Megvan a második helyezett: Nicușor Dan lesz Simion kihívója

Megtiltotta a belépést az újságíróknak az államfőválasztás első fordulójának napján az AUR a kampányközpontjába, a jelenlegi jogi konfliktusukra hivatkozva, tájékoztat a Hotnews.

A George Simion államfőjelölt által vezetett párt megtiltotta az Antena 1, Antena 3 CNN, România TV és G4Media újságíróinak belépését a kampányközpontba. Az orgánumok riporterei jelenleg az épület előtt tartózkodnak. A România TV újságírói megpróbáltak bemenni az épületbe, de az illetékesek azonnal kikísérték őket.

Az AUR egyik kommunikációs munkatársa, aki a sajtókonferencia helyszínéért is felelt, megerősítette, hogy a România TV-nek nincs engedélye belépni az AUR székházába, a sajtóközleményben is említett jogi konfliktus miatt.

Az AUR párt képviselői már csütörtökön jelezték – amikor tájékoztatták az újságírókat, hogy akkreditálhatják magukat a május 4-i eseményre –, hogy az Intact Media Group médiacsoport (beleértve az Antena 1-et és Antena 3-at), a România TV és a G4Media képviseletében érkező akkreditációkat nem fogadják el, mivel „az AUR jelenleg jogi konfliktusban áll hamis információk terjesztése miatt a választási kampány során”.

Úgy néz ki, hogy a tavaszi időjárás elvette az emberek szavazókedvét, mert a reggeli rekordrészvétel 19 órára stabilan a novemberi alatt van. Az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint vasárnap kora estig a választók 47,21%-a voksolt, ami összesen 8 492 879 állampolgárt jelent. Novemberben 19 óráig a választói névjegyzékben szereplők 49,01%-a szavazott, ami 8 827 310 ember jelentett.

Külföldön viszont már most sikerült megdönteni a novemberi választási részvételt: a novemberi választásokon összesen 821 703 személy voksolt, vasárnap este 19 óráig 896 230 román állampolgár élt a jogával külföldön. Igaz, most csak romániai idő szerint 21 óráig szavazhatnak, bárhol is tartózkodnak.

Városon 5 132 675, vidéken 3 360 204 ember szavazott.

Georgiana Teodorescu, az AUR európai parlamenti képviselője a szavazási idő meghosszabbítását kéri a diaszpórában, írja a HotNews.

Sorok alakultak ki több külföldi szavazóhelyiségnél, emiatt a romániai idő szerinti 21:00 órás urnazárás nem teszi lehetővé, hogy mindenki leadhassa a szavazatát, többek között erről beszélt Teodorescu.

A képviselő Nicolae Vlahu AUR-os szenátor társaságában egy sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy halottakat is találtak a választói listákon, és az esetekről értesítették a hatóságokat. Emellett mozgóurnákkal való visszaéléseket is említett.

A Digi24-hez befutott, politikai forrásokból származó információk szerint szerint már körvonalazódnak a különbségek az élmezőnyben: a második helyezett mintegy 5 százalékponttal előzi a harmadik helyre esőt, míg az élen álló jelölt 8 százalékkal vezet az őt követő előtt. A negyedik helyen álló versenyző viszont már 6 százalékos hátrányban van a harmadikhoz képest.

Fontos: ezek nem hivatalos exit pollok, hanem kampánycsapatok belső adatai alapján készült becslések, a 16 óráig összegyűlt számokból. Mindez arra utal, hogy a második fordulóba jutásért folyó harc nem annyira fej-fej melletti, mint ahogy sokáig tűnt.

Diana Șoșoacă, a szélsőséges SOS România párt elnöke egész kis performanszt rendezett vasárnap a szavazókörben: lila filctollal húzkodta ki a jelöltek neveit, saját neve mellé Ceaușescut, Codreanut, Avram Iancut és más történelmi figurákat írt, mindezt kamerába beszélve, három percen át. A választási szabályokat figyelmen kívül hagyva senki nem állította meg, miközben a szavazólapját látványosan érvénytelenítette.

A klip nagyot robbant a TikTokon: hat óra alatt több mint 34 000 megosztása lett, közel 40 000 reakció érkezett rá, és ezrek mentették el.

