A mai romániai elnökválasztás tétje jóval túlmutat egy egyszerű államfőválasztáson: a szavazók nemcsak új elnököt keresnek, hanem arról is döntenek, milyen irányba haladjon az ország – Európa vagy a bezárkózó nacionalizmus, demokratikus stabilitás vagy populista kiszámíthatatlanság felé.
A második helyért volt igazán nagy küzdelem, a függetlenként induló főpolgármester, Nicușor Dan és az PSD-PNL-RMDSZ kormánykoalíció jelöltje, Crin Antonescu között. Călin Georgescu kizárása után a szuverenisták jelöltjévé előrelepő George Simion AUR-elnök elsőkörös győzelmét minden felmérés biztosra vette. Simion simán meg is nyerte az elnökválasztás első fordulóját, miközben Crin Antonescu a második helyről visszacsúszott a harmadikra. A legfrissebb részeredmények szerint Nicușor Dan, Bukarest független polgármestere átvette a vezetést, így ő lehet az, aki George Simionnal szemben a második fordulóban megmérkőzik az államfői tisztségért. A centrista, korrupcióellenes retorikájáról ismert Dan előretörése meglepetés a nagy pártok által támogatott Antonescuval szemben, és új dinamikát adhat a május 18-i döntő összecsapásnak. A változásban kulcsszerepet játszott a diaszpóra szavazata.
Megtorpant a délelőtt tapasztalt nagy választási kedv, az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint vasárnap 16 óráig a választók 35,92%-a voksolt, ami már kevesebb, mint novemberben, amikor 16 óráig 36,76%-a élt az államipolgári jogával.
Ez számszerűen 6 461 593 választót jelent, míg néhány hónappal ezelőtt már 6 619 919 voksoltak eddig az időpontig.
Városon 3 974 277, vidéken 2 248 316 ember szavazott. A külföldön élő román állampolgárok közül 745 763-an gyakorolták alkotmányos jogukat.
A VotCorect koalíció vasárnap 12:00 óráig több mint száz bejelentést kapott, a legtöbb panasz a kampánycsend megsértésével, a lepecsételt szavazólap közzétételével, valamint a szavazóhelyiségekben tapasztalható szervezési problémákkal, többek között nem megfelelő urnákkal vagy pecsétekkel kapcsolatos, tájékoztat az Agerpres.
Az Expert Forum (EFOR) weboldala, a votcorect.ro lehetőséget biztosít az állampolgároknak, hogy jelentsék, ha szabálytalanságot észlelnek, emellett pedig információforrásként is szolgál, ha valaki tájékozódni szeretne a szavazásra vonatkozó előírásokról.
Septimius Pârvu, az Expert Forum koordinátora elmondása szerint több megfigyelő arra panaszkodott, hogy rendvédelmi dolgozók igazoltatták őket. Pârvu szerint ez visszaélésnek minősül, még akkor is, ha a rendvédelmi dolgozók a szavazókörzeti választási iroda elnökének kérésére végzik az igazoltatást.
Bejelentés érkezett a VotCorect platformra azért is, mert Curtea de Argeș egyik szavazóhelyiségéből az AUR képviselője élőben közvetített. Egy másik betelefonáló arról számolt be, hogy egy választópolgár a szavazóhelyiségnek otthont adó iskola folyosóján az AUR-nak kampányol. Mindkét incidenst jelentették a választókerületi választási irodának.
De nem csak az EFOR, az AUR is szabálytalanságokról számolt be a Facebook oldalán, ahol egy felvétel leírásában az olvasható, hogy: „A kormánykoalícióhoz tartozó helyi hatóságok képviselőinek fel kell hagyniuk mindenféle próbálkozással, amellyel befolyásolni akarják a választókat! Optași (Olt megye) alpolgármesterét és Pleșoi (Dolj megye) polgármesterét azon kapták, hogy utasításokat adnak a polgároknak, hogyan szavazzanak”. Hozzátették, ez csak kettő a több száz bejelentés közül, amelyek eddig eljutottak hozzájuk.
Az EFOR egy közösségi média bejegyzésben összesítette az eddigi bejelentések alapján a következtetéseket olyan kihágásokról, amelyek eszközei lehetnek a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megsértésének vagy a választók megfélemlítésének. Eszerint a gyűjtött adatok értelmében a szavazóhelyiségek megnyitását pozitívan (jónak vagy nagyon jónak) értékelték az esetek több mint 99%-ában, több mint 250 megfigyelt szavazókör esetében, beleértve a pénteki és szombati napokat is külföldön. Kitértek a TikTokon történő élő közvetítések szabályellenességére is egy külön posztban, ahol pedig arra buzdították az embereket, hogy jelentsék, ha ilyesmivel találkoznak.
