Netanjahu a Hezbollahnak: Ha támadtok, Bejrútból Gázát csinálunk

2023. december 7. – 10:23

frissítve

Netanjahu a Hezbollahnak: Ha támadtok, Bejrútból Gázát csinálunk
Az izraeli hadsereg katonái Hán Júniszban – Fotó: Israeli Army / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

Megnyitja a határátkelőjét Izrael a Gázai övezet felé Kerem Salomnál. Ez először történik meg azóta, hogy a Hamász október 7-én támadást indított Izrael ellen, közel 1200 embert megölve, 240 embert elhurcolva, amire válaszul Izrael bevetett hadseregét a Gázai övezetben – írta a Guardian.

Valójában azonban a megnyitás mégsem jelent átjárhatóságot. A megnyitás – amelynek pontos dátumát sem közölte az izraeli fél – csupán azt jelenti, hogy az izraeli erők itt is átvizsgálhatják a Gázába tartó humanitárius szállítmányokat. Ezt eddig csak az Egyiptom és a Gázai övezet között lévő Rafah határátkelőjénél tették meg, így azonban a szükségesnél jóval lassabban jutott a szállítmányokkal ivóvíz, gyógyszer, a korházak áramfejlesztőihez üzemanyag a 2,3 milliós Gázai öveztbe, ahol másfél millió ember volt kénytelen elhagyni az otthonát és a mindössze 360 négyzetkilométeres terület déli részén menedéket keresni az izraeli katonai akciók elől. A katonai akciók a Hamász felszámolására irányulnak, ám sok civil áldozattal járnak, ennek csökkentését célozta Izrael azzal, hogy evakuációra szólította fel a lakosságot. Ellátásuk feltételei azonban nem biztosítottak.

A Kerem Salom-i átkelő megnyitása tehát azt jelenti, hogy több szállítmányt tud egyszerre átvizsgálni az izraeli fél, de a szállítmányok ezutá is csak Rafahnál kelhetnek át a Gázai övezetbe.

Megfenyegette a dél-libanoni Hezbollahot az izraeli kormányfő, miután a síita terrorista szervezetet egyre inkább aktivizálja magát, Észak-Izrael területeivel szemben. Benjamin Netanjahu üzenetének közvetlen oka, hogy a Libanonnal határos területen egy 60 éves izraeli férfi életét vesztette, a Hezbollah által indított rakétatámadás következtében – írta a Jerusalem Post.

„Ha a Hezbollah a teljes erejű háborút választja, akkor Bejrút és Dél-Libanon nagon könnyen olyanná válhat, mint Gáza vagy Hán Junisz. Eltökéltek vagyunk győzelmet aratni, és ezt megtesszük a segítségetekkel” – üzent a hezbollahnak Netanjahu. Az Irán által aktívan támogatott Hezbollah bevonása azzal fenyeget, hogy az izraeli-gázai konfliktus eszkalálódik.

A Hamász által irányított palesztin egészségügyi minisztérium az al-Sifa kórház mielőbbi újranyitását tervezi – közölte a minisztérium szóvivője nyomán a Guardian. Asraf al-Kidra beszámolt arról is, hogy a kórház 36 alkalmazottja továbbra is izraeli letartóztatás alatt van, az igazgatóval együtt.

Az izraeli erők korábban azt gyanították, hogy a kórházat a Hamász élő pajzsként használja, katonai céljait fedezve. A kórház elleni izraeli katonai akcióról itt olvashat bővebben. Az izraeli gyanút közvetlenül nem sikerült igazolni: a hadsereg bemutatott ugyan robbanószereket, kommunikációs- és adathordozó eszközöket, melyeket állítása szerint az épületben foglalt le, de a korábban beharangozott gyanúhoz képest ez kevés volt. Az izraeli hadsereg szerint a Hamásznak volt ideje elhagyni az épületet a fegyverek nagy részével együtt.

