Lefejezett európai bölényt találtak Beszterce-Naszód megyében, a gyanú szerint orvvadászok végeztek vele

Lefejezett európai bölényt találtak Beszterce-Naszód megyében, a gyanú szerint orvvadászok végeztek vele

Levágott fejjel találták meg annak a több mint 800 kilogrammos európai bölénynek a tetemét, amely hetek óta járta békésen a Beszterce-Naszód megyei Ilva-völgy településeit. A védett állat tetemére csütörtök este bukkantak rá a helyiek és a hatóságok Nagyilva község külterületének számító erdős részen. A rendőrség fegyverekkel és veszélyes anyagokkal foglalkozó osztálya büntetőeljárást indított az ügyben, a helyszíni nyomok alapján orvvadászat és trófeagyűjtés gyanújával zajlik a nyomozás.

A hatalmas hím bölény szeptember 23-án tűnt fel először a környéken: békésen legelészett a kertekben, gyümölcsösökben, megfordult Ilvatelep, Nagyilva és Majdány határában is. Bár méretei miatt tekintélyt parancsoló jelenség volt, a helyiek szerint kifejezetten szelíden viselkedett, senkit sem veszélyeztetett. Néhány nappal a pusztulása előtt azonban a környékbeliek észlelték, hogy nincs jól, túlzottan nyáladzik és habzik a szája. A megyei állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóság (DSVSA) szakemberei a helyszínen bódították el az állatot, hogy mintát vegyenek és gyomorszondával megvizsgálják, feltételezve, hogy a gyümölcsösökben felhalmozott erjedt almák okoztak nála súlyos emésztési zavart. A kezelést és a gyógyszerezést követően a bölény láthatóan felépült, a hatóságok még egy videofelvétellel is dokumentálták, hogy talpra állt és rendben van. Alig egy nappal később viszont már a lefejezett teteme feküdt az erdőszélen.

Stelian Dolha, Beszterce-Naszód megye prefektusa barbár tettnek minősítette az esetet, hangsúlyozva, hogy a lefejezés egyértelműen arra utal, trófea reményében ölték meg a szigorúan védett állatot, ami súlyos foltot hagy a megye hírnevén. Az állatboncolás még hátravan, a laboratóriumi vizsgálatoknak kell tisztázniuk, hogy a bölényt lelőtték, mérgezés érte-e, vagy a lefejezése már a pusztulása után történt.

Fülöp Tihamér biológus a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében döbbenetesnek és szomorúnak nevezte a történteket, felhívva a figyelmet arra a hatalmas munkára, amelynek köszönhetően a bölények évtizedes szünet után ismét szabadon élhetnek a Kárpátokban. A szakember úgy vélte, a fej hiánya alapján nemigen kétséges, hogy orvvadászat áldozata lett a bölény. Felidézte: az európai bölény a 20. század elején teljesen eltűnt a vadonból, és csak az erdészeti, valamint természetvédelmi szakemberek kitartó visszatelepítési programjainak köszönhető, hogy a faj ma ismét jelen van a térségben. Rámutatott, miközben hatalmas anyagi forrásokat és szakmai energiát fordítunk a korábban elpusztított természeti értékek helyreállítására, még mindig előfordulhat, hogy egy ritka, védett állat levágott fejjel kerül elő. A biológus szerint az eset nem maradhat következmények nélkül, hiszen a fajvédelem igazi feladata ott kezdődik, hogy a társadalom megtanuljon együtt élni a visszatérő vadállatokkal.

Romániában a 18–19. század fordulóján irtották ki a bölényeket, visszatelepítésük a vadonba bő egy évtizede indult újra nagyobb léptékben. Az első szabadon engedett csoportokat a Neamț megyei Vânători-Neamț Natúrparkban engedték útjukra 2012-ben, majd ezt követte a Déli-Kárpátokban – a Szárkő-hegységben és a Ruszka-havasokban – a Rewilding Europe és a WWF Románia által indított nagyszabású program, valamint a Suceava megyei kezdeményezések. A most elpusztult egyed is vélhetően egy Neamț vagy Suceava megyei populációból vándorolhatott át a Radnai-havasok lábához.

A romániai vadon élő bölényállomány az elmúlt években dinamikusan növekedett, és fokozatosan átlépett a rideg visszatelepítés fázisából a természetes önszaporodás szakaszába. Ennek egyik legfontosabb mérföldköveként 2025 nyarán a Fogarasi-havasokban megszületett az első második generációs bölényborjú: az a nőstény, amely a Conservation Carpathia Alapítvány területén jött világra, maga is egy olyan anyától született, amely már a kárpáti vadonban látta meg a napvilágot. Az alapítvány 2019 óta több mint nyolcvan, Németországból és Lengyelországból származó bölényt honosított vissza Argeș megye hegyvidéki erdeiben, ahol a megfigyelések szerint a legelő csordák nemcsak megtelepedtek, hanem a korábbi tarvágások és lucfenyves-monokultúrák aljnövényzetének ritkításával kifejezetten segítik az őshonos lombhullató erdők természetes felújulását.

Az ilvai eset a visszatelepítési programok sérülékenységére világít rá. A rezervátumok határait átlépő, emberi környezetbe tévedő vadak sorsa ugyanis már nem a természetvédelmi stratégiákon múlik: a helyi közösségek esetleges intoleranciája a vadorzókkal szembeni hatósági tehetetlenség pillanatok alatt lenullázhatja az évtizedes munkát.