Amerikai források szerint Trump jóváhagyta az Irán elleni támadás terveit, de a végső parancsot még nem adta ki
- Izrael azt állítja, légicsapást mért egy urándúsításhoz használt centrifugaüzemre és fegyvergyártó létesítményekre. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) közölte, hogy Izrael két iráni centrifugagyártó létesítményt is eltalált.
- Miközben mindenki azt várja, mit lép az Egyesült Államok a konfliktusban, Tucker Carlson és Ted Cruz üvöltözve osztotta egymást Irán ügyében.
- Irán állítása szerint nagy hatótávolságú rakétákat lőtt ki Izraelre, Izrael pedig a teheráni rendőrség főhadiszállását találta el.
- Irán ideiglenesen korlátozza az internetet az országban, Izrael szerdán egész nap támadta az iráni célpontokat.
- Donald Trump szerint Irán nagy bajban van és tárgyalni akar, de Irán tagadta, hogy felvette volna a kapcsolatot a Fehér Házzal. Az amerikai elnök később arról beszélt, ha az iráni vezetés találkozni akar vele, talán ő is hajlandó lesz rá.
- Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken újabb rendkívüli ülést tart New Yorkban.
- A Wall Street Journal információi szerint Trump jóváhagyta az Irán elleni támadás terveit, de a végső parancsot még nem adta ki.
Ezt a közvetítést már lezártuk.
Izraelnek az „évtizedeken át tartó, titkos iráni ellenséges cselekmények” és vezetőik „Izrael megsemmisítésére” vonatkozó fenyegetései után nem volt más választása, mint megtámadni Iránt, írta az ország külügyminisztere az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnökéhez és Antonio Guterreshez, az ENSZ főtitkárához címzett levelében, amit az X-en tett közzé.
„Ez nem puszta retorika. Iránnak stratégiai terve van Izrael eltüntetésére, ami konkrét lépéseket és cselekvési terveket is tartalmaz” – írta.
A külügyminiszter szerint Izrael az utolsó lehetőségét ragadta meg egy jövőbeni iráni támadás meghiúsítására, és ekkor hajtotta végre első csapását.
Sa’ar hivatkozik arra a 24 izraeli civil áldozatra is, akik – állítása szerint – az iráni támadások válogatás nélküli, szándékosan civileket célzó jellege miatt vesztették életüket.
(BBC)
Az izraeli hadsereg megerősítette, hogy lelőtték az egyik drónját Irán felett. Ez az első ilyen veszteség, amit az IDF hivatalosan is elismert.
A hadsereg közleménye szerint a drónt egy föld-levegő rakétával lőtték le Irán területén. „Személyi sérülés nem történt, és az információszivárgás veszélye sem áll fenn” – tették hozzá.
Szerdán korábban az iráni állami televízió olyan felvételeket adott közre, amiken állításuk szerint egy fegyverzettel felszerelt izraeli Hermes drón roncsai láthatók az ország középső részén fekvő Iszfahán tartományban. A felvételen egy riporter áll a drón előtt, amely a földbe csapódott és súlyosan megrongálódott.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) úgy tudja, hogy Izrael két iráni centrifugagyártó létesítményt is eltalált. Az ügynökség X-en közzétett bejegyzésében azt írta, hogy a TESA Karaj műhelyt és a Teheráni Kutatóközpontot érte találat.
„Mindkét helyszín a NAÜ ellenőrzése és felügyelete alatt állt a Közös Átfogó Cselekvési Terv (JCPOA) keretében” – írta az ENSZ nukleáris ügynöksége, utalva a 2015-ös iráni atomalkura, amiből az Egyesült Államok 2018-ban kilépett.
„A teheráni helyszínen egy olyan épületet ért találat, ahol fejlett centrifugák rotorjait gyártották és tesztelték. Karajban pedig két épület semmisült meg, amikben különböző centrifugakomponensek készültek” – áll a NAÜ közleményében.
A nukleáris programokban a centrifugákat arra használják, hogy az urán természetes izotópjait (elsősorban az U-235-öt) szétválasszák. Ez az urándúsítási folyamat kulcsfontosságú lépés atomenergia előállításához, illetve – magasabb dúsítási szint esetén – nukleáris fegyverek gyártásához.
(France24)
Izrael az iráni nukleáris létesítmények elleni támadásai a radioaktív szivárgás esetleges veszélyét is magukban rejtik – mondta az iszlám köztársaság ENSZ-nagykövete.
Genfi sajtótájékoztatóján Ali Bahreini azt is mondta: egy ilyen jellegű szivárgás nemcsak Iránt, hanem a vele szomszédos országokban élőket is érintheti, és Izrael így nem pusztán Irán, hanem az egész emberiség ellen visel háborút.
