Elnökjelöltportrék: a függetlenként induló Mircea Geoană, akinek a legnagyobb ellenfele saját maga

Jelentős diplomáciai és politikai tapasztalata, védelmi kérdésekben való jártassága, nem utolsó sorban a képzettsége és a ragyogó nyelvtudása alapján az elnökjelöltek közül egyértelműen Mircea Geoană tűnik a legalkalmasabbnak az államfői posztra. Ám a NATO volt főtitkárhelyettese rejtegeti a legtöbb csontvázat is a szekrényében, a vetélytársainál pedig többször és súlyosabban fogott mellé az elmúlt hetekben. Sportnyelven szólva a független jelölt sorozatosan követ el kikényszerítetlen hibákat, amelyek láttán sokaknak eszébe jut az a jelző, amelyet hajdanán a rendszerváltást levezénylő Ion Iliescu aggatott rá: tökfilkó (prostănac). Elemzők ezt szelídebben úgy fogalmazták meg, hogy Mircea Geoanát gyakran érthetetlen módon cserbenhagyják a politikai ösztönei, és az elnökválasztási küzdelemben a legnagyobb ellenfele saját maga.

Szakmai pályája

A jelenleg 66 éves jelölt az első diplomáját 1983-ban szerezte meg a Bukaresti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán, majd tizenöt évvel később elvégezte a jogot, és doktorált is. A rendszerváltáskor mérnökként dolgozott, ám gyorsan váltott: 1990-ben a külügyminisztériumban alkalmazták, amihez hozzásegítette, hogy négy nyelven – angol, francia, spanyol és olasz – beszélt folyékonyan. Hamar felfigyelt rá Adrian Năstase akkori szociáldemokrata külügyminiszter, aki előbb szóvivőnek, majd a minisztérium Európáért, Észak-Amerikáért, Ázsiáért, Latin-Amerikáért, Közel-Keletért és Afrikáért felelős főigazgatójának nevezte ki.

Diplomata karrierjének első igazán jelentős állomása Washington volt: 1996-ban, mindössze 37 évesen kinevezték Románia amerikai nagykövetévé, a román diplomáciai testületben ő volt a legfiatalabb külképviselet-vezető. Négy évvel később hazahívták, és 2004-ig külügyminiszterként folytatta, közben – 2001-ben – az EBESZ soros elnöke is volt. Karrierjének csúcsára 2019 októberében ért, amikor kinevezték a NATO főtitkárhelyettesének, így ő lett a legrangosabb nemzetközi tisztséget betöltő román diplomata. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének élén töltött öt évben még a kritikusai szerint is fel tudott nőni a funkciójához.

Politikai pályája

Miközben a diplomata karrierje folyamatosan felfelé ívelt, Mircea Geoană politikai pályája többször hullámvölgybe került. Ám mindannyiszor megpróbált újra felkapaszkodni, ami a becsvágyát – más értelmezések szerint a hatalomhoz való görcsös ragaszkodását – mutatja. Kevésbé közismert róla, hogy nem mindig voltak szociáldemokrata szimpátiái: Emil Constantinescu 1996-os elnökválasztási győzelme után nagykövetként egy faxban gratulált az új, jobboldali államfőnek, majd belépési szándékkal megkörnyékezte a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártot. Ám a PNȚCD akkori vezetője, Ion Diaconescu ezt elutasította, arra hivatkozva, hogy az akkor már amerikai nagykövet Geoană apja a kommunista titkosrendőrség, a Securitate tábornoka volt. Így végül a külügyminiszteri kinevezése után egy évvel, 2001-ben az akkor hatalmon lévő Szociáldemokrata Pártba (PSD) iratkozott be.

Három évvel később már fontos pártfeladatot kapott: 2004-ben ő volt a PSD főpolgármester-jelöltje, ám a választásokat elveszítette Traian Băsescuval szemben. Utóbbi politikus később, ugyanabban abban az évben Adrian Năstase akkori szociáldemokrata kormányfőt és pártelnököt is legyőzte az elnökválasztáson, ami vezetői válságot okozott a PSD-ben. Ezzel megnyílt az út a reformpártiként elkönyvelt Geoană számára ahhoz, hogy a 2005 tavaszán tartott tisztújításkor ellenjelöltje, Ion Iliescu legyőzésével átvegye a hatalmat a konzervatív szárnytól a pártban. Ezt a mozzanatot egyébként nemrégiben egy interjúban azzal a körítéssel idézte fel, hogy ő volt az egyetlen politikus akkor a PSD-ben, aki szembe mert szállni Iliescuval. Ez a nyilatkozata arról is árulkodott, hogy még mindig neheztel a volt kommunista pártfőtitkárra, amiért 2005 januárjában egy pártülésen őt okolta Năstase vereségéért. „Mircea Geoană tökfilkó módjára viselkedett az elnökválasztás két fordulója között, amikor körbejárta az országot, és azt mondta, hogy a PSD bevonja az RMDSZ-t a kormányba” – jelentette ki akkor róla Iliescu.

