Elnökjelölti portrék: Nicolae Ciucă – egy tábornok Klaus Iohannis államfő szolgálatában

„Nyugdíjazásom után nem fogok politizálni. Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy amíg a korom megengedi, támogassam a hadsereg intézményét. De nem köztisztségből” – nyilatkozta 2018 júniusában a közszolgálati rádiónak Nicolae Ciucă vezérkari főnök. Az akkor még a NATO-berkekben is köztiszteletnek örvendő tábornokból – a román hadsereg operatív parancsnokából – később mégis védelmi miniszter, ügyvivő kormányfő, miniszterelnök, pártelnök, majd szenátusi házelnök és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) államfőjelöltje lett.

Ígéretszegését jómaga utóbb úgy magyarázta: engedelmes katonaként utasításként értelmezte annak idején a hadsereg főparancsokának, azaz Klaus Iohannisnak azt a kérését, hogy vállalja el a védelmi miniszteri posztot. Ezt ugyan már nem mondta ki, de a későbbiekben nyilvánvalóvá vált, hogy államfői vezényszóra vette át a koalíciós kormány és a vezetői válságban szenvedő PNL irányítását. Most pedig úgy tűnik, hogy az elnök iránti rendíthetetlen lojalitása vethet majd véget a politikai pályájának is. Az amúgy sem acélos támogatottságára ugyanis újabb csapást jelenthet annak az államfőnek dedikált törvénymódosító javaslatnak a kínos erőltetése, amelyik lehetővé tenné Iohannis indulását a liberálisok listáin a parlamenti választásokon.

Az sem véletlen, hogy Nicolae Ciucă a felmérések szerint jóval népszerűtlenebb a pártjánál. A hadsereg kaszárnyaüzemmódhoz szokott volt vezérkari főnöke finoman fogalmazva nem egy politikus alkat: a nyilvános szereplésein egy joviális funkcionárius benyomását kelti, aki zavarában képtelen két értelmes mondatot összefűzni, hiányzik belőle az egyedi látásmód, a közönsége figyelmét megragadó belső kisugárzás, egyszóval a karizmaszintje nulla. A politikusi adottságainak hiányát tapasztalatszerzéssel pótolhatta volna, ezt azonban lespórolta. Mindezt lefegyverző őszinteséggel maga is elismerte a minap egy tévéinterjúban. „Nem tudok úgy beszélni, hogy a szavaimmal győzzem meg az embereket. Tettekkel győzöm meg őket. Engem arra tanítottak, hogy cselekedjek, nem pedig arra, hogy beszéljek” – jelentette ki. Az interjúban azt sem tagadta, hogy az államelnök-választáson nem a saját politikusi kvalitásaiban bízik, hanem abban, hogy a PNL fegyelmezett pártgépezete bejuttatja a második fordulóba.

Katonai pályája

Mondhatnánk, hogy Nicolae Ciucă élete egy nyitott könyv, amióta – egy közel 4 millió eurót felemésztő marketingkampány után – megjelent Az ország szolgálatában című életrajzi műve. Ám a kritikusai szerint a kötet valójában 200 oldalnyi közhely, amelyből kiderül, hogy az államelnöknek készülő nyugalmazott tábornokot a stratégiai gondolkodás helyett az egyszerű dolgokra való gyermeki rácsodálkozás jellemzi. Ezért az életútjának ismertetésekor inkább más forrásokra, köztük a hivatalos CV-jére támaszkodunk.

Azt kevesen vonják kétségbe, hogy a politikába való belépéséig fényes katonai karriert befutó Nicolae Ciucă a hadszíntereken szerzett tapasztalatai alapján került egyre feljebb a ranglétrán, és nem érdemtelenül nevezték ki a román hadsereg élére. Az államfőjelölt a craiovai katonai középiskolában érettségizett 1985-ban, Nagyszebenben elvégezte a tisztképző főiskolát, majd Bukarestben a katonai akadémiát. Számtalan külföldi képzésen járt, többek között Németországban és az Egyesült Államokban, részt vett a NATO által szervezett tanfolyamokon és szemináriumokon.

