Máris Kafka-regénybe illő a marosvásárhelyi katolikus iskola újraalapítása, pedig gyakorlatilag még el sem kezdődött

Alig indult be a marosvásárhelyi katolikus iskola ismételt létrehozásának jogi folyamata, máris gáncsoskodik a Maros Megyei Tanfelügyelőség. A városi tanács egy hete fogadta el a tanintézet újraalapításának kezdeményezéséről szóló határozatot. Ennek értelmében a katolikus iskola a jövő évben kezdődő, 2023-2024-es tanévben indulna újra. A határozatot a megyei tanfelügyelőségnek is átküldte az önkormányzat, ám az intézmény vezetőtestülete a szerdai ülésén úgy döntött, hogy a tudomásul vétele előtt megvárja az oktatási minisztérium álláspontját ebben az ügyben. Így történt ez egyébként májusban is, amikor a tanfelügyelőségnek arról kellett volna döntenie, hogy a legfelsőbb bírósági ítélettel megszüntetett II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum osztályait átveheti-e a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, mint ahogy végül ez meg is történt.

Sabin Pășcan Maros megyei főtanfelügyelő a Transtelexnek csütörtökön elmondta, hogy már hétfőn közölték egy átiratban az oktatási minisztériummal, hogy várják az álláspontjukat a marosvásárhelyi városi tanács határozatáról. „Miután ez megérkezik, közölni fogjuk a honlapunkon a döntésünket” – jelentette ki. Az intézményvezető kitérő választ adott arra a kérdésünkre, hogy mit kifogásol a tanfelügyelőség az önkormányzati képviselőtestület határozatában. „Úgy láttuk jónak, hogy szükség van a minisztérium álláspontjára” – nyilatkozta Pășcan.

Kallós Zoltán államtitkár: a tanfelügyelőségnek most még nincs beleszólása

Kallós Zoltán oktatási államtitkár a Transtelexnek azt nyilatkozta, hogy még nem látta az átiratot. Kifejtette azonban, hogy a marosvásárhelyi városi tanács határozata voltaképp csak egy szándéknyilatkozat a katolikus iskola ismételt létrehozásáról, és az intézményalapítás jogi folyamatának ebben a – kezdeti – szakaszában nincs szükség a megyei tanfelügyelőség jóváhagyására. Emlékeztetett arra, hogy a helyi iskolahálózat kialakítása az önkormányzat hatásköre. Ha ezen módosítani kíván, az önkormányzatnak előre jeleznie kell a szándékát a tanfelügyelőségnek, illetve a közoktatás minőségét ellenőrző ügynökségnek, az ARACIP-nek is. Ez utóbbi intézmény feladata megállapítani, hogy teljesülnek-e egy új iskola megalapításának a feltételei.

„Ahhoz, hogy a marosvásárhelyi katolikus tanintézet a 2023-2024-es tanévben újraindulhasson, a városi tanácsnak az idei év vége előtt módosítania kell az iskolahálózatot. Ez lesz az a döntés, amihez a tanfelügyelőség hozzájárulására is szükség lesz. Ahhoz, hogy egyáltalán legyen miről beszélni, előbb az ARACIP-nek meg kell vizsgálnia, hogy teljesülnek-e az intézményalapítás feltételei. A tanfelügyelőségnek egyelőre csak tudomásul kell vennie a katolikus iskola ismételt létrehozására vonatkozó szándékot. Ha decemberben, amikor az iskolahálózatot jóvá kell hagyni, nem fognak beleegyezni, az már egy másik történet” – magyarázta Kallós Zoltán.

Kérdésünkre elmondta azt is, hogy a törvény szerint a minisztériumé lesz az utolsó szó, hogy ha a Maros Megyei Tanfelügyelőség decemberben nem fog majd hozzájárulni a katolikus iskola megalapításához. „Ilyen esetek előfordultak az elmúlt években is, más megyében is, nemcsak Maros megyében. Ha az önkormányzat és a tanfelügyelőség között nézeteltérések vannak, akkor a minisztérium megvizsgálja a helyzetet és helyettük dönt” – részletezte az államtitkár. Hozzátette: a minisztérium a katolikus iskola újraalapítási folyamatát jelenleg beindítottnak tekinti, és ebbe a folyamatba nem kíván beavatkozni, csak ha olyan helyzet alakul ki, amikor a közbelépését a törvény írja elő.