Ha szabálytalanságot észlel a szavazás kapcsán, azt a www.votcorect.ro-n, a Vote Monitor alkalmazásban, illetve a 0800 460 002-es telefonszámon jelentheti.
Vig Emese
Victor Ponta független elnökjelölt vasárnap délután szavazott, mégpedig nem a fővárosban, hanem útközben, a 311-es számú Corbi szavazókörzetben. A kampánycsapata szerint a helyszínválasztás spontán döntés volt.
A sajtóközlemény szerint hamarosan nyilvánosságra hozzák a szavazásról készült videófelvételt is.
Székelyföldön Barót (13,4%), Gyergyószentmiklós (13,5%), Kézdivásárhely (15%) és Székelyudvarhely (15,9%), Bihar megyében Székelyhíd (15%), Szilágyságban Kraszna (15,7%), Sarmaság (16,1%) Szatmárban Kökényesd (10,4%), Lázári (13,4%) és Kaplony (14,4%) marad el jelentősen az országos átlaghoz képest a nagyobb, magyarok lakta városok és települések – derül ki az RMDSZ összegzéséből, amely a 13 óra adatokat veszi alapul.
Ebben hangsúlyozzák, hogy a jelentős magyar közösséggel rendelkező erdélyi megyék részvétele nagyon elmarad az országos részvételtől: Hargita megyében 17,4 %-os, Kovászna megyében 16,5%-os, Maros megyében 18,7%-os, Szatmár megyében 16,2%-os, Bihar megyében 18,7%-os, Szilágy megyében 19%-os a részvétel.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint vasárnap 13 óráig a választásra jogosultak 24,46%-a, vagyis 4 399 722 fő adta le szavazatát. Novemberben 13 óráig a választópolgárok 21,99%-a jelent meg az urnáknál (számszerűen 3 960 071-en), és már az is magasabb volt, mint az azt megelőző két választáson.
Nicu Ştefănuţă, az Európai Parlament alelnöke vasárnap arra buzdította a romániai választókat, hogy éljenek szavazati jogukkal, mert szerinte a demokrácia és az ország nyugati irányultsága komoly veszélyben van.
„Szavazzatok, mert különben a legalapvetőbb jogaitokért kell majd küzdenetek. Szavazzatok, ha úgy gondoljátok, hogy Romániának az egységes Európában van a helye, és nem az orosz befolyási övezetben” – mondta.
Hangsúlyozta: a mai választás nemcsak egyéni döntés, hanem erkölcsi felelősség is a következő generációkért. „Gondoljatok a gyermekeitekre is, ne csak magatokra” – tette hozzá. Az oroszbarát propaganda és a külső beavatkozás veszélye szerinte valós, ezért most különösen fontos a részvétel.
Ştefănuţă tegnap Párizsban szavazott, az ottani román nagykövetségen, és elmondása szerint déltájban ő volt az egyetlen szavazó. Ez különösen elgondolkodtató volt számára, mivel szerinte épp a francia fővárosban élnek a leginkább iskolázott és jómódú román állampolgárok.
„A kisebb diaszpórás körzetekből viszont olyan jelek érkeznek, amelyek inkább visszalépést mutatnak – nem túl modern, nem túl európai irányba” – írta korábban. Hangsúlyozta: most van itt az idő, hogy mindenki beleszóljon, milyen irányba indul el az ország. „Szavazzatok, ha azt akarjátok, hogy Románia valóban európai ország legyen.”
Továbbra is az utolsók között kullognak a magyarok lakta megyék a választási részvétel tekintetében, derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
13 óráig továbbra is Ilfov megyében volt a legnagyobb a részvételi kedv, itt a választók 28,77%-a vonult az urnákhoz. Ezt követik Argeș (26,15%) és Gorj (25,51%) megyék.
Ezzel szemben a magyar lakta megyék választási kedve a leggyengébbek között van, 13 órakor már viszont már nem Kovászna megye volt országosan az utolsó, hanem Szatmár, 15,2%-os részvétellel, majd Vaslui megye következett 15,24%-kal. Háromszéken a névjegyzékben szereplők 16,55%-a jelent meg az urnáknál, majd Máramaros (17,31%), Beszterce-Naszód (17,37%) és Hargita (17,48%) megyék következnek.
