Az USA megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának azonnali tűzszünetet követelő határozatát

Az Egyesült Államok vétójogát gyakorolva megakadályozta az Izrael és a Hamász közötti azonnali tűzszünetet követelő határozatot az ENSZ Biztonsági Tanácsában. A tanács tizenhárom tagja a javaslat mellett szavazott, míg az Egyesült Királyság tartózkodott.

Az Egyesült Államok ENSZ-képviselő-helyettese, Robert Wood azzal indokolta a vétót, hogy a határozat „elszakadt a valóságtól”, és „nem hozott volna látható eredményt”.

Izrael üdvözölte a lépést, az ország ENSZ-nagykövete köszönetet mondott Joe Biden amerikai elnöknek, amiért kiállt Izrael mellett. „A tűzszünet csak az összes túsz elengedése és a Hamász megsemmisítése után lehetséges” – mondta.

A BBC hitelesítette azt a közösségi médiában keringő videót, amin egy csoport alsónadrágra vetkőztetett férfi látható, akiket az őket őrző katonák a földön térdeltetnek. Egy 22 éves palesztin férfi később elmondta a BBC-nek, hogyan vették őrizetbe több tucat társával együtt az izraeli erők csütörtökön Gáza északi részén, Beit Lahiában.

A férfi szerint órákig kellett az utcán ülnie, megbilincselve és bekötött szemmel, mielőtt Beit Lahiából egy teherautóval ismeretlen helyre vitték. Miután leszállították őket a teherautóról, néhányukat véletlenszerűen kiválasztva a Hamásszal való kapcsolatukról faggatták.

Az egyik képen – amelyet a BBC még nem hitelesített – férfiak térdelnek bekötött szemmel egy nagy gödörben. A 22 éves férfi azt mondja, hogy ezen a helyszínen is szinte meztelenül hagyták őket apjával, testvérével és rokonaival, de éjszakára kaptak takarót. A kihallgatás után egy másik helyre vitték, majd később elengedték.

Az izraeli kormány szóvivője a videóról a BBC-nek azt mondta, hogy az őrizetbe vett férfiak mind katonakorúak, és „olyan területeken találtak rájuk, amelyeket a civileknek már hetekkel ezelőtt el kellett volna hagyniuk”.

Mark Regev, Netanjahu főtanácsadója a BBC-nek arról beszélt, hogy az akció során a Hamász tagjait keresték, azokat, akik „az október 7-i mészárlásért felelősek”. Azt próbálták megállapítani, hogy az összegyűjtött emberek közül „kinek a neve és arca illik az izraelieket lefejező, vagy nőket megerőszakoló személyek” fényképeihez. (BBC)

A hadseregnek még 3-4 hétre van szüksége ahhoz, hogy befejezze a katonai offenzívát Hán Júniszban, és utána még nagyjából ugyanennyire, hogy lezárja a Hamász elleni háborúja első szakaszát Gázában – írja a Walla hírportál.

A lap egy magas rangú izraeli tisztviselőre hivatkozva azt írja, hogy a Biden-kormányzat azt sürgeti, hogy az IDF lehetőség szerint december végéig végezzen a katonai műveletek intenzív szakaszával, ehhez képest Izrael szerint mindehhez még egy plusz hónapra van szükség. Az Egyesült Államok ugyan nem határozott meg Izraelnek pontos határidőt mindehhez, de állításuk szerint Washington közölte Jeruzsálemmel, hogy fogytán az idejük.

Amerikára is egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy Izrael minél előbb vessen véget a harcoknak, minél kevesebb kárt okozva a palesztin civileknek és minél több humanitárius segítséget nyújtva Gázának.

Gilad Erdan, Izrael ENSZ-nagykövete a Biztonsági Tanács előtt tartott beszédében határozottan elutasította a tűzszünetre vonatkozó felhívásokat. Erdan szerint a Közel-Kelet stabilitása csak úgy érhető el, ha a Hamász megszűnik. A tűzszünettel ez a cél nem érhető el – mondta.

„A Hamász fő fegyvere a terror, és arra törekszik, hogy maximalizálja a civil áldozatok számát, ezzel próbálva egyre nagyobb nyomást gyakorolni Izraelre.”

A nagykövet szerint a tűzszünet csak a szenvedést és a harcok folytatódását biztosítaná Gázában. Izrael támogat „minden humanitárius kezdeményezést”, de a Hamász elpusztítása az egyetlen lehetősége – mondta Erdan.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár a szervezet Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén beszélt a gázai helyzetről.

"Még mindig mintegy 130 túszt tartanak fogva. Azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátásukig velük szembeni emberséges bánásmódra szólítottam fel (a Hamászt) és a Vöröskereszt látogatásainak engedélyezésére. – mondta Guterres.

"Ugyanakkor a Hamász által elkövetett brutalitás soha nem igazolhatja a palesztin nép kollektív büntetését".

A Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet szerint Izrael háborús bűncselekményt követett el, amikor megölték Issam Abdallah-t, a Reuters újságíróját – írja a Guardian. Az eset október 13-án történt, amikor Abdallah több újságíróval együtt Libanonból tudósított, az izraeli határhoz közel, és egy izraeli tüzérségi lövedék csapódott közéjük. Hat másik újságíró megsérült.

A HRW szerint az újságírók civilek, szándékosan támadták őket, emiatt számít az eset háborús bűncselekménynek. Az izraeli hadsereg az eset után azt írta, hogy sajnálja, de nem az ő felelősségük, mert az újságírók egy olyan területen voltak, ahol aktív harcok folytak. Ettől függetlenül vizsgálják az esetet.

