Költségvetési hiány: most már felszabadultan mondják ki a politikusok, hogy nagy baj van

A hazai döntéshozókat már jó ideje foglalkoztatja a román államháztartás siralmas állapota. Az előző években, már a Ciucă-kabinet, majd különösen az első Ciolacu-kormány idején azon vitatkoztak a koalíciós felek, azaz a Szociáldemokrata Párt (PSD) és Nemzeti Liberális Párt (PNL), hogy milyen eszközökkel próbálják meg csökkenteni az egyre dagadó költségvetési hiányt, de konkrét lépésekből kevés akadt. A tavalyi választási szuperévben már kampányüzemmódba kapcsolt a kormányzás, a felelőtlen költekezések nem álltak le, amíg a decemberben megalakult második Ciolacu-kormány észbe nem kapott, és az év végén egy megszorító csomaggal, az azóta elhíresült „salátarendelettel” megpróbálta visszarántani a szakadék széléről az országot.

Annyi közben azért még történt, hogy az uniós kötelezettségek kényszere alatt tavaly októberben az első Ciolacu-kormány benyújtott az Európai Bizottságnak egy hétéves deficitcsökkentési tervet. Ebben Románia vállalta, hogy a GDP-arányos költségvetési hiányt a 2024-es 9,3 százalékról 2031-re 2,5 százalékra nyesi vissza. Ám az akkor még az elnökválasztás és parlamenti választások előtt álló pártok nem voltak hajlandóak a saját sírjukat megásni, ezért a deficitcsökkentési tervben álcázták az idei évtől várható fájdalmas intézkedéseket, és a következő kormányra hárították a döntés felelősségét az országos helyreállítási tervben is adóreform kérdésében.

A következő kormány pedig a második Ciolacu-kabinet volt, amelyiknek a májusban esedékes megismételt elnökválasztás miatt meg volt kötve a keze. A koalíció már decemberben közös államfőjelöltet állított, és újra kampányüzemmódra váltott. Ez a nagy csúszással, februárban elfogadott költségvetés szerkezetéből és a büdzsét kísérő intézkedésekből is kiolvasható volt. A kormány a költségvetés közintézmények dologi kiadásainak és bérköltségeinek átlagos 5 százalékos lefaragásával számolt ugyan, de az elemzők már akkor felhívták a figyelmet, hogy az Európai Bizottság előtt is vállalt idei hét százalékos deficitcél tarthatatlan, plusz adóbevételek nélkül nem lehet elérni. Annál is inkább, mert a koalíció meghosszabbította az elnökválasztás utánig a jelentős költségvetési forrásokat felemésztő energiaár-támogató intézkedések hatályát. Végül következett a választási kampány hivatalos időszaka, amelyben alig esett szó a deficitcsökkentésről. Attól eltekintve, hogy Nicușor Dan független elnökjelölt sokak megütközésére írásba adta: ha államfő lesz, nem fog emelkedni az áfa (TVA).

Ráeszméltek a „drámai valóságra”

Így jutottunk el a Nicușor Dan győzelmét hozó második elnökválasztási fordulóig. És a hírekre rápillantva megállapítható, hogy május 19-től, a kampánykényszer elmúltával mintha átszakadtak volna a gátak a politikusokban és a döntéshozókban, a költségvetési hiány csökkentése uralja a közbeszédet. Most már felszabadultan beszélnek arról, hogy baj van, a deficit növekedése megállíthatatlannak tűnik, és az idénre tervezett hiánycél tarthatatlan. Elsők között tán a legilletékesebb személy, Tánczos Barna pénzügyiminiszter szólalt meg, aki a költségvetés első négy hónapi végrehajtásának adatairól beszámoló Facebook-bejegyzésében megkongatta a vészharangot. Közölte, hogy április végén a GDP-arányos hiány már megközelítette a 3 százalékot, és figyelmeztetett: egyre nehezebb előteremteni a tavaly megnövelt bérek és nyugdíjak idei kifizetéséhez, valamint a beruházások finanszírozásához szükséges bevételeket. Megoldásként azt fogalmazta meg, hogy nagyobb elköteleződésre van szükség az államháztartás egyensúlyának megteremtéséhez, ehhez pedig az új kormánynak egyszerre kell növelnie a bevételeket és jobban csökkentenie a kiadásokat.

Tánczosnál szókimondóbban nyilatkozott az államháztartás állapotát folyamatosan szemmel tartó Költségvetési Tanács elnöke. Daniel Dăianu neves közgazdász egy üszkösödés okozta sebhez hasonlította a deficitet, amelyet csak fájdalmas beavatkozásokkal lehet eltávolítani a gazdaság testéről. A Költségvetési Tanács elemzéseire hivatkozva kijelentette, hogy csak a kiadások mérséklésével nem lehet csökkenteni a hiányt. „Szerintem nem tudjuk elkerülni az állam bevételeinek bizonyos adóemelésekkel történő növelését” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az adóbegyűjtés hatékonyságának növelése sem elegendő az „üszkösödés” megszüntetéséhez.

