Elnökjelöltportrék: George Simion, a fociultrából lett nacionalista botránypolitikus

Fociultrából lett unionista mozgalmár, majd négy évvel ezelőtt a nemzeti radikális, rendszerellenes pártjával együtt berobbant a közéletbe, és a mai napig populista ígéretekre, utcai és parlamenti gerillapolitizálásra alapozza szavazatszerzési stratégiáját George Simion. Meglehetős sikerrel, mert készült már olyan közvélemény-kutatás, amelyik második helyen mérte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét és államfőjelöltjét alig több mint egy hónappal az államelnök-választás első fordulója előtt. A második fordulóba jutási esélyeit elemzők szerint növeli, hogy az alkotmánybíróság kizárta az elnökjelöltek közül a pártjából korábban kivált közvetlen riválisát, Diana Șoșoacát.

A stadionokból a parlamentig

A jelenleg 37 éves parlamenti képviselő Focșani-ban született, de a fővárosban végezte el a középiskolát, és a Bukaresti Egyetem üzleti tanulmányok karán szerzett diplomát 2008-ban. Később mesterizett is a iași-i Alexandru Ioan Cuza Egyetemen, és a dolgozatát a kommunizmus bűneiről írta. Témaválasztásának magyarázata, hogy a rendszerváltáskor mindössze hároméves volt ugyan, de meggyőződéses kommunistaellenes. A sajtóban is akkor bukkant fel először a neve, amikor gyertyát gyújtott a rendszerváltást levezénylő volt kommunista párttitkár, Ion Iliescu házánál, másodszor pedig akkor, amikor pénzérmékkel dobálta meg a volt államfőt egy könyvbemutatón. Ezek szerint már politikai karrierjének beindulása előtt az erőszakos megnyilvánulásokat használta figyelemfelkeltésre.

A verbális agresszióra való hajlamát eleinte főként a labdarúgó stadionok lelátóin élte ki. Aktív tagja volt ugyanis különböző galeriknek, sőt egyik társalapítója az Együtt a trikolór alatt nevű ultra szurkolói csoportnak, amelyik idegengyűlölő, rasszista rigmusairól és erőszakos incidensekről ismert. A hangoskodást később a stadionokból kivitte az utcákra is, amikor mozgalmat indított Románia és Besszarábia egyesítésének támogatására. Az Akció 2012 elnevezésű ernyőszervezet a 2010-es években számos tüntetést szervezett Romániában és a Moldovai Köztársaságban egyaránt. Ezek közül a legnagyobb a chișinăui „centenáriumi nagygyűlés” volt 2018-ban, amelyen 100 ezer ember vett részt. Ugyanabban az évben foglalkozott vele először az erdélyi magyar sajtó. Kolozsváron járva a Krónika napilapnak azt nyilatkozta: követendő példaként tekint arra, ahogy a magyar állam gondoskodik a határon túli magyar közösségekről, és szerinte Romániának is hasonlóképpen kellene eljárnia.

Egy évvel később, 2019 tavaszán George Simion az erdélyi magyar lapoknak már a címoldalára is felkerült. Ám ennek fontos előzményei voltak. Simion abban az évben már úgy érezte, hogy civil aktivistaként kellő ismertséget szerzett a politikai pályára lépéshez, ezért eldöntötte, hogy függetlenként indul az európai parlamenti választásokon. A választásokat megelőző hónapokban már érett az úzvölgyi katonatemető körül később kirobbant etnikai incidens. A két közösség közötti feszültséget növelte, hogy az illegálisan felállított kereszteket és az emlékművet egy, magát Úzvölgyi Civil Akciócsoportnak nevező tömörülés május közepén fekete zsákokkal borította be. Abban az időszakban már javában zajlott az EP-kampány, és az úzvölgyi katonatemető ügyében Simion hálás témát látott. Ezért a betonkeresztek letakarása után megjelent a helyszínen. A temetőben tartózkodó magyarok és a román látogatók között szóváltás alakult ki, a konfliktusról videofelvétel készült, amelyen az látszik, hogy Simiont valaki meglöki és elesik. Az EP-képviselőjelölt később azt állította, megverték, üldözték. A román politikus mellett szimpátia- és szolidaritási akció indult, Bukarestben is tüntettek a támogatói. Ez azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy Simion európai parlamenti mandátumot szerezzen.

Másfél évvel később, 2020 decemberében azonban már bukaresti parlamenti képviselő lett. Ehhez előbb létrehozta a család alkotmányos meghatározásának módosítását célzó 2018-as referendum egyik kezdeményezőjével, Claudiu Târziuval a Románok Egyesüléséért Szövetséget (AUR). A párt a kampányban Európa- és bevándorlásellenességével, a Nagy-Románia feltámasztására tett ígéreteivel, a keresztény-konzervatív értékek védelmének hirdetésével és ultranacionalista üzeneteivel tűnt fel. Már akinek feltűnt, az AUR támogatottságát ugyanis alig mérték a közvélemény-kutatók, így sokakban döbbenetet keltett, hogy megszerezte a választásokon a szavazatok 9 százalékát. A párt sikerének titkát hónapokig boncolgatták az elemzők.