Ugyanakkor van arra utaló jel, hogy a kórház legalább alkalmanként több lehet, mint egészségügyi intézmény. 2007-ben, miután a Hamász hatalomra jutott a Gázai övezetben a választások után, fegyveresekkel szállta meg az al-Sifát, százával rúgta ki a hozzá nem eléggé lojális orvosokat.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) szerint Izrael hadserege 236 egészségügyi intézményt vett célba Ciszjordániában október 7. óta. A WHO X-en közölt posztja nem tér ki rá, ez a dátum a Hamász támadásának napja, amikor áttörve az izraeli határt 1200 embert megöltek és legalább 240-et elhurcoltak a palesztin fegyveresek.

A WHO követeli a nemzetközi jog betartását, amely védelmet biztosít az egészségügyi intézményeknek fegyveres konfliktus esetén is. A bejegyzés kategorizálja a támadásokat. „erő alkalmazása a kórházi személyzet ellen”, „kórházi személyzet elzárása”, „kórházba irányuló szállítmányok akadályozása”, „kórházi eszközök katonai átkutatása”.

A WHO által számon tartott támadások hat ciszjordániai várost érintenek.

A poszt nem tér ki a az erő alkalmazásának pontos okára, menetét nem írja le, így arra sem tér ki, hogy a katonai fellépés során igazolódott-e a hadsereg gyanúja, hogy az intézményt vagy közvetlen környékét a fegyveres szervezetek saját céljaikra felhasználták.

Izrael rendszeresen azzal vádolja a Hamászt, hogy a Gázai övezet civil objektumait fedezékként használja fegyverraktáraihoz, kilövőállásaihoz, fegyvereseinek rejtekhelyeihez.

22 rokonát, köztük szüleit, három testvérét és azok gyerekei vesztette el az al-Dzsazíra egyik helyi újságírója – írta a BBC a katari csatornára hivatkozva. Momen al-Sarafi családja Dzsabaliában húzta meg magát egy házban, amelyet izraeli légicsapás ért december 6-án.

A csatorna másik újságírója feleségét, két gyerekét és unokáját veszítette el egy hasonló bombázásban, a válaszcsapás során, amelyet Izrael a Hamász október 7-i támadása után indított el a Gázai övezet ellen.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint aggodalomra ad okot a betegségek terjedése a Gázai övezetben, mivel a lakóhelyüket elhagyni kényszerült palesztinok a túlélésért küzdenek. A WHO ciszjordániai és gázai képviselője, Dr. Richard Peeperkorn szerint az emberek „lepedőért, fáért, mindenért kutatnak”. „Nagyon félünk a fertőző betegségek, a vízzel terjedő betegségek terjedésétől” – mondta, és a vízhelyzetet „mindenhol hihetetlenül kritikusnak” minősíti. A Hán Júnisz-i Al-Nasser kórház jelenleg több ezer betegnek ad otthont, annak ellenére, hogy a kórház kapacitása mindössze 350 fő.

Tömegesen érkeznek a sérültek az Al-Nasser kórházba – Fotó: Mustafa Hassona / Anadolu / Getty Images
Tömegesen érkeznek a sérültek az Al-Nasser kórházba – Fotó: Mustafa Hassona / Anadolu / Getty Images

(BBC)

Miközben az izraeli szárazföldi hadművelet középpontjában jelenleg a déli területek állnak, addig a Gázai övezet északi részén fekvő Dzsabalíja menekülttáborba gránátok százai csapódtak be, és a nap folyamán heves harcok dúltak, miután izraeli tankok vették körül a területet, írja a BBC. A táborban rendkívül nehéz a helyzet, a Hamász vezette helyi hatóság szerint még mindig mintegy 100 ezer ember van ott, nincs működő kórház, és a tűzszünet vége óta semmilyen segély nem jutott el ide.

(BBC)

Izrael tesz néhány „fontos lépést” a civilek jobb védelme érdekében a Gázai övezet déli részén zajló offenzívája során – mondta Antony Blinken külügyminiszter a CNN „King Charles” című műsorában szerdán. A Charles Barkley-nak és Gayle Kingnek adott exkluzív interjúban arról beszélt, hogy az izraeli erők figyelembe veszik felhívását, hogy a Hamász elleni háborúnak ebben a szakaszában másképp kell működniük, mint a Gázai övezet északi részén.

