Korlátozott, mégis példátlan tüntetéseket szült a zéró-Covid Kínában

Több kínai nagyvárosban néhány száz- vagy ezerfős tüntetések indultak a szigorú járványkezelés miatt, ahol a rendszerellenes szlogenek is előkerültek. A BBC tudósítóját bevitték és összeverték, voltak tüntetők, akiket azért elvittek, mert üres fehér lapot mutattak fel. Bár a demonstrációk egyelőre nem jelentenek komoly politikai kihívást, az valóban példátlan, hogy ilyen nyíltan célba vegyék a pártállam központi vezetőit. Azt is jelzik, hogy rögös és homályos a kiút a közel három év drákói szigorából.

A hidegháborút elnapolták, Európát megosztották az influenszerek szigetén

Először találkozott az amerikai és a kínai elnök Joe Biden beiktatása óta. A feszültséget Ukrajna, a gazdasági kihívásaik és a közönség elvárásai érdekében jelentősen letekerték, de az érdekellentéteket illetően csak elbeszéltek egymás mellett. Egy ritka csörte is nyilvánosságra került Hszi Csin-ping és a kanadai kormányfő között a Balin tartott G20-csúcsról.

Ha megosztott is lesz a törvényhozás, ritka erős demokrata eredményt hozott a félidős választás

A történelmi tapasztalatok, a választói magatartásról szóló elméletek és a magas infláció is azt valószínűsítette, hogy republikánus győzelemmel zárulhat a félidős választás. Ehelyett a demokraták jól állták a sarat, megtartották a szenátusi többségüket, a képviselőházban pedig eddig mérsékelt veszteségeket szenvedtek. Ez valamelyest enyhíti Joe Biden és kormánya bajait, de maradnak problémák. A republikánusokon belül kezdődik az egymásra mutogatás és a vita Donald Trump volt elnök szerepéről.

Az amerikaiakat elkezdte zavarni a jogfosztás, de a végén a benzinár fontosabb lett

A keddi félidős választás finisére az amerikai választókat ismét a gazdasági témák kerítették hatalmukba, ami rosszul jött a Demokrata Pártnak: a magas infláció, a csökkenő reálbérek és a kamatemelések miatt annak ellenére is jelentősen romlott a kormánypárt megítélése, hogy a republikánusok is sokat tettek a választók elidegenítése érdekében.

Észak-Korea annyi rakétát lődöz, hogy következő lépcsőként ismét atomkísérlettől tartanak

Kim Dzsongun az elmúlt két napban annyi rakétát lőtt a tengerbe, mint amennyit általában egy év alatt szokott. Egyesek szerint az amerikai–dél-koreai hadgyakorlattal van baja, mások szerint egy kísérleti atomrobbantást vezet fel, amelyben az is szerepet játszhat, hogy Phenjan szeretne hasznot húzni az ukrajnai háború miatt felerősödött nagyhatalmi feszültségekből.

Ráborította az asztalt a német–francia barátságra az ukrajnai háború

Az ukrajnai orosz invázió óta energetikai, védelmi és gazdaságpolitikai kérdésekben is számos nyilvános vita tört ki az EU két motorja között. Egyesek szerint csak átmeneti nehézségekről van szó, ám Párizsban sokan úgy látják, hogy az invázió és a német külpolitika ébredése által felvert hullámok sértik a francia érdekeket. Az október végére tervezett féléves közös kormányülést is januárra halasztották, bár Macron és Scholz azért tartott egy munkaebédet – mutatóba.

Hszi Csin-ping leszámolt az elmúlt negyven év alapvetéseivel, csak ő maradt hatalmi központ

A kínai pártfőtitkár még legalább öt évig hatalomban marad, lojális káderekkel vette körül magát, és megszabadul potenciális ellenlábasaitól. Peking az USA-val szembeni gazdasági háború és technológiai versengés fokozódására számít, és igyekszik beásni magát az amerikai szankciókkal szemben. Mit lehet kiolvasni a két szokatlan incidenssel és egy meglepő kinevezéssel zárult kínai pártkongresszusból?

Nagy siker, hogy Európa nem veszett még jobban össze gázügyben

Az Európai Unió közös gázbeszerzéssel és ársapkával védekezne az árak elszállása ellen, de a nézeteltérések miatt a tagállamok a csütörtök-pénteki EU-csúcson sem állapodtak meg semmi konkrétról. Orbán Viktor ezt sikerként értékelte, de azért volt valamennyi haladás az ügyben.