Vig Emese
Az exit pollokat végző intézetek szerint a választók jelentős része nem hajlandó elárulni, kire szavazott. Egyikük képviselője az Antena 3-nak azt nyilatkozta: „Az esetek 50%-ában visszautasítják a válaszadást, még akkor is, ha teljes anonimitást garantálunk.”
A jelenség nem új: a tavaly novemberi elnökválasztás előtti felméréseken is sokan titkolták preferenciájukat, és a választások napján sem adtak világos választ, ezért csak késő este vált világossá, hogy Călin Georgescu toronymagasan nyerte az első fordulót. Most is elképzelhető, hogy a hivatalos eredmények érdemben eltérnek majd az exit poll becsléseitől.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelői egészen május 25-ig Romániában maradnak – jelentette be Eoghan Murphy, a szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) vezetője. A küldöttség március 25. óta figyeli a választási folyamatot a román hatóságok meghívására.
A misszió célja a választások tisztaságának, átláthatóságának és jogszerűségének ellenőrzése, független jelentés készítése a kampányról, a voksolás lebonyolításáról és a jogi keretről. Az ODIHR a világ egyik legelismertebb választási megfigyelő szervezete, amely rendszeresen jelen van az európai és eurázsiai régió vitatott vagy kulcsfontosságú választásain.
A megfigyelők előzetes jelentését már hétfőn közzéteszik, amelyben várhatóan a vasárnapi első forduló lebonyolításáról is részletes értékelést olvashatunk. Jelenlétük különösen fontos a mostani feszült politikai légkör és a választási folyamat legitimitásával kapcsolatos viták közepette.
Úgy tűnik, hogy kitartott egész délelőtt a reggel tapasztalt szavazási kedv, a novemberi elnökválasztásokhoz képest 13 óráig mintegy 2,5 százalékponttal többen mentek el voksolni.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint vasárnap 13 óráig a választásra jogosultak 24,46%-a, vagyis 4 399 722 fő adta le szavazatát. Novemberben 13 óráig a választópolgárok 21,99%-a jelent meg az urnáknál (számszerűen 3 960 071-en), és már az is magasabb volt, mint az azt megelőző két választáson.
Városon 2 749 926, vidéken 1 649 796 ember szavazott. A külföldön élő román állampolgárok közül 563 833-an gyakorolták alkotmányos jogukat.
Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint Romániának olyan elnökre van szüksége, akit egy parlamenti többség is támogat, és az ország nem engedhet meg magának egy „káoszhoz, államcsődhöz vezető” politikai válságot – írja az Agerpres összefoglalójában.
Az egyik bukaresti szavazókörzetnél nyilatkozó kormányfő az urnáktól távozóban a sajtónak elmondta, hogy „a rendet és nem a káoszt választotta”.
Szerinte Romániának olyan államfőre van szüksége, aki mögött már egy parlamenti többség áll, hogy meg tudja valósítani az elnökválasztási programját. „Tudomásom szerint csak egyetlen jelöltnek van ilyen programja, és én teljes szívemből arra szavaztam, hogy Románia mostantól a haladás útjára lépjen” – jelentette ki.
Arra az újságírói kérdésre, hogy a választókat a büntetés vagy az építkezés vágya vezérli-e szavazáskor, a miniszterelnök azt válaszolta: szerinte most Románia nem engedhet meg magának egy politikai válságot, mert ez káoszhoz és államcsődhöz vezetne. „Nem hiszem, hogy bármelyikünk is azt akarja” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a kormány gondoskodott a választások megfelelő megszervezéséről.
„Ezek a választások nagyon fontosak. Azt hiszem, jó, ha felismerjük, hogy a választásokat ezúttal nagyon jól, nagyon tisztán és külső befolyás nélkül kell lebonyolítani. Remélem, ez egy jó nap lesz Románia számára” – mondta Klaus Iohannis azok után, hogy szavazott az elnökválasztáson.
Iohannis egy nagyszebeni választókörzetben szavazott a feleségével.
