenként induló főpolgármester, Nicușor Dan és az PSD-PNL-RMDSZ kormánykoalíció jelöltje, Crin Antonescu között. Călin Georgescu kizárása után a szuverenisták jelöltjévé előrelépő George Simion AUR-elnök elsőkörös győzelmét minden felmérés biztosra vette. Simion simán meg is nyerte az elnökválasztás első fordulóját, miközben Crin Antonescu a második helyről visszacsúszott a harmadikra. A választási jegyzőkönyvek 100%-nak az összesítése után George Simion a szavazatok 40,96%-át tudhatja magáénak, a II. fordulós ellenfele pedig Nicușor Dan, aki 20,99%-ot ért el. A centrista, korrupcióellenes retorikájáról ismert Dan előretörése meglepetés a nagy pártok által támogatott Antonescuval szemben, és új dinamikát adhat a május 18-i döntő összecsapásnak. A változásban kulcsszerepet játszott a diaszpóra szavazata.
Ezt a közvetítést már lezártuk.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke vasárnap reggel Kolozsváron szavazott. „Azért voksoltam, hogy elkerüljünk egy kényszerleszállást, amely 30–35 évvel vetne vissza bennünket. A jövőnkről van szó, nem szabad másokra bízni a döntést” – hangsúlyozta. Kiemelte: minden román állampolgár felelőssége, hogy szavazzon.
Az RMDSZ az elmúlt hetekben teljes kampánygépezetét Crin Antonescu mögé állította – olyan mértékű mozgósítással, amit még Kelemen saját kampánya alatt sem volt tapasztalható a 2024-es, később érvénytelenített választást megelőzően. Antonescu nevét egyébként Kelemen Hunor lengette be elsőként, majd miután hivatalossá vált indulása a koalíció részéről, az RMDSZ üzenete az volt, hogy csak a kormánykoalíció jelöltje képes legyőzni George Simiont a második fordulóban.
Ezt erősíti meg Csoma Botond frakcióvezető legfrissebb megszólalása is, aki szintén Kolozsváron szavazott. Azt nyilatkozta: „Olyan jelöltre adtam le a szavazatomat, aki képes legyőzni a magyarellenes jelöltet a második fordulóban. Minden magyar embert arra kérek: éljen a szavazati jogával, és olyan jelöltet támogasson, aki valóban képes megvédeni a közösségünket.”
Ilie Bolojan ideiglenes államfő is egy bukaresti iskolában szavazott. Azt mondta: „Tudatában vagyok e választás fontosságának. Egy bonyolult korszakban vagyunk, a nyugodt idők elmúltak. Az új elnök kül- és biztonságpolitikai irányt szab majd – ezen múlik az ország biztonsága és megbízhatósága.”
Sokan remélték, hogy Bolojan maga is elindul az elnöki posztért, hiszen jelenleg ő a legnagyobb bizalmi indexszel rendelkező román politikus. Sokan abban bíznak, hogy ha Nicușor Dan nyerne, Bolojanra bízná a kormányalakítást.
Vig Emese
Bukarest független főpolgármestere és elnökjelöltje feleségével együtt szavazott a fővárosi Luceafărul iskolában. „Realistán szavaztam, egy nehéz helyzetben lévő Romániáért” – nyilatkozta.
„Azért szavaztam, hogy reményt adjunk egy új kezdethez. Azokért a csendes, becsületes, dolgozó emberekért, akiket eddig senki nem képviselt. Azért, hogy Románia – itthon, a diaszpórában és a Moldovai Köztársaságban élő tehetséges embereivel – azzá válhasson, amivé válnia kell. Románia nehéz időszakot él. Nem várhatjuk el azoktól, akik romlásba döntötték az országot, hogy május 12. után megmentsék” – részletezte a főpolgármester.
„Igazságot akarok Romániának, és olyan vezetőt, aki ezt meg tudja adni” – tette hozzá.
Külön köszönetet mondott a nagy számban szavazó diaszpórabeli románoknak is, és arra biztatta őket, hogy éljenek továbbra is választójogukkal.
