Enyhén nőtt a Duna vízhozama, de a csernavodai gondok nem oldódnak meg

Vasárnapra másodpercenként 1250-ről 1300 köbméterre nőtt a Duna vízhozama Báziásnál, a romániai belépési pontnál. Ez ugyan elmozdulás a mélypontról, de az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) adatai szerint még mindig elenyésző: az ilyenkor megszokott októberi sokéves átlag ugyanis 3900 köbméter másodpercenként.

A hidrológusok szerint a Vaskapu alatt, Gruia és Zimnicea között még várható némi enyhe javulás, lejjebb viszont Giurgiu és Călărași térségében már stagnál a vízszint, Csernavoda és Tulcea között pedig kifejezetten csökkenő tendenciát jeleznek előre. Bár a domb- és hegyvidéki mellékfolyókon a lokális esőzések miatt helyenként nőhet a vízállás, a romániai folyók többsége továbbra is a szokásos őszi átlagának csupán 30–90 százalékát hozza.

A dunai válság a nyár közepén kezdődött, amikor a hosszan tartó aszály miatt Báziásnál 1400–1600 köbméter/másodpercre apadt a vízhozam. A legnagyobb gondot az okozta, hogy a folyó nem tudta megfelelően hűteni a csernavodai atomerőművet: július 28-án az 1-es reaktort, augusztus 13-án pedig a 2-est is le kellett állítani miatta, ami az egész ország áramellátására és az árakra rányomta a bélyegét.

A román vízügy a nyár végén mindent bedobott a mederben: Csernavodánál négy kővel megrakott uszályt süllyesztettek el, hogy egyfajta gátat képezve felduzzasszák a vizet az erőmű hűtővíz-beömlőjénél, mellette a Vaskapuból engedtek le plusz vizet, és sziklarobbantásokkal is kísérleteztek. A helyzetet tovább bonyolította, hogy szeptemberben kiderült: a kritikus mederkotrásokat egyszerűen le kellett állítani a román szakaszon, mert lejárt az állami szerződés.

Bár a mostani enyhe emelkedés jó irány, a helyzet Csernavodánál továbbra is megoldatlan marad: a blokkok újraindításához jóval több víz kellene, ahhoz pedig kiadós, tartós őszi esőzésekre várnak. Bár jelenleg a csernavodai atomerőmű mindkét reaktora le van állítva, továbbra is hűtésre van szükség a folyóból kiszivattyúzott vízzel.