Donald Trump „halált, tüzet és haragot” ígér, ha Irán megzavarja a globális olajszállítást
Cikkünk folyamatosan frissül!
- Az iráni külügyminisztérium képviselője szerint az EU képmutató, a külügyminiszter azt mondta: az USA és Izrael két-háromnapos rezsimváltásra készült.
- UNESCO világörökségi helyszínek sérültek meg izraeli légicsapásokban.
- A szaúd-arábiai Aramco szerint katasztrofális következményei lesznek, ha nem oldják fel a Hormuzi-szoros korlátozását.
- Franciaország bejelentette, hogy védelmi misszióra készül a szoros újranyitására.
- Menedékjogot kapott Ausztráliában öt iráni női focista, akik nem énekelték el a himnuszt az Ázsia-kupán.
- Donald Trump kilátásba helyezte az olajszankciók enyhítését, de halált, tüzet és haragot ígért, ha Irán megzavarja a globális olajszállítást.
- Az iráni Forradalmi Gárda szerint majd ők megmondják, mikor lesz vége a háborúnak.
Irán támadásokat indított Izrael, Katar és az Egyesült Arab Emírségek ellen. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szerint a légvédelmi rendszerek működnek, és figyelmeztető üzeneteket küldtek az érintett területeken tartózkodóknak.
Az Egyesült Arab Emírségek védelmi minisztériuma közölte, hogy a légvédelmük jelenleg Iránból érkező rakéta- és drónfenyegetések elhárításán dolgozik. A katari védelmi minisztérium pedig azt mondta, hogy a fegyveres erők elfogtak egy, az országot célzó rakétát.
(BBC)
Donald Trump azt mondta: nem hiszi, hogy Modzstaba Hamenei új iráni legfőbb vezető békében tud majd élni. A Fox Newsnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak szerepet kellene kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Csalódott voltam, mert szerintünk ez csak ugyanazokat a problémákat fogja jelenteni az ország számára” – mondta újságíróknak hétfőn Floridában.
Amikor hétfőn megkérdezték, hogy Modzstaba Khamenei célponttá válhat-e, Trump azt válaszolta, nem akar erről beszélni.
„Ez nem lenne helyénvaló. De nézzék, nekem is célkereszt volt a hátamon” – mondta, korábbi ellene irányuló merényletkísérletekre utalva.
(CNN)
Vizsgálja az Egyesült Királyság Tengeri Kereskedelmi Műveletek Központja (UKMTO) az Abu-Dzabi közelében történt, teherhajót érintő incidenst. A jelentés szerint hétfőn hangos robbanást hallottak egy szállítóhajó közelében, egyelőre nem ismert, mi okozhatta azt.
A UKMTO közlése szerint a háború kezdete óta 13 olyan bejelentést kaptak, amik a Perzsa-öbölben, a Hormuzi-szorosban és az Ománi-öböl térségében közlekedő hajókat érintették — ezek közül 10 támadásról szólt.
(BBC)
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) azt mondja, újabb csapássorozatot indítottak az iráni főváros, Teherán ellen.
(BBC)
Esmaeil Baghaei, az iráni külügyminisztérium szóvivője élesen bírálta az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent. A szóvivő egy korábbi kijelentésére reagált, miszerint „az iráni nép megérdemli a szabadságot, a méltóságot és a jogot, hogy a saját jövőjükről döntsenek”. Baghaei az X-en azt írta: kíméljék meg a képmutatástól.
„Arra építették a karrierjüket, hogy a történelem helytelen oldalán álljanak – engedélyeztek megszállásokat, népirtásokat és kegyetlenségeket, most az USA/Izrael iráni nép ellen elkövetett agresszióját és háborús bűneit próbálják tisztára mosni” – írta.
Felrótta az EU-nak, hogy csendben maradt, amikor „kórházakat, történelmi helyszíneket, olajlétesítményeket, rendőrségi diplomáciai központokat, tűzoltóságokat és lakónegyedeket” támadtak.
„A jogtalanság és kegyetlenség láttán tanúsított hallgatás nem kevesebb, mint bűnrészesség” – tette hozzá.
