Elnökjelöltportrék: ha a választás matekfeladvány lenne, Nicușor Dan biztosan győzne

Nicușor Dan civil szférából érkezett a politikába, és az elnökjelöltek közül gyaníthatóan a legmagasabb IQ-val rendelkezik. Matekzseniből lett főpolgármester, és ezt a feladványt sikerrel megoldotta, mert tavaly a bukarestiek újraválasztották. Meggyőződéses Európa-barát politikus, de a társadalmat megosztó kérdésekben megúszós álláspontot képvisel. Elnökjelöltportrék, második rész.

Nicușor Dan a második főpolgármesteri megbízatásának elnyerése után, tavaly nyáron még azt nyilatkozta, hogy egy harmadik mandátumra is szüksége van a bukarestieknek tett ígéreteinek teljesítéséhez. Ennek ellenére december 16-án bejelentette, hogy indulni készül a megismételtetett elnökválasztáson. Arra hivatkozott, hogy egy olyan Romániában, amelynek Călin Georgescu az államfője, már nem fog számítani, hogy ki Bukarest főpolgármestere. De kicsoda Nicușor Dan?

Életpályája

A független elnökjelölt 1969-ben született Fogarason, anyja könyvelő volt, apja a város vegyi üzemében dolgozott szakmunkásként. Korán kitűnt matematikai képességeivel. A helyi Radu Negru Líceum tanulójaként tagja volt a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián résztvevő román csapatnak, 1987-ben és 1988-ban aranyérmet is nyert a rangos versenyen. A középiskola után a Bukaresti Egyetem matematika karán folytatta a tanulmányait, 1992-ben diplomázott. Már diákként érdekelte a közélet: aktív tagja volt a hallgatói érdekvédelmi szervezetnek, a Diákligának, és részt vett az Egyetem téri kommunistaellenes tüntetéseken.

Mesteri tanulmányait Párizsban végezte, 1995-ben az Ecole normale supérieure-ön szerzett diplomát, majd a Sorbonne-on doktorált 1998-ban, szintén a matematika területén. Hazatérve a Román Akadémia Matematikai Intézetében dolgozott 1998 és 2016 között, és ebben az időszakban kezdődött a közéleti szerepvállalása is: bekapcsolódott a Bukarest épített örökségének lerombolása elleni civil mozgalmakba. Részt vett többek a Cathedral Plaza építése elleni tüntetéseken, amelyet egyébként 20 év után egy jogerős bírósági határozat jogellenesnek nyilvánított. Az egyik szervezője volt egy ikonikus bukaresti ingatlanegyüttes, a Matache-csarnok lebontásának megakadályozására szervezett tüntetésnek. Később saját civil szervezetet alapított 2008-ban Mentsük meg Bukarestet Egyesület néven. Folyékonyan beszél angolul és franciául egyaránt.

Politikai pályája

A tulajdonképpeni politikai pályafutása 2012-ben kezdődött, amikor függetlenként indult a főpolgármester-választáson. Csak a negyedik helyen végzett, de bekerült Bukarest önkormányzati képviselőtestületébe. Az akkori sajtóbeszámolók szerint Nicușor Dan azt nyilatkozta, hogy semmit sem költött a kampányára, főként civil szervezetekre és önkéntesekre támaszkodva szállt versenybe a főpolgármesteri székért. A következő, 2016-os helyhatósági választásokra már a 2015-ben alapított saját pártjával, a Mentsétek meg Bukarestet Szövetséggel (USB) készült. Pártelnökként szakértelemre alapuló, korrupciómentes közigazgatást, a közpénzekkel való felelős gazdálkodást, egy más fajta politizálást ígért a fővárosiaknak.

Nicușor Dan a szavazatok 30 százalékával a második helyezett lett a 2016-os főpolgármester-választáson, a pártja pedig az önkormányzati képviselői mandátumok 25 százalékát szerezte meg. Az eredményeken felbátorodva ugyanabban az évben egy országos jobbközép pártot alapított Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) néven. Akkori programja szerint az USR hadat üzent a korrupciónak és a bürokráciának, átlátható, vállalkozó- és piacbarát kormányzást ígért. Hangadói jobbára a politikában járatlan, civil szférából érkező aktivisták, főként külföldön képzett értelmiségiek voltak, akikben az volt a közös, hogy szakítani akartak az erodálódott hagyományos pártok „rendszerével”. Ugyanakkor a hangsúlyosan jobboldali gazdasági programja ellenére az akkori USR értékvilága progresszív színezetű volt.

