A romániai elnökválasztás tétje jóval túlmutat egy egyszerű államfőválasztáson: a szavazók nemcsak új elnököt keresnek, hanem arról is döntenek, milyen irányba haladjon az ország – Európa vagy a bezárkózó nacionalizmus, demokratikus stabilitás vagy populista kiszámíthatatlanság felé.
A második helyért volt igazán nagy küzdelem, a függetlenként induló főpolgármester, Nicușor Dan és az PSD-PNL-RMDSZ kormánykoalíció jelöltje, Crin Antonescu között. Călin Georgescu kizárása után a szuverenisták jelöltjévé előrelépő George Simion AUR-elnök elsőkörös győzelmét minden felmérés biztosra vette. Simion simán meg is nyerte az elnökválasztás első fordulóját, miközben Crin Antonescu a második helyről visszacsúszott a harmadikra. A választási jegyzőkönyvek 100%-nak az összesítése után George Simion a szavazatok 40,96%-át tudhatja magáénak, a II. fordulós ellenfele pedig Nicușor Dan, aki 20,99%-ot ért el. A centrista, korrupcióellenes retorikájáról ismert Dan előretörése meglepetés a nagy pártok által támogatott Antonescuval szemben, és új dinamikát adhat a május 18-i döntő összecsapásnak. A változásban kulcsszerepet játszott a diaszpóra szavazata.
Ezt a közvetítést már lezártuk.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke vasárnap reggel Kolozsváron szavazott. „Azért voksoltam, hogy elkerüljünk egy kényszerleszállást, amely 30–35 évvel vetne vissza bennünket. A jövőnkről van szó, nem szabad másokra bízni a döntést” – hangsúlyozta. Kiemelte: minden román állampolgár felelőssége, hogy szavazzon.
Az RMDSZ az elmúlt hetekben teljes kampánygépezetét Crin Antonescu mögé állította – olyan mértékű mozgósítással, amit még Kelemen saját kampánya alatt sem volt tapasztalható a 2024-es, később érvénytelenített választást megelőzően. Antonescu nevét egyébként Kelemen Hunor lengette be elsőként, majd miután hivatalossá vált indulása a koalíció részéről, az RMDSZ üzenete az volt, hogy csak a kormánykoalíció jelöltje képes legyőzni George Simiont a második fordulóban.
Ezt erősíti meg Csoma Botond frakcióvezető legfrissebb megszólalása is, aki szintén Kolozsváron szavazott. Azt nyilatkozta: „Olyan jelöltre adtam le a szavazatomat, aki képes legyőzni a magyarellenes jelöltet a második fordulóban. Minden magyar embert arra kérek: éljen a szavazati jogával, és olyan jelöltet támogasson, aki valóban képes megvédeni a közösségünket.”
Ilie Bolojan ideiglenes államfő is egy bukaresti iskolában szavazott. Azt mondta: „Tudatában vagyok e választás fontosságának. Egy bonyolult korszakban vagyunk, a nyugodt idők elmúltak. Az új elnök kül- és biztonságpolitikai irányt szab majd – ezen múlik az ország biztonsága és megbízhatósága.”
Sokan remélték, hogy Bolojan maga is elindul az elnöki posztért, hiszen jelenleg ő a legnagyobb bizalmi indexszel rendelkező román politikus. Sokan abban bíznak, hogy ha Nicușor Dan nyerne, Bolojanra bízná a kormányalakítást.
Vig Emese
Bukarest független főpolgármestere és elnökjelöltje feleségével együtt szavazott a fővárosi Luceafărul iskolában. „Realistán szavaztam, egy nehéz helyzetben lévő Romániáért” – nyilatkozta.
„Azért szavaztam, hogy reményt adjunk egy új kezdethez. Azokért a csendes, becsületes, dolgozó emberekért, akiket eddig senki nem képviselt. Azért, hogy Románia – itthon, a diaszpórában és a Moldovai Köztársaságban élő tehetséges embereivel – azzá válhasson, amivé válnia kell. Románia nehéz időszakot él. Nem várhatjuk el azoktól, akik romlásba döntötték az országot, hogy május 12. után megmentsék” – részletezte a főpolgármester.
„Igazságot akarok Romániának, és olyan vezetőt, aki ezt meg tudja adni” – tette hozzá.
