Elnökjelöltportrék: a csúfak között a legszebb címért versenyez Marcel Ciolacu

A vészterhes Dragnea-korszak után visszahozta a sírból és kormányra juttatta a Szociáldemokrata Pártot, miniszterelnök lett, majd győzelemre vitte a PSD-t az önkormányzati választásokon, és a hatalmát megszilárdítva a potenciális kihívóját – Gabriela Firea volt bukaresti főpolgármestert – is a partvonalra szorította. Így teljesen természetesnek tűnt, hogy ő legyen a PSD államelnökjelöltje, Marcel Ciolacu mégis szinte az utolsó pillanatig lebegtette az indulását. Az 56 éves politikus egyik legfontosabb tulajdonsága ugyanis az óvatosság. Ahogyan Illyés Gergely politológus is nyilatkozta a Transtelexnek, a jelenlegi kormányfő az egész politikai pályafutása alatt körültekintően lépegetett előre a ranglistán.

Az államelnök-jelöltség elvállalása előtt az eddigi tapasztalatok késztették óvatosságra Marcel Ciolacut. A PSD ugyanis sorra letaszította trónról azokat a vezetőit – Adrian Năstase, Mircea Geoană, Victor Ponta és Viorica Dăncilă –, akik elvéreztek az elnökválasztás második fordulójában. A pártelnök-kormányfő így tisztában volt azzal, hogy nagyon magasról nagyon mélyre kerülhet, ha elvállalja az indulást, és végül mégsem költözhet be a Cotroceni-palotába. Hírek szerint azért vállalta végül mégis az államelnökjelöltséget, mert garanciát kapott arra, hogy kudarc esetén nem jut az elődei sorsára, hanem a parlamenti választások után újra kormányfő lehet.

Félretéve azt, hogy a politikában semmire sincs garancia, Marcel Ciolacu pártelnöki mandátuma alatt kétségkívül újra a fénykorát éli a PSD, és az osztogatáson alapuló kormányzása miatt miniszterelnökként is népszerű. Pedig a meglehetősen szegényes CV-je alapján semmi nem predesztinálta őt magas pozíciók betöltésére.

Államvizsga 37 évesen

Marcel Ciolacu 1967. november 28-án született Buzăuban. A Mihai Eminescuról elnevezett filológia-történelem líceumban érettségizett 1986-ban a szülővárosában. Azt éppen a napokban bökte ki, az újságírók kitartó faggatására válaszolva, hogy az érettségi jegye 7,03 volt, de közölte azt is, hogy a diplomáját nem hajlandó közzétenni, „mert azonnal rásütnék, hogy hamisítvány”. A középiskola elvégzése után sikertelenül felvételizett a jogi karra, majd 1989-ben sorkatona lett. Leszerelése után egy darabig segédmunkásként dolgozott. „Ilyen világ volt ez akkoriban. Nem jutottam be az egyetemre, ezért apám elküldött dolgozni” – magyarázta néhány napja egy interjúban.

Ciolacu végül 1991-ben bejutott egy kétes színvonalú magán felsőoktatási intézmény, az Ökológiai Egyetem bukaresti jogi karára. A négyéves alapképzést elvégezte ugyan, de csak 2004-ben, 37 évesen (9-es jeggyel) államvizsgázott, addig ugyanis az Ökológiai Egyetemnek nem volt akkreditációja. A hivatalos önéletrajzából az is kiderül, hogy 2004-ben posztgraduális képzésre iratkozott be az Ökológiai Egyetemre, 2008 és 2009 között pedig a bukaresti Védelmi Főiskolán kapott posztgraduális képzést. Végül 2010 és 2012 között elvégezte a mesterit a bukaresti Politikatudományi és Közigazgatási Egyetemen (SNSPA).

Zsonglőrködő vállalkozó

Tanulmányai közben Marcel Ciolacu vállalkozni is kezdett Buzăuban. A román sajtó szerint egy őrző-védő cégben, kereskedelmi és ingatlanfejlesztő vállalatokban volt részesedése, és egyes információk szerint egy buzăui pékség társtulajdonosa is volt. Az első kereskedelmi helyiséget ingyen kapta a polgármesteri hivataltól a forradalmár igazolványa alapján. Marcel Ciolacu vállalkozói korszakáról így írt egy korábbi tényfeltáró cikkében a Recorder: „Az üzleti életben vállalkozóként, ügyvezetőként és több magáncég társtulajdonosaként mutatkozott be. A valóságban egy kispályás üzletember és alacsony rangú helyi politikus volt. Azonban jól zsonglőrködött, néhány piaci butik paravánja mögött magánpénzek megszerzésére használta fel a köztisztségeit”.

Az oknyomozó portál Ciolacu vállalkozó zsonglőrködései egyik példájaként említ, hogy a 2000-es évek elején a LUCIA COM ’94 nevű péksége nevében vásárolt egy 9359 négyzetméteres legelőt egy Buzău megyei községben, 260 euróért. Ezt a legelőt 2003-ban egy Buzău belterületén lévő 9358 négyzetméteres erdőre cserélte. A fákat kivágatta, és a telek egy részét bérbe adta egy benzinkútnak, majd a teljes telket 2015-ben eladta a Dedeman barkácsáruházláncnak, 438 476 euróért. Ez az 1700-szorosa annak az összegnek, amit a LUCIA COM ’94 évekkel korábban a legelőért kifizetett.