Nem sokkal később Tudor Ionescu, a Noua Dreaptă neolegionárius mozgalomból érkező parlamenti képviselő és Șoșoacă párttársa is közzétett egy bejegyzést, amiben arra buzdítja követőit, hogy ne szavazzanak senkire, inkább írják rá a lapra a korábban kizárt jelölt nevét. Állítása szerint „így lehet tiltakozni a rendszer visszaélései ellen”.

Ionescut jól ismerni a radikális szcénából: szerepelt már magyarellenes, homofób, antiszemita és oltásellenes tüntetéseken is, és rendszeresen próbálja magára irányítani a figyelmet szélsőséges megnyilvánulásaival.

Egyébként az SOS Románia Párt, miután pártelnökjüket kigolyózták az indulók közül, nem állt be egyetlen jelölt mögé sem: sem Simiont, sem más kevésbé szélsőséges jelöltet nem támogatnak.

Aucklandben, helyi idő szerint este 21:00 órakor lezárult a szavazás, ahol 168 ember adta le a voksát a 2025-ös romániai államfőválasztás első fordulóján, írja a News.ro.

A román külügyminisztérium (MAE) közleményében azt írja, „a Románia elnökének megválasztására irányuló választások első fordulójában a külföldi szavazás 2025-ben Aucklandben, Új-Zélandon, helyi idő szerint 21:00 órakor lezárult. A szavazás nagyon jó körülmények között zajlott, és nem történt olyan esemény, amely befolyásolta volna a választójog gyakorlását.”

A portál megjegyzi, a 2024-es novemberi államfőválasztáson 98 ember voksolt, abból a legtöbben akkor Elena Lasconira szavaztak, 56-an.

Délután 17 óráig 7,1 millió román állampolgár élt szavazati jogával az elnökválasztás első fordulójában – ebbe beletartoznak a külföldön voksolók is. Belföldön azonban csak 6,3 millió fő szavazott eddig, ami 35,08%-os részvételt jelent, és elmarad a korábbi évek hasonló időpontban mért adataitól (2024-ben: 6,8 millió, 2019-ben: 6,9 millió).

Különösen a vidéki térségekben tapasztalható demobilizáció: 2024-ben ilyenkor 3 millió vidéki választó szavazott, most csupán 2,7 millió. A városokban ezzel szemben nagyjából azonos szinten maradt a részvétel (4,3 millió fő), de már érzékelhető a nagyvárosi mozgósítás megindulása, az elemzők arra számítanak, hogy a nagyvárosokban az esti órákban lesz egy újabb erős szavazási hullám.

Ugyanakkor Észak-Amerikában is példátlan mozgósítás zajlik: Kanadában több mint háromszorosára nőtt a részvétel 2024-hez képest (6.238 fő most, szemben a tavalyi 2.247-tel), az Egyesült Államokban pedig 8.615-en adták le voksukat, ami szintén meghaladja a 2019-es és 2024-es számokat.

Országszerte több szavazókörzetben is elhunyt személyek szerepelnek az állandó választói listákon, nyilatkozták vasárnapi sajtótájékoztatójukon a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselői, tájékoztat az Agerpres.

A párt egyik szenátora, Nicolae Vlahu szerint Bukarestben és Prahova megyében is több helyen észlelték, hogy elhunyt személyek szerepelnek a választói listákon. Erről konkrét bizonyítékaik vannak, jelentette ki a politikus, majd biztosított mindenkit, hogy az esetekről értesítették a hatóságokat. Elmondása szerint az ország minden részéről kaptak ilyen jelzéseket, a legtöbbször maguktól az elhunytak hozzátartozóitól. „Mindezért azok a minisztériumi illetékesek a felelősek, akik minket vádoltak meg félretájékoztatással. De a félretájékoztatás nem nálunk van, hanem az önök listáin” – fogalmazott Nicolae Vlahu.

Georgiana Teodorescu EP-képviselő a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy más „klasszikus, jól bevált” csalási módszerekre is van példa. Az egyik ilyen módszer szerinte a mozgóurnával való visszaélés. „A szavazóhelyiségek megnyitását követően két óra alatt háromszor annyi igénylés érkezett a mozgóurnára, mint az előző választásokon. Argeș megyében például, ahol a 2024-es elnökválasztáson 102 ilyen kérelmet jegyeztek, ma 1400 volt” – mondta Teodorescu.