Az iráni média és szemtanúk beszámolói szerint Iszfahán UNESCO világörökségi helyszínei, köztük a szafavida korszakban épített Chehel Sotoun-palota is megsérült egy izraeli légicsapás során. A palota közel fekszik az iszfaháni kormányzó hivatalához, és a jelentések szerint a robbanáshullám kárt okozott a komplexum egyes részeiben.
A jelentések szerint megsérült a Naqsh-e Jahan tér környéke is, ami szintén az UNESCO világörökségének része.
A hírek pár nappal azután érkeztek, hogy az UNESCO figyelmeztetést adott ki az iráni örökségi helyszínek veszélyeiről a korábbi teheráni légicsapások után.
Az UNESCO közleménye szerint a teheráni Golestan-palota is jelentős kárt szenvedett a légicsapás utáni törmelék és lökéshullám miatt.
(CNN)
Az, hogy Iránban lelőtték az internetet, most már a világ legszigorúbb kormány által elrendelt országos internetkimaradásai közé tartozik, legalábbis a független NetBlocks internetfigyelő csoport szerint.
A jelentésük azt írja: 240 órája tart az iráni internetleállás, az ország a 2026-os év egyharmadát már offline töltötte.
(BBC)
Az Egyesült Királyság arra készül, hogy egy második hadihajót is a Földközi-tengerre küldjön. Korábban úgy volt, hogy az HMS Dragon romboló készül a küldetésre, most azonban a Védelmi Minisztérium bejelentette, hogy az RFA Lyme Bayt is előkészítették, hogy feladatokat lásson el a régió keleti részén.
A minisztérium szóvivője azt mondta, hogy óvatos tervezés részeként készítik elő a hajót, elővigyázatosságból arra az esetre, ha szükség lenne rá a Földközi-tengeren végzendő feladatokhoz.
Az RFA Lyme Bay olyan hajó, ami repülési platformként is funkcionálhat, továbbá orvosi létesítményekkel rendelkezik.
(Sky News)
Recep Tayyip Erdoğan török elnök figyelmeztette Iránt, hogy a török légtér megsértése nem igazolható semmivel, hangsúlyozta, hogy a régió országai elleni támadások senki javát nem szolgálják.
Erdoğan az iráni elnökkel, Maszúd Peszeskjánnal beszélt telefonon, és azt mondta: Törökország a diplomáciai lehetőségek megnyitásán dolgozik, hogy segítsen véget vetni a háborúnak.
„Őszinte figyelmeztetéseink ellenére rendkívül helytelen és provokatív lépéseket látunk, amik veszélyeztetik Törökország barátságát” – mondta.
Törökország a NATO második legnagyobb hadseregével rendelkezik, és stabil határt tart fenn Iránnal már 500 éve.
(BBC)
Az iráni külügyminiszter, Abbász Aragcsi szerint az Egyesült Államoknak és Izraelnek nincs reális végjátéka, és most csak káoszt keltenek.
„Azt hitték, hogy két-három nap alatt véghez vihetnek egy rezsimváltást, gyors, tiszta győzelmet arathatnak, de kudarcot vallottak” – mondta.
Kérdezték a globális piacokon áringadozást okozó olajszállítási fennakadásokról, amire azt mondta: az áremelkedés nem Irán műve. „Ez nem a mi tervünk. Az olajtermelés és az olaj szállítása nem miattunk lassult vagy állt le, hanem az izraeli és amerikai támadások és agresszió miatt. Ők tették ezt az egész régiót bizonytalanná, ezért félnek a tankerhajók és más szállítók áthaladni a Hormuzi-szoroson.”
„Mi nem zártuk le a szorost, nem akadályozzuk a hajókat” – tette hozzá. „Ami most történik, az teljesen illegális agresszió, és amit mi teszünk, az önvédelem, jogszerű és legitim. Már előre figyelmeztettük a régió minden szereplőjét, hogy ha az Egyesült Államok megtámad minket – mivel nem érhetjük el az amerikai területet –, támadnunk kell az amerikai bázisokat, létesítményeket és eszközöket a régióban.”
