Irán hajlandó tárgyalni az urándúsításuk korlátozásáról

Iráni rakéták csapódtak be Haifa és Beér-Seva városában is. A helyi média 20 rakétáról számolt be.

Több helyszínre is tűzoltókat és mentőket kellett kiküldeni. Haifában legalább egy ember súlyosan, egy másik pedig könnyebben megsérült az iráni rakétatűzben.

(Guardian)

Országszerte több ponton is beindultak a légiriadós szirénák, miután az IDF szerint Irán újabb rakétatámadást indított meg Izrael felé – írja a Times of Israel. Robbanásokat jelentettek Tel Avivból, Jeruzsálemből és Beér-Sivából is.

A mentők már elindultak oda, ahonnan az első becsapódásokat jelezték.

Az iráni vezetés még nem kommentálta a támadást, de vélhetően a támadás egy válasz a reggel óta zajló izraeli légicsapásokra.

Egy iráni tisztviselő azt mondta a Reutersnek, hogy az ország hajlandó tárgyalni az urándúsító tevékenysége korlátozásáról. Hozzátette, hogy így, hogy az USA-val továbbra sem kívánnak tárgyalni, felértékelődött az európai vezetők szerepe.

Azt is kijelentette, hogy abba nem fognak belemenni, hogy lenullázzák a dúsítást, főleg így, az izraeli rakétázás árnyékában.

Ausztrália, Szlovákia és Csehország is ideiglenesen bezárja a teheráni nagykövetségét – írja az al-Dzsazíra. Korábban már így tett Bulgária, Új-Zéland és Portugália is.

Az ausztrál külügyminiszter bejelentette, hogy minden tisztviselőjüket kivonják Iránból, bár a nagykövet a régióban marad, hogy segítsen Ausztráliának feltérképezni közel-keleti helyzetet. Azt javasolta minden Iránban tartózkodó ausztrálnak, hogy hagyják el az országot.

A BBC szerint az Egyesült Királyság külügyminisztere, David Lammy bejelentette, hogy amint megnyílik Izrael légtere, a brit kormány különgépeket indít az országból, hogy akik a rakétázások miatt ott ragadtak, hazatérhessenek.

Nem sokkal az után, hogy Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter felszólította a hadsereget, hogy intenzívebben támadják az iráni rezsim szempontjából szimbolikusan is fontos célpontokat, hogy destabilizálják a vezetést, az izraeli média arról számolt be, hogy az IDF egy dróntámadással megölt egy teheráni atomkutatót – írja a Times of Israel.

Ezt sem az Iráni, sem az Izraeli kormány vagy hadsereg sem erősítette meg, és lehetetlen független forrásból ellenőrizni.

Az iráni-izraeli konfliktus káros migrációs hatással lehet Európára – mondta a Guardian szerint Recep Tayyip Erdoğan török elnök Friedrich Merz német kancellárnak.

„Az izraeli támadások által kiváltott erőszakspirál a migráció és a nukleáris anyagok kiszivárgásának lehetősége miatt károsíthatja a régiót és Európát”

– mondta a török elnök.

Helyi idő szerint csütörtök késő este Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök sajtótájékoztatót tartott, amiben többek között Donald Trump kéthetes kijelentéséről is beszélt – írja a TImes of Israel. A Fehér Ház csütörtökön jelentette be, hogy az elnök a következő két hét során valamikor dönt majd arról, hogy beszállnak-e Izrael mellett a háborúba, vagy sem.

Mikor Netanjahut csütörtökön erről kérdezték, azt válaszolta, hogy az amerikai elnök dönti el, hogy mit lép az USA. Ez azonban nem teljesen igaz. Az amerikai alkotmány szerint a kongresszus dönt arról, hogy hadat üzennek-e, bár a jelenlegi helyzet Trumpnak kedvez, hiszen a saját pártja van többségben a képviselőházban és a szenátusban is. Bár arra a kérdésre, hogy kérne-e engedélyt a megválasztott törvényhozóktól, Trump eddig nem válaszolt egyértelműen.