Az ex-államfő decemberben, amikor az alkotmánybíróság érvénytelenítette a 2024-es elnökválasztás első fordulóját, még úgy tervezte, hogy egészen mostanáig hivatalban marad. Iohannis mandátuma decemberben járt volna le, de az választások érvénytelenítése miatt az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy az új elnök megválasztásáig hivatalban maradhat. 2025. február 12-én mégis lemondott az elnöki tisztségéről, hogy a döntésével „megkímélje Romániát a válságtól”. Közben a parlamentben éppen szavazni készültek a hivatalából való felfüggesztéséről.
Diana Șoșoacă európai parlamenti képviselő, a szélsőjobboldali SOS România vezetője vasárnap ugyan megjelent a szavazóhelyiségben, de nem titkolta, hogy elutasítja a választás legitimitását. Az elnökválasztást „törvénytelennek és alkotmányellenesnek” nevezte, majd demonstratív módon nem hivatalos jelöltek nevét írta fel a szavazólapra: Corneliu Zelea Codreanu, Nicolae Ceaușescu, Corneliu Vadim Tudor, valamint több történelmi alak nevét, mint Mihai Viteazul, Vlad Țepeș, Avram Iancu és Tudor Vladimirescu. Végül saját nevét és pártját is ráírta: „SOS România, Diana Iovanovici Șoșoacă.”
Közben nyilvánosan becsmérelte az induló elnökjelölteket, többeket homofóbiával, korrupcióval vagy hazaárulással vádolva. Nicușor Danról például azt állította, hogy csökkentette a fogyatékkal élők támogatását, „akik korábban 350 lejt kaptak havonta, de ő már csak 80-at adott nekik”, míg Victor Pontát az árvízi tragédiák és Cristian Panait halála kapcsán vádolta meg.
A szavazólap nyilvános módosítására és a szavazás titkosságának megsértésére a rendőrség is figyelmeztette, mire ő azt válaszolta: „Adjanak csak büntetést, én vállalom! Ez Románia!”
Gál László
A 65 év feletti választók körében nőtt meg leginkább a választási kedv a korábbi választásokhoz képest – derül ki a Hotnews hivatalos forrásokból származó elemzéséből.
2024 novemberében délelőtt 10 óráig 352 ezer 65 év feletti román állampolgár szavazott, most pedig 500 ezren voksoltak ebből a korosztályból. Megjegyzik, hogy 42%-os volt a növekedés, ami minden más korosztálynál magasabb.
Abszolút számokban viszont nem az idősek között volt a legnagyobb a növekedés, hanem az úgynevezett dekrét-nemzedék, a 45-65 év közöttiek esetében. 143 ezerrel többen mentek el most reggel szavazni, mint 2024 novemberében, amikor 328 ezren vettek részt 10 óráig. Ez 32%-os növekedést jelent a novemberihez képest.
A fiatalok esetében ehhez képest sokkal kisebb a választási kedv növekedése, a 18-24 év közöttiek 5,9%-kal, a 25-34 év közöttiek pedig 9,5%-kal nagyobb arányban vettek most részt a választáson, mint novemberben.
A 2025-ös román elnökválasztás első fordulójának reggelén több kormányzati és kampányoldalt ért túlterheléses támadás – jelezte Victor Ilie román újságíró, aki egy Luxemburgban működő kiberbiztonsági forrásra hivatkozott. A támadásokért a NoName057 nevű, oroszbarát hacktivista csoport felelhet, amely korábban is célba vett Ukrajnát támogató országokat, köztük Romániát.
A támadás célpontjai között volt a szenátus (senat.ro), a külügyminisztérium (mae.ro), az igazságügyi minisztérium (just.ro), a kormány (gov.ro), valamint több elnökjelölt – köztük Nicușor Dan, Crin Antonescu és Silviu Predoiu – kampányoldala is. A módszer jól ismert: mesterséges forgalmat generálnak, amellyel túlterhelik az oldalakat, hogy azok elérhetetlenné váljanak.
A belügyminisztérium (mai.gov.ro) szintén szerepelt az érintett weboldalak listáján, azonban a tárca hivatalos közleményben cáfolta, hogy támadás érte volna a rendszerüket. Mint írták: „Nem történt kibertámadás a belügyminisztérium hivatalos oldalán. A megnövekedett forgalom miatt karbantartási munkálatokat végzünk, de az oldal működése nem sérült, és a rajta található adatok sincsenek veszélyben.”
A NoName057 hackercsoport korábban olyan napokon aktivizálódott Romániában, amikor Zelenszkij látogatott az országba vagy NATO-hadgyakorlat zajlott. A csoport célkeresztjében most .ro és .nl domainek is szerepelnek, miután Hollandia szintén támadás alá került.