A voksolást feszült kampányzárás előzte meg: két nappal a választások előtt Elena Lasconi kompromittáló fotókkal támadta őt, amelyek hitelessége erősen megkérdőjelezhető.
A romániai urnanyitásig, tehát vasárnap reggel 7 óráig valamivel több mint 398 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) adataiból.
Ezek szerint a romániai idő szerint csütörtök 22 órai urnanyitástól (helyi idő szerint péntek 7 óra) vasárnap 7 óráig 398 534 román állampolgár voksolt a külképviseleti szavazóhelyiségekben. Emellett 4106 külföldön élő román választópolgár levélben adta le a szavazatát.
Eddig a legtöbben Olaszországban (29 412), Németországban (34 081), az Egyesült Királyságban (42 187), Spanyolországban (24 587), a Moldova Köztársaságban (22 771) és Franciaországban (10 527) szavaztak.
Ez jóval magasabb diaszpóra részvételt jelez, mint novemberi – végül érvénytelenített – elnökválasztáson, akkor a romániai urnanyitásig 218 791 állampolgár szavazott a külföldi választókerületekben. Igaz, a mostani alkalommal valamivel korábban nyitottak és korábban is fog véget érni a külföldi szavazás, mint például novemberben. Legutóbb, pénteken helyi idő szerint 12 órakor kezdődött a szavazás, nem reggel 7 órakor, mint a mostani alkalommal. Május 4-én, vasárnap pedig helyi idő szerint reggel 7 és romániai idő szerint 21 óra között lehet szavazni külföldön, ami az Egyesült Államok nyugati partján vasárnap 11 órát jelent.
A mai romániai elnökválasztás eredményeit ideges várakozás övezi Európa fővárosaiban, Washingtonban, Kijevben és Moszkvában – számol be a BBC, felidézve, hogy a választásra hat hónappal az után kerül sor, hogy a 2024. novemberi első forduló botrányba és zűrzavarba fulladt: a győztes, Călin Georgescu győzelmét érvénytelenítették csalási és orosz befolyásolási vádak miatt. Bár februárban az amerikai alelnök, J. D. Vance, élesen bírálta a döntést, Georgescut kizárták az új választásból, teszi hozzá a lap.
A mai megmérettetésen George Simion (AUR) nacionalista jelölt csap össze három centrista ellenféllel: Nicuşor Dan bukaresti főpolgármesterrel, Crin Antonescu liberális politikussal, a kormánykoalíció jelöltjével, valamint a függetlenként versenyben maradó Elena Lasconival.
A választás geopolitikai tétje óriási, hívja fel a figyelmet a BBC: Románia fontos tranzitország Ukrajna katonai és gazdasági támogatásában, NATO-bázisain keresztül pedig stratégiai szerepet játszik a térség védelmében. A BBC szerint Simion győzelme esetén az ukrajnai támogatás veszélybe kerülhet. Elemzői úgy látják, a második fordulóban egy centrista győzelem valószínű, de a diaszpóra szavazatai – különösen Spanyolországban, Olaszországban, Németországban és az Egyesült Királyságban – döntő hatással lehetnek az eredményre.
A mai választások első órájában 317.700 román állampolgár járult az urnákhoz – ez jelentősen meghaladja a korábbi évek részvételi adatait. Összehasonlításképpen: a 2024-es novemberi első fordulóban ugyanebben az időintervallumban 230.638-an szavaztak, míg 2019-ben 258.785-en.
A belföldi részvételi arány 08:00 órakor elérte az 1,74%-ot, ami meghaladja a 2024-es első forduló (1,28%) és a 2019-es választások (1,42%) azonos időszakának adatait is.
A részvételi adatok meredek emelkedése azt jelezheti, hogy fokozott az érdeklődés a mai választások iránt, különösen a belföldi szavazók körében.
Vig Emese
Pár perccel nyolc előtt George Simion és Călin Georgescu megjelentek szavazni egy mogosoaiai szavazókörzetben. Georgescu ugyanitt voksolt a 2024-es elnökválasztáson is, amelyet első fordulóban megnyert.