„Azt teszi majd, ami jó az USA-nak, én pedig azt, ami jó Izraelnek. Ahogy a mondás is tartja, minden hozzájárulás segít”

– mondta az izraeli miniszterelnök.

A Trumppal folytatott telefonbeszélgetéseibe nem volt hajlandó belemenni, de megjegyezte, hogy szinte naponta beszélnek. Úgy gondolja, hogy majd egyszer eljön az ideje, hogy nyilvánosságra hozzák a beszélgetések leiratait, de még nem tartunk ott.

Hozzátette, hogy a korábbi vezetéssel ellentétben Trump kormánya elismerte Izrael önvédelemhez való jogát, és egyszer sem próbálták meg megállítani. Kijelentette, hogy az USA nélkül is hajlandó küzdeni Iránnal.

A háború állásáról megjegyezte, hogy az információi szerint már az iráni rakétakilövő állomások felét elpusztították, így csökken az iráni támadások veszélye. Mindezt azonban lehetetlen független forrásból megerősíteni.

Az ajatollah egyik fontos bizalmasa, Ali Samháni túlélhette a jelenlegi konfliktust elindító nagyszabású izraeli támadást – írja a Guardian. Június 13-án az iráni állami tévé bejelentette, hogy Samháni belehalt a támadásba, de most azt közölték, hogy – bár válságos állapotban volt – már stabil. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezt független forrásból nem lehet megerősíteni, így amíg nem készül fényképes, filmes bizonyíték arról, hogy valóban él, nem érdemes készpénznek venni a hírt.

„Élek, és készen állok feláldozni magam”

– idézik Samháni az ajatollahnak és a népnek címzett üzenetét.

Hamenei egyik fontos bizalmasa volt, szerepe volt a Szaúd-Arábia és Irán közti enyhülésben. Előtte a Forradalmi Gárdánál és a védelmi minisztériumban is magas posztokat töltött be. 2023-ban nem tisztázott okok miatt parkolópályára tette őt a rezsim. Gyaníthatóan azért, mert túlzottan ambiciózusnak tartották – noha a 2001-es elnökválasztáson indulva csak harmadik lett 2,66 százalékkal. Ugyanakkor továbbra is Hamenei tanácsadója maradt, és az Egyesült Államokkal újraindult tárgyalásokban is szerepe volt.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter szerint Irán még nem áll készen arra, hogy leüljön tárgyalni az USA-val – írja az al-Dzsazíra. Aragcsi Genfben találkozik európai kollégáival, és a csúcs előtt mondta az iráni állami televíziónak, hogy addig nem tárgyal az Egyesült Államokkal, amíg folytatódik az izraeli agresszió.

Hozzátette, hogy az USA-t Izrael tettestársának tartják, és ezt több iráni tisztviselő is állította már. Úgy gondolják, hogy az izraeli támadás nem indulhatott volna meg, ha Amerika nem bólint rá, ezért egyelőre nem tárgyalnának a Trump-kormánnyal.

A Guardian szerint Jean.-Noël Barrot francia külügyminiszter a genfi találkozó előtt egyeztetett Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel, és a lap francia diplomáciai forrásai szerint Rubio kijelentette, hogy bármikor hajlandóak újra tárgyalóasztalhoz ülni Iránnal.

Az iráni Vörös Félhold humanitárius szervezet szerint öt kórház sérült meg izraeli támadásokban – írja a CNN. Nem állítják, hogy Izrael szándékosan célozta a kórházakat, mert azokat nem közvetlen rakétatalálat érte, de a támadások következtében megsérültek.

Például betörtek ablakok, a páciensek légzési nehézségekre panaszkodtak a beömlő füst miatt. A szervezet az esetekről gyűjtött elemzésüket átadják nemzetközi büntetőszervezeteknek, mert kórházak támadása szembe megy a nemzetközi jog normáival.