A román hatóságok egyelőre nem adtak ki átfogó hivatalos jelentést az eseményekről.
Traian Băsescu volt román államfő vasárnap reggel szavazott felesége, Maria Băsescu társaságában Bukarestben. „Ez egy fontos nap, és nagyon fontos szavazás, mert ettől a vokstól függ a változás. Romániának változásra van szüksége – nem folytathatjuk ebben a jelenlegi politikai felállásban” – nyilatkozta.
Băsescu a kampány hajrájáig Elena Lasconit támogatta, ahogy 2024-ben is, ám a fotóbotrány után nyilvánosan elhatárolódott tőle, és most Nicușor Dan mögé állt be. Szavazatával tehát egyértelműen a változást, de nem a szélsőségeket támogatta.
Úgy tűnik, hogy reggel csak az olténiai és munténiai megyékben élőket villanyozta fel a választás lehetősége, 10 óráig magasa itt vettek a legnagyobb arányban részt a választásokon. lfov megyében volt a legnagyobb a részvételi kedv, itt a választók 10,49%-a vonult az urnákhoz. Ezt követik Teleorman (10,47%) és Olt (10,35%) megyék.
Ezzel szemben a magyar lakta megyék választási kedve a leggyengébbek között van, Kovászna megye országosan az utolsó, Háromszéken a névjegyzékben szereplők 5,42%-a jelent meg az urnáknál, majd Szatmár (5,43%) következik. Hogy ne csak a magyarok lakta megyék „kullogjanak” a végén, arról a legendás Vaslui megye „gondoskodik”, 5,63%-kal. Hargita megye 5,81%-kal hátulról a negyedik.
Elena Lasconi, az USR elnökjelöltje vasárnap délelőtt szavazott Bukarestben, férje társaságában. „Azért voksoltam, hogy a tolvajok és korruptak börtönbe kerüljenek, hogy ne a rendszer emberei tervezzék meg az életünket, hogy a gyerekek ne feküdjenek le éhesen, és hogy a bátor nőket ne nevezzék hisztérikusnak” – mondta.
Lasconi az érvénytelenített tavalyi elnökválasztás első fordulójában a második helyen végzett Călin Georgescu mögött, most azonban nincs a második fordulóba való bejutásért harcoló esélyesek között.
A kampány hajrájában ellentmondásos fotókat hozott nyilvánosságra, amelyek azt sugallták, hogy Nicușor Dan háttéralkut kötött Victor Pontával és a titkosszolgálat volt vezetőjével, Florian Coldeával. A képek hitelessége erősen megkérdőjelezhető, Dan és Ponta is jogi lépéseket tett Lasconi ellen. A vádakra Lasconi még pénteken reagált: „Ha benne lettem volna a kombinációikban, ma én lennék Románia elnöke. De soha nem voltam a rendszer embere, és nem is leszek az.”
Közös felhívást tett közzé az Állandó Választási Hatóság (AEP), az Audiovizuális Tanács (CNA) és a Diszkriminációellenes Tanács (CNCD). Az intézmények arra kérik az elnökjelölteket, azok kampánycsapatait és támogatóikat, hogy járuljanak hozzá a választások tisztességes, biztonságos és törvényes lebonyolításához.
„A románok bizalma a választási folyamatban kizárólag azon múlik, hogy az átláthatóan, egyenlő feltételek mellett, diszkrimináció nélkül és törvényesen zajlik, anélkül, hogy hamis vagy félrevezető információk torzítanák az eredményt” – áll a közleményben.
A három intézmény emlékeztet: a kampány napja véget ért, és semmiféle politikai propaganda nem folytatható a szavazás alatt. Különösen felhívják a figyelmet az interneten terjedő ellenőrizetlen vagy manipulatív tartalmak újramegosztásának veszélyeire, és hangsúlyozzák, hogy a választók kizárólag megbízható, hivatalos forrásokból tájékozódjanak.
„A szavazás napja a demokrácia egyik alappillére – különösen most, amikor a választások integritását egyre több veszély fenyegeti az online térben terjedő hamis és manipulatív tartalmak miatt” – zárul a közlemény.
