Putyin: Megkezdődött az ukrán támadás

„Magyarország miniszterelnök-helyettesének nyilatkozataiból tudtuk meg, hogy Oroszország tizenegy magyar származású ukránt adott át Budapestnek.” – írta Facebook-oldalán Oleg Nikolenko, aki hozzátette, örülnek a hadifoglyok szabadon bocsátásának, de annak nem, hogy nem egyeztetett Magyarország Ukrajnával. Az ukrán fél behívatta a kijevi magyar ügyvivőt is a hadifoglyok ügye miatt.

Semjén eközben olyanokat nyilatkozott, minthogy a Magyarországon lévő hadifoglyok már nem hadifoglyok. Meg azt is, hogy „ha én lennék Ukrajna képviselője, akkor köszönetet mondtam volna ezért!”.

Erről cikkünk itt.

Megkezdődött az ukrán támadás, Kijev bevetette a stratégiai tartalékokat – jelentette ki Vlagyimir Putyin pénteken Szocsiban. „Az ukrán csapatok a harci cselekmények egyik szakaszán sem érték el a céljaikat. Ez teljesen nyilvánvaló” – fogalmazott az orosz elnök.

Méltatta az orosz hadsereg harci teljesítményét, és azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők az elmúlt napokban jelentős, a „klasszikus” mutatót meghaladó veszteségeket szenvedtek el.

(MTI, Guardian)

Oroszország a jelek szerint teljes körű védelmi partnerségben mélyíti együttműködését Iránnal, ennek részeként több száz támadó drónt kaptak már Irántól, amelyekkel aztán ukrajnai célpontokat támadtak – közölte pénteken a Fehér Ház. Az amerikai kormány információi szerint a drónokat Iránban gyártották, majd a Kaszpi-tengeren keresztül szállították Oroszországba.

John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője közleményben tudatta: „Oroszország az elmúlt hetekben iráni gyártmányú drónokat használt a Kijev elleni támadásokhoz és az ukrán lakosság terrorizálásához. Úgy tűnik, hogy az orosz-iráni katonai partnerség egyre mélyül. Az is aggaszt bennünket, hogy Oroszország Iránnal együttműködve drónokat állít elő Oroszországban.”

Kirby azt is közölte, információik vannak arról, hogy Oroszország olyan anyagokat kap Irántól, amelyek egy dróngyártó üzem megépítéséhez szükségesek. Az üzem várhatóan jövő év elején teljesen működőképes lehet. Oroszország cserébe védelmi együttműködést kínál Iránnak, többek között rakéták és légvédelem terén.

„Ez egy teljes körű védelmi partnerség, amely káros Ukrajnának, Irán szomszédainak és a nemzetközi közösség egészének. Továbbra is minden rendelkezésünkre álló eszközt felhasználunk, hogy leleplezzük és megzavarjuk ezeket a tevékenységeket, többek között azáltal, hogy megosztjuk ezt a nyilvánossággal” – mondta Kirby, hozzátéve, hogy a drónok átadása az ENSZ-szabályok megsértését jelenti, és az USA arra fog törekedni, hogy a két országot felelősségre vonják ezért.

(Reuters)

Izland külügyminisztere, Þórdís Kolbrún Reykfjörð Gylfadóttir úgy döntött, hogy augusztus 1-jétől felfüggeszti a moszkvai nagykövetségük működését.

Az izlandi külügyminisztérium pénteken hívatta be a reykjavíki orosz nagykövetet, hogy tájékoztassák őt erről a döntésről. Izland továbbá kérte, hogy Oroszország a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény 11. cikkével összhangban korlátozza reykjavíki nagykövetségének működését, és csökkentsék a diplomáciai képviseletük szintjét.

„Ez nem egy könnyű döntés, mivel Izland az 1944-es függetlenedése óta gazdag kapcsolatokat ápol Oroszország népével. A jelenlegi helyzet azonban egyszerűen nem teszi lehetővé, hogy Izland kis külügyi szolgálata nagykövetséget működtessen Oroszországban. Remélem, hogy a körülmények egy napon lehetővé teszik, hogy normális és gyümölcsöző kapcsolatokat ápoljunk Oroszországgal, de ez a Kreml döntéseitől függ” – mondta Gylfadóttir izlandi külügyminiszter.

„Jelenleg az Oroszországgal fenntartott kereskedelmi, kulturális vagy politikai kapcsolatok mélyponton vannak. Ezért Izland moszkvai nagykövetségének fenntartása már nem indokolt”

– áll az izlandi külügyminisztérium közleményében. Hozzáteszik azonban, hogy a moszkvai nagykövetségük működésének felfüggesztéséről szóló döntés nem jelenti a diplomáciai kapcsolatok teljes megszakítását. „Amint a körülmények lehetővé teszik, Izland prioritásként kezeli a moszkvai nagykövetsége működésének újraindítását” – írták.

A hírre reagált Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is, a Twitter-oldalán azt írta: „Oroszországnak be kell látnia, hogy a barbárság teljes elszigetelődéshez vezet. Arra bátorítom a többi államot, hogy kövessék Izland példáját.”

