Hszi Csin-ping párizsi látogatásán mindent megígért, amit hallani akartak tőle, kérdés, be is tartja-e

Hszi Csin-ping kínai elnök öt év után először tett hivatalos állami látogatást egy európai uniós országban. A 2019-es évvel ellentétben Hszi egy sokkal felkészültebb és összehangoltabb EU-t talált. A Politico szerint a Hszivel való korábbi találkozóikkal ellentétben, Emmanuel Macron francia elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője az erős tárgyalópartner pozíciójából tárgyalt.

Franciaországi látogatás: sok ígéret elhangzott, kérdés, mi lesz betartva ebből

A találkozót megelőzően az EU egy sor vizsgálatot indított a kínai termékek ellen, és szubvencióellenes vámok kivetésére készül a pekingi elektromos járművekre. Kína milliárdokat fektetett be elektromos járműiparába, és munkahelyek milliói függnek tőle. Az EU Kína legnagyobb vásárlója, az ország elektromosjármű-exportjának mintegy 40%-át az EU adja.

Európa egyike azon kevés nagy piacnak, amely továbbra is nyitott – és Pekingnek komoly érdeke, hogy ez így is maradjon, mivel az USA és mások, köztük Törökország már további vámokat vetettek ki a kínai elektromos járművekre.

A Hszi Csin-pinggel folytatott találkozóján Ursula von der Leyen volt a „rossz zsaru”, aki megfogadta, hogy megvédi az uniós ipart és munkavállalókat az ellen, hogy „elárasszák Európát” az elektromos járművek „kínai többlettermelésével”.

Emmanuel Macron volt a „jó zsaru”, ő nagyrészt pozitív üzeneteket közvetített: Kína, mint mondta, támogatni fogja Franciaország felhívását, hogy a párizsi nyári játékok idején „olimpiai fegyverszünetet” tartsanak az orosz-ukrán és az izraeli-Hamász háborúban. Ami a „Franciaország-problémát” illeti, Emmanuel Macron arra kérte Hszi Csin-pinget, hogy ne vegye célba a francia konyakexportot a kínai elektromos járművekre kivetett esetleges uniós vámok megtorlásaként.

Egyébként a világ leggazdagabb embere, Bernard Arnault, a konyakot és kézitáskákat forgalmazó LVMH luxuscég vezetője meghívást kapott a Macronnal és Hszivel közös állami vacsorára.

Hivatalosan Hszi párizsi látogatása sikerrel járt az „EU csapat” számára: Hszi valóban „globális tűzszünetre” szólított fel az olimpiai játékok idejére.

Azt is megígérte, hogy nem támogatja Oroszországot az Ukrajna elleni háborújában. Emmanuel Macron szerint Hszi Csin-ping megígérte, hogy nem exportál fegyvereket, és „szigorúan ellenőrzi a kettős felhasználású termékek exportját” Oroszországba.

Nem világos, hogy Macron és von der Leyen számíthat-e a kínai vezető ezen ígéretére.

Valószínűleg nem, véli a Politico. Hszi Csin-ping is tett már hasonló ígéreteket, hogy nem fogja tovább segíteni Moszkva háborús erőfeszítéseit, ahogy ezt maga Emmanuel Macron is hangsúlyozta a kínai vezető melletti sajtónyilatkozatában: „Ezt mondta nekem nagyon világosan, elnök úr, valamivel több mint egy évvel ezelőtt, és ezt ismételte meg most is”. Az elmúlt hónapokban Kína drámaian megnövelte cirkálórakéta- és drónalkatrészek eladását Oroszországnak.

Szerbia, a régi jóbarát

Hszi a franciaországi látogatását követően Szerbia felé vette az irányt, ahová kedden késő este érkezett, innen fog szerdán Magyarországra utazni. „Két olyan ország, amelynek régóta hivatalban lévő tekintélyelvű vezetői még mindig menedéket nyújtanak Kínának az egyre zavarosabb politikai és gazdasági vizeken” – írja a látogatásról a New York Times

„A csehek, a lengyelek és szinte mindenki más nagyon haragszik Kínára a háború miatt” – nyilatkozta a lapnak Matura Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem külkapcsolatokkal foglalkozó kutatója. „De Magyarországon ez nem probléma, legalábbis Orbán Viktor miniszterelnök kormánya számára nem” – mondta Matura.

Kína Kreml-barát álláspontja az ukrajnai háborúval kapcsolatban sem jelent problémát Aleksandar Vucic szerb elnöknek, aki Orbán Viktorhoz hasonlóan meleg kapcsolatokat ápol Oroszországgal és Kínával, miközben több milliárd dollárnyi kínai befektetést szerzett az ország számára.