Mindenesetre a friss pártelnök Geoană 2005-ben a szenátus házelnöke is lett, és ezt a tisztséget töltötte be 2009-ig, amikor a PSD jelöltjeként versenybe szállt az államfői székért. A húsz évvel ezelőtti elnökválasztás második fordulója a rendszerváltás utáni román politikatörténet legizgalmasabb csatáját hozta: Geoană hajszállal, mindössze 0,33 százalékponttal maradt alul kihívójával, Traian Băsescuval szemben. Ez az esemény azért is emlékezetes marad, mert a második forduló napján közzétett exit poll felmérések még a PSD jelöltjét hozták ki győztesnek. Ezért Geoană a választás estéjén hosszasan ünnepeltette magát a Bukarestben összegyűlt szimpatizánsaival, amit a hajnali órákban – a hivatalos eredmények közzététele után – a bukás kínos pillanatai követték. Majd egy újabb kudarc következett: Adrian Năstase sorsára jutva 2010 februárjában a PSD tisztújításán elveszítette az elnöki tisztséget Victor Ponta javára.

A sebeit nyalogató Geoană ezután a párt belső ellenzékének vezéralakja lett. Ám a Ponta-féle új vezetőség elleni kirohanásai miatt 2010 decemberében fél évre felfüggesztették a párttagságát, majd 2011 novemberében kizárták a PSD-ből. Száműzetése nem tartott sokáig, 2012-ben visszafogadták, és Dolj megyei szenátori mandátumot is szerzett szociáldemokrata színekben. Két év múlva újra kizárták, ezúttal végérvényesen, azzal a váddal, hogy Bukarest egyik kerületének polgármesterével, Marian Vangheliével szövetkezve, kétes eszközökkel akarta megkaparintani a hatalmat a pártban. Megpróbált ezután is a politikában maradni: Vangheliével együtt 2015-ben létrehozta a Román Szociális Pártot, amelyik nagyon gyengén szerepelt a 2016-os választásokon, és 2018-ban meg is szüntették. Így valóságos mentőöv volt számára, hogy 2019 októberében öt évre kinevezték a NATO főtitkárhelyettesének.

Csontvázak a szekrényében

Geoană politikai múltjában számos homályos folt van. Ezek egyike, hogy miért látogatta meg az éj leple alatt az otthonában Sorin Ovidu Vântut a 2009-es elnökválasztás második fordulóját megelőző jelöltvita előestéjén. A Traian Băsescu államfővel konfliktusban álló, utóbb egy piramisjátékon alapuló befektetési alap összeomlása miatt börtönre ítélt üzletember ellen akkor több büntetőeljárás volt folyamatban, és éppen azokban a napokban tartóztatták le külföldön a szökésben lévő üzlettársát. Mivel a jelöltvita napján lesifotók jelentek meg Geoană titokzatos látogatásáról, a PSD elnökjelöltje Băsescu kérdésére tévénézők milliói előtt kénytelen volt elismerni, hogy felkereste Vântut az otthonában, ám a vizit okára a mai napig nem adott hiteles magyarázatot. Pedig ez az esemény jelentősen hozzájárulhatott ahhoz, hogy Geoană elveszítse a 2009-es elnökválasztást.

Ám az akkori elnökválasztási kampány egy egészen furcsa oldalát is megmutatta a mostani független államfőjelöltnek: kiderült róla, hogy hisz a paranormális jelenségekben. Azzal vádolta ugyanis Traian Băsescu kampánycsapatát, hogy „ibolyaszínű lánggal” támadta őt a második forduló előtt. „A 2009-es választások után elmentem egy vizsgálatra. Az orvosok mindenféle műszerekkel megmérték az energiaszintemet. (...) Az eredményeket látva úgy néztek rám, mint egy kísérleti tengerimalacra. Csoda volt számukra, hogy tudok járni, annyira alacsony volt energiaszintem. (...) A történtek után összeszedtem magam, majd egy idő után újra megijedtem, és ismét orvoshoz mentem. A vizsgálat eredménye akkor már normális volt. Azt orvosok azt mondták, hogy még életükben nem láttak olyan beteget, aki ilyen nagyfokú kimerülés után képes néhány nap alatt felépülni” – részletezte az „ibolyaszínű lánggal” történő támadás hatásait Geoană egy tavalyi podcastben.