Dragnea ellenlábasából lett pártelnök

Marcel Ciolacu 1992-ben iratkozott be a PSD-be, és fokozatosan lépegetett feljebb a ranglétrán. Előbb a Buzău megyei PSD ifjúsági szervezetének alelnöke, majd a városi és a megye szervezet alelnöke volt; 2010-ben a városi szervezet elnökévé választották, és ezt a tisztséget töltötte be a pártban 2015-ig. Időközben ügyvivő prefektus volt 2005 novembere és 2006 decembere között, majd helyi tanácsos és alpolgármester 2008 és 2012 között. A 2012. december 9-i parlamenti választások után lett képviselő. Egy darabig Victor Ponta miniszterelnök csapatában is dolgozott tanácsadóként, 2014-ben pedig a képviselőház titkára lett.

Sorin Grindeanu miniszterelnök menesztése után Marcel Ciolacu a Mihai Tudose vezette kormány tárca nélküli miniszterelnök-helyettese lett, 2017 szeptemberében pedig ügyvivő védelmi miniszterré nevezték ki. Egy évvel később a Liviu Dragnea akkori pártelnök lemondását követelő PSD-táborhoz tartozott. Dragnea bebörtönzése után Ciolacut a képviselőház elnökévé választották, és ezzel belépett a nagypolitikába is. A házelnöki tisztsége megágyazott a 2020-as pártelnökké választásának. Irányítása alatt a PSD stabilizálódott, a pártban a korábbi korszakoktól eltérően nem voltak különösebb feszültségek vagy nagyobb botrányok. Ciolacu politikai pályafutásának eddigi csúcsát nyilván a 2023-ban elnyert miniszterelnöki tisztség jelentette. Elmondható, hogy eddig nagyobb baklövések nélkül irányította a stabil parlamenti támogatással rendelkező kormányát.

Csontvázak Ciolacu szekrényében

Marcel Ciolacu szekrényében azonban vannak olyan csontvázak, amelyek előkerülhetnek majd az elnökválasztási kampányban. Ezek egyike a különböző kedvezményekre és juttatásokra jogosító forradalmár igazolványa, ami a törvény szerint azoknak jár, akik 1989-ben részt vettek a romániai kommunista rendszer bukásához vezető eseményekben. A forradalomban való szerepvállalását azonban sokan vitatják. A Recorder a már idézett tényfeltáró anyagában emlékeztetett: Ciolacu többször is azt állította, hogy soha nem élt a forradalmár igazolvány nyújtotta kedvezményekkel. Ennek ellenére az igazolvány segítségével jutott hozzá előbb egy mezőgazdasági területhez (a már említett legelőhöz), egy üzlethelyiséghez Buzău központjában, amelyre később a vállalkozásait építette, sőt két sírhelyhez is a városban lévő Hősök temetőjében. „A buzăui városháza iratai szerint Marcel Ciolacu egy hős. Ezt a címet azonban a valóság kozmetikázásával nyerte el” – állapította meg róla az oknyomozó portál.

A másik csontváz a politikus szekrényében az Omar Hayssammal fenntartott kapcsolata lehet. Ismert, hogy a Romániában letelepedett szíriai üzletembert terrorizmus vádjával börtönre ítélték több romániai újságíró 2005-ös iraki elrablásáért. Feltételezések szerint a PSD jelenlegi elnöke üzleti kapcsolatban állt a szíriai férfival, de a kettejük közötti közvetlen kapcsolatokat nem sikerült egyértelműen bizonyítani. Csak az a biztos, hogy Ciolacu és Hayssam korábban együtt vettek részt egy vadászaton.

Biztos második fordulós

A minap egy tévéinterjúban a PSD elnöke az államfőjelöltek mezőnyére utalva, némi öniróniával kijelentette: a „csúfak között a legszebb” címért versenyez majd az elnökválasztáson. Nyilatkozatával kapcsolatban Dan Tăpălagă, a G4Media publicistája megállapította: Marcel Ciolacu az életrajzával nem, de legalább azzal büszkélkedhet, hogy ő a PSD eddigi legnyájasabb és legszelídebb vezetője, aki nem lopott, mint Adrian Năstase, nem forgatta fel az országot, mint Liviu Dragnea, és nem vitatkozott folyton a hivatalban lévő államfővel, mint annak idején Victor Ponta. „Jó csak ennyi mondható róla. De egy olyan pártban, mint a PSD, ez nem kis teljesítmény. Marcel Ciolacu politikai szépsége csak az elődei csúfságával szembeállítva látható” – írta Tăpălagă, aki szerint a kormányfő maga is tisztában van a korlátaival, ezért hezitált hosszasan az államelnökjelöltség elvállalása előtt.

Tény, hogy Ciolacu a nyilvánosság előtt is elismerte: vannak gyenge pontjai. Ezek egyike az angol nyelvtudás hiánya, ami államfőként óriási hátrányt jelenthet és kínos helyzeteket teremthet számára például az EU-csúcsokon. Ezért a politikus angol nyelvleckéket, és nem mellékesen közgazdaságtani leckéket is vesz. Mint ahogy az is tény, hogy a felmérések alapján Ciolacu az egyetlen jelölt, akinek biztosra vehető a jelenléte az államelnök-választás második fordulójában.