Ez volt látszólag az oka is annak, hogy Nicușor Dan 2017-ben kilépett a pártból. Abban az évben írt ki ugyanis a Liviu Dragnea vezette PSD népszavazást arról, hogy az alkotmányos meghatározása szerint a család kizárólag a férfi és a nő házasságán alapuljon. A referendum sikere bebetonozta volna az azonos neműek házasságának tiltását, az USR vezető politikusainak többsége pedig az alkotmánymódosítás elutasítására buzdította a szimpatizánsait. Ezzel Nicușor Dan nem értett egyet, mert azt szerette volna, hogy a párt semleges álláspontra helyezkedjen ebben a kérdésben. „Az USR-re szavazói egy része támogatja a referendumot, a másik része nem. Meggyőződésem, hogy az USR-nek mindkét tábort képviselnie kell” – indokolta akkor a lemondását.

A 2017-ben történtek ellenére a 2020-as helyhatósági választásokon az USR és PNL is támogatta Nicușor Dant, akinek ezúttal sikerült elnyernie a főpolgármesteri tisztséget. A bukarestiek elégedettek lehettek a teljesítményével, mert 2024-ben függetlenként, de az USR és a REPER támogatásával ismét győzni tudott, és elkezdhette a második mandátumát. Igaz, ehhez az is kellett, hogy az akkor is kormányon lévő PSD és PNL képtelen volt egy hiteles közös jelöltet indítani. Nicușor Dan a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítése után jelentette be, hogy függetlenként megpályázza az államfői tisztséget. Indoklása szerint a választók Călin Georgescu támogatásával azt üzenték a politikusoknak, hogy túl sokat hazudtak, és úgy tesznek, mintha megpróbálnák megoldani a problémáikat. „Alapvető változásra van szükség abban, ahogyan az állam reagál a polgárok elvárásaira. A változás csak szilárd értékeken alapulhat” – nyilatkozta a főpolgármester.

Mindenesetre, ha májusban győzni tud, Traian Băsescu után Nicușor Dan Románia második elnöke lesz, akinek ugródeszkát jelentett a főpolgármesteri poszt az államfői tisztség elnyeréséhez. Azzal a különbséggel, hogy Băsescutól eltérően Dant hivatalosan csak két párt(ocska), a Ludovic Orban vezette Jobboldali Erő és a Népi Mozgalom Pártja támogatja ezen a választáson.

SRI-tiszt és kétes hátterű vállalkozók a kampányában

Nicușor Dan nem egy gyakorlati érzék nélküli, fellegekben járó matekzseni, hamar beletanult a közigazgatásba, de bírálói szerint nem egy csapatember, első főpolgármesteri mandátuma alatt gyakran került konfliktusba a PSD-s kerületi polgármesterekkel. Antal Árpád például magányos farkasnak nevezte egy sajtótájékoztatón a független elnökjelöltet. A sepsiszentgyörgyi polgármester azt mondta, értékelendőnek tartja, hogy Bukarest főpolgármestereként Nicușor Dan szembeszállt a fővárosi ingatlanmaffiával, és olyan népszerűtlen intézkedéseket hozott, amelyekhez eddig egyetlen elődjének sem volt bátorsága, de nem tud eltekinteni attól, hogy soha nem vett részt a megyei jogú városok vezetőinek találkozóin, pedig fontos lett volna a jelenléte. „Engem zavar, hogy soha nem számíthattunk rá” – jelentette ki a székelyföldi politikus.

Sokan ellentmondásosnak tartják, hogy Nicușor Dan a független, „rendszerellenes” jelölt szerepében pózol, közben pedig körüludvarolja a hagyományos pártokat. A tavalyi elnökválasztási kampányban gyakran mutatkozott a PNL elnöke és államfőjelöltje, Nicolae Ciucă társaságában. Ezt azzal indokolta, hogy a PNL és az USR választóinak szavazatával lett főpolgármester. „A stratégiám az, hogy a függetlenségemet megőrizve a jobboldali pártok támogatását keresem” – magyarázta. Nem tudjuk, hogy ugyanez a cél vezérelte-e akkor is, amikor arra a kérdésre, kit venne államfőként elsőként maga mellé tanácsadónak, Klaus Iohannist nevezte meg. Ez akkora bírálatcunamit váltott ki, hogy Nicușor Dan később visszavonta a kijelentését. Mindemellett a független jelölt kesztyűs kézzel bánik a PSD-vel és Marcel Ciolacu miniszterelnökkel is. Taktikájának egyik lehetséges magyarázata, hogy független polgármesterként a nagyobb pártok támogatása nélkül nehezen tudná igazgatni Bukarestet. Másfelől, ha bejut a második fordulóba, a győzelemhez szüksége lesz a kormánypártok támogatására is.