Egy belsős forrás szerint Szaúd-Arábia napi 2–2,5 millióval, az Egyesült Arab Emírségek napi 500 ezer – 800 ezer hordóval csökkentette olajtermelését. Kuvait is félmillió hordóval kevesebbet termel ki naponta, Irakban ez a szám 2,9 millió.
Joshua Zarka, Izrael franciaországi nagykövete szerint az izraeli erők jobban haladnak a háborús célok elérésében, mint tervezték. Szerinte az a terv, hogy a háború csak néhány hétig fog tartani, továbbra is reális, de nem tudta megmondani, pontosan mekkora időintervallumról van szó.
Kérdezték az új iráni legfelsőbb vezetőről, Modzstaba Hameneiről is, kijelentette, hogy szerinte ő nem az, akit az irániak választani akartak. „Nem tudjuk, mik a céljai, vagy milyen a kapcsolata a Forradalmi Gárdával. Ha folytatja az apja útját, őt is felveszik majd arra a listára, akiket ki kell iktatni” – mondta.
(BBC)
Benjámin Netanjahu szerint az izraeli katonai offenzíva Irán ellen még nem ért véget, és az akcióik „csontokat törnek”. Szerinte Izrael célja az iráni nép felszabadítása a jelenlegi rezsim zsarnoksága alól, de hozzátette: minden „végső soron rajtuk múlik”.
(BBC)
A szaúd-arábiai Aramco, a világ legnagyobb olajexportőre „katasztrofális következményekre” figyelmeztetett a világ olajpiacain, ha az Irán elleni háborúban továbbra is korlátozva marad a Hormuzi-szoroshoz való hozzáférés.
Az Aramco vezérigazgatója, Amin Nasszer kedden azt mondta, hogy a fennakadások nemcsak a hajózási és biztosítási szektort borítják fel, hanem a légi közlekedést, a mezőgazdaságot, az autóipart és más iparágakat is veszélyeztethetnek.
„Katasztrofális következményekkel járna a világ olajpiacain, minél tovább tart a fennakadás, annál drasztikusabbak a következmények a globális gazdaságra nézve” – mondta, hozzátéve, hogy a globális olajkészletek az elmúlt öt évben most állnak a legalacsonyabb szinten.
(CNN)
Franciaország és szövetségesei tisztán védelmi missziót készítenek elő a Hormuzi-szoros újranyitására, mondta Emmanuel Macron. A francia elnök ezt a Ciprusra tett látogatása során jelentette be. Azt is mondta, hogy a misszió a konfliktus legintenzívebb szakasza után a leghamarabb elkezdődik.
Görögország hajózási minisztere riasztónak nevezte a helyzetet a szorosban, és hozzátette, hogy számos tanker akadt el a kulcsfontosságú vízi úton az amerikai–izraeli támadások óta. A világ olajellátásának mintegy ötöde halad át naponta a szoroson.
A francia vezető azt is megígérte, hogy az Európai Unió mindent megtesz Ciprus támogatásáért, több EU-tagállam hajókat és vadászgépeket telepített a szigetre egy brit bázist ért dróntámadás után.
Egy amerikai Patriot légvédelmi rendszert telepítettek Törökország délkeleti tartományába, hogy megerősítsék a NATO lég- és rakétavédelmi helyzetét. „A térségünkben történt legutóbbi fejlemények fényében a szükséges intézkedéseket megtesszük a határaink és a légtér védelme érdekében, és folyamatos egyeztetés zajlik a NATO-val és szövetségeseinkkel” – közölte a török védelmi minisztérium X-en.
„A Patriot-rendszer jelenleg Malatyában van, és működőképes állapotra készítik elő, hogy támogathassa a légterünk védelmét” – írták.
Korábban egy ballisztikus rakéta lépett be Törökország légterébe, a NATO lég- és rakétavédelmi eszközei semlegesítették a Földközi-tenger felett. Irán később tagadta, hogy rakétát indított volna Törökország felé. Az iráni külügy szóvivője, Esmaeil Baghaei azt sugallta, hogy az incidens hamis zászlós művelet lehetett, de nem nevezett meg konkrét országot.