Csütörtök reggel az izraeli Szoroka kórházat érte iráni találat, legalább ketten súlyosan megsérültek. Irán tagadta, hogy szándékosan célozta volna az egészségügyi intézményt.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szerint megsérült a hondábi nehézvíz-kutató reaktor létesítménye a kora reggeli izraeli támadásban, de mivel a komplexum még építés alatt áll, nem tároltak nukleáris anyagokat, így nem kell tartani a megnövekedő sugárzástól – írja az al-Dzsazíra.

A NAÜ közlése szerint több fontos épület is megsérült, köztük a tisztító egység. A létesítményt Araknak is szokták nevezni, és Izrael már több napja támadja.

A Teherántól 250 kilométerre fekvő célpont támadására előre figyelmeztetett Izrael az X-en, így azt az irániak előtte kiürítették. Izrael szerint Arak azon részét támadta, ahol az atomfegyverekhez felhasználható plutóniumot tudtak előállítani.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) arra kérte Izraelt, hogy ne támadjon iráni nukleáris létesítményeket. Az iráni állami tévé már korábban közölte, nem szabadult ki sugárzás a bombázás során. A NAÜ ellenőreit május közepe óta nem engedte Arakba Irán, így nem tudni pontosan, mennyi plutónium halmozódott ott fel azóta.

A nehézvíz lényegében az atomreaktorok hűtésére szolgál, melléktermékként plutóniumot hoz létre, ami felhasználható atomfegyverekhez. Így a dúsított urán mellett – amit Natanzban és Fordóban állítanak elő – ez is egy útja lehetne, hogy Teherán nukleáris fegyverhez jusson. Irán a Politico szerint a 2015-ös atomalku eredményeképp belement, hogy újratervezze a létesítményt, megfelelve az előírásoknak. Akkoriban az egyezményben részes Nagy-Britannia is segített Iránnak, hogy kevesebb plutónium keletkezzen. Irán pedig a megegyezés értelmében igyekezett eladni a nehézvizet, amiből az Egyesült Államok is vett 32 tonnát 8 millió dollárért. Az iráni atomprogramról és annak létesítményeiről itt írtunk részletesen.

Nabih Berri libanoni házelnök kijelentette, hogy 200 százalékig biztos abban, hogy országa nem fogja megtámadni Izraelt – írja az al-Dzsazíra. Berri a legmagasabb rangú síita politikus Libanonban, és a Hezbollah szoros szövetségese.

A kijelentését az előzte meg, hogy a libanoni székhelyű szervezet közölte, hogy úgy tesznek majd a konfliktussal kapcsolatban, ahogy jónak látják. Erre az izraeli védelmi miniszter az X-en azt írta, hogy elpusztítják a Hezbollahot, ha beszállnak Irán mellé.

„200 százalékig biztos vagyok benne, hogy Libanon nem száll be a háborúba, mert nincs érdekünkben, viszont magas árat fizetnénk. Iránnak nincs ránk szüksége. Izraelnek kell a támogatás”

– mondta Berri a helyi MTV News-nak.

Heten könnyebb sérüléseket szenvedtek az izraeli Beér-Sevát ért iráni rakétatámadásban – írja a Jerusalem Post. Már mind kórházban vannak, ahol ellátták őket.

Az IDF szakemberei még mindig járják a várost, sérültek után kutatva. Két elsősegélynyújtó pontot állítottak fel, és igyekeznek átnézni mindenkit, akik a meglőtt épületekből jönnek ki.

Orbán Viktor a közel-keleti konfliktusról is beszélt szokásos pénteki rádiós beszédében: Iránról azt mondta, hogy egy erős nagy ország, de szerinte etnikai összetételét tekintve vegyes.