Külön köszönetet mondott a nagy számban szavazó diaszpórabeli románoknak is, és arra biztatta őket, hogy éljenek továbbra is választójogukkal.
A voksolást feszült kampányzárás előzte meg: két nappal a választások előtt Elena Lasconi kompromittáló fotókkal támadta őt, amelyek hitelessége erősen megkérdőjelezhető.
A romániai urnanyitásig, tehát vasárnap reggel 7 óráig valamivel több mint 398 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) adataiból.
Ezek szerint a romániai idő szerint csütörtök 22 órai urnanyitástól (helyi idő szerint péntek 7 óra) vasárnap 7 óráig 398 534 román állampolgár voksolt a külképviseleti szavazóhelyiségekben. Emellett 4106 külföldön élő román választópolgár levélben adta le a szavazatát.
Eddig a legtöbben Olaszországban (29 412), Németországban (34 081), az Egyesült Királyságban (42 187), Spanyolországban (24 587), a Moldova Köztársaságban (22 771) és Franciaországban (10 527) szavaztak.
Ez jóval magasabb diaszpóra részvételt jelez, mint novemberi – végül érvénytelenített – elnökválasztáson, akkor a romániai urnanyitásig 218 791 állampolgár szavazott a külföldi választókerületekben. Igaz, a mostani alkalommal valamivel korábban nyitottak és korábban is fog véget érni a külföldi szavazás, mint például novemberben. Legutóbb, pénteken helyi idő szerint 12 órakor kezdődött a szavazás, nem reggel 7 órakor, mint a mostani alkalommal. Május 4-én, vasárnap pedig helyi idő szerint reggel 7 és romániai idő szerint 21 óra között lehet szavazni külföldön, ami az Egyesült Államok nyugati partján vasárnap 11 órát jelent.
A mai romániai elnökválasztás eredményeit ideges várakozás övezi Európa fővárosaiban, Washingtonban, Kijevben és Moszkvában – számol be a BBC, felidézve, hogy a választásra hat hónappal az után kerül sor, hogy a 2024. novemberi első forduló botrányba és zűrzavarba fulladt: a győztes, Călin Georgescu győzelmét érvénytelenítették csalási és orosz befolyásolási vádak miatt. Bár februárban az amerikai alelnök, J. D. Vance, élesen bírálta a döntést, Georgescut kizárták az új választásból, teszi hozzá a lap.
A mai megmérettetésen George Simion (AUR) nacionalista jelölt csap össze három centrista ellenféllel: Nicuşor Dan bukaresti főpolgármesterrel, Crin Antonescu liberális politikussal, a kormánykoalíció jelöltjével, valamint a függetlenként versenyben maradó Elena Lasconival.
A választás geopolitikai tétje óriási, hívja fel a figyelmet a BBC: Románia fontos tranzitország Ukrajna katonai és gazdasági támogatásában, NATO-bázisain keresztül pedig stratégiai szerepet játszik a térség védelmében. A BBC szerint Simion győzelme esetén az ukrajnai támogatás veszélybe kerülhet. Elemzői úgy látják, a második fordulóban egy centrista győzelem valószínű, de a diaszpóra szavazatai – különösen Spanyolországban, Olaszországban, Németországban és az Egyesült Királyságban – döntő hatással lehetnek az eredményre.
A mai választások első órájában 317.700 román állampolgár járult az urnákhoz – ez jelentősen meghaladja a korábbi évek részvételi adatait. Összehasonlításképpen: a 2024-es novemberi első fordulóban ugyanebben az időintervallumban 230.638-an szavaztak, míg 2019-ben 258.785-en.
A belföldi részvételi arány 08:00 órakor elérte az 1,74%-ot, ami meghaladja a 2024-es első forduló (1,28%) és a 2019-es választások (1,42%) azonos időszakának adatait is.
A részvételi adatok meredek emelkedése azt jelezheti, hogy fokozott az érdeklődés a mai választások iránt, különösen a belföldi szavazók körében.
Vig Emese
Pár perccel nyolc előtt George Simion és Călin Georgescu megjelentek szavazni egy mogosoaiai szavazókörzetben. Georgescu ugyanitt voksolt a 2024-es elnökválasztáson is, amelyet első fordulóban megnyert.
A szavazókör bejáratánál virágokkal köszöntötték a jelenlévők, miközben Georgescu élesen bírálta a választási folyamatot: „Nem azért vagyok itt, hogy elismerjem ezt a csalást – egy csalást, amit azok eszeltek ki, akik mindig a ravaszságra építenek”, mondta.