A Bálványos Intézet kutatói azt állapították meg, hogy az AUR teljesítménye – kampánytechnikai értelemben – „minden kétséget kizáróan” ahhoz kötődött, hogy George Simion nagyon hatékonyan használta a közösségi médiát, mondhatni megfejtette a politikai siker kulcsát jelentő Facebook kommunikációs algoritmust. A 2020-as önkormányzati és parlamenti választási kampányban a román politikai szereplőket messze meghaladó interakciószámot (megosztások, reakciók, kommentek) produkált úgy, hogy a stabil közönsége (oldalkedvelések, követők) alulmúlta azokét. Simion más román politikai szereplőkhöz viszonyítva – akik nagyobb arányban operáltak szöveges posztokkal – elsősorban a fotó- és videóposztokra helyezte a hangsúlyt. Az áttörést a videóposztok, ezen belül is az élő Facebook-videók hozták el – vélekedtek a társadalomkutatók.

Az erőszaktól a „cukiságkampányig”

A parlamentbe való bekerülésével Simion megkapta azt, amire a legjobban áhítozott: a rivaldafényt. Ráadásul tálcán kínálta neki az élet a növekedési lehetőségeket: a koronavírus-járvánnyal és az ukrajnai háborúval járó válságokat, amelyekből az AUR táplálkozni tudott. A párt lecsapott a közösségi oldalakon terjedő összeesküvés-elméletekre és álhírekre, így sikerült begyűjtenie az oltásellenesek, euroszkeptikusok egy jelentős részét. A világjárvány időszakából származik Simion – politikai krédónak is tekinthető – következő nyilatkozata: „Az Európai Bizottságot beteg elmék irányítják. Ők hozták el nekünk az inflációt, a szegénységet, egy kitalált járványt, és mindenféle őrültséget készítenek elő (…). Az Európai Bizottság a nemi identitásról, a klímaváltozásról, arról beszél, hogyan találjanak ki új járványokat és új korlátozásokat, amelyek alapvető jogainkat és szabadságainkat fogják érinteni”.

A pandémia idején Simionék több oltásellenes tüntetést is szerveztek Bukarestben, és sok esetben az erőszaktól sem riadtak vissza. Az egészségügyi minisztérium székháza előtt szervezett egyik demonstráción például az AUR szimpatizánsai be akartak hatolni az épületbe. De a fizikai és verbális agresszió az elmúlt négy évben végig kísérte a párt megnyilvánulásait. Az AUR szimpatizánsainak egy csoportja, élükön Simionnal 2022 januárjában a temesvári polgármesteri hivatal épületébe hatoltak be erőszakkal, gyalázva a város német polgármesterét. Egy hónappal később a pártelnök a képviselőház szónoki emelvényén lökdöste Virgil Popescut és sértegette az akkori energiaügyi minisztert. Később Simion kizárta a pártból Diana Șoșoacă szenátort, akivel utána többször is nyomdafestéket nem tűrő szavakkal és súlyos vádakkal tarkított, heves szóváltásokba keveredett a parlamentben. „Szexuálisan foglak bántalmazni, te koca!” – így támadt rá egy alkalommal egykori eszme- és párttársára az AUR elnöke.

De az elmúlt törvényhozási ciklusban megtörtént az is, hogy a párt két képviselője, Antonio Andrușceac és Titi Stoica erőszakkal eltávolították a teremből Florin Roman liberális képviselőt, aki egy parlamenti ülés levezetésére készült. Emellett az AUR tagjai Simion vezetésével ellátogattak különböző politikusok otthonához, köztük Klaus Iohannis államfő néhány házához is. Ezek a vizitek a legionárius mozgalom két világháború közötti akcióira emlékeztetnek. Egy ilyen váratlan látogatás áldozata volt egyébként 2022 januárjában a kolozsvári Paprika Rádió szerkesztősége is, ahol Simion és munkatársai hívatlanul megjelentek, videóztak, miközben a rádiót működtető gazdasági társaság RMDSZ-es illetékeseit keresték.

A legionárius akciókkal vont párhuzam nem véletlen, mert az AUR politikusai a mandátumszerzésük utáni első évben a két világháború közötti mozgalom vezetőit dicsőítették többször a parlament emelvényéről. Simion 2020-ban, a kormányalakítás előtt a háborús bűnökért elítélt Ion Antonescu marsall egyik csodálóját, Călin Georgescu agronómust javasolta miniszterelnöknek. Két évvel később, 2022 januárjában pedig bejelentette, hogy Georgescu az AUR tiszteletbeli elnöke lesz. Ám végül az agronómus független jelöltként az ellenfele lett az idei államelnök-választáson.