„Nem a katolikus iskola újraalapításáról döntöttünk”

Beindítottnak tekinti az intézményalapítás jogi folyamatát Frunda Csenge is. Az RMDSZ marosvásárhelyi városi tanácsi frakcióvezetője csütörtökön a Transtelexnek megerősítette, ebben a kezdeti stádiumban a tanfelügyelőségnek egyszerűen csak tudomásul kellett volna vennie, hogy az önkormányzatnak szándékában áll a 2023-2024-es iskolahálózat módosítása. „Nem a katolikus iskola újraalapításáról döntöttünk, a múlt héten elfogadott határozat voltaképpen csak egy szándéknyilatkozat” – magyarázta. Megerősítette azt is, hogy a tanfelügyelőségnek csak a későbbiekben lehet szava ebben az ügyben, miután az ARACIP megállapította, hogy teljesülnek-e az iskolalapítás feltételei. Magyarázata szerint azért küldték el mégis a tanfelügyelőségnek a múlt héten elfogadott határozatot, mert a törvény szerint az intézmény feladata minden évben augusztus 31-ig összesíteni és az ARACIP-nak elküldeni az iskolahálózatokban várható módosításokat.

Mindenesetre Frunda Csenge szerint a tanfelügyelőség gáncsoskodása jól jelzi, hogy göröngyös utat kell majd végigjárni a marosvásárhelyi iskola újraalapításáig. Elmondta, olvasta az intézménynek az oktatási minisztériumhoz elküldött átiratát, amelyben „vérlázító” állítások vannak. „Az írják ebben az átiratban: nem is értik, hogy miért kérünk egy új iskolát, mert a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban és a Református Kollégiumban a magyar közösség iskolaigénye teljesen ki van elégítve. Gusztustalan és elképesztő, amit ezek az emberek csinálnak” – jelentette ki a frakcióvezető. Közlése szerint a tanfelügyelőség az átiratban a múlt héten elfogadott tanácsi határozat jogszerűségét is kétségbe vonja, pedig jogi kérdésekben semmilyen kompetenciájuk nincs.

A határozat megtámadására számít az RMDSZ

Mint korábban írtuk, a vonatkozó törvény értelmében a határozatot szeptember elsejéig kellett elfogadnia az önkormányzatnak ahhoz, hogy a 2023-2024-es tanévtől ismét önálló intézményként működhessen a római katolikus iskola. Az ülésen A Pro Románia Párt és a Népi Mozgalom Párt képviselői a jogi bizottság negatív véleményezésére hivatkozva a döntés elhalasztását kezdeményezték. Frunda Csenge elmondta, a jogi bizottság egyik kifogása az volt, hogy a határozattervezetet nem bocsátották előzetesen harminc napos közvitára. A frakcióvezető szerint azonban erre nem is volt szükség, mert ez a határozat nem egy normatív jogszabály, csak egy szándéknyilatkozat. A jogi szakbizottság kifogásolta azt is, hogy a városháza jogi osztálya nem véleményezte előzetesen a tervezetet. Ez azonban Frunda Csenge szerint nem feltétele a határozat elfogadásának, volt már arra precedens, hogy a városi tanács a jogi osztály véleményezése nélkül szavazott meg határozatot.