Katonai pályafutását szakaszparancsnokként kezdte, később egy gyalogos század parancsnoka lett, majd rábízták a Vörös Skorpiók néven ismert 26. gyalogos zászlóalj irányítását. Ez a zászlóalj 2001-2004 között több külföldi küldetésben vett részt Irakban és Afganisztánban. Ebben az időszakban a román katonák többször is tűzharcba keveredtek, és az egyik különösen veszélyes küldetés után a zászlóalj parancsnokát a sajtó elkezdte „nasszíriai hősként” emlegetni. Érdemei elismeréseként Nicolae Ciucă a román hadsereg szárazföldi erőinek vezérkari főnöke lett 2014-ben, 2015-ben pedig a román hadsereg vezérkari főnökévé nevezték ki. A legmagasabb romániai katonai pozíciót 2019-ig töltötte be. Nevéhez fűződik a román hadsereg modernizálása és átszervezése, valamint a nemzetközi partnerségek – különösen a NATO-val való együttműködés – megerősítése.

Politikai pályája

Nem mellékes tény, hogy Nicolae Ciucát a jelenlegi államfő nevezte ki az első mandátumában vezérkari főnöknek. Az a mai napig nem világos, hogy honnan ered Klaus Iohannis iránta való bizalma, de tény, hogy volt alkalmuk közelebbről is megismerni egymást: egyszer együtt ebédeltek a 33-as számú hegyivadász zászlóalj étkezdéjében. Ez még a Grindeanu-kormány idején volt, amelyet a háttérből Szociáldemokrata Párt (PSD) utóbb börtönre ítélt elnöke, Liviu Dragnea irányított. Ciucă 2017 áprilisában Sorin Grindeanu kormányfővel és Dragneával is konfliktusba került, miután a hadsereg nevében jelezte az amerikai kormánynak, hogy Románia Patriot légvédelmi rendszert vásárolna az Egyesült Államoktól. A PSD politikusai nyíltan bírálták emiatt a vezérkari főnököt, mondván, hogy egy ilyen jellegű szándék jelzése Washington felé a védelmi miniszter feladata lett volna. Ilyen körülmények között nem volt meglepetés, amikor 2018 decemberében Gabriel Leș védelmi miniszter bejelentette, hogy nem kívánja meghosszabbítani a 4 éves mandátuma végéhez közeledő vezérkari főnök megbízatását, és meg is nevezte a tisztség várományosát.

Ekkor lépett a színre a 2014-es választási győzelmét PSD-ellenes retorikára alapozó Klaus Iohannis, aki a kormányfő véleményezése nélkül, a védelmi miniszter szándékait semmibe véve elnöki dekrétummal egy évvel meghosszabbította Ciucă vezérkari főnöki megbízatását. Az akkor már Viorica Dăncilă vezette kabinet ezt nem hagyta annyiban, bíróság elé vitte az államelnöki hivatal és a kormány konfliktusát. A bukaresti ítélőtábla 2019 januárjában ítélethozatalig felfüggesztette az elnöki dekrétumot, majd márciusban kimondta, hogy az államfő jogszerűtlenül járt el. Ugyanezt állapította meg júniusban az alkotmánybíróság is. Időközben azonban kormányváltás történt, és Ludovic Orban liberális miniszterelnök októberben védelmi miniszternek jelölte az akkor már Klaus Iohannis pártfogoltjának tekintett Nicolae Ciucát, aki emiatt lemondott a vezérkari főnöki tisztségéről. A még aktív tábornok jelenléte a kormányban felháborodást váltott ki a politikai osztály egy részében, mert uniós és NATO-elvárás, hogy a védelmi minisztérium polgári irányítás alatt álljon.