A kínai állami televíziónak adott e heti interjújában Vucic ízelítőt adott abból a hízelgésből, amely Hszi látogatását uralni fogja: „Ezernyi dolog van, amit kínai barátainktól tanulhatunk és tanulnunk kell” – mondta a szerb elnök. „Tajvan Kína – pont” – tette hozzá.

A Telex arról írt, hogy Hszi Csin-ping látogatása mutatja meg igazán, milyen közel került az utóbbi években Szerbia Kínához. Hszi Csin-ping belgrádi látogatása talán csak véletlen, de pont május hetedikére esett. A dátum mindenesetre sokatmondó: épp az idén volt 25 éve, hogy a NATO egy bombája eltalálta a belgrádi kínai nagykövetséget, amiben három kínai újságíró meghalt, több mint húszan pedig megsérültek.

A támadás a koszovói háború idején történt, amikor a NATO az ENSZ felhatalmazása nélkül támadta Szerbiát, hogy véget vessen a koszovói albánok elleni bűncselekményeknek. A NATO szerint a belgrádi kínai nagykövetséget véletlenül érte találat, ezt a kínaiak viszont máig kétségbe vonják. A szerbek többsége pedig ma is úgy tekint a NATO akkori beavatkozására, mint a Nyugat Szerbia ellen elkövetett bűntettére.

A Kína és Szerbia közötti kapcsolat elsősorban a gazdaságról szól. Belgrád szennyvize például még mindig nagyrészt a Dunába és a Drávába folyik. Szerbia most viszont 5000 kilométernyi csatornát és 159 szennyvíztisztító telepet épít – 3,2 milliárd eurós kínai hitelből. Részletesebben erről itt írtak.

A szerbiai és magyarországi látogatások jelentősége

A Curs de Guvernare szerint ha Hszi Csin-ping célja Európa megosztása és meghódítása, akkor a Párizsból Szerbiába és Magyarországra való utazása nem kell, hogy túlságosan aggassza az EU-t.

Szerbia nem is tagja az EU-nak, és mit tehetne Orbán Viktor, amit még nem tett meg? – teszi fel a kérdést a lap. Megjegyzi, Magyarország jogilag nem akadályozhatja meg a kínai elektromos járművekkel szembeni szubvencióellenes vámok kivetését, mivel az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a kereskedelem terén.

Hszi Csin-pingnek az uniós országok minősített többségét kellene összehoznia ahhoz, hogy reménye legyen a vámok elkerülésére.

Több hatalmas kínai gyárberuházást jelentettek be az elmúlt években Magyarországon, ma már Kína Magyarország egyik legfontosabb gazdasági partnere, írja a Telex.

A Telex részletes beszámolója szerint a magyar kormány még jobban ráerősítene Kína és Magyarország gazdasági partnerségére. Előzetes információik szerint Hszi Csin-ping budapesti látogatásán még több gyár építéséről állapodhat meg a magyar és a kínai fél, de jön más is. A Budapest-Belgrád után újabb vasútvonalakat és energetikai projekteket építhetnek majd kínaiak Magyarországon kínai hitelből.

Mint írják, amilyen átláthatatlan Hszi Csin-ping szerdán kezdődő magyarországi útja – még sajtónyilvános programterv sincs a háromnapos vizitről –, olyan sokat vár tőle a magyar kormány: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egyenesen történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy Hszi idelátogat.

Matura Tamás Kína-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója a Telexnek azt mondta, a két ország hivatalos kapcsolatfelvételének 75. évfordulójára szervezett látogatás diplomáciai jelentősége valóban nagy, hiszen Hszi az erősödő gazdasági kapcsolatok dacára nem járt még Magyarországon államfői minőségében, pedig a régión belül már több helyen megfordult. Hszi egyébként nem egyedül, hanem egy magas rangú tagokból álló delegációval érkezik, amelynek tagja Vang Ji külügyminiszter, Lan Foan pénzügyminiszter, Vang Ventao kereskedelmi miniszter, Dzsen Sancsie, a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság elnöke és Ju Csianhua, a Vámügyi Főigazgatóság főigazgatója is.

