Húsz éve nem hoztak létre új nemzeti parkot Romániában, pedig a környező települések is profitálhatnának belőle

A romániai védett területek működtetését nem lehet kizárólag állami pénzekre alapozni, a közfinanszírozást más forrásokkal is ki kellene egészíteni, mondta Christoph Promberger, a Conservation Carpathia Alapítvány ügyvezető igazgatója a G4Media portálnak. Szerinte ezekből a forrásokból a természetvédelmi területek napi működése mellett finanszírozni lehetne azoknak a fejlesztését is.

A nemzeti parkok finanszírozásáról kedden, Bukarestben beszélgettek a Conservation Carpathia, a környezetvédelmi minisztérium és több park igazgatóságának képviselői. A téma azért is aktuális, mert Romániában jelenleg 13 nemzeti park működik, amelyek az ország területének mindössze 1,3 százalékát fedik le. Promberger összehasonlításként azt mondta, Albániában ez az arány 6,7 százalék, Franciaországban pedig megközelíti a 10 százalékot.

Barbara Promberger, a Conservation Carpathia másik ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a nemzeti parkokra fordított pénzt nem pusztán természetvédelmi kiadásként érdemes kezelni. Szerinte a jól működő parkok munkahelyeket teremthetnek, turistákat vonzhatnak és fenntartható bevételi lehetőségeket teremthetnek a környező településeknek.

Példaként a németországi Bajor-erdő Nemzeti Parkot említette, amelynek működtetése évente mintegy 31 millió euró közpénzbe kerül, miközben a körülötte létrejövő gazdasági értéket több mint 100 millió euróra becsülik. Barbara Promberger szerint ez elsősorban abból látszik, hogy a nemzeti parkok látogatókat vonzanak, munkahelyeket teremtenek, és fenntartható bevételi lehetőségeket biztosítanak a környező településeknek, több országban pedig egész helyi gazdaság épült a parkok köré.

Azonban a parkok megfelelő működtetéséhez kiszámítható finanszírozásra lenne szükség. A Retyezát Nemzeti Park egyik képviselője például arról beszélt, hogy október van, de az idei költségvetésüket még mindig nem hagyták jóvá. Elmondása szerint tavaly is csak októberben fogadták el a park bevételi és kiadási költségvetését.

Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter szerint nem csak a finanszírozás okoz gondot: Romániában körülbelül húsz éve nem hoztak létre új nemzeti parkot, amit a miniszter elsősorban az országos és helyi érdekek közötti konfliktusokkal magyarázott. Egyes közösségek és civil szervezetek nagyobb természetvédelmet szeretnének, máshol viszont attól tartanak, hogy egy újabb védett terület korlátozná az erdőgazdálkodást, a helyi fejlesztéseket vagy más gazdasági tevékenységeket. Buzoianu szerint ezért olyan kompromisszumra van szükség, amely a természet védelme mellett a helyi közösségeknek is gazdasági lehetőségeket kínál.

Ennek egyik aktuális példája éppen a Fogarasi-havasokban tervezett új nemzeti park. A projekt alapjául szolgáló tanulmány jelenleg a Román Akadémia jóváhagyására vár, ezt követően pedig Brassó, Szeben, Argeș és Vâlcea megye helyi hatóságainak is meg kell egyezniük a terv támogatásáról. Ha végigmegy a folyamaton, ez lehet Románia első új nemzeti parkja körülbelül két évtized után.

A Conservation Carpathia évek óta dolgozik a Fogarasi-havasok nagyobb fokú védelmén. Már 2023-ban beszámoltunk arról, hogy az alapítvány egy több mint százezer hektáros, összefüggő természetvédelmi terület létrehozását szorgalmazza, amely Európa egyik legnagyobb erdős nemzeti parkja lehetne. Az elképzelés kezdettől arra épült, hogy a természetvédelem mellett az ökoturizmusból és más helyi vállalkozásokból a környék települései is profitáljanak.

Románia ugyanakkor már a jelenlegi védett területeinek kezelésével is nehezen boldogul. Az ország vállalta, hogy 2030-ra területének 30 százaléka valamilyen védelem alatt áll majd, ezen belül pedig 10 százalék szigorú védelmet kap. A környezetvédelmi minisztérium nyáron bemutatott terve azonban mindössze az ország 2,54 százalékát sorolta volna a kiemelt biodiverzitási zónák közé.

A probléma ráadásul nem csak az új területek kijelölésében rejlik: Romániában 606 Natura 2000-es terület van, de sok helyen a már meglévő védettséghez sem társul megfelelő kezelés és „karbantartás”. 2007 óta mintegy 490 millió euró uniós támogatás jutott a biodiverzitás megőrzésére és a Natura 2000-es területek kezelésére, de mint kiderült, számos kezelési terv túl általános vagy hiányos maradt, és több védett terület esetében konkrét természetvédelmi intézkedések sincsenek.

Emellett a védett területeken megvalósuló beruházások szabályozása körül is folyik a vita egy ideje: februárban a szenátus olyan törvénymódosítást fogadott el, amely bizonyos fejlesztéseknél egyszerűsítené és gyorsítaná az engedélyezést. A természetvédelmi szakemberek akkor arra figyelmeztettek, hogy a lazább szabályok éppen azokat a garanciákat gyengíthetik, amelyek a Natura 2000-es területeken a biodiverzitás megőrzését szolgálják.

A védett területek kérdése azért is releváns, mert Románia már az uniós csatlakozáskor vállalta, hogy az európai természetvédelmi előírásoknak megfelelően kijelöli és ténylegesen védi az erre szoruló élőhelyeket. Közel két évtizeddel később azonban még mindig vannak elmaradások: korábban részletesen írtunk arról, hogy az Európai Bizottság 2025 nyarán újabb felszólítást küldött Romániának, mert több terület jogi kijelölése még mindig nem zárult le és a szükséges természetvédelmi intézkedéseket sem vezették be mindenhol.