A fentieknél is ellentmondásosabb, hogy miközben Nicușor Dan háborút hirdetett a fővárosi „ingatlanmaffia” ellen, és arra panaszkodik, hogy perek tucatjait zúdította magára, mert nem hajlandó engedélyezni a városképnek ártó építkezéseket, a 2024-es önkormányzati választási kampányának egyik finanszírozója az egyik legnagyobb bukaresti ingatlanfejlesztő cég, a One United Properties igazgatótanácsának egyik tagja volt. De a román sajtó szerint fogadott el pénzt ugyanattól a Horia Manda üzletembertől a 2016-os választási kampányában is.

Ám Nicușor Dan a legtöbb bírálatot a Matei Păunnal fenntartott kapcsolata miatt kapta. A Newsweek tavaly arról számolt be, hogy az oroszbarát nézeteket valló, jelenleg német állampolgárságú üzletember legalább egy olyan cég tulajdonosa, amelyik oroszországi és fehéroroszországi ingatlanbefektetéseken izmosodott meg. Egyes források szerint Păun üzleti kapcsolatban áll többek között Alekszandr Lukasenko fehérorosz diktátorral is. Nicușor Dan tavaly elmondta, hogy Păun 2012-ben és 2016-ban is a kampánystábjának vezetője volt, 2024-ben is konzultált vele a kampányban, de pénzt csak 2012-ben fogadott el tőle.

Idén Nicușor Dan környezetében felbukkant a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egyik volt ezredese is. Daniel Ene a főpolgármester mellett állt, amikor benyújtotta jelöltségét a Központi Választási Irodába (BEC), és korábban számos vidéki útjára elkísérte – írta meg a Recorder. Jelenlétét utóbb Nicușor Dan azzal magyarázta, hogy a volt SRI-tiszt a Jobboldali Erő Vrancea megyei szervezetének politikusaként támogatja őt, arról pedig nem volt tudomása, hogy korábban a hírszerző szolgálatnál dolgozott. Mindenesetre a Recorder írásának megjelenése után Daniel Ene kilépett Nicușor Dan kampánycsapatából.

Mindezek mellett a főpolgármesternek korábban meggyűlt a baja az Országos Feddhetetlenségi Ügynökséggel (ANI) is. Két éve az intézmény érdekkonfliktussal és összeférhetetlenséggel vádolta meg, mert egy hónapra saját magát nevezte ki főpolgármesteri hivatalnak alárendelt néhány intézmény vezetőjének. Ám mivel Nicușor Dan bizonyítani tudta, hogy ezek a kinevezések közérdeket szolgáltak és számára semmilyen anyagi előnnyel nem jártak, a bíróság jogerősen felmentette a vádak alól.

Meggyőződéses Európa-párti

A Crin Antonescuról szóló elnökjelöltportrénkban is írtuk, hogy a májusi elnökválasztást a tavaly novemberitől jelentősen eltérő kül- és belpolitikai környezetben tartják meg. Az időközben második ciklusát elkezdő Donald Trump ugyanis nyíltan felborítani készül az eddigi világrendet, és máris megrengette a transzantlanti kapcsolatokat. Ami a leginkább rettegéssel tölti el a bukaresti vezetőket: vannak arra utaló jelek, hogy Trump nem ellenzi az orosz érdekszféra határainak kiterjesztését, a NATO keleti szárnyának országai számára pedig a katonai szövetség már nem jelenti azt a biztonsági garanciát, amit fél évvel ezelőtt.

Romániának tehát jelenleg egyszerre kell külpolitikai, védelmi és – az orosz hibrid hadviselés miatt – nemzetbiztonsági kihívásokkal szembenéznie. És éppen ezekre a területekre terjednek ki az alkotmány szerint az államfői hatáskörök, ami nyilvánvalóan növeli a májusi elnökválasztás tétjét, és óriási a jelentősége annak, hogy miként vélekednek az elnökjelöltek mindezekről a kihívásokról.