Szerinte sok helyen a szavazókörzeti választási irodák elnökei a kitöltetlen jegyzőkönyvek aláírására kötelezik a tagokat, és arra is volt példa elmondása szerint, hogy a választási iroda elnöke hazament a pecséttel.

Továbbra is az utolsók között kullognak a magyarok lakta megyék a választási részvétel tekintetében, nem sokat javított a helyzetükön, hogy országosan is megtorpant a választási kedv – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

16 óráig továbbra is Ilfov megyében volt a legnagyobb a részvételi kedv, itt a választók 43,77%-a vonult az urnákhoz. Ezt követik Argeș (37,82%) és Giurgiu (36,82%) megyék.

Ezzel szemben a magyar lakta megyék választási kedve a leggyengébbek között van, 16 órakor Vaslui megye megyében a legalacsonyabb a választási részvétel (22,13%) majd Szatmár (23,61%) és Kovászna (25,26%) következik.

A Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) vasárnap délután közölte, hogy minden olyan romániai weboldal, amely célpontja lehetett a NoName057 / DDOSIA nevű oroszbarát hackercsoport támadásainak, jelenleg újra működik.

A támadás során ideiglenesen elérhetetlenné vált a belügyminisztérium, az igazságügyi minisztérium, valamint Crin Antonescu, a PNL–PSD–RMDSZ koalíció államfőjelöltjének kampányoldala is. A felhasználók különböző hibákkal szembesültek, amikor megpróbálták elérni ezeket az oldalakat május 4-én, vasárnap.

A független újságíró, Victor Ilie korábban jelezte, hogy a NoName057 nevű, oroszbarát, de a Kremlhez közvetlenül nem köthető hackercsoport túlterheléses (DDoS) támadást indított román intézményi és kampányoldalak ellen. A támadást a csoport hivatalosan is vállalta.

Crin Antonescu vasárnap délután megerősítette: weboldalát valóban célba vette a csoport, amelyet Kreml-párti irányultságúnak nevezett. Hozzátette, hogy az oldal rövid ideig nem volt elérhető, de azóta ismét működik.

Megtorpant a délelőtt tapasztalt nagy választási kedv, az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint vasárnap 16 óráig a választók 35,92%-a voksolt, ami már kevesebb, mint novemberben, amikor 16 óráig 36,76%-a élt az államipolgári jogával.

Ez számszerűen 6 461 593 választót jelent, míg néhány hónappal ezelőtt már 6 619 919 voksoltak eddig az időpontig.

Városon 3 974 277, vidéken 2 248 316 ember szavazott. A külföldön élő román állampolgárok közül 745 763-an gyakorolták alkotmányos jogukat.

A VotCorect koalíció vasárnap 12:00 óráig több mint száz bejelentést kapott, a legtöbb panasz a kampánycsend megsértésével, a lepecsételt szavazólap közzétételével, valamint a szavazóhelyiségekben tapasztalható szervezési problémákkal, többek között nem megfelelő urnákkal vagy pecsétekkel kapcsolatos, tájékoztat az Agerpres.

Az Expert Forum (EFOR) weboldala, a votcorect.ro lehetőséget biztosít az állampolgároknak, hogy jelentsék, ha szabálytalanságot észlelnek, emellett pedig információforrásként is szolgál, ha valaki tájékozódni szeretne a szavazásra vonatkozó előírásokról.

Septimius Pârvu, az Expert Forum koordinátora elmondása szerint több megfigyelő arra panaszkodott, hogy rendvédelmi dolgozók igazoltatták őket. Pârvu szerint ez visszaélésnek minősül, még akkor is, ha a rendvédelmi dolgozók a szavazókörzeti választási iroda elnökének kérésére végzik az igazoltatást.

Bejelentés érkezett a VotCorect platformra azért is, mert Curtea de Argeș egyik szavazóhelyiségéből az AUR képviselője élőben közvetített. Egy másik betelefonáló arról számolt be, hogy egy választópolgár a szavazóhelyiségnek otthont adó iskola folyosóján az AUR-nak kampányol. Mindkét incidenst jelentették a választókerületi választási irodának.