Úgy tűnik, hogy a korábbi évekhez képest sokkal jelentősebb volt a szavazási kedv reggel, igaz, a korábbi államfőválasztásokat jellemzően késő ősszel tartották, és nem májusi tavaszban.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint vasárnap 10 óráig a választásra jogosultak 10,14%-a, vagyis 1 824 589 fő adta le szavazatát az államfőválasztás első fordulójában. Novemberben reggel 10 óráig a választópolgárok 7,2%-a jelent meg az urnáknál (számszerűen 1 297 896-an), és már az is rekord volt a korábbi választásokhoz képest.
Városon 1 199 110, vidéken 625 479 ember szavazott. A külföldön élő román állampolgárok közül 425 018-an gyakorolták alkotmányos jogukat.
A 10 órai adatok szerint is Ilfov megyében volt a legnagyobb a részvételi kedv, itt a választók 10,49%-a vonult az urnákhoz. Ezt követik Teleorman (10,47%) és Olt (10,35%) megyék. A legalacsonyabb részvételt Kovászna megyében regisztrálták, ahol a névjegyzékben szereplők 5,42%-a jelent meg az urnáknál, majd Szatmár (5,43%) és Vaslui (5,63%) következik. Általánosan jellemző, hogy a déli megyékben mennek inkább szavazni.
Crin Antonescu Bukarestben szavazott, felesége, Adina Vălean uniós biztos és lányuk kíséretében. A voksolás után így nyilatkozott: „Szép nap ez, de még fontosabb, hogy nagyon jelentős nap is egyben. Egy egységes, erős és méltó Romániáért szavaztam.”
Beszélt a szavazási kedvről is, amely szerinte történelmi lehet: „Örömmel látom, hogy mind a diaszpórában, mind belföldön tömeges a részvétel – talán rekordközeli. Ez rendkívül fontos az elnökválasztás legitimitása és a leendő elnök erkölcsi súlya szempontjából. Bízom benne, hogy a választók egész nap ilyen lelkesedéssel élnek majd szavazati jogukkal.”
Antonescu kampányának egyik legerősebb motorja az RMDSZ volt. A párt minden erőforrását mozgósította mellette, azt hirdetve, csak Antonescu képes megverni Simiont a második fordulóban.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke vasárnap reggel Kolozsváron szavazott. „Azért voksoltam, hogy elkerüljünk egy kényszerleszállást, amely 30–35 évvel vetne vissza bennünket. A jövőnkről van szó, nem szabad másokra bízni a döntést” – hangsúlyozta. Kiemelte: minden román állampolgár felelőssége, hogy szavazzon.
Az RMDSZ az elmúlt hetekben teljes kampánygépezetét Crin Antonescu mögé állította – olyan mértékű mozgósítással, amit még Kelemen saját kampánya alatt sem volt tapasztalható a 2024-es, később érvénytelenített választást megelőzően. Antonescu nevét egyébként Kelemen Hunor lengette be elsőként, majd miután hivatalossá vált indulása a koalíció részéről, az RMDSZ üzenete az volt, hogy csak a kormánykoalíció jelöltje képes legyőzni George Simiont a második fordulóban.
Ezt erősíti meg Csoma Botond frakcióvezető legfrissebb megszólalása is, aki szintén Kolozsváron szavazott. Azt nyilatkozta: „Olyan jelöltre adtam le a szavazatomat, aki képes legyőzni a magyarellenes jelöltet a második fordulóban. Minden magyar embert arra kérek: éljen a szavazati jogával, és olyan jelöltet támogasson, aki valóban képes megvédeni a közösségünket.”
Ilie Bolojan ideiglenes államfő is egy bukaresti iskolában szavazott. Azt mondta: „Tudatában vagyok e választás fontosságának. Egy bonyolult korszakban vagyunk, a nyugodt idők elmúltak. Az új elnök kül- és biztonságpolitikai irányt szab majd – ezen múlik az ország biztonsága és megbízhatósága.”
Sokan remélték, hogy Bolojan maga is elindul az elnöki posztért, hiszen jelenleg ő a legnagyobb bizalmi indexszel rendelkező román politikus. Sokan abban bíznak, hogy ha Nicușor Dan nyerne, Bolojanra bízná a kormányalakítást.
Vig Emese
Bukarest független főpolgármestere és elnökjelöltje feleségével együtt szavazott a fővárosi Luceafărul iskolában. „Realistán szavaztam, egy nehéz helyzetben lévő Romániáért” – nyilatkozta.