A szavazókör bejáratánál virágokkal köszöntötték a jelenlévők, miközben Georgescu élesen bírálta a választási folyamatot: „Nem azért vagyok itt, hogy elismerjem ezt a csalást – egy csalást, amit azok eszeltek ki, akik mindig a ravaszságra építenek”, mondta.
Majd hozzátette: „Azért vagyok itt, hogy elismerjem a demokrácia erejét, a szavazat erejét, amely rettegésben tartja a rendszert. A román nép érdekében, méltóságáért vagyok itt. Románia felébredt – itt az ideje visszavenni az országunkat, megszabadítva azt a zsarnokoktól.”
Zárásként így szólt: „Fel a fejjel – és szabadok lesztek.”
Gál László
Az ország területén összesen 18 979 szavazókörzetet alakítanak ki az elnökválasztásra. Vasárnap a lakóhelyük vagy bejelentett lakcímük szerinti településen tartózkodó választópolgárok csak abban a szavazókörzetben szavazhatnak, amelynek állandó választói névjegyzékében szerepelnek. Ezen az oldalon lehet ellenőrizni, hogy melyik szavazókörzet állandó választói névjegyzékében szerepelünk.
A lakóhelyüktől vagy bejelentett lakcímüktől eltérő településen tartózkodó választópolgárok az adott település bármelyik szavazóhelyiségében élhetnek alkotmányos jogukkal. Például a Fekete-tenger partján üdülő bukarestiek azon a településen szavazhatnak, ahol épp tartózkodnak, Mamaian, Konstancán vagy bárhol máshol a tengerparton. Hasonló az eset az egyetemistákkal is, ők is ott szavazhatnak, ahol akarnak, ha épp nincsenek otthon.
A külképviseleteken 965 szavazóhelyiséget rendeznek be, ezekben már péntek reggel 7 órakor elkezdődött a szavazás. Ha valaki épp külföldön tölti a minivakációt, például Krakkóban vagy Budapesten van citybreaken, akkor ott is szavazhat vasárnap, de csak romániai idő szerint 21 óráig. A külügyminisztérium ezen az oldalon összesítette, hogy hol működnek szavazókörzetek külföldön. Milánóban például összesen nyolcat rendeztek be.
A szavazás mindenhol romániai idő szerint 21 óráig tart, de azok, akik az urnazáráskor a szavazóhelyiségben tartózkodónak vagy a szavazóhelyiség előtt sorban állnak, legkésőbb 23 óra 59 percig még leadhatják a szavazatukat. Ez ugyanakkor a külföldi szavazókörzetekben is igaz, tehát például azok, akik Londonban választanak, és 19 órakor még sorban állnak a szavazókörzet előtt, 21 óra 59 percig még leadhatják a voksukat.
Gál László
A választópolgárok a következő személyazonosító okmányok valamelyikével szavazhatnak vasárnap (nyilván az első kettő a legfontosabb):
- személyi igazolvány,
- elektronikus személyi igazolvány,
- ideiglenes személyi igazolvány,
- diplomata-útlevél,
- elektronikus diplomata-útlevél,
- szolgálati útlevél,
- elektronikus szolgálati útlevél,
- katonai szolgálati könyv (a katonai iskolák diákjai esetében).
Az egyszerű útlevelet, az elektronikus egyszerű útlevelet és az ideiglenes egyszerű útlevelet csak a külföldön szavazó román állampolgárok használhatják, illetve a külföldi lakhellyel rendelkező és Romániában szavazó román állampolgárok.
A lakcímadatokat nem tartalmazó elektronikus személyi igazolvánnyal rendelkező választópolgárok voksolási eljárásával kapcsolatban a Központi Választási Iroda (BEC) külön tájékoztatást adott ki.
Az elektronikus személyi igazolványok lakcímadatot nem tartalmaznak, ezért azon választópolgárok esetében, akik ilyen okmány felmutatásával voksolnak és pótlistára kerülnek, a szavazókörzeti választási iroda elnökének le kell kérnie a pontos lakcímadatokat. Ehhez a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) technikai segítséget nyújtó központjához kell fordulnia, ahonnan átirányítják a lakosság-nyilvántartóhoz.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!