Hszi Csin-ping bebetonozza magát a hatalomba, kérdés, mi jön utána

A várakozások szerint a Kínai Kommunista Párt vasárnap kezdődő kongresszusán Hszi Csin-ping pártfőtitkár Mao óta az első vezetővé válik, aki formális korlátok nélkül uralja majd a pártot és államot. Dolgát azonban az egyre nehezebben tartható zéró-Covid-politika és a gazdasági lassulás is nehezíti. Az egész arról is szól, hogy a jövőben Kína mennyi erőforrást lesz képes az Egyesült Államok befolyásának csökkentésére és saját globális hatalmának növelésére fordítani.

Euroszkeptikus, kultúrharcos, de a gazdasági realitások által korlátozott jobbos kormány jöhet Olaszországban

Giorgia Meloni, Matteo Salvini és Silvio Berlusconi hármasával egy erősen jobbos koalíció a vasárnapi olasz választás toronymagas esélyese. Ez teret nyithat a jobbos kultúrharcnak, és Orbánnak is jól jöhet. Ugyanakkor a koalíciós partnerek sok mindenben nem értenek egyet, és a válságos gazdasági helyzet, valamint az uniós forrásoktól való függés sem kedvez az egyszerű lózungokat hirdető populistáknak.

Az EU elhozná az igazi rezsicsökkentést

Az Európai Bizottság és a cseh uniós elnökség az áram és a gáz árának leszorítására és az energiacégek extraprofitjának megadóztatására készül, miután a Gazprom zsarolása miatt tovább romlott az európai energiaellátási helyzet – bár azt ők is elismerik, hogy ezzel is csak részben tudják enyhíteni az energiaválság hatásait, és sokba fog kerülni a tél Európában. Viszont Oroszország sem fog jól járni, mert nem tudja máshova ugyanúgy eladni a földgázt.

Kémek és beépített emberek biztonságát féltették az amerikai hatóságok Trumptól

A szöveg közel fele ki van takarva, de a pénteken közzétett bírósági iratok szerint több mint egy évig próbálták visszaszerezni Donald Trumptól a floridai birtokán lévő szigorúan titkos információkat az amerikai hatóságok. Azért is tartottak házkutatást, mert úgy vélték, amerikai kémek és források is veszélybe kerülhetnek. Az exelnök jogi védekezése eddig lepergett a bíróságról.

Orbán régi és új szövetségesei alkothatják a következő olasz kormányt

A jobboldal három nagyobb pártja szövetségre lépett Olaszországban, és a jelen állás szerint nagy győzelmet arathatnak a megosztott baloldallal szemben. A kormányfő Giorgia Meloni, egy posztfasiszta gyökerű párt élén álló széljobbos kultúrharcos lehet, aki a kampányban látványosan próbál megszelídülni, bár ennek őszintesége elég vitatott.

Az amerikai házelnök elmenne Tajvanra, ami feltüzelte a kedélyeket Kína és az USA között

Kína katonai megtorlással fenyeget az amerikai házelnök tervezett látogatása miatt, a Pentagon aggódik, egyes washingtoni elemzők szerint pedig az esetleges vizit nem járna különösebb gyakorlati haszonnal, miközben veszélyes lenne a jelenlegi felfokozott helyzetben. Tajvanon viszont nem annyira aggódnak a kialakult csinnadratta miatt.

Az olaszok mindent megtesznek, hogy még mélyebb legyen a válság Európában

Az olasz politikának ismét instabil gazdasági helyzetben sikerült kormányválságot robbantania, amely az EU és az eurózóna egységét is megrengetheti. A technokrata kormányfő szerdáig kapott haladékot, hogy meggyőzze a lázadó populistákat.

Példátlan lázadás buktatta meg Boris Johnsont

A brit kormányfő temérdek kényes ügyet túlélt, de a december óta tartó népszerűségvesztése töréspontig jutott: a legutóbbi botránya után több mint félszáz kormánytag lemondott. Szerdán hiába hangoztatta, hogy kitart, egy nappal később kénytelen volt beadni a derekát. Nem látszik egyértelmű utód.

A németek már riadóznak, de (még) nincs gázpánik Európában

Bár ez még nem realitás, valós a félelem Európában, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a télre elzárja a gázt, és ezzel súlyos ellátási gondokat okoz majd a fűtési csúcsszezon idején. Egyelőre azonban a norvégok és a cseppfolyós földgáz behozatalának felpörgetése miatt messze nem tart itt a helyzet, hiába kezdték el tekergetni az oroszok a gázcsapot.