A nagykövet elmondta azt is, jelezte Washington felé, hogy határozott választ fog adni abban az esetben, ha az Egyesült Államok közvetlenül bekapcsolódik Izrael a síita állam ellen indított műveleteibe, illetve „rendkívül barátságtalannak” nevezte Donald Trump amerikai elnök a konfliktussal kapcsolatos megnyilatkozásait. Mint mondta, ezen szavakat Teherán „nem hagyhatja figyelmen kívül”.
„Figyelünk arra, amit Trump mond és számolunk vele a kockázatok felmérésénél” – jelentette ki.
Trump kedden a Truth Social közösségi oldalon közzétett üzenetében azt közölte, feltétel nélküli megadást vár el Irántól, egy másik bejegyzésében Ali Hamenei ajatollahra, Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjére utalva azt írta, „pontosan tudjuk, hol bujkál az úgynevezett legfőbb vezető”, valamint hozzátette, hogy „könnyű célpont, de biztonságban van – nem fogjuk kiiktatni őt, legalábbis egyelőre”.
Bahreini emellett bírálatának adott hangot amiatt, hogy sok ország nem ítélte el az izraeli műveleteket. „Szinte egy hangot sem hallunk az önjelölt emberi jogi bajnokok részéről” – fogalmazott.
Izrael szerdán azt mondta, hogy hadserege csapást mért a többi között egy urándúsító centrifugákat gyártó üzemre is Iránban, részleteket azonban nem közölt. A nap folyamán később Mohammad Eszlami, az iszlám köztársaság atomenergetikai ügynökségének vezetője az IRIB iráni állami médiának azt mondta, az ország nukleáris létesítményei jó állapotban vannak.
(MTI)
Amerikai tisztviselők szerint Irán rakétákat és egyéb katonai eszközöket készített elő közel-keleti amerikai támaszpontok elleni csapásokhoz arra az esetre, ha az Egyesült Államok belépne Izrael oldalán a háborúba.
Az Egyesült Államok háromtucatnyi légi utántöltő gépet küldött Európába, amiket az amerikai támaszpontokat védő vadászgépek támogatására vethetnek be, vagy arra, hogy meghosszabbítsák a gépek hatótávolságát egy esetleges, iráni nukleáris létesítmények ellen mért csapás során.
Ha az USA csatlakozik az izraeli hadművelethez, és csapást mér a Fordóban található, kulcsfontosságú iráni nukleáris létesítményre, az iráni támogatású húszi milícia szinte biztosan újrakezdi a hajók elleni támadásokat a Vörös-tengeren – közölték az amerikai tisztviselők, akik hírszerzési jelentések alapján beszéltek a New York Timesnak. Hozzátették: valószínű, hogy az Irán-barát milíciák Irakban és Szíriában is megpróbálnák megtámadni az ottani amerikai támaszpontokat.
Két iráni tisztviselő is azt mondta, hogy az országuk támadást indítana amerikai támaszpontok ellen a Közel-Keleten, elsőként az iraki bázisokat célozva meg, ha az USA beszállna a háborúba. Szerintük Irán azokat az amerikai támaszpontokat is célba venné, amik más arab országok területén találhatók.
Amerikai források szerint Iránnak nincs szüksége nagy előkészületre az amerikai támaszpontok támadásához, az iráni hadsereg rakétabázisai könnyen elérik Bahreint, Katart és az Egyesült Arab Emírségeket is.
Korábban az Associated Press (AP) hírügynökség műholdképeket elemezve arra jutott, szétszéledtek az Egyesült Államok bahreini haditengerészeti bázisán horgonyzott hadihajók.
Más tisztviselők szerint egy esetleges támadás esetén Irán akár aknákat is telepíthet a Hormuzi-szorosban. Ennek célja az lehetne, hogy az amerikai hadihajókat a Perzsa-öbölben tartsa és mozgásukban korlátozza.
Nagy Nikoletta
Görögország 105 állampolgárt és külföldit, köztük magyarokat is kimenekített Izraelből. A görög külügyminisztérium szerint az embereket Egyiptomból, Sarm-es-Sejkből szállították Athénba a görög légierő C-130-as és C-27-es repülőgépein.
A görög állampolgárokon és családtagjaikon kívül a fedélzeten voltak magyar, albán, osztrák, belga, bolgár, ciprusi, francia, német, georgiai, olasz, litván, román, svéd, svájci és amerikai állampolgárok is – közölte a minisztérium.
