A kormány elfogadta a költségcsökkentő és adóügyi intézkedéseket tartalmazó salátarendeletet

Elfogadta hétfői ülésén a kormány a költségcsökkentő és adóügyi intézkedéseket tartalmazó úgynevezett salátarendeletet.

Az Agerpres összefoglalója szerint Marcel Ciolacu a hétfő kormányülés előtt az nyilatkozta, jelen helyzetben „a felelőtlen gazdaságpolitika” automatikusan az ország adósbesorolási leminősítéséhez, a befektetők elűzéséhez és nagyon magas kamatlábú hitelekhez vezetne. „Ez rövid idő alatt recessziót, csődöt és munkanélküliséget eredményezne sokak számára” – fogalmazott. A kormányfő szerint ennek megelőzéséért van szükség a költségcsökkentő és adóügyi intézkedésekre.

Ciolacu emlékeztetett, hogy Romániának az Európai Bizottsághoz benyújtott hétéves deficitcsökkentési terve értelmében 2025-ben 7 százalékra kell csökkenteni a költségvetési hiányt. Csak így lehet az országnak hozzáférése a továbbiakban is az európai uniós forrásokhoz és az uniós helyreállítási alaphoz, amelyek nélkülözhetetlenek az ország korszerűsítésének folytatása érdekében – magyarázta.

A miniszterelnök szerint a salátarendeletnek három fő célja van: az állami kiadások lefaragása, a pazarlás csökkentése a GDP 1 százalékát kitevő mintegy 19 milliárd lejjel és az államkassza bevételeinek növelése.

Ciolacu szerint nem megszorító intézkedéseket fogad el a kormány.

„Megszorítások akkor voltak, amikor 25 százalékkal csökkentették a fizetéseket, 19 százalékról 24 százalékra növelték az áfát, vagy amikor iskolák és kórházak zártak be”

– nyomatékosította.

A kormányfő kiemelte, a sürgősségi rendelet értelmében 2025-ben is befagyasztják a közjogi méltóságok fizetését, a pártoknak nyújtott állami támogatás pedig 25 százalékkal csökken.

Hozzátette, jövőre nem lesz pénz az állami alkalmazottak bérének növelésére, és nem kaphatnak többletpótlékokat, prémiumokat sem. Emellett létszámstopot rendelnek el a közszférában, bizonyos intézményeket és ügynökségeket pedig összevonnak vagy felszámolnak. „Létrehozzuk a kormányzati tevékenység hatékonyságáért felelős főosztályt, amely jövőre a GDP 1 százalékával csökkenti az állami kiadásokat. Ezen a főosztályon pro bono fognak dolgozni a szakemberek” – emelte ki.

Ciolacu kijelentette, hogy a beruházásokra szánt alapokat nem csökkentik, és nem emelik a társasági adót, a jövedelemadót és az áfát sem, ami növelné az inflációt. „Minden adókedvezményt megszüntetünk, és igazságos adórendszert alakítunk ki. A gazdasági sokk elkerüléséért csak fokozatosan csökkentjük a mikrovállalkozások profitadó-mentességi küszöbét. Az intézkedés mintegy 30.000 kkv-t érint – a kis- és középvállalkozások mintegy 10 százalékát –, de megpróbáljuk segíteni őket más állami támogatási programokkal” – magyarázta.

A kormányfő azt is elmondta, hogy az ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadót csak a beruházásokra készülő nagyvállalatokkal folytatandó egyeztetések után vezetik be.

Marcel Ciolacu arról is beszélt, hogy az osztalékadó 8 százalékról 10 százalékra nő január 1-től, de még így is a hetedik legkisebb marad az Európai Unióban. „Magyarországon 15, Lengyelországban 19, Csehországban 23 százalék az osztalékadó, az uniós átlag pedig 20 százalék” – nyomatékosította.

