Az erdélyi magnéziumbánya után a hozzá kapcsolódó üzem is az Európai Bizottság stratégiai projektje lett

Újabb két romániai beruházás szerepel a 46 stratégiai projekt között, amelyek az Európai Bizottság szerint hozzájárulnak a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló európai jogszabályban (CRMA) megfogalmazott célkitűzések teljesítéséhez, vagyis ahhoz, hogy az unió 2030-ig csökkentse a függőségét Kínától a nyersanyagok terén. Az EB október 9-én jelentette be, hogy milyen projekteket választottak ki a jelentkezők közül. Ezek nem részesülnek automatikusan uniós finanszírozásban, de a stratégiai státusz megkönnyíti az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést, és segít kapcsolatot teremteni a projektfejlesztők és a hitelezők között.

Az egyik támogatott romániai beruházás egy akkumulátor-újrahasznosító kapacitás létrehozását célozza a Dâmbovița megyei Răcari városában. A projektet az Eco Life Style Kft. vállalat valósítja meg, lítiumot, kobaltot, nikkelt, mangánt és grafitot nyernének vissza, amelyeket ismét az akkumulátorgyártásban használnának fel.

A Răcari-i akkumulátor-újrahasznosítóról a Profit.ro azt írta, hogy a tervek szerint napi 24 tonna akkumulátort dolgoznának fel itt, három váltásban. A projekt mögött álló Eco Life Style Kft. egyik adminisztrátora a romániai cégjegyzékben szereplő adatok szerint Mihai Bogdan Giubega, akinek a neve a sajtóban akkor bukkant fel, amikor kiderült, hogy nem csak Nicușor Dan elnöki kampányára kölcsönzött 300 000 lejt, hanem az érdekeltségébe tartozó Redpoint Management Solutions a Sorin Grindeanu vezette PSD-nek is hitelezett 2 millió lejt.

A másik támogatott romániai beruházás egy magnéziumfeldolgozó létesítmény Bihar megyében, amelyet a Verde Magnesium Industries Kft. üzemeltetne. Az azonos cégcsoporthoz tartozó Verde Magnesium már 2025-ben is rajta volt az EB stratégiai projektjeinek listáján a bondoraszói magnéziumbánya tervével.

A Verde Magnesium Industries Kft. tulajdonosa az amerikai Verde Magnesium LLC, amely az Amerocap alvállalata. Ugyanehhez a céghez tartozik a Bihar megyei magnéziumbánya lincencét 2024 óta birtokló Verde Magnesium is. A vállalat a tervek szerint 2028-ban kezdené újra a kitermelést a 2014-ben bezárt bondoraszói bányában, és szeretnék elérni az az évi 90 000 tonnát, ami az uniós igények 50 százalékát fedezné. A korábbi hírek szerint az Európai Unió 115 millió euróval támogatja a beruházást.

A Libertatea információi szerint a vállalat 2025 októberében szerezte meg a környezetvédelmi engedélyt az előzetes geológiai kutatáshoz. Közben 10 évre bérbe vettek egy területet a Bihar Megyei Tanácstól a belényesi ipari parkban, ahol 10 millió eurós befektetéssel építenének fel egy üzemet a Bondoraszónál kibányászott brucit feldolgozására. Az ércet közúton juttatják el a telephelyre, ahol kizárólag kalcinálási eljárásnak vetik alá, a projekt keretében semmilyen más kémiai vagy kohászati feldolgozásra nem kerül sor, a technológiai folyamat során nem használnak vegyi reagenseket, sem szilárd, sem folyékony, sem gáznemű tüzelőanyagokat, idézte a Libertatea a projekt dokumentációját.

Vitatott erdélyi bányaprojektet is támogat az Európai Bizottság

A stratégiai projektek 2025-ben bejelentett listáján Romániából szerepelt még a Gorj megyei Baia de Fier településen lévő két grafitbánya újranyitása, amelyet az Országos Sótársaság (Salrom) bonyolít le. A kormány 2026 tavaszán törölte a létesítményt a felszámolandó bányák listájáról, az indoklásban pedig azt írták, hogy évente 15 ezer tonna grafit termelésével számolnak, ami évi 300 millió dollár bevételt jelentene, és jelentős mértékben hozzájárulva az állami költségvetéshez, írta a Libertatea. Májusban elkezdték a terület előkészítését, augusztusban pedig Dan Constantin Dobrea, a SALROM vezérigazgatója azt mondta, hogy elindult a közbeszerzési eljárás a szükséges hatástanulmányok elvégzésére, és várhatóan 2028 első felében már elindulhat a kitermelés.