Oroszország július 7-8-án megkezdi a taktikai atomfegyverek telepítését Belaruszba – áll a Vlagyimir Putyin orosz és Alekszandr Lukasenko belarusz elnök Szocsiban tartott találkozója után közzétett Kremk-nyilatkozatban. „Tehát minden a terv szerint halad, minden stabil” – mondta még Putyin.

Putyin és Lukasenko korábban megállapodtak abban, hogy az oroszok rövid hatótávolságú nukleáris rakétákat telepítenek Moszkva közeli szövetségesének területére, Belaruszba, ahol azok irányítása orosz parancsnokság alatt marad. (Reuters)

Alekszandr Guszev, Voronyezs régió kormányzója szükségállapotot hirdetett a régióban, miután drón csapódott egy voronyezsi lakóépületbe. Oroszországi beszámolók szerint a csapásban három ember könnyebben megsérült az üvegszilánkoktól, de nem szorultak kórházi ellátásra.

Az orosz állami nyomozóbizottság azt közölte, hogy büntetőeljárást indítottak „Ukrajna katonai-politikai vezetésének érdekében eljáró személyek” ellen. A nyomozók szerint a becsapódás szerkezeti károkat okozott az épületben.

Ukrajna részéről egyelőre nem érkezett hivatalos reakció a támadásra.

(Sky News)

Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter közlése szerint legkevesebb négy ember halt meg a Herszont elárasztó árvízben. Tizenhárom embert eltűntként tartanak nyilván – közölte a Telegramon közzétett bejegyzésében. Az ukrán belügyminisztérium adatai szerint már több mint kétezer embert evakuáltak a térségből a Nova kahovka-i gát felrobbantása óta.

Korábban Nova Kahovka város oroszok által beiktatott polgármestere azt közölte, hogy ott öt ember halt meg a gát leomlásának következtében.

(Sky News)

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője reagált az oroszországi Voronyezs várost ért ukrán dróncsapásról szóló jelentésekre. Azt mondta, hogy a Kreml az incidenst a polgári infrastruktúra ellen intézett kijevi támadásnak tekinti. „Az incidens részleteit tisztázzák, a különleges szolgálatok dolgoznak” – tette hozzá Peszkov.

Kijev nem vállalta a felelősséget az állítólagos incidensért. A Sky News megjegyzi, hogy az ukrán hatóságok általában tagadják, hogy bármilyen szerepet játszanának az Ukrajnán túli támadásokban.

Korábban Alekszandr Guszev, a voronyezsi régió kormányzója azt közölte, hogy három ember megsérült és legalább tíz lakás megrongálódott, amikor péntek délelőtt egy drón egy lakóházba csapódott az ukrán határtól mintegy 180 kilométerre fekvő Voronyezs városában.

Az orosz területeket ért dróncsapások egyre gyakoribbak az elmúlt hónapokban, de ezek általában az Ukrajnához közelebb eső területeket, például belgorodi régiót érintették.

(Sky News)

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) állítása szerint lehallgattak egy olyan telefonbeszélgetést, amely bizonyítja, hogy Oroszország felelős a herszoni Nova Kahovka-i gát felrobbantásáért. A másfél perces beszélgetés hangfelvételét az SZBU honlapján tették közzé.

Az SZBU szerint a felvételen az hallható, hogy egy meg nem nevezett orosz katonai tisztviselő elismeri, hogy az ő szabotázscsoportjuk áll a katasztrófa mögött. „Nem ők [az ukránok] tették. A mi szabotázscsoportunk van ott. Ezzel a gáttal akarták megijeszteni az embereket. Nem a terv szerint ment, hanem jobban, mint ahogyan eltervezték” – hangzik el a felvételen.

(Sky News)

A brit hírszerzés pénteki jelentése a fekete-tengeri gabonaexporttal foglalkozik. Ebben azt írják, hogy a tavaly júliusban kötött gabonamegállapodás ellenére Oroszország szándékosan lassítja a szállítmányok ellenőrzését, és aktívan akadályozzák egyes hajók elindulását. Jelenleg naponta csak egy-két gabonát szállító hajó hagyhatja el az ukrán fekete-tengeri kikötőket, szemben a tavaly ősszel naponta induló hat-nyolc hajóval.

A fekete-tengeri gabona exportjáról tavaly júliusban született megállapodás. Az alku értelmében három fekete-tengeri kikötőből biztonságos folyosókon keresztül lehet gabonát exportálni, és a megállapodás végrehajtását Törökország koordinálja.

A brit hírszerzés arra figyelmeztet, hogy Oroszország valószínűleg „problémákat fog okozni”, amikor a gabonamegállapodást legközelebb, július 16-án meg kellene újítani. A jelentés szerint Oroszország valószínűleg megpróbál engedményeket kikényszeríteni a Togliatti-Odessza ammóniavezeték újranyitásával kapcsolatban. A helyzetet azonban bonyolítja, hogy az elmúlt napokban a csővezeték megrongálódott, és jelenleg nem üzemel.

Svédország engedélyezni fogja, hogy a NATO csapatokat állomásoztasson a területén, még azelőtt, hogy hivatalosan csatlakozna a védelmi szövetséghez – jelentette ki pénteken a miniszterelnök és a védelmi miniszter.