Arra is érdemes odafigyelni, mondta Matura Tamás, hova megy a kínai vezető most, hogy 2019 óta először Európában jár: Magyarország mellett Szerbiába és Franciaországba. A balkáni ország kevésbé szorul magyarázatra, Szerbia Kína leglelkesebb európai szövetségesének és gazdasági partnerének számít, viszont nem EU-tagállam. Az EU-n belül Magyarország az, amely a teljes blokkból kitűnik Kína-barát politikájával egy mostanában egyre ridegebbé váló uniós–kínai viszonyrendszerben. Ennek egyre komolyabb nyoma van a magyar gazdaságon is, folyamatosan erősödnek a kapcsolatok a két állam között.

A magyar kormány az utóbbi években a gazdaságpolitikája súlypontját az elektromosautó-gyártás és az ehhez tartozó akkumulátoripari értéklánc támogatására helyezte, ami a gyakorlatban német és kínai autógyárakat, valamint kínai és dél-koreai akkugyárakat jelent. Magyarország a szinten a németek és franciák mellett kis halnak számít, a kínai cégeknek mégis egyre fontosabb bázisává vált az elmúlt években – részben a német ipari tőke igényeinek kiszolgálása miatt.

Az infrastruktúrát is a kínaiak építenék

A gyárberuházások mellett (amelyek alapvetően magáncégekhez tartoznak, már amennyire lehet magáncégről beszélni a pártállami Kína esetében) ott vannak azok a kínai hátterű beruházások is, amelyeket kínai állami kölcsönökből valósítanak meg más országok a saját területükön. Kína az Övezet és Út program (Belt and Road Initiative, BRI) keretében számos országban hitelez ilyen projekteket, a környező országok közül eddig a Budapest-Belgrád vasútvonal tartozott ebbe a kategóriába.

A két fővárost összekötő vasútvonal teljes felújításáról és kétvágányúsításáról még 2015-ben döntött a magyar, a szerb és a kínai vezetés. A magyarországi szakaszt 85 százalékban kínai hitelből, 15 százalékban magyar állami forrásból építik. A töltés és a sínpálya kivitelezését Mészáros-közeli cégek végzik, míg a bonyolultabb vonatbefolyásoló-rendszer kiépítése kínai cégek feladata.

A kínaiak hivatalos célja a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítésével az, hogy megkönnyítsék a termékeik eljuttatását a görögországi Pireusz kínai tulajdonban lévő kikötőjéből Európa többi részére. Később az is kiderült, hogy a projektben részt vevő kínai cégek ezekkel a megrendelésekkel fontos európai uniós referenciákat szereznek, vagyis ezzel a tapasztalattal később sokkal könnyebben juthatnak majd más EU-s megbízásokhoz. A vasútvonal kiépülése Szerbiának is nagy előrelépés, a szerb ipar ugyanis ezzel egy közvetlen, jó minőségű vasúti kapcsolatot kap Nyugat-Európa felé.

A kezdetektől kérdés volt viszont, hogy Magyarország mit nyer a Budapest-Belgrád projekttel, hiszen a Magyarországon megtermelt árukat jellemzően nem Belgrád felé exportáljuk, az átmenő forgalom vámoltatása, és a tehervonatok pályahasználati díjai pedig nem, vagy csak több száz év alatt termelik ki a beruházás költségeit. Erre a kérdésre még ma sincs válasz, hacsak nem számítjuk annak az utóbbi években Magyarországra érkező kínai beruházásokat.

Kínai hitelből fejleszthetik Magyarországot

Ezekhez jöhet még hozzá a következő két-három napban 16 új bejelentés (sőt, a KKM szerint szó van még 2 folyamatban lévő tárgyalásról is), amelyeket Szijjártó Péter egyelőre nem specifikált, de a következő három nap során várhatóan fény derül majd rájuk. A magyar külügyminiszter előzetes közleményében az állt, kiemelkedő jelentősége van annak a tervezett megállapodásnak, amely az Övezet és Út kínai programhoz kapcsolódó esetleges magyarországi infrastrukturális fejlesztéseket tartalmazza. Ezek között vasúti, közúti és energetikai projektek is lehetnek.

Hogy konkrétan miket fognak bejelenteni, arról már egy ideje terjednek pletykák, amelyek alapján jó eséllyel jöhet Magyarországra egy újabb autóipari gyárberuházás – sajtóértesülések szerint a Great Wall Motors nevű cég érkezhet Pécs mellé, Bicsérdre –, és kínai hitelből megvalósuló infrastruktúra-projektek is: a V0 vasútvonal és a ferihegyi vasút kínai hiteles beruházás keretében valósulhat majd meg. Energetikai témában pedig esetleg az a VSquare által megszellőztetett ötlet jöhet szóba, hogy az akkumulátorgyárak energiaigényének fedezésére hatalmas kínai naperőművek épülhetnének Magyarországon.