A kihalás szélén van a dinoszauruszok korából származó, kizárólag Romániában élő halfaj

A selymes durbincs (Romanichthys valsanicola), Európa legritkább édesvízi halának tartott faj ma már mindössze 450 méteren él az Argeș megyei Vâlsan folyóban, populációját pedig körülbelül 180 példányra becsülik, jelenleg azonban a kihalás veszélyzeteti, tájékoztatta Alex Găvan aktivista a sajtót.

Găvan menedékhelyek létrehozását javasolja a faj számára, ugyanis jelenleg élőhelyét bármikor elpusztíthatja a szennyezés vagy a folyó vízhozamának megváltozása.

A selymes durbincs eredete a dinoszauruszok koráig nyúlik vissza, és ma is a túlélésért küzd egy elképesztően szűk területen. A valamikor teljesen kihaltnak hitt halat ma hivatalosan Európa legritkább édesvízi halfajaként tartják számon. Mindössze 450 méteren maradt fenn a Vâlsan folyó medrében. Korábban az Argeș folyóban és a Râul Doamnei folyóban is élt.

Jégkorszakokat és jelentős éghajlati változásokat vészelt át, a selymes durbincs azonban továbbra is komoly rejtély a tudományos világ számára.

A kutatók még mindig azt próbálják kideríteni, mivel táplálkozik ez a halfaj, és a szakembereknek is nehézséget okoz a hím és a nőstény példányok megkülönböztetése. A faj teljes kihalásának megakadályozására irányuló erőfeszítések évtizedekkel ezelőtt kezdődtek.

A halat 1956-ban fedezték fel. Endemikus faj, vagyis a világon sehol máshol nem él. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján a kritikusan veszélyeztetett kategóriába tartozik.

Jelenleg intenzív megfigyelési program zajlik a faj védelmében, amelyet Alex Găvan koordinál a Zöld Övezet Alapítványon (Fundația Centura Verde) keresztül, a nagyváradi Aqua Crisius egyesülettel és környezetvédelmi szakemberekkel együttműködésben.

Az elmúlt öt évben az egyedszám enyhén emelkedett, a populációt jelenleg mintegy 180 példányra becsülik.

A selymes durbincs populációja egy beton küszöb és egy szennyvíztisztító állomás közé szorult: előbbi akadályozza a halak továbbjutását, utóbbi pedig „krónikusan szennyezi a folyót”.

„Vannak megoldások, de versenyt futunk az idővel. Vagy most mentjük meg, vagy örökre elveszítjük” – fogalmazott Alex Găvan hegymászó.

Egy ilyen potenciális megoldás lehetne a menedékhelyek és mesterséges élőhelyek létrehozása, ahová áttelepítenék a veszélyeztetett egyedeket. Szakértők szerint egy ilyen, a természeteshez lehető leginkább hasonlító körülményekkel kialakított helyen teljes védelmet biztosíthatnának és még kutatóközpontként is szolgálhatna, ahol megfigyelhetnék és szaporíthatnák a fajt.

A Zöld Övezet Alapítvány projektjét a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium, valamint az Elnöki Hivatal Klíma- és Fenntarthatósági Osztálya is támogatja.