Oroszország tele van pénzzel, mégis csődbe ment

Technikai csődbe került Oroszország, miután az amerikai szankciók miatt nem tudja rendezni államkötvény-adósságát külföldi hitelezői felé. A Kreml szerint ez nem az ő bajuk, és rövid távon egyébként sem lesz komolyabb hatása a dolognak az orosz és a világgazdaságra. A kérdés, hogy mi lesz a jogi szempontból elég szövevényes ügy hosszabb távú kifutása.

Példátlan választási eredmény után nehéz kormányzás elé néz Emmanuel Macron

A pártszövetsége az élen végzett, de elvesztette parlamenti többségét, és nem igazán akad, aki együttműködne vele. A szélsőjobb feljött, a baloldal összeszedte magát, és mindkettő az elnök megakasztását ígéri. Nagyfokú kreativitás, ad hoc kormányzás, de idővel akár új választás is jöhet.

Erdoğan a finnek és a svédek után most Görögországban találta meg új mumusát

A török elnök az ukrajnai orosz invázió farvizén több fronton is külpolitikai kavarásba kezdett, a NATO-bővítés megakasztása után most a Görögországgal szembeni, évtizedes feszültségeket melegítette fel, ami mögött egyesek szerint az infláció, mások szerint a különutas külpolitikai törekvések állnak.

Oroszország keleti végein is stratégiai blamázs az ukrajnai háború

Japán tíz éve kesztyűs kézzel bánt Oroszországgal annak reményében, hogy sikerül rendezni a második világháború óta húzódó területi vitájukat, a Kuril-szigetek kérdését. Ez az óvatosság az ukrajnai invázió után napok alatt szertefoszlott, ami mögött részben a Putyinnal való egyezkedés értelmetlensége, részben a Kínával szembeni félelmek húzódnak.

Orbán zsarolása felvizezte az olajembargót, de így is fájni fog

Orbán Viktor egy hónap alatt kialkudta a magyar kimaradást, de az EU így is betiltja az orosz olajimport 90 százalékát. A hatodik szankciós csomag pénzügyi korlátozásokkal Európán kívül is megnehezíti az orosz olaj importját. Hogy ez mennyire fog beütni Oroszországnak és Európának, az nagyrészt a részleteken, valamint az ukrajnai háborútól független világgazdasági folyamatokon is múlik, de ez az eddigi legkeményebb lépés.

Két erős hadsereg kopogtat a NATO ajtaján, amitől Oroszország nagyon ideges lett

Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai agresszióval sikeresen az észak-atlanti katonai szövetség küszöbére kényszerítette Finnországot és Svédországot, az európai semlegesség két, hagyományosan erős bástyáját. Ezzel a NATO katonai ereje jelentősen nő, az Oroszországgal szembeni feszültségek pedig hosszú távon megmaradnak.

Sokáig lefutottnak tűnt, de a hajrára már a szélsőjobbos áttörés sem elképzelhetetlen a francia elnökválasztáson

Emmanuel Macron vezet, de a lendülete megtört, Marine Le Pen sikeresen navigált az ukrán háború alatt, és az inflációval és az energiaárakkal kampányolva felzárkózott a gyengülő népszerűségű elnökre. A vasárnap tartott első forduló után a felmérések szoros másodikat ígérnek, ami az amerikai és a magyar kormány számára is izgalmasnak ígérkezik.

Putyin nagy gázfenyegetése úgy tűnik, hogy elszámolási trükké szelídült

Az orosz elnök bejelentette, hogy jól megszívatja a gázfüggő Európát, de az orosz gáz pénteken is gond nélkül áramlott Európába, a technikai részletekkel bűvészkednek. A rubel árfolyamán segített a dolog, de ennek nem pénzügyi okai vannak.

Biden kijelentésének a következményeit találgatja a világ

Nagy vihart kavart az amerikai elnök, amiért azt mondta, Vlagyimir Putyin nem maradhat hatalmon. Bár sokan arról beszéltek, hogy ez orosz eszkalációhoz vezethet Ukrajnában, a politikatudomány inkább az orbáni bölcsességre hajlik, miszerint nem azt kell nézni, mit mond, hanem hogy mit csinál a politikus.

Egységet mutatott a NATO- és EU-csúcs, de ez még nem a megoldás

Több katona, kevesebb orosz gáz, további anyagi támogatás Ukrajnának: a Nyugat egységét jelképezte, de nem hozott megoldást a távlati kérdésekre a hét második felében tartott brüsszeli csúcstalálkozó-halmaz, amelyről – a helyszínen legalábbis – Orbán Viktor sem mert kibeszélni.