A Reuters csütörtökön írt arról, hogy a vizsgálatuk alapján egy izraeli tank lőtt rá az újságírókra, méghozzá kétszer egymás után. Abdallah-val az első találat végzett, a második az al-Dzsaszíra autóját találta el. A Reuters szerint olyan bizonyítékokat találtak, amik szerint egyértelmű, hogy a tank direkt lőtt az újságírókra, akik szinte mind a szokásos kék sisakot és kék golyóálló mellényt viselték.

Izrael továbbra is csak annyit állít, hogy tudnak az esetről, és vizsgálják.

A Hamász azt állítja, hogy péntek kora reggel izraeli katonák megpróbáltak kiszabadítani egy gázában fogva tartott túszt, de a terrorszervezet fegyveresei megakadályozták a kísérletet.

A Hamász szerint a túsz meghalt a harc során. Ha az izraeliek ezt nem erősítik meg, akkor ezt szinte lehetetlen független forrásból leellenőrizni. A terrorszervezet azt is állítja, hogy az izraeliek a támadás közben bombázták is a környéket.

Meghalt Gal Meir Eizenkot, Gadi Eizenkot izraeli kormányminiszter fia Gáza északi részén, közölték az izraeli védelmi erők.

„A 25 éves Gal Meir Eizenkot főtörzsőrmester, az 551. tartalékkommandós dandár 699. zászlóaljának katonája meghalt a Gázai övezet északi részén egy csatában” – írja a közlemény.

A katona apja 2015 februárja és 2019 januárja között az IDF vezérkari főnöke volt, és négy évtizeden át szolgált a hadseregben. A Hamász október 7-i támadása után tárca nélküli miniszterként csatlakozott a háborús kabinethez.

Október 7. óta összesen 88 IDF-katona vesztette életét Gázában.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök az X-en fejezte ki részvétét. „Izrael kormánya és Izrael polgárai veled együtt gyászolnak. Hőseink nem esnek el hiába. A győzelemig folytatjuk a harcot” – írta Netanjahu.

A Hamász irányította palesztin egészségügyi minisztérium szerint legalább 350 palesztin halt meg az elmúlt 24 órában Gázában.

A minisztérium összesítése szerint a háború október 7-i kezdete óta összesen 17 177 palesztin halt meg, a sebesültek számát 46 000-ra becsülik.

Ezeket a forrásokat hivatalosan nem lehet megerősíteni, de sok humanitárius szervezet hitelesnek kezeli őket.

(The Guardian)

Izrael azt állítja, hogy a következő napokban megnyitja a Kerem Salom-i határátkelőt Izrael és Gáza között a segélyszállító teherautók átvizsgálására. Azt nem részletezte, hogy a kamionok az ellenőrzést követően a Kerem Salom-i átkelőn keresztül átjuthatnak-e Gázába, vagy az egyiptomi rafahi átkelőn kell áthaladniuk.

„A Kerem Salomot csak ellenőrzés céljából nyitjuk meg. Ez a következő napokban fog megtörténni” – mondta Elad Goren ezredes egy sajtótájékoztatón.

Néhány órával később Martin Griffiths, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettese és sürgősségi segélyezési koordinátora azt mondta, hogy vannak „ígéretes jelek”, amelyek arra utalnak, hogy az átkelőt „hamarosan meg lehet nyitni”.

Griffiths sem árult el részleteket arról, hogy az átkelő pontosan milyen szerepet tölt majd be.

Az ENSZ hetek óta szorgalmazza az átkelő megnyitását, mondván, ez megkönnyítené a létfontosságú humanitárius segélyek szállítását Gázába.

(CNN)

António Guterres főtitkár nyomására az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken ülést tart a gázai tűzszünet sürgetéséről. Guterres rendkívüli lépést tett azzal, hogy a tanácsnak küldött szerdai levelében hivatkozott az ENSZ Alapokmányának 99. cikkére, amely kimondja, hogy a főtitkár felhívhatja a tanács figyelmét „minden olyan ügyre, ami véleménye szerint veszélyeztetheti a nemzetközi békét és biztonságot”. Évtizedek óta senki nem hívta életre a 99. cikkelyt.

„Az izraeli védelmi erők folyamatos bombázása miatt és a túléléshez nélkülözhetetlen eszközök nélkül várható, hogy a kétségbeejtő körülmények közepette hamarosan teljesen felbomlik a közrend, ami lehetetlenné teszi a most is korlátozott humanitárius segítségnyújtást” – írta a főtitkár.

Miután Guterres elküldte levelét, az Egyesült Arab Emírségek határozattervezetet készített, amelyről pénteken szavaznak a tanács tagjai.

Az Egyesült Államok, Izrael legerősebb szövetségese, amely megvétózta az egyik korábbi határozattervezetet, és elutasítja a tűzszünet gondolatát, kijelentette, hogy a tanács új határozata ebben a szakaszban nem lenne „hatékony”.

Eli Cohen izraeli külügyminiszter a cikkely életbe hívása után kijelentette, hogy Guterres „veszélyt jelent a világbékére”.

(The Guardian)

• Az IDF szerint a Hamász vezetője a föld alatt bujkál;
• Az izraeli erők által megszállt al-Sifa kórház újranyitását tervezi a Hamász vezette egészségügyi hatóság;
• Netanjahu a Hezbollahnak: Ha támadtok, Bejrútból Gázát csinálunk;
• Az ENSZ-főtitkár közvetlenül felszólította a Biztonsági Tanácsot, hogy tegyen lépéseket az újabb tűzszünetért;
• Fertőző betegségek terjedésétől tart a WHO gázai képviselője Hán Júniszban;
• A WHO 236 izraeli támadást tart számon ciszjordániai egészségügyi intézmények ellen;
• Megnyit egy újabb határátkelőt Izrael Gáza felé, de valójában zárva tartja majd.

A háború csütörtöki híreit itt olvashatja.