Dăianu szerint a hiány mérsékléséhez szükséges 30 milliárd lejt azért nem lehet előteremteni a kiadások lefaragásával, mert nem is igazán van mihez hozzányúlni. Emlékeztetett arra, hogy az állami kiadások jelentős részét a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak, egy további részét pedig a kamatköltségek teszik ki, amelyeket nem lehet csökkenteni. Így legfeljebb az állami intézmények dologi kiadásai kerülhetnek szóba, amelyek az egészségügyben és az oktatásban amúgy sem fedezik a valós igényeket. „Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de (...) mindannyiunknak el kell fogadnunk a drámai valóságot. Csak akkor tudunk kijutni ebből a zűrzavarból, ha az emberek lemondanak a jövedelmük, a vállalatok pedig a bevételük egy részéről. Nincs más út” – jelentette ki Dăianu.

Az adóemelések elkerülhetetlenségéről beszélt Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős tárcavezető, korábbi pénzügyminiszter is. Egy sajtótájékoztatón azt mondta: a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez nem lehet csak kiadáslefaragásokra és az adóbegyűjtés javítására hagyatkozni. Felhívta a figyelmet, hogy a kiadásokat visszanyeső intézkedések – például bizonyos bérpótlékok korlátozása vagy a leépítések a közszférában – hatásai csak későre jelentkeznek az államháztartásban, de a helyzet annyira súlyos, hogy gyorsan kell pénzt előteremteni. „A személyes véleményem az, hogy adóemelés nélkül ez nem fog sikerülni” – jelentette ki PNL minisztere. Másfelől szerinte az adóemelések mellett szól az is, hogy az Európai Bizottság várhatóan nem fogja elfogadni az állami kiadások lefaragását egyedüli megoldásként a deficit csökkentésére. Ha ugyanis elfogadja, akkor ehhez módosítani kell az országos helyreállítási tervet, amelynek egyik fontos mérföldköve az adóreform.

Alábbhagyott az egymásra mutatás is

Ebben a légkörben alakult meg ezen a héten az államfő kezdeményezésére a körvonalazódó négypárti (PSD, PNL, USR, RMDSZ) koalíció szakértőiből álló munkacsoport, amelynek a feladata a kormányalakítási tárgyalásokkal párhuzamosan kidolgozni egy deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. A pártok vezetői pedig még a szakértők első tanácskozása előtt vázolták a hiány lefaragásáról szóló elképzeléseiket. Elsőként a PNL ügyvivő elnöke, Ilie Bolojan mondta ki, hogy „valószínűleg” adókat kell emelni. Ezt azzal indokolta, hogy Románia gazdasága súlyos helyzetben van, a költségvetési hiány tavaly óta nem csökkent, 60 százalékos az államadósság, és ezt nem lehet sokáig fenntartani. Ráadásul az EU-s pénzek lehívása is nagyon alacsony szinten áll, ami hátráltatja a beruházásokat. Emellett Bolojan szerint a PNL támogatja az állam működési költségeinek csökkentését, az esetleges leépítéseket, az adóbegyűjtés javítását és a politikai alapon kinevezett tisztségviselők eltávolítását. Az intézkedéscsomagnak szerinte tartalmaznia kell a decentralizációt és a bürokrácia csökkentését, hogy egy adott szolgáltatást kisebb költségből el lehessen végezni.

Az USR elsősorban az állami kiadások csökkentésével szeretné elérni a deficitcsökkentést, és csak ezt követően venné fontolóra az új adók bevezetését vagy a jelenlegiek emelését. A párt ügyivő elnöke, Dominic Fritz bejelentette, hogy dolgoznak is egy megtakarítási csomagon, amit szerinte az új kormánynak fel kellene vállalnia. Szerinte bőven lehet még csökkenteni a költségvetési kiadásokon. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közalkalmazottaknak járó úgynevezett antennapótlék évente 6 milliárd lejébe kerül az államnak, és a juttatás eltörlése az áfa (TVA) egy százalékpontjának emelésével egyenértékű megtakarítást eredményezne. További példaként említette a közalkalmazotti alapbér 15 százalékát kitevő úgynevezett titoktartási pótlékot, illetve a bukaresti repülőtereket kezelő vállalat igazgatótanácsi tagjainak bruttó fizetését, amely a sajtóhírek szerint 12.656 lejről ötszörösére, közel 70.000 lejre nőtt.

Az RMDSZ sem rajong az adóemelésekért, de elismeri, hogy szükség lehet rá. Kelemen Hunor szövetségi elnök szerint „kiegyensúlyozott megoldásokat” kell találni a hiány csökkentésére. Vagyis a 7 százalékos céldeficitet nem lehet kizárólag adóemeléssel, vagy kizárólag kiadáscsökkentéssel elérni. „Ha csak az egyik vagy a másik irányba mennénk, az felborítaná az egyensúlyt, ami szintén feszültségeket gerjesztene a társadalomban” – magyarázta. Ezért Kelemen Hunor szerint olyan intézkedésekre van szükség, amelyek megcsillantják a társadalom számára azt a reményt, hogy a költségvetési hiány csökkentéséért hozott áldozatok közép- és hosszú távon jólétet teremtenek majd a családoknak. Az RMDSZ az állami beruházásokat sem csökkentené, inkább újratárgyalná az országos helyreállítási tervet az Európai Bizottsággal, hogy a befektetésekhez rendelt helyreállítási forrásokat kellőképpen kidolgozott projektekre csoportosítsák át.