„Ha szétesik a központi iráni kormány, akkor az egész ország széteshet, és akkor destabilizáció kezdődhet”

– fogalmazott. Szerinte ha Irán vezetése szétesik, akkor az egész régióra kiterjed a konfliktus, ezt pedig meg kell előzni. A miniszterelnök azt mondta, hogy a háború a magyaroknak rossz, mert az olajárak biztosan emelkednek miatta.

Jiszráel Kác izraeli védelmi miniszter megfenyegette az X-en a libanoni székhelyű Hezbollahot, hogy ha elpusztítják a szervezetet, ha beszállnak Irán mellé a háborúba.

„A Hezbollah főtitkára nem tanult elődje hibáiból, és azzal fenyegetőzik, hogy az iráni diktátor parancsára megtámadja Izraelt. Javaslom a libanoni proxynak, hogy legyen óvatos, és értse meg, hogy Izrael elvesztette a türelmét az országot fenyegető terroristákkal szemben. Ha terrorcselekmény történik, nem lesz többé Hezbollah”

– írta Katz.

Naím Kászim, a Hezbollah főtitkára szerint a libanoni síita szervezet „úgy fog cselekedni, ahogyan azt jónak látja” az izraeli-iráni konfliktusban. Telegramon közzétett bejegyzésében azt írta, a Hezbollah „nem semleges” ebben a konfliktusban, és „brutális izraeli-amerikai agressziónak” nevezte azt.

Izrael Izrael 2024. szeptember 27-én 82 bunkerromboló bombát dobott le a Hezbollah korábbi főtitkárába, Haszán Naszrallahra, aki belehalt a támadásba. A 2025 februárjában tartott temetésen az izraeli légierő is tiszteletét tette, néhány vadászbombázó közvetlenül a stadion felett húzott el.

Az izraeli hadsereg jelentése szerint több tucat katonai célpontot találtak el az éjszaka során – írja a CNN. A jelentés szerint többek között teheráni rakétagyártó és nukleáris létesítményt céloztak. Ezt független forrásból sajnos nem lehet megerősíteni.

A támadásban több mint 60 vadászbombázót vetettek be. A hadsereg szerint az eltalált célpontok között volt az iráni Védelmi fejlesztési és kutatószervezet (SPND) program központja, amit az USA szerint a 2000-es évek elején leállított atomprogram folytatására hoztak létre.

Az al-Dzsazíra szerint az izraeli hadsereg azt is közölte, hogy mikor szétlőttek egy rakétaindító állást, megöltek egy iráni parancsnokot is.

2024-ben összesen 41 370 olyan esetről tud az ENSZ, amikor egyes országok súlyosan megsértették a gyerekek jogait, ennek Izrael majdnem a 20 százalékát követett el – derül ki az ENSZ éves gyerekjogi jelentéséből.

22 495 esetben közvetlenül a gyerekek jogai sérültek, azaz például haltak meg vagy sérültek meg valamilyen támadásban, vagy sorozták be őket katonának. A többi esetben arról van szó, hogy a gyerekek számára létfontosságú infrastruktúrát, azaz iskolákat, humanitárius központokat ért támadás. Ezek csak az ENSZ által megerősített esetek, a valós szám valószínűleg jelentősen magasabb.

A jelentés szerint Izrael 8554 jogsértése a saját területén és a palesztin területeken történt, és több mint kétszer annyi esetet regisztráltak, mint a listán második Kongói Demokratikus Köztársaságban. A két ország mellett az ENSZ kiemelte még Mianmart, Szomáliát, Dél-Szudánt, Szudánt, Szíriát és Oroszországot, mint az országokat, ahol kormányzati erők rendszeresen sértik meg a nemzetközi- és gyerekjogokat.

Az elsősegélynyújtók épületeket kutatnak át, miután iráni rakéta csapódott be egy technológiai park közelében az izraeli Beér-Seva városában – közölte az izraeli mentőszolgálat. Itt található a Microsoft irodája is. Áldozatokról és sérültekről egyelőre nem érkezett jelentés.

A mentők által megosztott képen az épület homlokzatán jelentős károkat, valamint égő autókat látni.