Nicușor Dan az elnökjelöltek közül talán a legmeggyőződésesebb Európa-barát politikus, az orosz-ukrán háború kérdésében pedig a hivatalos román álláspontot képviseli. Szerinte helyes lépés volt, hogy Bukarest egyértelműen Kijev mellé állt, mert Ukrajna támogatásával Románia voltaképpen a saját biztonságát védi. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy továbbra is a NATO-t tekinti az ország legfontosabb védőpajzsának, de szerinte a globális geopolitikai helyzet változásai miatt a román hadsereg reformra szorul, és a védelmi kiadásokat növelni kell. „A román államnak az intézményeit és a hadseregét is meg kell erősíteni. A következő időszakban feszültségek fognak kialakulni, és ha békét akarunk, elrettentő haderővel kell rendelkeznünk” – jelentette ki.

Februárban azt nyilatkozta: Romániának érdeke, hogy Oroszország ne legyen a szomszédja, mert a történelem során már megtapasztalta, hogy ebből semmi jó nem származik. Trump és Putyin egyezkedéseiről kijelentette, hogy ezek az alkudozások nem írhatják felül az ukrán nép akaratát, Ukrajna nélkül nem lehet béke. Nicușor Dan ugyanakkor hevesen bírálta Moszkvát, amikor az orosz Külső Hírszerző Szolgálat Călin Georgescu mellé állt. Ezzel szerinte Oroszország hivatalosan is beavatkozott a romániai elnökválasztásba, ami riasztó jelzés a román állam számára.

Megúszós válaszok a kampányban

A román társadalmat megosztó más kérdésekben azonban Nicușor Dan sokkal kevésbé határozott álláspontot képvisel. A mai napig nem árulta el, hogyan szavazott a család alkotmányos meghatározásának módosításáról szóló 2017-es referendumon, csak az ismert, hogy semlegességet kért az USR-től ebben a kérdésben. Később kijelentette, hogy nem akar állást foglalni „ebben az ideológiai vitában”. Megúszósan nyilatkozott a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséről is. Azt mondta, hogy „erről a társadalomnak kell döntenie, a politikusok csak közvetítők lehetnek ebben a vitában”. Egy tévéműsorban pedig kitérően válaszolt arra a kérdésre, miszerint államfőként támogatná-e az abortuszhoz való jog rögzítését az alkotmányban, franciaországi mintára. „Elvben támogatom a nőknek azt a jogát, hogy dönthessenek a saját testükről, de természetesen ezt árnyalni kell, például a magzat életkorának függvényében” – jelentette ki.

Nicușor Dan óvatossága nyilván szólhat arról is, hogy nem akarja elriasztani a konzervatív szavazókat. Ennek ellenére nem rejtette véka alá azt a véleményét, hogy az egyházat nem szabad belekeverni a politikába. „Hiszek Istenben, ortodox keresztény vagyok, a gyermekeimet is erre a hitre nevelem. De úgy gondolom, hogy a hit az intim szférához tartozik, és azt is hiszem, hogy az egyház túlságosan is jelen van a politikában” – fogalmazott egy tévéműsorban. Ugyanakkor Crin Antonescuval ellentétben egyetért azzal a tudományos megállapítással, miszerint az éghajlatváltozást az emberi beavatkozások okozzák, de azt már nem részletezte, hogy miként kellene kezelni szerinte a klímaválságot.

Az RMDSZ köztudottan azzal kampányol, hogy Crin Antonescu győzelme a záloga a jelenlegi koalíció egyben maradásának. Arról, hogy készül-e felforgatni elnökké választása után a parlamenti erőviszonyokat, Nicușor Dan kifejtette: szeretné, hogy az USR is vegyen részt a kormányban. „Olyan helyzetben vagyunk, hogy a parlamentben a nyugatbarát erőknek 65 százalékos többsége van, ezeknek a pártoknak kell kormányt alakítaniuk. Nagyon remélem, hogy az USR is belép a koalícióba, mert ez egy reformpárt, amelyik nyomást fog gyakorolni a kormányra, hogy hajtsa végre a Romániának szükséges reformokat” – jelentette ki, értésre adva, hogy Marcel Ciolacu helyett szívesebben látná a miniszterelnöki székben Ilie Bolojant.

A független elnökjelölt ebben a nyilatkozatában és a korábbi állásfoglalásaiban sem fogalmazta meg véleményét az RMDSZ-ről és a magyar érdekvédelmi szervezet politikai szerepéről. Az interneten nincs nyoma annak, hogy valaha is támadta volna a romániai magyarokat, viszont nyilvánvaló kampánymegfontolásokból, idén gondja volt arra, hogy a precedens nélküli módon a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából köszöntse a magyar közösséget.