De nem csak az EFOR, az AUR is szabálytalanságokról számolt be a Facebook oldalán, ahol egy felvétel leírásában az olvasható, hogy: „A kormánykoalícióhoz tartozó helyi hatóságok képviselőinek fel kell hagyniuk mindenféle próbálkozással, amellyel befolyásolni akarják a választókat! Optași (Olt megye) alpolgármesterét és Pleșoi (Dolj megye) polgármesterét azon kapták, hogy utasításokat adnak a polgároknak, hogyan szavazzanak”. Hozzátették, ez csak kettő a több száz bejelentés közül, amelyek eddig eljutottak hozzájuk.

Az EFOR egy közösségi média bejegyzésben összesítette az eddigi bejelentések alapján a következtetéseket olyan kihágásokról, amelyek eszközei lehetnek a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megsértésének vagy a választók megfélemlítésének. Eszerint a gyűjtött adatok értelmében a szavazóhelyiségek megnyitását pozitívan (jónak vagy nagyon jónak) értékelték az esetek több mint 99%-ában, több mint 250 megfigyelt szavazókör esetében, beleértve a pénteki és szombati napokat is külföldön. Kitértek a TikTokon történő élő közvetítések szabályellenességére is egy külön posztban, ahol pedig arra buzdították az embereket, hogy jelentsék, ha ilyesmivel találkoznak.

Ha szabálytalanságot észlel a szavazás kapcsán, azt a www.votcorect.ro-n, a Vote Monitor alkalmazásban, illetve a 0800 460 002-es telefonszámon jelentheti.

Victor Ponta független elnökjelölt vasárnap délután szavazott, mégpedig nem a fővárosban, hanem útközben, a 311-es számú Corbi szavazókörzetben. A kampánycsapata szerint a helyszínválasztás spontán döntés volt.

A sajtóközlemény szerint hamarosan nyilvánosságra hozzák a szavazásról készült videófelvételt is.

Székelyföldön Barót (13,4%), Gyergyószentmiklós (13,5%), Kézdivásárhely (15%) és Székelyudvarhely (15,9%), Bihar megyében Székelyhíd (15%), Szilágyságban Kraszna (15,7%), Sarmaság (16,1%) Szatmárban Kökényesd (10,4%), Lázári (13,4%) és Kaplony (14,4%) marad el jelentősen az országos átlaghoz képest a nagyobb, magyarok lakta városok és települések – derül ki az RMDSZ összegzéséből, amely a 13 óra adatokat veszi alapul.

Ebben hangsúlyozzák, hogy a jelentős magyar közösséggel rendelkező erdélyi megyék részvétele nagyon elmarad az országos részvételtől: Hargita megyében 17,4 %-os, Kovászna megyében 16,5%-os, Maros megyében 18,7%-os, Szatmár megyében 16,2%-os, Bihar megyében 18,7%-os, Szilágy megyében 19%-os a részvétel.

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint vasárnap 13 óráig a választásra jogosultak 24,46%-a, vagyis 4  399 722 fő adta le szavazatát. Novemberben 13 óráig a választópolgárok 21,99%-a jelent meg az urnáknál (számszerűen 3 960 071-en), és már az is magasabb volt, mint az azt megelőző két választáson.

Nicu Ştefănuţă, az Európai Parlament alelnöke vasárnap arra buzdította a romániai választókat, hogy éljenek szavazati jogukkal, mert szerinte a demokrácia és az ország nyugati irányultsága komoly veszélyben van.

„Szavazzatok, mert különben a legalapvetőbb jogaitokért kell majd küzdenetek. Szavazzatok, ha úgy gondoljátok, hogy Romániának az egységes Európában van a helye, és nem az orosz befolyási övezetben” – mondta.

Hangsúlyozta: a mai választás nemcsak egyéni döntés, hanem erkölcsi felelősség is a következő generációkért. „Gondoljatok a gyermekeitekre is, ne csak magatokra” – tette hozzá. Az oroszbarát propaganda és a külső beavatkozás veszélye szerinte valós, ezért most különösen fontos a részvétel.