Irán több mint 400 rakétát és több száz drónt lőtt ki Izraelre múlt hét péntek óta – közölte az izraeli miniszterelnöki hivatal.
A támadások eddig 40 izraeli helyszínt értek, és az érintettek közel 19 000 kárbejelentést nyújtottak be az adóhatósághoz.
A hivatal közlése szerint eddig 24 ember halt meg Izraelben, körülbelül 800-an megsérültek, és több mint 3 800 embert kellett evakuálni otthonából.
A másik oldal hivatalos adatai szerint péntek óta legalább 224 civil vesztette életét Iránban.
(CNN)
Izrael kifogyóban van a védelmi célú Arrow elfogórakétákból – közölte egy amerikai tisztviselő. Ezzel felmerül a kérdés, hogy az ország meddig képes hatékonyan kivédeni az Iránból érkező hosszú hatótávolságú ballisztikus rakétatámadásokat, ha a konfliktus nem rendeződik hamarosan.
„Amióta a konfliktus júniusban eszkalálódott, a Pentagon több rakétavédelmi eszközt küldött a térségbe, és most már az is aggodalomra ad okot, hogy az Egyesült Államok is túl gyorsan éli fel az elfogórakéta-készletét” – írta a lap. Az USA hónapok óta tud az izraeliek készleteinek csökkenéséről.
Kimenekítették Izraelből Egyiptomon keresztül a lengyelek első, 160 fős csoportját – közölte szerda reggeli sajtóértekezletén Henryka Moscicka-Dendys lengyel külügyminiszter-helyettes.
Az egyiptomi Sarm es-Sejkből induló, szerda reggel Varsóban leszállt repülőgép az első volt a két tervezett evakuációs járat közül, a másik csütörtök reggel indul a jordániai Ammánból. A két csoport közúton, szervezett konvojokban hagyja el Izraelt Egyiptom, illetve Jordánia felé.
Korábbi külügyminisztériumi közlés szerint összesen mintegy 200 lengyel állampolgár kért kimenekítést az izraeli-iráni konfliktus múlt heti kirobbanása után.
Az Iránban dolgozó lengyel diplomatákról Moscicka-Dendys azt mondta: Azerbajdzsánon keresztül hazaszállítják a teheráni nagykövetség nem nélkülözhetetlen munkatársait és hét lengyel állampolgárt, akik nem tartoznak a külképviselethez. A konvoj szerda reggel indult el. Irán esetében azonban formálisan nem zajlik evakuálás, amelyet a konfliktus jelenlegi szakaszában nem terveznek – jegyezte meg a miniszterhelyettes.
(MTI)
Irán közölte, hogy öt feltételezett izraeli Moszad-ügynököt vett őrizetbe azzal a váddal, hogy online tevékenységükkel csorbították az ország jó hírnevét – jelentették iráni hírügynökségek.
„Ezek a zsoldosok azt próbálták elérni, hogy félelmet keltsenek a lakosságban, és online tevékenységükkel lejárassák az Iráni Iszlám Köztársaság szent rendszerének megítélését” – idézte a Forradalmi Gárda közleményét a Tasnim és az SNA hírügynökség.
Az AFP jelentése szerint a letartóztatásokat Irán nyugati részén hajtották végre.
Nagy Nikoletta
Az iráni rendőri erők 14 drónt fogtak el, valamint több tartományban is azonosítottak ellenséges dróngyártó műhelyek és drónokat szállító járművek pozícióját – jelentette a Iranian Labour News Agency a rendőrség szóvivőjére, Saeed Montazerolmahdira hivatkozva.
(France24)
Az állami hírügynökség szerint Kína elkezdte megszervezni az állampolgárainak evakuálását Iránból. Az első csoport kedden szárazföldi úton indult el Teheránból Türkmenisztán felé.
Hszi Csin-ping elnök korábban azt mondta a konfliktussal kapcsolatban: országa „mély aggodalommal” figyeli a Közel-Keleten kialakult feszültséget, amit Izrael katonai akciói okoztak Irán ellen.
A kínai külügyminisztérium szerint már közel 800 kínai állampolgárt evakuáltak Iránból.
Az izraeli hadsereg azt közölte, hogy több mint 50 vadászgépével egy éjszakai műveletben csapást mért egy iráni centrifugagyártó üzemre és több fegyvergyártó létesítményre.
A nukleáris programokban a centrifugákat arra használják, hogy az urán természetes izotópjait (elsősorban az U-235-öt) szétválasszák. Ez az urándúsítási folyamat kulcsfontosságú lépés atomenergia előállításához, illetve – magasabb dúsítási szint esetén – nukleáris fegyverek gyártásához.