Szintén a 2009-es választásokhoz kapcsolódik, hogy a volt külügyminiszter abban az évben kétszer is titokban Moszkvába látogatott. Erre a Wikileaks-iratokból derült fény. Ezek között a HotNews rábukkant több olyan diplomáciai táviratra, amiket az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége küldött Washingtonba a romániai elnökválasztás előtt. Az egyik távirat szerint az államfőjelölt Geoană korábban külügyminiszterként folyamatosan kereste a párbeszédet Oroszországgal, és a választási győzelme kihívást jelentene az európai és amerikai energiabiztonsági politika számára, mert Traian Băsescuval ellentétben a Nabucco gázvezeték-projekt helyett az orosz támogatású Déli Áramlatot preferálja.

Geoanáról az is ismert, hogy nem Sorin Ovidu Vântu volt az egyetlen bűncselekményekkel vádolt személy, akivel a pályája során kapcsolatban állt. A már említett Marian Vangheliétől, Bukarest ötödik kerületének volt polgármesterétől, egykori politikai szövetségesétől három, összesen közel 100 ezer euró értékű luxusórát kapott ajándékba a 60. születésnapjára. Az ügyészek a három értéktárgyat 2015-ben lefoglalták az indokkal, hogy azokat Marian Vanghelie kenőpénzből vásárolta. A volt polgármestert azóta korrupció miatt elítélték, de az ítélet nem jogerős.

Geoanáról ügyészségi forrásokra hivatkozva azt is írta a sajtó, hogy 2006-ban a szenátus elnökeként közvetített a PSD Dolj megyei szervezetének alelnöke, a korrupcióval gyanúsított Maria Schutz és Cătălin Voicu szociáldemokrata szenátor között. Utóbbi politikus akkoriban a párt „megoldóemberének” számított. Vagy legalábbis azt terjesztette magáról PSD-s körökben, hogy kapcsolatai révén képes befolyásolni az igazságszolgáltatást és kijárni enyhe bírósági ítéleteket korrupciós ügyekben a párttársai számára. Egy lehallgatott telefonbeszélgetésben Geoană azt ajánlotta a segítségét kérő Maria Schutznak, hogy vegye fel a kapcsolatot Cătălin Voicuval, és meg is adta neki utóbbi elérhetőségét. A NATO volt főtitkárhelyettese utólag tagadta, hogy közvetített volna a Dolj megyei politikus és az azóta börtönre ítélt szenátor között. Tény, hogy az ügyészek nem indítottak vizsgálatot ellene ebben az ügyben.

Mindezek mellett Geoanának van egy szökésben lévő rokona is. Sógorát, Ionuț Costeát 2023-ban hat év börtönre ítélték egy korrupciós ügyben, de az EximBank volt elnöke külföldre menekült, és a hatóságok azóta is keresik. Ugyanebben az ügyben egyébként börtönre ítélték Sebastian Vlădescu volt pénzügyminisztert is, aki jelenleg rácsok mögött ül. Egyik nyilatkozatában Geoană elhatárolódott a sógorától. „A bírósági ítéleteket kivétel nélkül tiszteletben kell tartani és végre kell hajtani. Mindannyian felelősek vagyunk a döntéseinkért. Mihaela (a felesége – szerk. megj.) és én továbbra is a sógorom gyermekei mellett fogunk állni, és megadjuk nekik a szükséges támogatást ezekben a nehéz időkben” – jelentette ki az ügyről.

Kikényszerítetlen hibák és súlyos vádak az előkampányban

Geoană az indulásának hivatalos bejelentése után is követett el olyan hibákat, amit a kampányban – a politikai múltjának homályos foltjai mellett – a fejére olvashatnak az ellenjelöltek. Sőt voltaképp az jelöltségének bejelentése előtt is voltak kifogásolható megnyilvánulásai. A NATO volt főtitkárhelyettese már több mint egy éve értésre adta, hogy a 2009-es kudarc után újra megpróbálkozik a legmagasabb állami tisztség megszerzésével. És első perctől egyértelmű volt az a szándéka, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezeténél betöltött pozíciójának presztízsét politikai tőkévé konvertálja. Bírálói szerint Geoană tisztességtelen módon folyamatosan gondoskodott arról, hogy a NATO-embléma is látható legyen a közösségi oldalakra feltöltött videóiban. Magyarán kampánycélokra használta fel annak a szervezetnek a szimbólumait, amelyik az ország biztonságát garantálja.