A PSD politikusai eddig kevés konkrétumot mondtak a deficitcsökkentési elképzeléseikről, igaz, hogy Sorin Grindeanu szerint voltaképp a kormányra lépésről sem döntöttek még, mert előbb konzultálni szeretnének a polgármestereikkel. A párt ügyvivő elnöke annyit azért megemlített, hogy a progresszív adózás bevezetését lehetséges megoldásnak tartják. Érvei szerint Románia továbbra is azon kevés országok uniós országok egyike, ahol egységes adókulcsot alkalmaznak. Grindeanu emellett közölte azt is, hogy a PSD sosem lenne tagja olyan kormánynak, amelyik áfaemelést tervez. Marcel Ciolacu korábbi miniszterelnök pedig a héten az Európai Bizottsággal szemben vállalt adóreformra utalva egyenesen arról beszélt, hogy következő kormánynak nem is kell új intézkedéseket kitalálnia a hiány lefaragására, mert ezek már szerepelnek az országos helyreállítási tervhez kapcsolódó negyedik kifizetési kérelemben. Megjegyezte azt is a deficit kérdését hangulatkeltés övezi, aminek tudni véli az okait: a PSD lejáratásának szándékát.

Ciolacu arra utalt, hogy az elnökválasztás második fordulója után a körvonalazódó Európa-barát koalíció másik három pártja – főként az USR – a szociáldemokratákat okolta a költségvetési hiány elszabadulásáért. Nehezteltek a PSD-re azért is, mert feltételekhez – az országos beruházások és helyi fejlesztések ütemének fenntartása, a lakosság vásárlóerejének megtartása – kötötték a kormányra lépésüket. Később azonban váltás történt a PNL és az RMDSZ diskurzusában. Elsőként a liberálisok ügyvivő elnöke, Ilie Bolojan ismerte el, hogy a kialakult helyzetért „részben” a PNL is felelős. Később csatlakozott hozzá Kelemen Hunor is. „Mi is kormányon voltunk, és ha voltak hibák, az az RMDSZ felelőssége is” – jelentette ki egy sajtótájékoztatón a szövetségi elnök. Marcel Boloş korábbi pénzügyminiszter pedig egy őszinteségi rohamában még azt is elismerte: a közalkalmazotti bérek többszöri 2024-es megemelését a PSD-PNL koalíció még csak bele sem foglalta a költségvetésbe.

Kiszivárgott néhány intézkedés

A deficitcsökkentési intézkedéscsomagot kidolgozó szakértői munkacsoport csütörtökön ülésezett először az elnöki hivatalban. A csomagot várhatóan jövő hét végére véglegesítik, de már kiszivárgott néhány javasolt intézkedés. A G4Media értesülései szerint a következő lépésekre készülhet az új kormány:

• több költségvetési finanszírozású támogatási program lezárása; ezek a programok évente több milliárd eurót emésztenek fel, de egy részük hatékonysága nulla, vagy a piac torzulásához vezet;
• intézmények bezárása; csupán a kormány és a parlament fennhatósága alatt több tucatnyi fölösleges ügynökség és hatóság működik, amelyeket meg kell szüntetni vagy össze kell vonni;
• tisztogatás az állami vállalatoknál; Romániában több száz olyan többségi állami tulajdonú vállalat van, amelyek évek óta veszteségesen működik, mert pártokhoz közeli cégek élősködnek rajtuk;
• a pedagógusok kötelező óraszámának növelése a bürokrácia csökkentése mellett; az intézkedés mérsékelné a személyzethiányt a tanügyben;
• a polgármesteri hivatalok személyzeti költségeinek korlátozása; a több mint 3000 hazai önkormányzat számos veszteségesen működik a fenntarthatatlan bérköltségek miatt; a körvonalazódó koalíció tárgyalja annak a lehetőségét, hogy ezeket a kiadásokat az adott önkormányzat bevételeihez kössék;
• adóemelések; a leggyorsabb és legegyszerűbb megoldás az áfa (TVA) 2-3 százalékpontos emelése, de szóba kerülhet a profitadó, az osztalékadó és az ingatlanadó növelése is.

A Transtelexnek a tárgyalásokhoz közel álló források elmondták, hogy Nicușor Dan a vállalkozói körök érdekeit képviselő tanácsadókkal vette körül magát, így az államfő várhatóan ellenezni fogja az adóemeléseket, annál is inkább, mert erre a kampányban is ígéretet tett. „Ennek ellenére egy 1 százalékpontos áfaemelés nagyon valószínű” – nyilatkozta forrásunk.