Majd hozzátette: „Azért vagyok itt, hogy elismerjem a demokrácia erejét, a szavazat erejét, amely rettegésben tartja a rendszert. A román nép érdekében, méltóságáért vagyok itt. Románia felébredt – itt az ideje visszavenni az országunkat, megszabadítva azt a zsarnokoktól.”
Zárásként így szólt: „Fel a fejjel – és szabadok lesztek.”
Gál László
Az ország területén összesen 18 979 szavazókörzetet alakítanak ki az elnökválasztásra. Vasárnap a lakóhelyük vagy bejelentett lakcímük szerinti településen tartózkodó választópolgárok csak abban a szavazókörzetben szavazhatnak, amelynek állandó választói névjegyzékében szerepelnek. Ezen az oldalon lehet ellenőrizni, hogy melyik szavazókörzet állandó választói névjegyzékében szerepelünk.
A lakóhelyüktől vagy bejelentett lakcímüktől eltérő településen tartózkodó választópolgárok az adott település bármelyik szavazóhelyiségében élhetnek alkotmányos jogukkal. Például a Fekete-tenger partján üdülő bukarestiek azon a településen szavazhatnak, ahol épp tartózkodnak, Mamaian, Konstancán vagy bárhol máshol a tengerparton. Hasonló az eset az egyetemistákkal is, ők is ott szavazhatnak, ahol akarnak, ha épp nincsenek otthon.
A külképviseleteken 965 szavazóhelyiséget rendeznek be, ezekben már péntek reggel 7 órakor elkezdődött a szavazás. Ha valaki épp külföldön tölti a minivakációt, például Krakkóban vagy Budapesten van citybreaken, akkor ott is szavazhat vasárnap, de csak romániai idő szerint 21 óráig. A külügyminisztérium ezen az oldalon összesítette, hogy hol működnek szavazókörzetek külföldön. Milánóban például összesen nyolcat rendeztek be.
A szavazás mindenhol romániai idő szerint 21 óráig tart, de azok, akik az urnazáráskor a szavazóhelyiségben tartózkodónak vagy a szavazóhelyiség előtt sorban állnak, legkésőbb 23 óra 59 percig még leadhatják a szavazatukat. Ez ugyanakkor a külföldi szavazókörzetekben is igaz, tehát például azok, akik Londonban választanak, és 19 órakor még sorban állnak a szavazókörzet előtt, 21 óra 59 percig még leadhatják a voksukat.
Gál László
A választópolgárok a következő személyazonosító okmányok valamelyikével szavazhatnak vasárnap (nyilván az első kettő a legfontosabb):
- személyi igazolvány,
- elektronikus személyi igazolvány,
- ideiglenes személyi igazolvány,
- diplomata-útlevél,
- elektronikus diplomata-útlevél,
- szolgálati útlevél,
- elektronikus szolgálati útlevél,
- katonai szolgálati könyv (a katonai iskolák diákjai esetében).
Az egyszerű útlevelet, az elektronikus egyszerű útlevelet és az ideiglenes egyszerű útlevelet csak a külföldön szavazó román állampolgárok használhatják, illetve a külföldi lakhellyel rendelkező és Romániában szavazó román állampolgárok.
A lakcímadatokat nem tartalmazó elektronikus személyi igazolvánnyal rendelkező választópolgárok voksolási eljárásával kapcsolatban a Központi Választási Iroda (BEC) külön tájékoztatást adott ki.
Az elektronikus személyi igazolványok lakcímadatot nem tartalmaznak, ezért azon választópolgárok esetében, akik ilyen okmány felmutatásával voksolnak és pótlistára kerülnek, a szavazókörzeti választási iroda elnökének le kell kérnie a pontos lakcímadatokat. Ehhez a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) technikai segítséget nyújtó központjához kell fordulnia, ahonnan átirányítják a lakosság-nyilvántartóhoz.
Rád is szükségünk van!
A Transtelex minden nap hiteles, ellenőrzött erdélyi történeteket hoz — sokszor több munkával, több kérdéssel és több utánajárással, mint mások. Ha fontos neked, hogy legyen független forrás, ahol a kényelmetlen kérdéseket is felteszik, kérjük, támogasd a munkánkat!
Támogatás