„Nagyon világosan megmondtam nekik, amikor egy hete ott jártam, hogy nem ismétlődhet meg délen az, ami északon történt, ami a civileknek okozott károkat illeti” – mondta Blinken. Blinken szerint azonban még többet kell tenni, és „gyomorforgatónak” nevezte a háború sújtotta Gázai övezetben a civil áldozatok tömeges számát. „Biztonsági folyosók” létrehozására szólított fel, hogy a civilek elmehessenek a veszélyeztetett területekről, és hangsúlyozta, hogy ezeken a helyeken elegendő élelmiszerre, vízre és gyógyszerre van szükségük.

(CNN)

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár az évtizedek óta nem alkalmazott 99. cikkelyre hivatkozva közvetlenül figyelmeztette a Biztonsági Tanácsot, hogy tegyen lépéseket az újabb tűzszünet érdekében, mert a Gázai övezetben az Izrael és a Hamász között zajló háború súlyosan fenyegeti a biztonságot és a humanitárius rendszer összeomolhat.

Guterres szerint teljesen összeomolhat a közrend a folyamatos izraeli bombázások és az alapvető ellátmányok hiánya miatt. A főtitkár szerint ez a háború olyan katasztrófát okoz, amiből Gáza sosem fog felépülni.

Eli Cohen izraeli külügyminiszter kritizálta megjegyzéseit, és „a világbékét fenyegető veszélynek” nevezte Guterres hivatali idejét.

(BBC)

Levélben köszöntötte a magyarországi zsidóságot Orbán Viktor miniszterelnök hanuka ünnepe alkalmából – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. Az év legsötétebb napjain meggyújtott hanuka-gyertyák arra emlékeztetnek, hogy a leghosszabb éj sem tarthat örökké, és még a legnehezebb időszakoknak is vége szakad egyszer – írta Orbán Viktor, hozzátéve: ez az üzenet különösen fontos most, amikor Európa-szerte erősödik az antiszemitizmus, melynek következtében ártatlan embereket érnek támadások pusztán származásuk és hitük miatt.

Jó érzéssel tölt el, hogy Magyarország ezekben a nehéz időkben is a béke szigetét jelenti a világban, ahol minden zsidó honfitársunk biztonságban élhet és ünnepelhet – fogalmazott.

(MTI)

Az Izraeli Védelmi Erők azt állítja, hogy a Gázai övezet déli és északi részén a Hamász több harcosát megölte, miközben folytatódnak az intenzív harcok. Legutóbbi Telegram-posztjában az IDF azt írta, hogy „több tucat terrorista célpontra mértek csapást” Hán Júniszban, és összecsaptak egy terrorista sejttel, amely egy alagútaknából lépett ki. A harcok során az IDF állítása szerint két terroristát megöltek, és az aknára is lecsaptak. Az északi Dzsabalíja városában a csapatok rajtaütést hajtottak végre egy Hamász-zászlóaljhoz tartozó katonai tábor ellen – áll a közleményben.

(SkyNews)

A Hamász vezetője a föld alatt bujkál, az izraeli csapatoknak pedig az a feladata, hogy megöljék őt – mondta az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szóvivője, aki szerint az IDF ezért nyomul az elmúlt két napban egyre beljebb Hán Júniszban, Jahja Szinvár Hamász-vezér szülővárosában. Daniel Hagari azt mondta, hogy Szinvár nem a föld felett van, hanem a föld alatt. Benjamin Netanjahu még szerdán bejelentette, hogy az izraeli csapatok körülvették Szinvár házát.

Szinvár 2017 óta vezeti a Hamászt, amelyhez az 1980-as évek elején csatlakozott, az izraeliek szerint ő volt az október 7-i támadások kitervelője. Hán Júnisz menekülttáborában nőtt fel, amely az évtizedek során a város egyik zsúfolt negyedévé fejlődött. Innen származik Mohammed Deif, a Hamász másik katonai vezetője is.

(SkyNews)

A legfontosabb szerdai híreket itt lehet elolvasni.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!