„Azért szavaztam, hogy reményt adjunk egy új kezdethez. Azokért a csendes, becsületes, dolgozó emberekért, akiket eddig senki nem képviselt. Azért, hogy Románia – itthon, a diaszpórában és a Moldovai Köztársaságban élő tehetséges embereivel – azzá válhasson, amivé válnia kell. Románia nehéz időszakot él. Nem várhatjuk el azoktól, akik romlásba döntötték az országot, hogy május 12. után megmentsék” – részletezte a főpolgármester.
„Igazságot akarok Romániának, és olyan vezetőt, aki ezt meg tudja adni” – tette hozzá.
Külön köszönetet mondott a nagy számban szavazó diaszpórabeli románoknak is, és arra biztatta őket, hogy éljenek továbbra is választójogukkal.
A voksolást feszült kampányzárás előzte meg: két nappal a választások előtt Elena Lasconi kompromittáló fotókkal támadta őt, amelyek hitelessége erősen megkérdőjelezhető.
A romániai urnanyitásig, tehát vasárnap reggel 7 óráig valamivel több mint 398 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) adataiból.
Ezek szerint a romániai idő szerint csütörtök 22 órai urnanyitástól (helyi idő szerint péntek 7 óra) vasárnap 7 óráig 398 534 román állampolgár voksolt a külképviseleti szavazóhelyiségekben. Emellett 4106 külföldön élő román választópolgár levélben adta le a szavazatát.
Eddig a legtöbben Olaszországban (29 412), Németországban (34 081), az Egyesült Királyságban (42 187), Spanyolországban (24 587), a Moldova Köztársaságban (22 771) és Franciaországban (10 527) szavaztak.
Ez jóval magasabb diaszpóra részvételt jelez, mint novemberi – végül érvénytelenített – elnökválasztáson, akkor a romániai urnanyitásig 218 791 állampolgár szavazott a külföldi választókerületekben. Igaz, a mostani alkalommal valamivel korábban nyitottak és korábban is fog véget érni a külföldi szavazás, mint például novemberben. Legutóbb, pénteken helyi idő szerint 12 órakor kezdődött a szavazás, nem reggel 7 órakor, mint a mostani alkalommal. Május 4-én, vasárnap pedig helyi idő szerint reggel 7 és romániai idő szerint 21 óra között lehet szavazni külföldön, ami az Egyesült Államok nyugati partján vasárnap 11 órát jelent.
A mai romániai elnökválasztás eredményeit ideges várakozás övezi Európa fővárosaiban, Washingtonban, Kijevben és Moszkvában – számol be a BBC, felidézve, hogy a választásra hat hónappal az után kerül sor, hogy a 2024. novemberi első forduló botrányba és zűrzavarba fulladt: a győztes, Călin Georgescu győzelmét érvénytelenítették csalási és orosz befolyásolási vádak miatt. Bár februárban az amerikai alelnök, J. D. Vance, élesen bírálta a döntést, Georgescut kizárták az új választásból, teszi hozzá a lap.
A mai megmérettetésen George Simion (AUR) nacionalista jelölt csap össze három centrista ellenféllel: Nicuşor Dan bukaresti főpolgármesterrel, Crin Antonescu liberális politikussal, a kormánykoalíció jelöltjével, valamint a függetlenként versenyben maradó Elena Lasconival.
A választás geopolitikai tétje óriási, hívja fel a figyelmet a BBC: Románia fontos tranzitország Ukrajna katonai és gazdasági támogatásában, NATO-bázisain keresztül pedig stratégiai szerepet játszik a térség védelmében. A BBC szerint Simion győzelme esetén az ukrajnai támogatás veszélybe kerülhet. Elemzői úgy látják, a második fordulóban egy centrista győzelem valószínű, de a diaszpóra szavazatai – különösen Spanyolországban, Olaszországban, Németországban és az Egyesült Királyságban – döntő hatással lehetnek az eredményre.
A mai választások első órájában 317.700 román állampolgár járult az urnákhoz – ez jelentősen meghaladja a korábbi évek részvételi adatait. Összehasonlításképpen: a 2024-es novemberi első fordulóban ugyanebben az időintervallumban 230.638-an szavaztak, míg 2019-ben 258.785-en.
A belföldi részvételi arány 08:00 órakor elérte az 1,74%-ot, ami meghaladja a 2024-es első forduló (1,28%) és a 2019-es választások (1,42%) azonos időszakának adatait is.
A részvételi adatok meredek emelkedése azt jelezheti, hogy fokozott az érdeklődés a mai választások iránt, különösen a belföldi szavazók körében.