Ciucă tulajdonképpeni politikai pályája a 2020-as parlamenti választások előtt kezdődött, amikor belépett a PNL-be, majd a párt listáján szenátori mandátumot szerzett. A liberálisok gyenge eredménye miatt közvetlenül a választások után Ludovic Orban pártelnök lemondott a kormányfői tisztségéről, amit Klaus Iohannis döntésének megfelelően ügyvivőként, a Cîțu-kabinet megalakításáig a volt vezérkari főnök vett át. A Cîțu-kormány 2021 novemberében megbukott, és az államfő Ciucát kérte fel kormányalakításra. Innen már csak egy lépés volt a nyugalmazott tábornok számára a pártelnöki szék megszerzése. Ennek nyilván megágyazott, hogy a PNL akkortájt már súlyos vezetői válsággal küszködött. A párt 2022 áprilisi tisztújító kongresszusán Ciucának ellenjelöltje sem volt, és viszonylag friss párttagként derogációra volt szükség az elnökké választásához. És a küldöttek közül senki nem kérdőjelezte meg nyilvánosan az évtizedekig zsoldból – közpénzből – élő, parancsok végrehajtásához szokott katona liberális eszmék iránti elkötelezettségét.

Mindenesetre Ciucă jól teljesítette azt a Iohannistól kapott feladatot, hogy „a stabilitás nevében” hozza tető alá a PNL-PSD nagykoalíciót. Dolgát vélhetően megkönnyítette személyes ismeretsége Marcel Ciolacu szociáldemokrata pártelnökkel. „Nicu és Marcel”, ahogy a sajtó emlegette őket, még a miniszterelnöki tisztség rotációjában is meg tudtak egyezni. A román politikában szokatlan módon tartották magukat a megállapodáshoz, és 2023 júniusában a PSD elnöke vette át a kormányfői tisztséget, Ciucă pedig a szenátus elnöke lett. Az államelnök-jelöltsége hivatalosításakor, a PNL országos tanácsának szeptember eleji ülésén többek között arról beszélt, hogy „dolgos”, mindig aktív elnök kíván lenni, aki tud tárgyalni, meghallgatja és egyesíti az embereket. Ezzel akaratlanul is szembement mindazzal, amit a mentora, Klaus Iohannis képviselt, főként a mandátuma utolsó éveiben.

Csontvázak a szekrényében

Az eddig leírtak alapján akár azt is mondhatnánk, hogy Nicole Ciucă csupán egy feddhetetlen katona, aki hirtelen indíttatásból váltott, és politikusként kívánta a hazáját szolgálni. Csakhogy az elmúlt években történtek olyan események, amelyek megkérdőjelezik a tisztességességét. Az első 2021. október 22-én, egy nappal a kormányalakításra kapott felkérése után, amikor a Román Rádió honlapjáról eltűnt az a cikkünk elején idézett 2018-as nyilatkozata, amelyben azt ígérte, hogy a nyugdíjazása után nem fog politizálni. Az interjút Radu Dobrițoiunak, a rádió iraki haditudósítójának adta, aki Ciucă védelmi miniszteri kinevezése után a minisztérium sajtósa lett. A rádió belső vizsgálata nem tudta kideríteni, hogy ki törölte le a nyilatkozatot a honlapról, de a Libertatea szerint a szálak Dobrițoiuhoz vezettek, aki a munkahelyváltás után is hozzáfért a közszolgálati médium weboldalának kezelőfelületéhez. A rádió vezetősége az ügyészséghez fordult ebben az ügyben, amit a vádhatóság Hotnewsnak adott válasza szerint a mai napig sem sikerült felgöngyölíteni.

Ciucă már két hónapja miniszterelnök volt, amikor Emilia Șercan oknyomozó újságíró a PressOne.ro portálon közölt terjedelmes írásában azt állította: a kormányfő 2003-ban leadott 138 oldalas hadtudományi doktori disszertációjának legalább 42 oldalán plagizált. Cikke szerint az eddig felfedezett másolások nagy része két korábbi doktori disszertációból, valamint két másik könyvből származnak. Az újságíró a Nemzetvédelmi Egyetem (UNAP) könyvtárában és a Nemzeti Könyvtárban végzett kutatásaira hivatkozva fogalmazta meg a plágiumvádat, de a kérdéses szövegrészekről a könyvtári szabályzatra hivatkozva nem mellékelt fotókat, hanem azok átiratát közölte cikkében. Nicolae Ciucă azzal reagált, hogy a dolgozat az akkor érvényes szabályoknak és előírásoknak megfelelően készült. Szerinte a vádak tudományosan nem támaszthatók alá, ennek igazolására pedig felkérte az UNAP etikai bizottságát, hogy vizsgálják meg a dolgozatát.