Az IDF szerint a teheráni centrifugagyártó üzemet Irán arra használta, hogy bővítse urándúsítási kapacitását és ütemét nukleáris fegyverek kifejlesztése céljából.
A hadsereg azt írta, hogy a megtámadott fegyvergyártó üzemek között volt egy olyan létesítmény is, ahol a föld-föld rakéták összeszereléséhez szükséges alapanyagokat és alkatrészeket állították elő – ezekből a rakétákból lőtt ki az iráni rezsim Izraelre. Emellett olyan üzemeket is célba vettek, ahol repülőgépek megsemmisítésére tervezett föld-levegő rakétarendszerek és azok alkatrészei készültek.
Donald Trump amerikai elnök kedden találkozót tartott a Fehér Házban nemzetbiztonsági csapatával. Arról ment a diskurzus, hogy csatlakozzanak-e Izrael Irán elleni légicsapásaihoz – írja a BBC a CBS értesülése alapján. A találkozóra rálátó források szerint főleg Fordó neve merült fel, az iráni nukleáris program nagyrészt föld alatti létesítményéé, aminek tönkretételéhez csak Amerika rendelkezik az elengedhetetlen rombolóbombákkal. A CBS szerint mindenesetre még mindig nincs teljeskörű egyezség Trump biztonsági csapatán belül arról, beszálljon-e az Egyesült Államok a háborúba.
Parázs vita zajlott le az egykori Fox-műsorvezető, mostanra (szélső)jobboldali youtuberré vált Tucker Carlson és a texasi republikánus szenátor, Ted Cruz között – írja a Hill. A téma Irán, az izraeliekkel való háború és Amerika esetleges katonai beavatkozása volt. A lap idézi a párbeszéd egyik, kissé alázó hangulatú részét:
Carlson: Hány ember él Iránban mellesleg?
Cruz: Nem tudom a népességet.
Carlson: Egyáltalán?
Cruz: Nem, nem tudom a népességet.
Carlson: Nem ismeri a népességét annak az országnak, amit meg akar dönteni?
Később Carlson elárulta, 92 millióan laknak Iránban – bár az amerikai hírszerzés, a CIA országadatlapja 88,387 millióra becsli a lakosság 2024-es számát. Mindenesetre a megfeddésre Cruz azt felelte, nem memorizálgatja országok lakosságát. A feleltetés nem ért véget ezzel, Cruz azt mondta, nem számít, hány milliós Irán, mire Carlson az etnikai megoszlások százalékos adatairól kezdte felkérdezni Cruzt. Ettől a ponttól már emelt hangon beszéltek egymással, Carlson azt ismételte meg, hogy Cruz semmit sem tud az országról, aminek rezsimjét meg akarja dönteni.
A vita egyre felfokozottabb lett, Cruz is elkezdett visszatámadni többek közt azzal, hogy Carlson nem hiszi el, hogy Irán meg akarta öletni Donald Trump elnököt. Cruz véletlen elejtett még egy olyan mondatot, miszerint „katonai csapásokat hajtunk végre ma” Irán ellen, mire a műsorvezető lecsapott. Cruz javította magát, miszerint Izrael teszi ezt, de Carlson nem hagyta annyiban: „Most azt mondta, 'mi' voltunk. Ezek magas tétek. Maga egy szenátor. Ha azt mondta, hogy az Egyesült Államok kormánya háborúban áll Iránnal ebben a pillanatban, az emberek figyelnek.”
Carlson már a háború elején is szembekerült Trumppal az iráni helyzet miatt, dacára annak, hogy régi támogatója. Az elnököt bűnrészesnek nevezte a mostani háborúban, és figyelmeztetett, Trump öröksége forog most kockán. Carlson egyébként évek óta a közel-keleti be-nem-avatkozás elkötelezett híve, a háborús héjákat sűrűn kritizálja. Trump is reagált, először azt mondta, adjanak Carlsonnak egy tévécsatornát, hadd mondja ott, amit akar, majd később „fura Carlsonnak” nevezte a műsorvezetőt.
Az elmúlt évek egyik legjelentősebb evakuációs művelete került biztonságos szakaszba, a kormány 87 magyar és egy amerikai állampolgárt szállított haza a Közel-Keletről – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.
Így fogalmazott: „Természetesen ahogy az lenni szokott, mindenkinek segítünk. Most azonban az evakuációs műveletek nehezebbek és összetettebbek, mint bármikor korábban, hiszen mind az izraeli, mind az iráni légtér le van zárva, ezért mindazokat a magyarokat, akik Izraelből kérték a kimenekítésüket, először autóbusszal el kellett vinnünk az izraeli-egyiptomi határhoz, onnan pedig autóbusszal lehet lejuttatni őket Sarm el-Sejk repülőterére, ahova már a Magyar Honvédség gépe ment értük.”
