Gyűlnek a fekete felhők a román gazdaság fölött, fájdalmas korrekciókra lesz szükség

Az állami kiadások drámai növekedése 2024-es választási szuperévben 7 százalék fölé emelheti Románia költségvetési hiányát – figyelmeztetett a hétfőn közzétett éves jelentésében a Költségvetési Tanács. A közintézmény szakemberei szerint a deficit akár a 8 százalékot is megközelítheti; az elmúlt húsz évben – a világjárvány által sújtott 2020-as évtől eltekintve – soha nem jegyeztek ekkora hiányt.

A jelenség hátterében az áll, hogy idén a kormány bőkezűen osztogatta a közpénzt: márciusban 20 százalékkal emelte az egészségügyi dolgozók bérét, több szakaszban 30 százalékkal növelte az erőszakszervezetek alkalmazottainak, illetve 10 százalékkal bizonyos közalkalmazotti kategóriáknak a fizetését. És a java még hátravan: szeptembertől ismét emelkednek az újraszámolt nyugdíjak, ami Marcel Boloș pénzügyminiszter szerint az év végéig további 10 milliárd lejjel terheli meg a költségvetést, és a következő években is jelentős nyomást gyakorol az államháztartásra – foglalta össze jelentésében a Költségvetési Tanács.

Az intézmény emlékeztetett arra, hogy az idei büdzsében 5 százalékos deficittel számolt a kormány, de közkiadások ilyen mértékű növekedése mellett ezt a deficitcélt lehetetlen lesz elérni. Ezt egyébként nem csak a Költségvetési Tanács állítja, hanem az Európai Bizottság és a Világbank is. Az egyetlen kiút a jelentés szerint a hiány elszabadulásának elkerülésére „a költségvetés sürgős konszolidációja”, vagyis az állam bevételeinek növelése. A Költségvetési Tanács azonban nem számít arra, hogy a kormány az év végi választások előtt lépésekre szánná rá magát ezen a téren. „Ebben a nagyon viharos politikai évben nem valószínűek a határozott korrekciós intézkedések” – állapította meg az intézmény, hozzátéve, hogy emiatt várhatóan 2024 lesz a második egymást követő év, amikor a túlzottdeficit-eljárás alatt lévő Románia eltér az európai intézmények által meghatározott hiánykiigazítási pályától.

Ezzel a miniszterelnök is tisztában van. Ám amikor nemrégiben az újságírók a költségvetési hiány brutális növekedéséről kérdezték, Marcel Ciolacu nem a kiadások emelkedésével, hanem a nagy összegű állami beruházásokkal magyarázta a jelenséget. Kijelentette: nem hajlandó leállítani ezeket a beruházásokat „csupán azért”, hogy „a felgyorsult fejlődés időszakában lévő” Románia idén elérje Európai Bizottsággal szemben vállalt 3 százalékos hiánycélt. Ehelyett azt az utat választja, hogy a deficit fokozatos csökkentéséről szóló tervet próbál meg kialkudni Brüsszellel.

A Ciolacu-kormánynak valóban van némi mozgástere a költségvetési korrekciók területén. Az EU áprilisban elfogadott új gazdaságirányítási keretrendszere megőrizte a stabilitási paktumban lefektetett uniós elvárásokat, amelyek szerint a tagállamok GDP-arányos államadóssága nem haladhatja meg a 60 százalékot, míg a költségvetési hiány a bruttó hazai össztermék 3 százalékát. Júliusban GDP-arányos Románia államadóssága a 52 százalék volt. Mivel azonban a GDP-arányos költségvetési hiánya meghaladta tavaly is a 3 százalékot, a kormánynak szeptember 20-ig be kell terjesztenie az Európai Bizottsághoz egy hosszabb távú, költségvetési kötelezettségvállalásokat, reformokat és célzott beruházásokat tartalmazó deficitcsökkentési tervet. Magyarán: be kell mutatnia az elképzeléseit arról, hogy miként tudja belátható időn belül leszorítani a deficitet a bűvös 3 százalékra.