Ştefănuţă tegnap Párizsban szavazott, az ottani román nagykövetségen, és elmondása szerint déltájban ő volt az egyetlen szavazó. Ez különösen elgondolkodtató volt számára, mivel szerinte épp a francia fővárosban élnek a leginkább iskolázott és jómódú román állampolgárok.

„A kisebb diaszpórás körzetekből viszont olyan jelek érkeznek, amelyek inkább visszalépést mutatnak – nem túl modern, nem túl európai irányba” – írta korábban. Hangsúlyozta: most van itt az idő, hogy mindenki beleszóljon, milyen irányba indul el az ország. „Szavazzatok, ha azt akarjátok, hogy Románia valóban európai ország legyen.”

Továbbra is az utolsók között kullognak a magyarok lakta megyék a választási részvétel tekintetében, derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

13 óráig továbbra is Ilfov megyében volt a legnagyobb a részvételi kedv, itt a választók 28,77%-a vonult az urnákhoz. Ezt követik Argeș (26,15%) és Gorj (25,51%) megyék.

Ezzel szemben a magyar lakta megyék választási kedve a leggyengébbek között van, 13 órakor már viszont már nem Kovászna megye volt országosan az utolsó, hanem Szatmár, 15,2%-os részvétellel, majd Vaslui megye következett 15,24%-kal. Háromszéken a névjegyzékben szereplők 16,55%-a jelent meg az urnáknál, majd Máramaros (17,31%), Beszterce-Naszód (17,37%) és Hargita (17,48%) megyék következnek.

Az exit pollokat végző intézetek szerint a választók jelentős része nem hajlandó elárulni, kire szavazott. Egyikük képviselője az Antena 3-nak azt nyilatkozta: „Az esetek 50%-ában visszautasítják a válaszadást, még akkor is, ha teljes anonimitást garantálunk.”

A jelenség nem új: a tavaly novemberi elnökválasztás előtti felméréseken is sokan titkolták preferenciájukat, és a választások napján sem adtak világos választ, ezért csak késő este vált világossá, hogy Călin Georgescu toronymagasan nyerte az első fordulót. Most is elképzelhető, hogy a hivatalos eredmények érdemben eltérnek majd az exit poll becsléseitől.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelői egészen május 25-ig Romániában maradnak – jelentette be Eoghan Murphy, a szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) vezetője. A küldöttség március 25. óta figyeli a választási folyamatot a román hatóságok meghívására.

A misszió célja a választások tisztaságának, átláthatóságának és jogszerűségének ellenőrzése, független jelentés készítése a kampányról, a voksolás lebonyolításáról és a jogi keretről. Az ODIHR a világ egyik legelismertebb választási megfigyelő szervezete, amely rendszeresen jelen van az európai és eurázsiai régió vitatott vagy kulcsfontosságú választásain.

A megfigyelők előzetes jelentését már hétfőn közzéteszik, amelyben várhatóan a vasárnapi első forduló lebonyolításáról is részletes értékelést olvashatunk. Jelenlétük különösen fontos a mostani feszült politikai légkör és a választási folyamat legitimitásával kapcsolatos viták közepette.

Úgy tűnik, hogy kitartott egész délelőtt a reggel tapasztalt szavazási kedv, a novemberi elnökválasztásokhoz képest 13 óráig mintegy 2,5 százalékponttal többen mentek el voksolni.

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint vasárnap 13 óráig a választásra jogosultak 24,46%-a, vagyis 4  399 722 fő adta le szavazatát. Novemberben 13 óráig a választópolgárok 21,99%-a jelent meg az urnáknál (számszerűen 3 960 071-en), és már az is magasabb volt, mint az azt megelőző két választáson.

Városon 2 749 926, vidéken 1 649 796 ember szavazott. A külföldön élő román állampolgárok közül 563 833-an gyakorolták alkotmányos jogukat.

Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint Romániának olyan elnökre van szüksége, akit egy parlamenti többség is támogat, és az ország nem engedhet meg magának egy „káoszhoz, államcsődhöz vezető” politikai válságot – írja az Agerpres összefoglalójában.

