Orbán nem tudta, hogy rúgjon ki minket diplomatikusan

„Azért tartom ezt aljas dolognak, mert mi szívvel-lélekkel csináltuk és az elmúlt 13 évben letettünk az asztalra valamit”

– panaszolta a Tőkés Lászlóhoz köthető Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) egyik tagja, akitől megtudtuk: ezentúl nem kapnak egyetlen fillért sem a magyar kormánytól. „Január végén jár le mindig a szerződésünk, minden évben ilyenkor újítják meg, az idén viszont közölték, hogy innentől kezdve nem kapunk semmit. Borzasztóan el vagyunk keseredve” – tette hozzá.

Az egyesület, amely a Tőkés László vezette, 2003-ban alakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács mozgalom háttérszervezete, múlt héten jelentette be, hogy bezárja a kedvezményes honosítás segítésére létrehozott Demokrácia-központjait, ahol közel 70 ezer levélszavazatot gyűjtöttek össze. A szervezet tagjaival beszélgetve – akik azt kérték, hogy ne említsük a nevüket –, kiderült, nemcsak az irodahálózat fenntartására nem kapnak pénzt, de teljesen elzárták irányukba Budapestről a pénzcsapokat.

Az újabb spórló intézkedés illeszkedik azoknak a döntéseknek a sorába, amellyel a magyar kormány igyekszik visszább venni a határon túlra irányuló támogatásokból. Mint írtuk, alaposan megnyirbálta az erdélyi médiabirodalmát, továbbá bejelentette, hogy nem indít új nagyberuházásokat, de olyan projektek mögül is elfogyott a támogatás, mint pl. az Erdélystat.

Az EMNT kivéreztetésének viszont nyilvánvalóan politikai okai is vannak, és ezzel lényegében nagyon nehéz helyzetbe hozzák az egyesülettel igen szoros kapcsolatban álló Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) is. Illetve, pontosabban most már az Erdélyi Magyar Szövetséget (EMSZ), mivel az EMNP ezen a néven hivatalosan is fuzionált a Magyar Polgári Párttal (MPP).

„Eleinte dúskáltunk a rendezvényekben, egymást érték a megemlékezések, könyvbemutatók, a szavaló- és népdaléneklési versenyek, a gazdáknak szóló programok. A nagyobb városokban levő Demokrácia-központokban az induláskor 8-10 vagy akár több embert is foglalkoztattunk. Az évente kapott támogatás összege azonban nem nőtt, a forint leértékelődése miatt pedig ez egyre kevesebbre és kevesebbre volt elég. Ráadásul a Bethlen Gábor Alap pályázataiból is kizártak minket, csak elvétve nyert az utóbbi időben egy-egy projektünk” – panaszolta egyik EMNT-tag beszélgetőtársunk. Elmondta, elkezdtek spórolni, az alkalmazottak nagy részének felmondtak, lemondtak a közösségi rendezvények nagy részéről is, a teljes forrásmegvonás azonban mindenkit kétségbe ejt a rendszerből.

„Az irodabezárások után nem tudom, mihez kezdünk, ezekből a támogatásokból toltuk a Néppártot is. Igaz, nem túl sok pénz jutott a politikára, a forrásaink 80 százaléka a bérleti díjakra és a fizetésekre ment el”

– tette hozzá.

Az EMNT Demokrácia-központ hálózatát 2010-től, a Fidesz hatalomra kerülésétől kezdődően építették ki Erdélyben, a 28, nagyobb és kisebb városokban nyitott irodában eleinte kb. 200 embert foglalkoztattak. A hálózat fő feladata a kedvezményes honosítás, illetve a magyar állampolgársággal kapcsolatos ügyintézés segítése volt. Ezek lényegében külhoni kormányablakokként működtek, ahogy többen is hivatkoztak rájuk. Ezekben készítették elő az állampolgárság megszerzéséhez szükséges dossziékat, itt szervezték az ún. konzuli napokat, amikor Magyarország külképviseleteinek munkatársai helyben vették át az állampolgársági kérelmeket, de anyakönyvezési és egyéb ügyeket is itt lehetett intézni. Az irodák emellett kivették a részüket a levélszavazatok begyűjtéséből is a magyarországi országgyűlési választásokkor. A bezárással egyszerre 80 ember munkahelye szűnik meg.

A mostani forrásmegvonással lényegében egy kb. 15 éves történet végére kerülhet pont: ennyi ideje fektet ugyanis jelentős pénzt és politikai tőkét a Fidesz abba, hogy alternatív pártokat támogasson Romániában az RMDSZ-szel szemben. Tőkés László körül, Kövér László bábáskodása mellett alakult meg 2008-ban a Magyar Polgári Párt (MPP). Később azonban a Tőkés és a párt elnöke, Szász Jenő közötti konfliktus miatt a szervezet kettészakadt. A Fidesz pedig a finanszírozást átirányította a Tőkés-táborhoz, azaz az EMNT Egyesülethez, melynek tagjai kicsivel később egy új politikai szervezetet is létrehoztak, az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP).

A kispártok azonban nem tudtak komoly áttörést elérni, a politikai kudarc egyre nyilvánvalóbbá válásával párhuzamosan pedig, a 2010-es évek közepe táján megindult a közeledés a Fidesz és az RMDSZ között – erről az Átlátszó Erdély itt írt részletesen. Az EMNT-EMNP rendszerből sokan már ekkor elkezdtek tartani attól, hogy elvesztik a Fidesz támogatását, de elég sokan bíztak abban, hogy Orbán Viktor nem fordul el a régi elvbarátaitól.