A „belátható idő” az EU szabályai szerint rendszerint egy választási ciklust, azaz 4 évet jelent. Ám az Európai Bizottsággal kialkudható egy további 3 éves kegyelmi időszak. Marcel Ciolacu pedig be is jelentette már, hogy a kormány egy hét évre szóló korrekciós tervet készül benyújtani Brüsszelben. A túlzottdeficit-eljárás előírásainak megfelelően a hét év alatt az Európai Bizottság figyelemmel kíséri Románia előrehaladását, és különösen a kiadások alakulását, valamint a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformok és beruházások betartását. Azaz felügyeli, hogy miként gazdálkodik a költségvetésével az ország, és csak súlyos recesszió esetén engedélyezi Románia letérését a vállalt pályáról.

Lassult a gazdasági növekedés is

Nyilván a kidolgozás alatt álló költségvetés-kiigazítási terv makrogazdasági adatokra alapoz. Ezek egyike a következő hét évben várható gazdasági növekedés, és ezt a mutatót rendszerint túlbecsülik a mindenkori kormányok. Ez történik várhatóan ebben az évben is, legalábbis ezt támasztják alá a nemrégiben közzétett második negyedévi adatok. Ezek szerint három hónapos összevetésben a román GDP az első trimeszterben mindössze 0,5 százalékkal, a második negyedévben 0,8 százalékkal bővült, miközben a kormány az idei költségvetésben 3,4 százalékos növekedéssel számol. A gazdasági növekedés lassulása hozzájárul a költségvetési hiány és – a lyukak betöméséhez szükséges kölcsönök miatt – az államadósság emelkedéséhez.

Jelenleg a nagyobb hazai bankok 1 és 2 százalék körüli GDP-növekedést prognosztizálnak 2024-re. A román gazdaság teljesítményének csökkenését a Hotnewsnak nyilatkozó Sorin Anagnoste közgazdász több okkal magyarázza. Ezek egyike, hogy a folyamatos fizetésemelések hatására nőtt ugyan a fogyasztás, de a lakosság leginkább import termékeket vásárolt. Ugyanakkor a fogyasztás növekedését mérsékelte, hogy az emberek jelentős része a választások után várható adóemelésektől való félelmében inkább félreteszi a pénzét. Harmadsorban pedig az uniós alapok felhasználása továbbra is alacsony hatásfokú Romániában – vélekedett a szakember.

A közgazdász felhívta a figyelmet arra, hogy Romániának az uniós átlagnál sokkal nagyobb gazdasági növekedésre van szüksége ahhoz, hogy felzárkózzon a nyugati országokhoz. „Ha most, amikor óriási a költségvetési deficit és a folyó fizetési mérleg hiánya, átlagos a gazdasági növekedés, mi történik majd akkor, amikor a kormány a hiány korrekciójára kényszerül?” – tette fel a kérdést Sorin Anagnoste, aki a gazdasági növekedés lelassulása miatt azt sem zárja ki, hogy idén a 9 százalékot is eléri majd a költségvetési hiány.

De honnan lesz pénz?

Gazdasági elemzők idén többször is nyilatkozták, hogy a még hátralévő választások miatt idén biztosan nem várhatók jelentősebb korrekciós intézkedések, de az év végén felálló új kormánynak jövőre meg kell majd szorítania a nadrágszíjat. A Szabad Európának nyilatkozó Dan Chirleșan közgazdász szerint a legkézenfekvőbb megoldásnak az áfa (TVA) emelése ígérkezik. A szakember már tudni véli azt is, mivel fogja indokolni a kormány ezt a lépést. „Arra fognak hivatkozni, hogy az EU tagállamaiban 22-24 százalékos az áfa, nálunk pedig csak 19 százalékos. Volt egy jó időszakunk, de itt az ideje, hogy ezen a téren Európához igazodjunk” – magyarázta.

A közgazdász szerint a másik megoldás, amelyhez a kormány folyamodni fog, az a közberuházások csökkentése lesz, amit az EU helyreállítási alapjából más európai finanszírozási forrásokból származó pénzzel próbál majd kompenzálni. Arra azonban a szakember nem számít, hogy jövőre nőni fognak a munka adóterhei Romániában, hiszen ezek szintje már most az egyik legmagasabb (közel 50 százalékos) Európában. Az áfaemelés hátulütője mindenesetre az lesz, hogy növeli az inflációt – jegyezte meg.