A stratégiai projektek között szerepel az új Verespatakként is emlegetett, sokat vitatott rovinai rézbánya terve is. A Brad városától 5, Dévától pedig 25 kilométerre fekvő Rovinánál három arany-réz lelőhelyet azonosítottak összesen 2 768 hektáron. A civilek szerint viszont a bánya jelentős környezeti károkat okozna, nem csak az erdőt és a Rovina-patak völgyét változtatná meg végérvényesen, hanem Rovina falut is.

A kanadai Euro Sun Mining romániai alvállalatának, a Samaxnak, 2018 óta van kitermelési engedélye a Hunyad megyei területre, csakhogy 2024 tavaszán a kolozsvári fellebbviteli bíróság jogerősen semmissé nyilvánította a projekt környezetvédelmi engedélyét. A pert indító Declic 2026 júliusában azt is elérte, hogy a rovinai bánya ügye az Európai Unió Bírósága elé kerüljön. A keresetet a civil szervezet azért nyújtotta be, mert a gazdasági minisztérium a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló európai jogszabályra egyik paragrafusára hivatkozva elutasította a környezeti hatástanulmány nyilvánosságra hozatalát.

A 2026 tavaszi hírek szerint az Euro Sun Mining jelenleg az új környezetvédelmi engedély igényléséhez állítja össze a dokumentációt. Szeptemberben pedig a vállalat azt közölte, hogy 400 millió dolláros banki hitelről írtak alá szándéknyilatkozatot két pénzintézettel.

2030-ig az EU éves nyersanyag-igényének 10 százalékát saját bányászatból szeretné fedezni

A most stratégiainak nyilvánított beruházásokat Románia mellett Belgiumban, Bulgáriában, Észtországban, Finnországban, Franciaországban, Németországban, Görögországban, Olaszországban, Litvániában, Hollandiában, Lengyelországban, Portugáliában, Szlovákiában, Spanyolországban és Svédországban tervezik megvalósítani.

Az Európai Bizottság abban bízik, hogy a projektek kiemelt kezelése segít az EU-nak teljesíteni a 2024-ben elfogadott, kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabályban (CRMA) meghatározott célokat. Ezek szerint 2030-ig az EU éves nyersanyagigényének 10 százalékát saját bányászatból kívánja fedezni, 40 százalékát az Unión belül feldolgozni, 25 százalékát pedig újrahasznosításból biztosítani.

A most kiválasztott projektek a nyersanyag-értéklánc különböző szakaszaira terjednek ki: nyolc projekt a kitermelésre, 11 a feldolgozásra, 19 pedig az újrahasznosításra irányul. Emellett nyolc integrált projekt is van: három a kitermelést és a feldolgozást, öt pedig a feldolgozást és az újrahasznosítást kapcsolja össze, támogatva ezzel az EU integrált értékláncokra épülő megközelítését. A projektek egy része az akkumulátoripart erősíti – hét a lítiumhoz, 12 a nikkelhez, 10 a kobalthoz, öt a mangánhoz, négy pedig a grafithoz kapcsolódik –, másik része a védelmi és a repülőgépipart szolgálja – két projekt a magnéziummal, három projekt a volfrámmal kapcsolatos –, négy ritkaföldfémekkel foglalkozó projekt pedig az állandómágnes-gyártás értékláncát támogatja.

A 46 új projekt ahhoz a 47 európai és 13 harmadik országbeli beruházáshoz társul, amelyeket még 2025-ben választottak ki. 2026 végéig újabb pályázati kiírás várható az Európai Bizottság bejelentése szerint.

A 2025-ben kiválasztott projektek közül az EB közlése szerint 25-nek elkészült a környezeti hatástanulmánya, 17 projekt pedig már építési engedélyt is kapott. A Reuters szerint azonban a projektek előrehaladása lassú volt, és annak ellenére, hogy az Európai Bizottság közlése szerint már több mint 2 milliárd eurót mozgósítottak erre a célra, a projektfejlesztők elégedetlenek, és további sürgős finanszírozást kértek.