Az egyik bukaresti szavazókörzetnél nyilatkozó kormányfő az urnáktól távozóban a sajtónak elmondta, hogy „a rendet és nem a káoszt választotta”.

Szerinte Romániának olyan államfőre van szüksége, aki mögött már egy parlamenti többség áll, hogy meg tudja valósítani az elnökválasztási programját. „Tudomásom szerint csak egyetlen jelöltnek van ilyen programja, és én teljes szívemből arra szavaztam, hogy Románia mostantól a haladás útjára lépjen” – jelentette ki.

Arra az újságírói kérdésre, hogy a választókat a büntetés vagy az építkezés vágya vezérli-e szavazáskor, a miniszterelnök azt válaszolta: szerinte most Románia nem engedhet meg magának egy politikai válságot, mert ez káoszhoz és államcsődhöz vezetne. „Nem hiszem, hogy bármelyikünk is azt akarja” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a kormány gondoskodott a választások megfelelő megszervezéséről.

„Ezek a választások nagyon fontosak. Azt hiszem, jó, ha felismerjük, hogy a választásokat ezúttal nagyon jól, nagyon tisztán és külső befolyás nélkül kell lebonyolítani. Remélem, ez egy jó nap lesz Románia számára” – mondta Klaus Iohannis azok után, hogy szavazott az elnökválasztáson.

Iohannis egy nagyszebeni választókörzetben szavazott a feleségével.

Az ex-államfő decemberben, amikor az alkotmánybíróság érvénytelenítette a 2024-es elnökválasztás első fordulóját, még úgy tervezte, hogy egészen mostanáig hivatalban marad. Iohannis mandátuma decemberben járt volna le, de az választások érvénytelenítése miatt az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy az új elnök megválasztásáig hivatalban maradhat. 2025. február 12-én mégis lemondott az elnöki tisztségéről, hogy a döntésével „megkímélje Romániát a válságtól”. Közben a parlamentben éppen szavazni készültek a hivatalából való felfüggesztéséről.

Diana Șoșoacă európai parlamenti képviselő, a szélsőjobboldali SOS România vezetője vasárnap ugyan megjelent a szavazóhelyiségben, de nem titkolta, hogy elutasítja a választás legitimitását. Az elnökválasztást „törvénytelennek és alkotmányellenesnek” nevezte, majd demonstratív módon nem hivatalos jelöltek nevét írta fel a szavazólapra: Corneliu Zelea Codreanu, Nicolae Ceaușescu, Corneliu Vadim Tudor, valamint több történelmi alak nevét, mint Mihai Viteazul, Vlad Țepeș, Avram Iancu és Tudor Vladimirescu. Végül saját nevét és pártját is ráírta: „SOS România, Diana Iovanovici Șoșoacă.”

Közben nyilvánosan becsmérelte az induló elnökjelölteket, többeket homofóbiával, korrupcióval vagy hazaárulással vádolva. Nicușor Danról például azt állította, hogy csökkentette a fogyatékkal élők támogatását, „akik korábban 350 lejt kaptak havonta, de ő már csak 80-at adott nekik”, míg Victor Pontát az árvízi tragédiák és Cristian Panait halála kapcsán vádolta meg.

A szavazólap nyilvános módosítására és a szavazás titkosságának megsértésére a rendőrség is figyelmeztette, mire ő azt válaszolta: „Adjanak csak büntetést, én vállalom! Ez Románia!”

A 65 év feletti választók körében nőtt meg leginkább a választási kedv a korábbi választásokhoz képest – derül ki a Hotnews hivatalos forrásokból származó elemzéséből.

2024 novemberében délelőtt 10 óráig 352 ezer 65 év feletti román állampolgár szavazott, most pedig 500 ezren voksoltak ebből a korosztályból. Megjegyzik, hogy 42%-os volt a növekedés, ami minden más korosztálynál magasabb.

Abszolút számokban viszont nem az idősek között volt a legnagyobb a növekedés, hanem az úgynevezett dekrét-nemzedék, a 45-65 év közöttiek esetében. 143 ezerrel többen mentek el most reggel szavazni, mint 2024 novemberében, amikor 328 ezren vettek részt 10 óráig. Ez 32%-os növekedést jelent a novemberihez képest.