„Azt kellett megérjük 2016-ban, hogy Kövér László, aki korábban bolsevik gyökerű pártnak nevezte az RMDSZ-t, kiálljon és nyíltan az RMDSZ-nek kampányoljon” – mondta csalódottan a volt EMNP egyik politikusa. „Ennél már csak az esett rosszabbul, amikor 2020-ban Potápi Árpád lenemzetárulózott minket. Azok után, hogy korábban a Fidesz azt hangoztatta, hogy mi vagyunk az erdélyi stratégiai partnereik” – tette hozzá. Arra utalt egyébként, hogy Potápi annak idején azt nyilatkozta, nemzetárulónak számít az, aki nem az RMDSZ-t támogatja a választásokon.

Beszéltünk olyan taggal is, aki szerint Semjén Zsolt áll az elhidegülés háttérben. „Amikor 2014-ben Orbán Viktor feltette Tőkés Lászlót a Fidesz-KDNP európai parlamenti jelöltlistájára, azt a helyet a KDNP-től vette el. Ezt pedig nem tudták lenyelni, ott ütötték, gáncsolták a püspök urat, ahol érték (Tőkés László korábban a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke volt – a szerk. megj.). Semjén Zsolt van megbízva a nemzetpolitikával, ő akarta mindenáron, hogy a Fidesz inkább az RMDSZ-szel szövetkezzen és minket ne támogasson” – dohogott.

Ugyanakkor vannak, akik próbálnak szembenézni a tényekkel, hogy valószínűleg ez a döntés azt is jelenti, hogy Orbán Viktor elfordult tőlük. „Akármennyire is a begyében van Semjénnek és a KDNP-nek a püspök úr, egy ilyen horderejű döntést nem hozhattak volna meg Orbán tudta és beleegyezése nélkül. Ő egy kiváló politikus, nagyon tisztelem a mai napig, de kizárólag hideg számítás alapján dönt, nem számítanak neki az érzelmek, a régi barátságok.

Orbán régóta le akar minket építeni, csak nem tudta, hogy rúgjon ki minket diplomatikusan” – összegzett egy másik politikus.

„Úgy látom, Erdélyben is azt a receptet követte Orbán, mint a Felvidéken vagy a Vajdaságban: felszámolta az ellenzéket és sikerként kommunikálta végül, hogy összefogott a megmaradt magyar párttal. Persze, az összefogás nem kiegyensúlyozott viszonyt jelent, hanem azt, hogy a határon túli szervezet ki van szolgáltatva a Fidesznek” – fűzte még hozzá.

A jövőbeli tervekkel kapcsolatosan a megkérdezett EMNT-tagok eléggé csüggedten nyilatkoztak, hiszen más jövedelmük, mint a magyarországi támogatás, lényegében nem volt. Pénz nélkül pedig nehéz mind az egyesületet, mind a pártot fenntartani, „ha még egy fűtött irodát sem tudsz kibérelni, ahol megkínálhatsz valakit egy kávéval”.

„Szerintem nem volt olyan nagy ez az összeg, amit kaptunk, ha az RMDSZ nem követeli ezt, szerintem Viktor megtartott volna minket. Mi az az évi 250 millió forint? Ez kevesebb, mint amennyi egy templomfelújításhoz kell. Jó, hogy az RMDSZ alapítványának ki tudják fizetni”

– méltatlankodott az egyik politikus. Állította, úgy tudja, hogy az RMDSZ által alapított, szintén a honosítást segítő Eurotrans Alapítvány idénre is megkapta a működési támogatást. Az említett szervezet egyébként 2016 környékén kezdte meg a tevékenységét, ugyanazokkal a feladatokkal, mint az EMNT hálózata. A két szervezet pedig lényegében egymással versenyzett az elmúlt 6-7 évben mind a honosítottak számát, mind a levélszavazatok begyűjtését illetően.

„Nem tudom, mi lesz, mindenki a padlón van, mindenki meg van sértődve. Az is nagyon rosszul esik, hogy több mint harminc éve szervezzük a Tusványosi tábort, de az utóbbi években a Fidesz nyomására egyre inkább kiszorulunk a panelbeszélgetésekből és egyre több RMDSZ-est hívnak meg. Én abban reménykedem, hogy Tőkés László segít majd lehívni valamilyen EU-s pályázatot, vagy sikerül szponzorokat szereznünk, hogy legalább a nagyobb városokban megmaradjon pár irodánk és megyénként egy-egy alkalmazott” – tette hozzá az egyik megszólalónk.

Megkerestük emailben Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárt is, akitől azt szerettük volna megtudni, hogy miért vágták le az EMNT hálózatának támogatását, illetve hogy az RMDSZ alapítványa megkapta-e az éves támogatást, azonban cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.

Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke ugyanakkor kérdésünkre megerősítette a forrásmegvonásra vonatkozó információkat. Az egyesület jövőbeli terveiről elmondta: az a cél, amiért létrejött a szervezet, azaz az önrendelkezés kivívása, nem teljesült, így van még feladatuk. A szervezet pedig a honosítás mellett egyéb, közösségszervező és kulturális kezdeményezéseket is indított, ezeket pedig tervezik folytatni a jövőben is. „Történelmi jelentőségű feladatot kaptunk, és igyekeztünk ennek a legjobb tudásunk szerint eleget tenni. Meghatározó időszak volt ez a magyar nemzetpolitikában” – tette még hozzá.