„Nagy erőkkel gyorsan a helyszínre érkeztünk. Sűrű füstöt, lángoló autókat és látványos pusztítást láttunk az egyik épületben, valamint több közeli lakásban is keletkeztek károk” – mondta Dvir Ben Ze'ev mentőorvos.

Az iráni rezsimváltás elfogadhatatlan lenne, az ország legfelsőbb vezetőjének meggyilkolása kinyitná Pandóra szelencéjét – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Arra a kérdésre, hogyan reagálna Oroszország, ha Izrael az Egyesült Államok segítségével meggyilkolná Ali Hameneit, Irán legfőbb politikai és vallási vezetőjét Peszkov csak annyit mondott: „Nagyon negatívan, határozottan elítélnénk”. Szerinte egy ilyen lépés egy „Iránon belülről érkező akcióhoz vezetne”, és szélsőséges közhangulat alakulna ki az országban.

Peszkov szerint a rezsimváltás Iránban elképzelhetetlen. „Elfogadhatatlannak kellene lennie, még az erről való beszédnek is elfogadhatatlannak kellene lennie” – fogalmazott.

A konfliktussal kapcsolatban a Kreml részéről Peszkov kijelentései számítanak az eddigi legerősebb állásfoglalásnak. Irán és Oroszország között az orosz-ukrán háború kirobbanása óta egyébként megerősödött a kapcsolat.

(Sky News)

„Hamenei nyíltan kijelenti, hogy azt akarja, Izrael pusztuljon el. Személyesen ő adja ki a parancsot, hogy lőjenek a kórházakra. Célnak tekinti Izrael elpusztítását. Egy ilyen embernek többé nem szabad léteznie” – jelentette ki Jiszráel Kác izraeli védelmi miniszter, miután egy izraeli kórházat iráni találat ért csütörtök hajnalban.

Izrael délebbi felén eddig kevés rakéta jutott át a légvédelmen, most a Negev-sivatag peremén fekvő Beér-Sevát támadta Irán. A 210 ezres város kórházát, a Szorokát érte találat, amiben legalább 71-en megsérültek. Bővebben ebben a cikkben foglalkoztunk a témával.

Itt elolvashatja részletesen, mi történt csütörtökön az izraeli-iráni konfliktusban, de pár pontban össze is szedtük:

• Az iráni csapások eltaláltak egy izraeli kórházat, az izraeli egészségügyi minisztérium szerint legalább 71-en megsérültek. Netanjahu azt ígérte, Teherán megfizet a csapásért. Izrael védelmi minisztere kijelentette: Irán legfőbb vezetője nem létezhet tovább.
• Izrael csapást mért Irán aráki nehézvizes reaktorára, később több atomerőműre is.
• Irán pénteken Genfben tárgyal az EU-val, illetve három európai ország külügyminiszterével.
• Donald Trump reagált arra, hogy a Wall Street Journal szerint jóváhagyta az Irán elleni támadás terveit, de a végső parancsot még nem adta ki. Szerinte a Wall Street Journalnek fogalma sincs, mit gondol Iránról.
• Irán azt állítja, más stratégiát fog alkalmazni, ha egy harmadik fél is beavatkozik a konfliktusba Izrael oldalán.
• A Reuters információi szerint volt közvetlen kapcsolatfelvétel Irán és az Egyesült Államok között.
• Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője közölte: Donald Trump két héten belül dönt arról, hogy megtámadja-e Iránt, vagy sem. A Fehér Ház szerint Iránnak mindene megvan ahhoz, hogy atomfegyvert készítsen.
• Naím Kászim, a Hezbollah főtitkára szerint a libanoni síita szervezet „úgy fog cselekedni, ahogyan azt jónak látja” az izraeli-iráni konfliktusban.

Jó reggelt! Ha a csütörtöki eseményekre kíváncsi, a tegnapi hírfolyamot itt megtalálja.