Több kínai nagyvárosban néhány száz- vagy ezerfős tüntetések indultak a szigorú járványkezelés miatt, ahol a rendszerellenes szlogenek is előkerültek. A BBC tudósítóját bevitték és összeverték, voltak tüntetők, akiket azért elvittek, mert üres fehér lapot mutattak fel. Bár a demonstrációk egyelőre nem jelentenek komoly politikai kihívást, az valóban példátlan, hogy ilyen nyíltan célba vegyék a pártállam központi vezetőit. Azt is jelzik, hogy rögös és homályos a kiút a közel három év drákói szigorából.

A kínai pártfőtitkár még legalább öt évig hatalomban marad, lojális káderekkel vette körül magát, és megszabadul potenciális ellenlábasaitól. Peking az USA-val szembeni gazdasági háború és technológiai versengés fokozódására számít, és igyekszik beásni magát az amerikai szankciókkal szemben. Mit lehet kiolvasni a két szokatlan incidenssel és egy meglepő kinevezéssel zárult kínai pártkongresszusból?

Így valószínűleg hamarosan megkezdheti a harmadik ötéves államfői ciklusát.

„Az országok újraegyesítését meg kell valósítani, és meg is fogjuk valósítani” – mondta ezzel kapcsolatban a pártfőtitkár.

A várakozások szerint a Kínai Kommunista Párt vasárnap kezdődő kongresszusán Hszi Csin-ping pártfőtitkár Mao óta az első vezetővé válik, aki formális korlátok nélkül uralja majd a pártot és államot. Dolgát azonban az egyre nehezebben tartható zéró-Covid-politika és a gazdasági lassulás is nehezíti. Az egész arról is szól, hogy a jövőben Kína mennyi erőforrást lesz képes az Egyesült Államok befolyásának csökkentésére és saját globális hatalmának növelésére fordítani.

Kína katonai megtorlással fenyeget az amerikai házelnök tervezett látogatása miatt, a Pentagon aggódik, egyes washingtoni elemzők szerint pedig az esetleges vizit nem járna különösebb gyakorlati haszonnal, miközben veszélyes lenne a jelenlegi felfokozott helyzetben. Tajvanon viszont nem annyira aggódnak a kialakult csinnadratta miatt.