A fiatalok esetében ehhez képest sokkal kisebb a választási kedv növekedése, a 18-24 év közöttiek 5,9%-kal, a 25-34 év közöttiek pedig 9,5%-kal nagyobb arányban vettek most részt a választáson, mint novemberben.

A 2025-ös román elnökválasztás első fordulójának reggelén több kormányzati és kampányoldalt ért túlterheléses támadás – jelezte Victor Ilie román újságíró, aki egy Luxemburgban működő kiberbiztonsági forrásra hivatkozott. A támadásokért a NoName057 nevű, oroszbarát hacktivista csoport felelhet, amely korábban is célba vett Ukrajnát támogató országokat, köztük Romániát.

A támadás célpontjai között volt a szenátus (senat.ro), a külügyminisztérium (mae.ro), az igazságügyi minisztérium (just.ro), a kormány (gov.ro), valamint több elnökjelölt – köztük Nicușor Dan, Crin Antonescu és Silviu Predoiu – kampányoldala is. A módszer jól ismert: mesterséges forgalmat generálnak, amellyel túlterhelik az oldalakat, hogy azok elérhetetlenné váljanak.

A belügyminisztérium (mai.gov.ro) szintén szerepelt az érintett weboldalak listáján, azonban a tárca hivatalos közleményben cáfolta, hogy támadás érte volna a rendszerüket. Mint írták: „Nem történt kibertámadás a belügyminisztérium hivatalos oldalán. A megnövekedett forgalom miatt karbantartási munkálatokat végzünk, de az oldal működése nem sérült, és a rajta található adatok sincsenek veszélyben.”

A NoName057 hackercsoport korábban olyan napokon aktivizálódott Romániában, amikor Zelenszkij látogatott az országba vagy NATO-hadgyakorlat zajlott. A csoport célkeresztjében most .ro és .nl domainek is szerepelnek, miután Hollandia szintén támadás alá került.

A román hatóságok egyelőre nem adtak ki átfogó hivatalos jelentést az eseményekről.

Traian Băsescu volt román államfő vasárnap reggel szavazott felesége, Maria Băsescu társaságában Bukarestben. „Ez egy fontos nap, és nagyon fontos szavazás, mert ettől a vokstól függ a változás. Romániának változásra van szüksége – nem folytathatjuk ebben a jelenlegi politikai felállásban” – nyilatkozta.

Băsescu a kampány hajrájáig Elena Lasconit támogatta, ahogy 2024-ben is, ám a fotóbotrány után nyilvánosan elhatárolódott tőle, és most Nicușor Dan mögé állt be. Szavazatával tehát egyértelműen a változást, de nem a szélsőségeket támogatta.

Úgy tűnik, hogy reggel csak az olténiai és munténiai megyékben élőket villanyozta fel a választás lehetősége, 10 óráig magasa itt vettek a legnagyobb arányban részt a választásokon. lfov megyében volt a legnagyobb a részvételi kedv, itt a választók 10,49%-a vonult az urnákhoz. Ezt követik Teleorman (10,47%) és Olt (10,35%) megyék.

Ezzel szemben a magyar lakta megyék választási kedve a leggyengébbek között van, Kovászna megye országosan az utolsó, Háromszéken a névjegyzékben szereplők 5,42%-a jelent meg az urnáknál, majd Szatmár (5,43%) következik. Hogy ne csak a magyarok lakta megyék „kullogjanak” a végén, arról a legendás Vaslui megye „gondoskodik”, 5,63%-kal. Hargita megye 5,81%-kal hátulról a negyedik.

Elena Lasconi, az USR elnökjelöltje vasárnap délelőtt szavazott Bukarestben, férje társaságában. „Azért voksoltam, hogy a tolvajok és korruptak börtönbe kerüljenek, hogy ne a rendszer emberei tervezzék meg az életünket, hogy a gyerekek ne feküdjenek le éhesen, és hogy a bátor nőket ne nevezzék hisztérikusnak” – mondta.

Lasconi az érvénytelenített tavalyi elnökválasztás első fordulójában a második helyen végzett Călin Georgescu mögött, most azonban nincs a második fordulóba való bejutásért harcoló esélyesek között.