A törökök azt is közölték korábban, hogy megállapodást kötött a török Halkbank az amerikai Igazságügyi Minisztériummal egy évek óta tartó bűnügyi eljárásban, ami azért indult, mert az amerikaiak szerint a török állami bank megsértette az Irán elleni szankciókat.
A halasztott vádemelési megállapodás értelmében a bank nem ismeri el semmilyen bűncselekmény elkövetését, és sem bírói, sem adminisztratív bírságot nem fizet – közölte a bank X-en.
Donald Trump kilátásba helyezte az olajszankciók enyhítését és a közel-keleti konfliktus lezárását, ezzel megfékezve az energiaárak drasztikus ingadozását. Az amerikai elnök azt mondta, hogy az Irán elleni háború „nagyon hamar” véget érhet, bár szerinte erre még nem ezen a héten kerül sor – írja a Bloomberg.
Trump azután beszélt erről, hogy hétfőn meredeken emelkedni kezdtek az olajárak, az Egyesült Államokban 2022 júliusa óta a legmagasabb szintet érték el. Trump azt mondta, „bizonyos olajjal kapcsolatos szankciókat feloldhat az árak csökkentése érdekében”. A részletekbe nem ment bele, de azt elismerte, hogy hétfőn telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Pár nappal korábban az amerikai kormány jelezte, hogy fontolgatja egyes szankciók megszüntetését, amiket az orosz kőolajvásárlásra vetettek ki. Trump most arról beszélt, hogy a szankciók lazítása mellett felszabadíthatják a stratégiai tartalékokat, és az amerikai haditengerészetet is bevethetik a Hormuzi-szorosnál a kereskedelmi hajók védelmére. Az amerikai elnök azt állította, hogy az amerikai és az izraeli erők már több ezer célpontot támadtak Iránban, és jelentősen meggyengítették az ország katonai képességeit, de figyelmeztetett, hogy „sokkal, sokkal keményebb” bombázásokkal fog válaszolni, ha Irán megzavarja az olajellátást.
Az izraeli egészségügyi minisztérium szerint az elmúlt 24 órában 191 izraeli került kórházba a háborúval összefüggő sérülések miatt. Egy embert súlyos, hármat pedig kritikus sérüléssel vittek be. Tíz embert szorongás miatt láttak el.
Összességében a konfliktus kezdete óta 2 339 embert szállítottak kórházba sérülések miatt, közülük 95-en továbbra is kórházi kezelés alatt állnak.
(The Guardian)
„Tegnap este az iráni női labdarúgócsapat öt tagjának elmondhattam, hogy szívesen látjuk őket Ausztráliában, ahol biztonságban lehetnek, és otthonra lelhetnek” – írta az X-en Tony Burke ausztrál belügyminiszter, aki közös fotókat posztolt az öt játékossal. Ők azok, akik alig 48 órával azután álltak pályára az Ázsia-kupán, hogy Izrael és az Egyesült Államok megtámadta Iránt, és láthatóan nem énekelték az iráni himnuszt, írja a Reuters.
Miután az iráni állami média élesen kritizálta a csapatot, egy rezsimhez közeli kommentátor pedig árulónak nevezte őket, és azt mondta, szigorúbban kellene bánni velük, komolyan felmerült, hogy hazatérésük esetén üldöztetésnek lennének kitéve Iránban. A focisták életéért még Donald Trump amerikai elnök is aggódott, részletek ebben a cikkben.
Irán újabb támadásokat indított a térség országai ellen. Kora reggel légvédelmi sziréna szólalt meg az Egyesült Arab Emírségekben, például Dubajban és Bahreinben is.
Szaúd-Arábia azt közölte, hogy két drónt semmisített meg. Kuvait Nemzeti Gárdája pedig hat drónt lőtt le.
Irán nemcsak Izrael és az Egyesült Államok bázisai ellen lő ki rakétákat és drónokat, hanem az energia-infrastruktúra ellen is céloz, ami a Hormuzi-szoros feletti irányítása mellett az olajárak jelentős emelkedését eredményezte.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szóvivője, Avichay Adraee szerint Izrael erősen lép fel a Hezbollah ellen a Litani-folyó déli részén. Az IDF evakuálásra szólította fel a területen élőket.