„A kormány úgy döntött, hogy a svéd fegyveres erők a NATO országaival együtt részt vehetnek előkészületekben a jövőbeni közös műveletek érdekében” – mondta Ulf Kristersson miniszterelnök és Pål Jonson védelmi miniszter.

Az előkészületek alatt külföldi felszerelések és személyzet ideiglenes állomásoztatását jelentik svéd területen. „A döntés egyértelmű jelzés Oroszország számára és megerősíti Svédország védelmét” – idézett a Reuters a Dagens Nyheter című napilapból.

Svédország tavaly kérte felvételét a NATO-ba Oroszország ukrajnai inváziója miatt. Törökország és Magyarország tiltakozása késleltette a pályázatot, és Svédország most azt reméli, hogy a jövő hónapban Litvániában tartandó NATO-csúcstalálkozóig csatlakozhat. Volodimir Zelenszkij várhatóan személyesen vesz részt a csúcstalálkozón.

(Guardian)

Az orosz hadsereg komoly összecsapásokról számolt be Ukrajna zaporizzsjai területéről és a keleti donyecki területről. Az orosz Vosztok haderőcsoport szóvivője szerint a zaporizzsjai összecsapásokban 13 ukrán harckocsit semmisítettek meg, Donyeckben pedig nyolcat. Ukrajna nem kommentálta a támadásokat, de hazugságok terjesztésével vádolta Oroszországot.

Az orosz hadseregnek a hét elején törölnie kellett egy videót, amelyről az terjedt, hogy egy nyugati gyártmányú Leopard harckocsi megsemmisítését mutatja be. Azután törölték, hogy kiderült: az egy kiképzési videó volt. (BBC)

Ukrajna szűkszavúan kommunikál a katonai lépésekről, de az amerikai székhelyű Institute for the Study of War (ISW) szerint megkezdődött Kijev ellentámadása. Legfrissebb jelentésük szerint „Ukrajna a front legalább három szektorában különböző eredménnyel járó ellentámadási műveleteket hajtott végre a június 4., vasárnap óta kibontakozó szélesebb körű ellentámadási erőfeszítések részeként”.

A jelentés szerint az ukrán erők „korlátozott, de mégis jelentős támadást” hajtottak végre Zaporizzsja térségében a szerdáról csütörtökre virradó éjszaka, az orosz erők pedig láthatóan jól védekeztek e támadás ellen, és a jelentések szerint visszaszerezték kezdeti állásaikat. (BBC)

A Nova Kahovka-gát hét eleji felrobbanását követően elárasztotta a Dnyeperből (ukránul Dnyipróból) kitörő víz a herszoni régiót: az áradás tízezrek lakóhelyét érinti. Olekszandr Prokudin, a herszoni régió katonai közigazgatásának vezetője pénteken a Telegramon azt írta, hogy a vízszint a folyó nyugati partján átlagosan 5,38 méter, „Herszon városában pedig 5,35 méter. Már most látjuk, hogy a vízszint az éjszaka folyamán 20 centimétert csökkent.”

Prokudin ismételten felszólította az érintett lakosokat, hogy meneküljenek biztonságba. „Ha az árvízzónában vannak, azonnal hagyják el a területet. Ott várakozni nem érdemes, ne tegyék ki magukat veszélynek. Az evakuálás után mindent megkapnak, amire szükségük van” – mondta. „Az egyetlen dolog, ami hiányzik, az az idő. A nap 24 órája nem elég ahhoz, hogy minden problémát megoldjunk”. Csapata kilenc óra alatt több mint 400 hívást kapott, de megfogadta, hogy mindenkit visszahív. „Nincs kétségünk afelől, hogy a herszoni régió túl fogja élni.”

Prokudin tájékoztatása szerint a régió 32 településén 3624 házat öntött el a víz, és a legfrissebb adatok szerint 2352 embert és 550 állatot evakuáltak. (CNN)

• Elindult az ukrán ellentámadás. A dél-ukrajnai Zaporizzsja megye oroszok által megszállt részei felé nyomulnak előre az ukrán csapatok.
• Magas rangú amerikai tisztviselők szerint az ukrán csapatok a vártnál nagyobb ellenállásba ütköztek Bahmutnál.
• A Nova Kahovka-i gátszakadás után a kiáramló víz elsodorta az orosz hadsereg által telepített taposóaknákat is. Emellett legalább öten meghaltak a vízerőmű átszakadása óta.
• Folyamatosan evakuálják az embereket a Dnyeper (ukránul Dnyipro) által elárasztott területekről Dél-Ukrajnában.
• Az oroszok ágyúzása közepette menekítettek ki kétezer embert Herszonban. Zelenszkij a helyszínen köszönte meg a mentők munkáját.
• Közben az oroszok és ukránok is egymást vádolják az evakuálás közbeni támadással.
• Rácz András Oroszország-szakértő szerint norvég földrengés-kutatók igazolták, hogy az oroszok robbantották fel a Nova Kahovka-i gátat.

A csütörtöki híreket ide kattintva éri el.