A kampány hajrájában ellentmondásos fotókat hozott nyilvánosságra, amelyek azt sugallták, hogy Nicușor Dan háttéralkut kötött Victor Pontával és a titkosszolgálat volt vezetőjével, Florian Coldeával. A képek hitelessége erősen megkérdőjelezhető, Dan és Ponta is jogi lépéseket tett Lasconi ellen. A vádakra Lasconi még pénteken reagált: „Ha benne lettem volna a kombinációikban, ma én lennék Románia elnöke. De soha nem voltam a rendszer embere, és nem is leszek az.”

Közös felhívást tett közzé az Állandó Választási Hatóság (AEP), az Audiovizuális Tanács (CNA) és a Diszkriminációellenes Tanács (CNCD). Az intézmények arra kérik az elnökjelölteket, azok kampánycsapatait és támogatóikat, hogy járuljanak hozzá a választások tisztességes, biztonságos és törvényes lebonyolításához.

„A románok bizalma a választási folyamatban kizárólag azon múlik, hogy az átláthatóan, egyenlő feltételek mellett, diszkrimináció nélkül és törvényesen zajlik, anélkül, hogy hamis vagy félrevezető információk torzítanák az eredményt” – áll a közleményben.

A három intézmény emlékeztet: a kampány napja véget ért, és semmiféle politikai propaganda nem folytatható a szavazás alatt. Különösen felhívják a figyelmet az interneten terjedő ellenőrizetlen vagy manipulatív tartalmak újramegosztásának veszélyeire, és hangsúlyozzák, hogy a választók kizárólag megbízható, hivatalos forrásokból tájékozódjanak.

„A szavazás napja a demokrácia egyik alappillére – különösen most, amikor a választások integritását egyre több veszély fenyegeti az online térben terjedő hamis és manipulatív tartalmak miatt” – zárul a közlemény.

Úgy tűnik, hogy a korábbi évekhez képest sokkal jelentősebb volt a szavazási kedv reggel, igaz, a korábbi államfőválasztásokat jellemzően késő ősszel tartották, és nem májusi tavaszban.

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint vasárnap 10 óráig a választásra jogosultak 10,14%-a, vagyis 1 824 589 fő adta le szavazatát az államfőválasztás első fordulójában. Novemberben reggel 10 óráig a választópolgárok 7,2%-a jelent meg az urnáknál (számszerűen 1 297 896-an), és már az is rekord volt a korábbi választásokhoz képest.

Városon 1 199 110, vidéken 625 479 ember szavazott. A külföldön élő román állampolgárok közül 425 018-an gyakorolták alkotmányos jogukat.

A 10 órai adatok szerint is Ilfov megyében volt a legnagyobb a részvételi kedv, itt a választók 10,49%-a vonult az urnákhoz. Ezt követik Teleorman (10,47%) és Olt (10,35%) megyék. A legalacsonyabb részvételt Kovászna megyében regisztrálták, ahol a névjegyzékben szereplők 5,42%-a jelent meg az urnáknál, majd Szatmár (5,43%) és Vaslui (5,63%) következik. Általánosan jellemző, hogy a déli megyékben mennek inkább szavazni.

Crin Antonescu Bukarestben szavazott, felesége, Adina Vălean uniós biztos és lányuk kíséretében. A voksolás után így nyilatkozott: „Szép nap ez, de még fontosabb, hogy nagyon jelentős nap is egyben. Egy egységes, erős és méltó Romániáért szavaztam.”

Beszélt a szavazási kedvről is, amely szerinte történelmi lehet: „Örömmel látom, hogy mind a diaszpórában, mind belföldön tömeges a részvétel – talán rekordközeli. Ez rendkívül fontos az elnökválasztás legitimitása és a leendő elnök erkölcsi súlya szempontjából. Bízom benne, hogy a választók egész nap ilyen lelkesedéssel élnek majd szavazati jogukkal.”

Antonescu kampányának egyik legerősebb motorja az RMDSZ volt. A párt minden erőforrását mozgósította mellette, azt hirdetve, csak Antonescu képes megverni Simiont a második fordulóban.