A független államfőjelölttel kapcsolatban a plágium vádja is felmerült. Még jóval az indulásának bejelentése előtt, idén júliusban a PressOne-on megjelent cikkében Emilia Șercan megírta, hogy Geoană a doktori dolgozatában forrásjelölés és idézőjel nélkül fordított le 78 oldalt azokból az éves jelentésekből, amelyeket Bill Clinton és George W. Bush mutatott be az Amerikai Egyesült Államok kongresszusa előtt. Egy hónappal később azonban a Bukaresti Közgazdaságtudományi Akadémia (ASE) etikai bizottsága felmentette a plágiumvádak alól a politikust. A testület megállapította, hogy Geoană doktori dolgozatában mindössze 43 sort és két táblázatot plagizált, ami a dolgozat kevesebb mint 1 százalékát teszi ki, ha a tartalomjegyzéket, bibliográfiát és mellékleteket nem számítjuk. Emilia Șercan ezután azzal vádolta az etikai bizottságot, hogy szándékosan „tisztára mosták” Geoanát, és ezzel tovább rontották az akadémiai integritás helyzetét Romániában.

A NATO volt főtitkárhelyettese közvetlenül az indulásának hivatalos bejelentése után több kínos és érthetetlen bakit is elkövetett. Az egyik első – jelölti minőségében adott – szeptemberi interjújában egészséget kívánt a közel hét éve elhunyt Mihály királynak. Utólag a Facebook-oldalán elnézést kért a választóktól a „fogalmazásbeli hibáért”. Néhány nappal később egy másik interjúban dekrét-gyermeknek („decrețel”) nevezte magát, arra a generációra utalva, amely Nicolae Ceaușescu művi terhességmegszakítást és fogamzásgátlókat tiltó 1966-os rendelete után született. Csakhogy Geoană a dekrétum előtt nyolc évvel, 1958-ban született. A két egymást követő hiba után állapította meg róla több elemző is, hogy Ion Iliescu okkal nevezte őt tökfilkónak húsz évvel ezelőtt…

Ennék súlyosabbnak tűnik az a napokban közzétett információ, Rareș Mănescu, Bukarest 6. kerületének volt polgármestere egy orosz üzletemberrel alapított céget, miközben az akkor még NATO-főtitkárhelyettesként dolgozó Geoană elnökjelölti kampányán dolgozott. Az Európai Bizottság által finanszírozott, The Organised Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) és a Context.ro újságíróinak cikke szerint Mănescu üzleti partnere Alekszej Kozlov, aki Alex Krepchinsky álnéven bloggerkedett és orosz- illetve Putyin-barát tartalmakat osztott meg. A független jelölt erre előbb úgy reagált, hogy külföldről irányított lejárató kampány indult ellene, Oroszországot ugyanis szerinte zavarja, hogy a NATO volt magas rangú tisztviselője indul a romániai elnökválasztáson. Utóbb pedig ellentámadásba rendült, és a bolgár sajtóban terjedő álhíreket átvéve azt állította, hogy a cikk egyik szerzője, Attila Biro tényfeltáró újságíró részt vett a bolgár főügyész elleni merényletekben. Ezt a nyilvánvalóan hamis állítást az OCCRP is cáfolta, az Active Watch civil szervezet pedig azonnal védelmébe vette az újságírót.

Geoană egyébként az ellenjelöltjeihez hasonlóan a nyilvánosság előtt gyakran tünteti fel magát vallásosnak, használ egyházi kifejezéseket, pózol a papokkal, szerzetesekkel és apácákkal templomokban. Egy interjúban pedig arról beszélt, hogy a román társadalom „nem áll készen” az azonos neműek közötti házasságra, de el tud képzelni jogi megoldásokat a kapcsolataik elismerésére. „Még időre van szükség. (…) Úgy gondolom, hogy meg lehet találni a jogi formulákat, amelyek lehetővé teszik ezeket a dolgokat, de nem lehet olyan gyorsan, olyan messzire menni” – nyilatkozta a melegházasságról. Egy másik interjúban azt fejtegette, hogy bizonyos kérdésekben progresszív, más témákban konzervatív álláspontot képvisel. Önmagát „radikális centrista” és „szociálliberális” politikusnak nevezte, aki államfőként minden lehetséges eazközzel támogatni fogja az üzleti szférát.