„Még egyszer, sürgősen felhívjuk a figyelmet arra, hogy a lakók azonnal hagyják el az otthonaikat, és vonuljanak északra a Litani-folyótól” – írta X-en.
Hétfőn az IDF közölte, hogy sorozatos csapásokat hajtott végre Libanonban az Al-Qard Al-Hassan Association (AQAH) célpontjai ellen. Ez szerintük egy olyan pénzügyi szervezet, ami kapcsolódik a Hezbollahhoz.
A libanoni egészségügyi minisztérium tegnap azt közölte, hogy 486 ember halt meg az országban azóta, hogy Izrael a hónap elején megkezdte offenzíváját.
(BBC)
Németország ideiglenesen kivonja bagdadi nagykövetségének személyzetét Irakból a közel-keleti konfliktus miatti fokozott biztonsági kockázatok miatt, közölte a belügyminisztérium szóvivője.
A nagykövetség továbbra is elérhető lesz, de a jogi és konzuli szolgáltatásokat a biztonsági helyzet miatt már egy ideje jelentősen korlátozták.
Johann Wadephul külügyminiszter tegnap késő este a ciprusi Nicosiában arról beszélt, hogy az amerikai külügyminiszterrel, Marco Rubióval tárgyalt a térség helyzetéről.
Donald Trump azt mondta, hogy nem tud eleget az iráni iskolát ért csapásokról, de vizsgálat alatt áll az ügy. Az amerikai elnököt arról kérdezték, hogy vállal-e bármilyen felelősséget a minabi iskola bombázásáért, ami az irániak szerint 168 ember, köztük 110 gyerek halálát okozta.
Trump szerint azokból a Tomahawk típusú rakétákból, amiket az Egyesült Államok is használ, és amiket a jelek szerint az iskolára küldtek, több országnak is van saját készlete, köztük Iránnak is.
Később az elnöknek felvetették, hogy a kormányzatban látszólag ő az egyetlen, aki azt sugallja, hogy egy másik ország amerikai gyártmányú rakétához juthatott, és azzal hajthatta végre a támadást.
Szakértők korábban a BBC-nek azt mondták, hogy sem Izraelről, sem Iránról nem ismert, hogy Tomahawk rakétákkal rendelkezne.
„Bármit is mutat majd a jelentés, hajlandó vagyok elfogadni annak megállapításait” – mondta a vizsgálatról az elnök.
Pete Hegseth hadügyminiszter korábban azt mondta, „természetesen soha nem célzunk civil célpontokat”, és teljes körű kivizsgálást ígért.
(BBC)
Irán külügyminisztere kijelentette, hogy országa készen áll arra, hogy addig folytassa a rakétatámadásokat, amíg szükséges.
Miután Donald Trump nemrég kijelentette, hogy szerinte a háború hamarosan véget érhet, Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter kizárta, hogy leüljenek tárgyalni az Egyesült Államokkal. Kijelentette, hogy Irán készen áll a rakétatámadások folytatására is.
Donald Trump a Miamiban tartott beszédében azt mondta, hogy az amerikai támadás megelőző csapás volt. Trump azt állította, hogy a legtöbb rakétaindító-bázist megsemmisítették, és Iránnak már csak nagyon kevés indítása van. Most a drónokat gyártó telepeket támadják az amerikaiak, és mivel minden információjuk megvan, ki fogják ezeket iktatni. „De amint végzünk, sokkal biztonságosabb világunk lesz, és elég gyorsan be is fogjuk fejezni” – mondta az elnök.
(Guardian, AFP)
Az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) válaszolt Trump azon kijelentésére, miszerint az iráni háború hamarosan véget ér. Kijelentették: ők fogják meghatározni a háború végét.
A Reuters szerint az IRGC közölte, hogy Teherán nem engedélyezi „egyetlen liter olaj” exportját sem a régióból, ha az amerikai és az izraeli támadások folytatódnak.
Az olajárak ingadoznak a Hormuzi-szoros körüli feszültségek miatt, amely kulcsfontosságú a globális energiapiac számára, mivel a világ olajtermelésének körülbelül egyötöde halad át ezen a keskeny vízi úton.