Marcel Ciolacu a hétfői kormányülés előtt tartott beszédében kijelentette, hogy az előző miniszterelnöki mandátuma alatt meghozott egyik intézkedést sem bánja, hiszen „romániaiak millióinak szolgáltattak igazságot”, és jelentős beruházásokkal segítették a gazdaságot.

A miniszterelnök leszögezte, hogy az Európai Bizottság novemberben közzétett jelentése, valamint az Országos Prognózis Bizottság legutóbbi gazdasági adatai is „borúlátóbbak” a szakértők korábbi becsléseinél. „Az uniós tagállamok nagy részében rohamosan romlott a helyzet október második felétől, és ez nem kerülhette el Romániát sem” – mondta.

Hozzátette, magas az államháztartási hiány, mert a 2024-es költségvetésben eredetileg előirányzotthoz képest a GDP 3,92 százalékát kitevő 69 milliárd lejjel nőttek a kiadások.

„De jóhiszemű ember nem bírálhat bennünket, amiért kétszer is emeltük a nyugdíjakat, megszüntettük a mintegy 3,8 millió nyugdíjassal szembeni méltánytalanságokat, vagy mert növeltük a tanárok, a rendőrök, az orvosok vagy a katonák fizetését”

– mondta.

Hangsúlyozta továbbá, hogy a kormány segítséget nyújtott az energiaszámlák kifizetésében, jelentős összegeket különített el az egészségügy számára és infrastrukturális beruházásokra is. „A hitelekből autópályákat, iskolákat, kórházakat építettünk, és elmaradt adósságokat törlesztettünk. Egyik intézkedést sem bántam meg, mert emberek millióinak szolgáltattunk igazságot és jelentős beruházásokkal segítettük a gazdaságot” – fogalmazott.

A kormány mintegy 133,37 milliárd lejes pénztöbbletet remél az intézkedéscsomagtól

Az elfogadott tervezett indoklása szerint 2025-ben 7,11 milliárd lejjel, 2026-ban 8,75 milliárd lejjel, 2027-ben 9,41 milliárd lejjel, 2028-ban pedig 9,95 milliárd lejjel nőnek a költségvetési bevételek, a kiadások pedig 126,26 milliárd lejjel csökkennek 2025-ben.

A rendelet előírja – egyebek mellett – a közalkalmazotti bérek és pótlékok, az étkezési utalványok és a gyermeknevelési pótlék befagyasztását a 2024. novemberi szinten, létszámstopot rendel el a közszférában, és arról is rendelkezik, hogy a túlórákat és a munkaszüneti napokon végzett munkát kizárólag szabadnappal lehet kompenzálni, illetve a nyugdíjak kiszámításakor figyelembe vett referenciapont értéke 81 lej marad.

A rendelet szerint jövőre a jelenlegi 8 százalékról 10 százalékra nő az osztalékadó, megszüntetik az IT-szektor, az építőipari, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat munkavállalóinak adókedvezményeit, illetve a jelenlegi 500 ezer euróról 2025 elejétől 250 ezer euróra, 2026. január elsejétől pedig 100 ezer euróra csökken az a bevételhatár, ameddig egy cég mikrovállalkozásnak minősül.

Románia 2020 áprilisától túlzottdeficit-eljárás alatt áll, és az Európai Bizottság júniusi ajánlásai szerint csökkentenie kell a kiadásait a költségvetési hiány 3 százalék alá szorításáért – emlékeztettek a tervezet indoklásában.

A diákok és a börtönőrök máris bejelentették, hogy tiltakoznak a rendelet ellen. A diákok leginkább az ingyenes vagy kedvezményes vasúti utazások korlátozása miatt vannak felháborodva, míg a börtönőrok azt szeretnék elérni, hogy a rendeletből töröljék a bércsökkentésüket eredményező rendelkezéseket. A Börtönőrök Országos Szakszervezete hétfőre máris tiltakozást szervezett a Bukarestbe a kormány székháza elé, szerintük ugyanis az intézkedéssel „a kormány nem befagyasztja a fizetéseket, hanem csökkenti”.