„A jogi szakbizottság álláspontja mindenesetre azt jelzi, hogy ezt a tanácsi határozatot meg fogják támadni. Viszont mi minden jogi aggályra választ tudunk adni, és abban biztosak vagyunk, hogy ez a határozat ebben a formájában törvényes” – jelentette ki az RMDSZ frakcióvezetője. Hozzátette, a frakció „a törvény minden betűjét betartva”, alaposan előkészítette a határozatot, hogy „ne kövessék el a múltbeli hibákat”, viszont a parlamenti ciklus több mint fele eltelt már, és „bizonyos politikai szereplők” a 2024-es választásokra gondolva politikai tőkét készülnek kovácsolni a katolikus iskola ügyéből. Ezzel főként Marius Pașcanra, a Népi Mozgalom Pártjának politikusára utalt, aki korábban a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Teológiai Líceum létrehozásáról szóló kormányrendeletet is megtámadta a bíróságon. Frunda Csenge megjegyezte azt is: az újraalapítást nehezíti, hogy a döntéshozók félnek. „Bárkinek a segítségét kérjük ebben a történetben, mindenkiben érezhető az, hogy fél a korábbi meghurcoltatások és ügyészségi eljárások miatt” – jegyezte meg.

A Bolyaiban kezdik a tanévet a diákok

Az önálló intézmény létrehozásának folyamatától függetlenül a bírósági ítélettel megszüntetett katolikus iskola egykori diákjai a Bolyai Farkas Elméleti Líceum tanulóiként készülődnek a hétfőn kezdődő tanévre. Egykori igazgatójuk, Tamási Zsolt most a befogadó intézmény aligazgatója. A Transtelexnek elmondta, hogy a diákok ugyanabban a két épületben tanulnak tovább és ugyanazok a pedagógusok oktatják őket hétfőtől, mint eddig. „Én az egykori II. Rákóczi Ferenc Katolikus Teológiai Líceum két épületében zajló oktatásért felelek” – magyarázta. Örvendetesnek nevezte, hogy az iskola hányatott sorsa ellenére megtelt mind a három kilencedik osztály, így összesen 21 osztály (0-iktól 8-ig egy-egy, a középiskolai évfolyamokon három-három) kezdi el a tanévet.

A katolikus iskola újraalapításának kérdésében Tamási Zsolt mérsékelten optimista. A tanfelügyelőség gáncsoskodásáról elmondta, „nem kellene ezen elakadnia” az ügynek, majd emlékeztetett arra, hogy ha a tanfelügyelőség elutasító álláspontra helyezkedik, úgyis az oktatási minisztériumé lesz az utolsó szó.

Hányatott sorsú iskola

Mint ismert, a katolikus iskola bejegyzési folyamatát azért kellett immár harmadik alkalommal újraindítani, mert a legfelsőbb bíróság május 3-án kimondott jogerős ítéletében érvénytelenítette a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum létrehozását elrendelő miniszteri rendeletet. A 2014 óta működő iskolát azért kellett 2018-ban miniszteri rendelettel újra létrehozni, mert korábbi létrehozásában a korrupcióellenes ügyészség (DNA) törvénytelenséget látott, és vádat emelt Tamási Zsolt iskolaigazgató és Ștefan Someșan volt főtanfelügyelő ellen. A per vádiratát a bíróság visszaküldte kiegészítésre a vádhatóságnak, és a kiegészítés azóta sem történt meg, de az iskola ellen indított perek az intézmény megszűnéséhez vezettek.

A magyar kormány 2017 szeptemberében bejelentette: a tanintézet jogi státuszának megszűnte miatt vétót emel Románia OECD-csatlakozása ellen, majd később, amikor Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) akkori elnöke biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt az iskola újraalapításáról, Magyarország visszavonta a vétót.

A tanintézet azért szálka a román nacionalista szervezetek szemében, mert a római katolikus egyház 2004-ben visszaperelte az egykor államosított marosvásárhelyi iskolaépületeit. A katolikus gimnázium egykori főépületében ma Marosvásárhely román tannyelvű elitiskolája, az Unirea Főgimnázium működik. Az elitiskola szülői és tanári közössége attól tart, hogy ha újraalakul a katolikus iskola, egy idő után igényt fog tartani egykori épületeire. A II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium az iskola régi épületében és más egyházi épületekben kezdte meg működését.