Bár a botránypolitizálással egy pillanatig sem hagyott fel, az AUR elnöke időközben megpróbálta szalon- és kormányképessé tenni a pártját, artikulálni az ideológiáját. Rádöbbenhetett arra, hogy az európai porondon labdába sem rúghat, ha nem veti le magáról a szélsőséges, és főként az antiszemita jelzőt. Ezért tavaly nyáron felkereste Izrael bukaresti nagykövetét, akinek előadta, hogy elítéli az antiszemitizmust, fontosnak tartja a holokauszt emlékezetét, illetve azt, hogy a holokauszt idején meggyilkolt emberek románok voltak. Ezt megelőzően Simion erősen törleszkedett bebocsátást nyerni az európai szuverenisták formálódó pártcsaládjába: az AUR több konferenciát is szervezett Bukarestben a szuverenitásról, amelyekre az EU-szkeptikus, jobboldali radikálisokat, populistákat, Biden politikájának ellenzőit és Putyin-párti politikusokat hívtak meg Romániából és Európából. Ez előrelépés volt, tekintettel arra, hogy egy évvel korábban Simiont be sem engedték a populisták formálódó együttműködésére összehívott madridi találkozójára. A Digi24 információi szerint a pártelnököt a Fidesz kifejezett kérésére nem hívták meg, de nem azért, mert szélsőséges, hanem mert magyarellenes is. Ez nagyon rosszul eshetett Simionnak, aki nem titkolt csodálója a magyar miniszterelnöknek, s egy alkalommal „a román Orbán Viktornak” nevezte magát.

Mindenesetre a törvényhozási ciklus második felében az AUR a magyarországi Jobbik egykori „cukiságkampányához” hasonló célzattal valamelyest visszafogott a szélsőséges retorikájából, ezt a terepet részben átengedte a pártból kivált Diana Șoșoacának. A választások összevonása mellett ez is lehetett az oka annak, hogy George Simionék a vártnál gyengébb – 15 százalékos – eredményt értek el az idei EP-választásokon. Viszont utána az AUR-t befogadták az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakciójába, ahová a választások előtti nyilatkozatok szerint a Fidesz is szívesen beült volna. Ez mégsem történt meg az ECR több tagpártjának ellenkezése miatt. A magyar közvélemény felé azonban úgy tálalta a Fidesz a történetet, mintha ők álltak volna el szándékuktól amiatt, hogy az AUR bekerült Giorgia Meloniék frakciójába.

Az orosz szál

Azért ellentmondásos, hogy Meloniék befogadták a frakciójukba Simionékat, Orbánékat pedig nem, mert a Fidesz elutasításának egyik fő oka a magyar kormánypárt oroszbarát politikája volt, ami az egyik – ha nem is annyira harsány – jellemzője az AUR-nak is. Javában dúlt az ukrajnai háború, amikor a párt olyan Putyinnal szimpatizáló és Nyugat-ellenes figurákat tolt előre, mint Dan Puric és Cozmin Gușă, s legújabban ellenezte azt is, hogy Románia Patriot légvédelmi rendszerrel segítse Ukrajnát. De ennél súlyosabbak a Simion és az orosz titkosszolgálatok feltételezett kapcsolataira vonatkozó vádak.

A Moldovai Köztársaság volt védelmi minisztere, Anatol Șalaru tavaly márciusban a moldovai kémelhárítástól származó információkra hivatkozva kijelentette, hogy a román politikus 13 évvel ezelőtt találkozott az FSZB egyik vezetőjével Csernyivciben. Tény, hogy 2023 augusztusában kiderült: a kijevi hatóságok már korábban nem kívánatos személynek nyilvánították Simiont Ukrajnában. A moldovai hatóságok pedig idén februárban jelentették be, hogy öt évvel meghosszabbították az AUR elnökével szembeni beutazási tilalmat. Az intézkedést utóbb Dorin Recean moldovai kormányfő „destabilizációs törekvéseivel” magyarázta. A politikus hazugságnak nevezte az orosz titkosszolgálati kapcsolataira vonatkozó vádakat.

Georges Simion – legalábbis eddig – primitív eszközökkel kampányolt, többek között 35 ezer eurós lakásokat és kamatmentes hiteleket ígért a választóknak. Pártja programjának központi eleme a keresztény értékek és a hagyományos család védelme az ateistáktól és az LMBTQ-közösségektől. Az AUR egyébként az elmúlt években megkérdőjelezte az éghajlatváltozást és a pusztító hatásait is.

Elnökjelöltportré-sorozatunk további részei:

• Mircea Geoană
• Nicolae Ciucă
• Marcel Ciolacu
• Elena Lasconi