Csakhogy az utóbbi testület nem indított semmilyen vizsgálatot, mert időközben a szerzői jogok megsértésének gyanújával büntetőeljárás is indult az ügyben, és az ügyészek lefoglalták a doktori dolgozattal kapcsolatos összes iratot. Egy évvel később az eljárást vádemelés nélkül lezárták ugyan, de az UNAP etikai bizottsága mégsem elemezte a kormányfő disszertációját. A testület ezúttal arra hivatkozott, hogy egy alkotmánybírósági döntés értelmében csak az egyetemi oktatókkal és kutatókkal kapcsolatos panaszok kivizsgálásában illetékes.

Ciucă dolgozatával kapcsolatban az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanácshoz (CNATDCU) is érkezett három beadvány. Ez a testület előbb szintén az ügyészségi eljárásra hivatkozva nem látott munkához. Utána pedig azért nem, mert egy hónappal a plágiumvádak megjelenése után a miniszterelnök beperelte az oktatási minisztériumot, és kérte a bíróságtól a CNATDCU-hoz érkezett beadványok törlését. A bukaresti ítélőtábla 2022 márciusában eleget is tett Ciucă kérésének. A Declic közösség augusztusban feljelentést tett az ügyészségen a miniszterelnök plágiumügyében. A civil szervezet azt kérte a vádhatóságtól, vizsgálja ki, milyen körülmények között rendelte el a bíróság a Nicolae Ciucă doktori disszertációjának elemzésére irányuló, korábban befogadott beadványok törlését. A Declic szerint ugyanis felmerül az informatikai bűncselekmény gyanúja, mert sajtóinformációk szerint ismeretlen tettesek beavatkoztak a bukaresti táblabíróság véletlenszerű ügyelosztási rendszerébe úgy, hogy a miniszterelnök elleni plágiumvádak dossziéja egy előre kiszemelt, a PNL-hez közel álló bíróhoz kerüljön. Marius Iosif bíró egyébként közvetlenül az ítélethozatal után kérte a nyugdíjaztatását.

Hasonlóan gyanús, hogy a plágiumvádak nyilvánosságra hozatala után Emilia Șercan ellen egy megfélemlítési célú lejárató hadjárat indult. Az újságíró szerint a kormányfő doktorijáról írott cikkét követően három alkalommal fenyegették meg, korábban pedig egy ismeretlen személytől kapott fenyegető üzeneteket, amelyekhez az illető „privát fotókat” mellékelt. A 20 évvel korábban készült képeken Șercan meglehetősen hiányos öltözetben látható. Az újságíró szerint ezeket a képeket úgy szerezték meg, hogy feltörték a számítógépét, majd a rendőrség birtokában kerültek. Az ügyben feljelentést tett, de az ügyészek vádemelés nélkül lezárták a vizsgálatot. Az újságíró nem hagyta magát, így tavaly a legfelsőbb bíróság elrendelte a nyomozás újraindítását. Éppen a napokban 37 román és nemzetközi szervezet, valamint számos román sajtóorgánum kérte az Emilia Șercan elleni lejárató akciók gyors és független kivizsgálását a hatóságoktól.

A Recorder egyébként a napokban megjelent cikkében Nicolae Ciucă katonai hőstetteit is kétségbe vonta. Az oknyomozó portálnak több olasz katonai parancsnok azt nyilatkozta, hogy emlékezetük szerint a 2004-ben az iraki Nasszíriában küldetést teljesítő Vörös Skorpiók román zászlóalj nem vett rész igazán fontos csatákban.