Barna Gergő az Erdélystatról: A magam részéről lezártnak tekintem ezt a projektet

Az Erdélystat februártól leálló statisztikai szolgálatának projektvezetője a Transtelexnek azt mondta, hogy már induláskor valószínű volt, hogy csak néhány évig lesz fenntartható a projekt. „Az Erdélystat ötlete és finanszírozása 2018 nyarán indult, és már akkor valószínű volt, hogy csak 2-3 évig fog működni. Az első két év támogatása folyamatos volt, majd 2020 tavaszán, a koronavírus járvány miatt már bizonytalan lett a továbbiak sorsa” – fogalmazott.

Mint mondta, a projekt már 2021 júliusától nem kapott finanszírozást, a csapat ennek ellenére tovább dolgozott, mert a folyamatban lévő elemzéseket szerették volna lezárni. 2020 tavaszán már bizonytalan volt a jövő, de akkor úgy döntöttek, hogy a járvány kapcsán több elemzést, vizualizációt, illetve online felmérést is készítenek. „Végül őszire lett finanszírozás is, az utolsó szerződést 2020 októberében írtuk alá, ami 2021 július végén zárult, tehát valójában addig tartott a projekt pénzügy szempontból. Az azóta eltelt mintegy másfél évben már sokkal kisebb intenzitással működtünk, egyrészt a három költségvetési évből megspórolt pénzből, illetve néhány elemzést a népszámlálási kampány keretében finanszíroztunk, a belső és a külföldi migrációra vonatkozó vizsgálatokat, amelyek a cenzus eredményeinek értelmezésének szempontjából tartottunk fontosnak” – magyarázta a szociológus.

Barna Gergő szerint reménykedtek benne, hogy a 2021-es, de 2022-ben lebonyolított népszámlálás eredményeit még fel tudják tölteni az adatlapokra. „Tavaly decemberben derült ki, hogy településsoros etnikai adatok leghamarabb májusban vagy júniusban lesznek elérhetőek, így négy évvel a nyilvános működés utánra időzítettük a tevékenység megszüntetését és annak bejelentését” – részletezte. Mint hangsúlyozta, a projektre eredetileg három éves finanszírozást kaptak, de a fél éves előkészítéssel együtt négy és fél évet működött.

Kérdésünkre, hogy elképzelhető-e, hogy a jövőben újraindul az erdélyi statisztikai szolgálat, ha sikerül hozzá finanszírozást szerezni, Barna Gergő azt válaszolta, hogy a maga részéről lezártnak tekinti ezt a programot. „Nagyon örvendek, hogy jó néhány témát sikerült feldolgoznunk, és talán hozzájárultunk az eredeti célkitűzésekhez: növelni az erdélyi magyar közösség önismeretét. Igyekeztünk közérthetően bemutatni és értelmezni az amúgy nagyon bonyolult és néhol zavaros romániai statisztikákat” – mondta.

„Az, hogy közpolitikai szempontból mennyire volt a munkánk hasznos, nehéz megítélni, valójában nincs rálátásunk van arra, hogy a döntéshozók milyen mértékben tudták használni eredményeinket. Talán ez az a dolog, amit sajnálok, hiszen nem sikerült intézményesíteni a tevékenységet, ehhez rövid volt ez a periódus” – tette hozzá a projektvezető.

„Másrészt relatív nagyon kevés visszajelzés jött a felhasználók részéről, ami jelentősen csökkentette az abba vetett hitemet, hogy a jelenlegi szintű társadalomszervezésnek igénye vagy akár szüksége lenne a problémák adatalapú megközelítésre. Legalábbis abban a formában, ahogy azt mi gondoltuk. Attól tartok, ez egy utópia a mai Romániában, elég csak a népszámlálás megszervezésére, annak hatékonyságára gondolni”

– jegyezte meg a szociológus.

Az Erdélystat statisztikai szolgálata mögött mintegy húsz személy állt a külsős szerzőkkel, munkatársakkal együtt, ezen belül négy-öt fő a szűkebb csapat. „Most velük közösen keressük a továbblépés irányait. Jelentkezünk, ha megtaláltuk” – mondta Barna Gergő.

Az Erdélystat pénteken jelentette be, hogy az erdélyi statisztikákat bemutató aloldala februártól nem frissül tovább.

A projekt ötlete 2018 nyarán fogalmazódott meg, majd 2019-ben lépett a nyilvánosság elé, miután az RMDSZ és az Iskola Alapítvány 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában programja keretében három évre elegendő támogatást kapott a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től. A portál létrehozására és az első évi működtetésére százezer eurónak megfelelő összeg állt rendelkezésre.

Az akkori ügyvezető szerint három évre volt anyagi fedezet a portál működtetésére, „de a következő években már alacsonyabb költségvetéssel biztosítható a folyatás” – jelentette ki Porcsalmi, a jelek szerint azzal számolva, hogy ha takarékosabban is, de sikerül fenntartani a működést. Az indulásról az RMDSZ által finanszírozott Maszol portál is beszámolt, ott egyértelműen leírták, hogy „az Erdélystatot hosszú távon tervezik működtetni”.

A szakmai hátteret a Közpolitikai Elemző Központ és a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet biztosította. Előbbi a statisztikai aloldalt, utóbbi az intézménytárat fejlesztette. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ akkori ügyvezető elnöke a bemutató sajtótájékoztatón azt mondta, azért tartották szükségesnek egy erdélyi, erdélyi magyar fókuszú statisztikai gyűjtőportál elindítását, mert „nagyon sok adattal dolgozunk nap mint nap, és ezek többsége rendezetlen”, illetve „hivatalosan nyilvános adatokhoz is nagyon ritkán tudunk hozzáférni”.

Az Erdélystat rendszeresen tett közzé különféle forrásokból származó statisztikai adatokat a fontosabb demográfiai, társadalmi, gazdasági és oktatási folyamatokról az erdélyi magyar felhasználók szemszögéből feldolgozva, értelmezésekkel ellátva.

Négy éves működésük alatt regionális, megyei és települési adatlapokat hoztak létre, statisztikai közleményeket, elemzéseket, toplistákat állítottak össze, öt adatvizualizációt készítettek el és saját adatfelvételt is végeztek, amiről tevékenységi beszámolót tettek közzé. Utolsó elemzésüket pénteken közölték, ez az erdélyi magyarok migrációs szokásairól szól.