Vig Emese
Pár perccel nyolc előtt George Simion és Călin Georgescu megjelentek szavazni egy mogosoaiai szavazókörzetben. Georgescu ugyanitt voksolt a 2024-es elnökválasztáson is, amelyet első fordulóban megnyert.
A szavazókör bejáratánál virágokkal köszöntötték a jelenlévők, miközben Georgescu élesen bírálta a választási folyamatot: „Nem azért vagyok itt, hogy elismerjem ezt a csalást – egy csalást, amit azok eszeltek ki, akik mindig a ravaszságra építenek”, mondta.
Majd hozzátette: „Azért vagyok itt, hogy elismerjem a demokrácia erejét, a szavazat erejét, amely rettegésben tartja a rendszert. A román nép érdekében, méltóságáért vagyok itt. Románia felébredt – itt az ideje visszavenni az országunkat, megszabadítva azt a zsarnokoktól.”
Zárásként így szólt: „Fel a fejjel – és szabadok lesztek.”
Gál László
Az ország területén összesen 18 979 szavazókörzetet alakítanak ki az elnökválasztásra. Vasárnap a lakóhelyük vagy bejelentett lakcímük szerinti településen tartózkodó választópolgárok csak abban a szavazókörzetben szavazhatnak, amelynek állandó választói névjegyzékében szerepelnek. Ezen az oldalon lehet ellenőrizni, hogy melyik szavazókörzet állandó választói névjegyzékében szerepelünk.
A lakóhelyüktől vagy bejelentett lakcímüktől eltérő településen tartózkodó választópolgárok az adott település bármelyik szavazóhelyiségében élhetnek alkotmányos jogukkal. Például a Fekete-tenger partján üdülő bukarestiek azon a településen szavazhatnak, ahol épp tartózkodnak, Mamaian, Konstancán vagy bárhol máshol a tengerparton. Hasonló az eset az egyetemistákkal is, ők is ott szavazhatnak, ahol akarnak, ha épp nincsenek otthon.
A külképviseleteken 965 szavazóhelyiséget rendeznek be, ezekben már péntek reggel 7 órakor elkezdődött a szavazás. Ha valaki épp külföldön tölti a minivakációt, például Krakkóban vagy Budapesten van citybreaken, akkor ott is szavazhat vasárnap, de csak romániai idő szerint 21 óráig. A külügyminisztérium ezen az oldalon összesítette, hogy hol működnek szavazókörzetek külföldön. Milánóban például összesen nyolcat rendeztek be.
A szavazás mindenhol romániai idő szerint 21 óráig tart, de azok, akik az urnazáráskor a szavazóhelyiségben tartózkodónak vagy a szavazóhelyiség előtt sorban állnak, legkésőbb 23 óra 59 percig még leadhatják a szavazatukat. Ez ugyanakkor a külföldi szavazókörzetekben is igaz, tehát például azok, akik Londonban választanak, és 19 órakor még sorban állnak a szavazókörzet előtt, 21 óra 59 percig még leadhatják a voksukat.
Gál László
A választópolgárok a következő személyazonosító okmányok valamelyikével szavazhatnak vasárnap (nyilván az első kettő a legfontosabb):
- személyi igazolvány,
- elektronikus személyi igazolvány,
- ideiglenes személyi igazolvány,
- diplomata-útlevél,
- elektronikus diplomata-útlevél,
- szolgálati útlevél,
- elektronikus szolgálati útlevél,
- katonai szolgálati könyv (a katonai iskolák diákjai esetében).
Az egyszerű útlevelet, az elektronikus egyszerű útlevelet és az ideiglenes egyszerű útlevelet csak a külföldön szavazó román állampolgárok használhatják, illetve a külföldi lakhellyel rendelkező és Romániában szavazó román állampolgárok.
A lakcímadatokat nem tartalmazó elektronikus személyi igazolvánnyal rendelkező választópolgárok voksolási eljárásával kapcsolatban a Központi Választási Iroda (BEC) külön tájékoztatást adott ki.
Az elektronikus személyi igazolványok lakcímadatot nem tartalmaznak, ezért azon választópolgárok esetében, akik ilyen okmány felmutatásával voksolnak és pótlistára kerülnek, a szavazókörzeti választási iroda elnökének le kell kérnie a pontos lakcímadatokat. Ehhez a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) technikai segítséget nyújtó központjához kell fordulnia, ahonnan átirányítják a lakosság-nyilvántartóhoz.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!