Donald Trump amerikai elnök újabb figyelmeztetést küldött Iránnak a Hormuzi-szorosban zajló hajózás esetleges megzavarásáról.
„Ha Irán bármit is tesz, ami megakadályozza az olaj áramlását a Hormuzi-szoroson keresztül, az Amerikai Egyesült Államok hússzor keményebben fog visszavágni, mint eddig” –
írta Trump Truth Socialön. A világ olajtermelésének körülbelül 20 százaléka halad át a szoroson, és a háború jelentősen csökkentette a tengeri forgalmat, ami a globális olajárak emelkedéséhez vezetett.
„Ezenkívül megsemmisítjük azokat a könnyen elpusztítható célpontokat, amelyek gyakorlatilag lehetetlenné teszik Irán nemzetként való újjáépítését – halál, tűz és düh fog uralkodni rajtuk –, de remélem és imádkozom, hogy ez ne történjen meg!” – írta.
(BBC)
Lee Jae Myung dél-koreai elnök arról beszélt, hogy országa nem tudja megakadályozni az Egyesült Államokat abban, hogy egyes fegyvereit áthelyezze az országból. Szerinte ez a lépés nem befolyásolja az Észak-Korea elleni elrettentő erőt.
Az elnök azután szólalt meg, hogy a helyi média arról számolt be: az amerikai erők Patriot rakétarendszereket szállítanak az Osan légibázisra, hogy azokat vélhetően a Közel-Keletre szállítsák át.
„Úgy tűnik, hogy a közelmúltban szóba került, hogy az Egyesült Államok Koreában állomásozó erői néhány rakétabázist vagy légvédelmi fegyvert elszállítanak az országból” – mondta Lee anélkül, hogy megerősítette volna a szállításokról szóló híreket. Az elnök arról beszélt, hogy nem értenek egyet azzal, hogy az amerikaiak szükségleteik szerint szállítanak el légvédelmi fegyvereket, de elismerte, akaratukat ebben az esetben nem tudják érvényesíteni.
A hírekkel kapcsolatban az USA dél-koreai erői (USFK) azt nyilatkozták, hogy „nem kommentálják konkrét katonai erők vagy eszközök mozgását, áthelyezését”, de szerintük az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett Dél-Korea védelme iránt.
(CNN)
- A konfliktus miatt megugrottak az olajárak, az Egyesült Államokban 20 százalékkal emelkedtek.
- Putyin szerint orvosolni lehet az energiaválságot, ha újra Oroszországtól vesz Európa kőolajat. Az orosz elnök telefonon Trumpnak is elmondta, hogyan lehetne gyorsan lezárni az iráni háborút.
- Donald Trump szerint, ha ő nem lenne, Irán már elpusztította volna Izraelt. Az amerikai elnök rövid kiránduláshoz hasonlította az amerikai hadműveleteket.
- Egy magas rangú iráni tisztviselő szerint Irán hosszú háborúra készül, és a gazdasági nyomás kényszerítheti ki, hogy Öböl-államok kérjék az Egyesült Államok visszalépését a háborútól.
- Egy ember meghalt, többen megsérültek, miután iráni kazettás bombák csapódtak be Izrael középső részén.
- Libanonban két évvel elhalasztották a választásokat a háború miatt.
- Újabb rakéta lépett be a török légtérbe, amit a NATO légvédelmi rendszere szedett le.
- Több mint egymillió libanoni civil hagyta el a lakóhelyét, miután az izraeli haderő csapásokat jelentett be.
- A himnuszuk éneklését megtagadó iráni válogatott futballisták védett házakba kerültek Ausztráliában.
- Franciaország hadihajókat küld a közel-keleti térségbe, hogy azok megvédjék a kereskedelmi hajózási útvonalakat.
Rád is szükségünk van!
A Transtelex minden nap hiteles, ellenőrzött erdélyi történeteket hoz — sokszor több munkával, több kérdéssel és több utánajárással, mint mások. Ha fontos neked, hogy legyen független forrás, ahol a kényelmetlen kérdéseket is felteszik, kérjük, támogasd a munkánkat!
Támogatás