„Jó hír, hogy a repülőgép felszállt Sarm el-Sejkből, így az elmúlt évek egyik legjelentősebb evakuációs művelete került már biztonságos szakaszba. Összesen 88 embert hozunk haza, 87 magyar és egy amerikai állampolgár alkotják az evakuációs kontingenst” – tette hozzá. Szijjártó köszönetet mondott a műveletben részt vevő diplomatáknak, hogy az akciót ilyen fegyelmezetten és ilyen jól, eredményesen végre tudták hajtani a rendkívüli nehézségek dacára. (MTI)
Molnár Zoltán
Az utóbbi napok háborús realitásával szemben az iráni haderő egy tisztviselője kijelentette az AP-nek: teljesen uralják az izraeli légteret. Imán Tádzsik, a Forradalmi Gárda ezredesének mondatai azért is csengenek furcsán, mert visszhangozzák Izrael mondását arról, miszerint légierejük uralja a Teherán feletti égboltot, illetve mert az izraeli légvédelem az iráni rakéták és drónok zömét leszedte – írja a Times of Israel. Tádzsik egészében így fogalmazott:
„A ma esti rakétatámadás megmutatta, hogy teljes ellenőrzést szereztünk a megszállt területek [Izrael iráni megnevezése] egei felett, és polgáraik teljesen védtelenné váltak az iráni rakétatámadásoktól.”
Molnár Zoltán
Az Associated Press (AP) hírügynökség műholdképeket elemezve arra jutott, szétszéledtek az Egyesült Államok bahreini haditengerészeti bázisán horgonyzott hadihajók – írja a Times of Israel. Itt általában az 5. flotta hajói vesztegelnek, de az előző napi felvételek alapján a fő dokknál egy hajót sem lehetett látni. Megjegyzik a közvetítésben, konfliktusos időkben gyakori technika, hogy nem egy helyen álldogálnak a hadihajók, hanem szétszórják őket a tengereken. Irán ugyan megfenyegette Amerikát, de még nem intézett – proxy szervezetein keresztül sem – támadást amerikai érdekeltségek ellen péntek óta.
Az Egyesült Államok úgy döntött, a felfokozott közel-keleti helyzet miatt három napra bezárja jeruzsálemi nagykövetségét – írja a CNN. A követségi alkalmazottakat óvóhelyre irányították. Péntekig nemcsak a nagykövetség, hanem a tel-avivi konzulátus is zárva lesz. A követség jelezte még, nem küldött olyan jelzést az amerikai magánembereknek, hogy hagyják el Izraelt – amit bajosan is tudnának megtenni, lévén, hogy az összes nemzetközi repülőtér és kikötő zárva van.
Éjszaka újabb oda-vissza légitámadások zajlottak a hatodik napja húzódó iráni-izraeli háborúban. A BBC szerint még a kora reggeli órákban is szóltak a légiriadó szirénái Észak-Izraelben „ellenséges repülő beszivárgása” miatt. A Mehr félhivatalos iráni hírügynökség arról számolt be, hogy Fattah típusú rakétákat lőttek Izraelre az éjjel. A CNN megjegyzi, a hiperszonikus rakéta képes kisebb iránykorrigálásokra, így megtévesztve a légvédelmet. Izraelnek eközben ismét besegített a szomszédos Jordánia légvédelme, leszedve több lövedéket.
A BBC arról ír a Reuters nyomán, Izrael támadta a teheráni Hosszein Imám Egyetemet, ami a hírek szerint a Forradalmi Gárda egyik intézménye. Szintén Teherán közelében légicsapás érte a Hodzsir rakétaüzemet, ami a ballisztikusrakéta-program egyik fő helyszíne, és amit az izraeliek már a tavaly októberi ütésváltás során is lőttek.
„A nemes Hajdar nevében, a csata kezdődik.”
Ezt posztolta az X platformra Ali Hamenei, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője szerdán fárszi nyelven. A CNN magyarázata szerint Hajdar Ali próféta másik neve az iszlám síita felekezetében, Alit pedig a legszentebb próféta, Mohamed utódjának és az első imámnak tartják. Hamenei posztolt az angol nyelvű oldalára is: „Erőteljes választ kell adnunk a cionista rezsimnek. Nem fogunk kegyelmet tanúsítani a cionisták iránt.”
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!