Egymást vádolják az oroszok és az ukránok a zaporizzsjai erőmű támadásával

2022. augusztus 28. – 09:53

frissítve

Egymást vádolják az oroszok és az ukránok a zaporizzsjai erőmű támadásával
Fotó: / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva
  • Putyin aláírt egy rendeletet, ami szerint az Oroszországba került ukránok korlátok nélkül élhetnek és dolgozhatnak Oroszországban
  • Az ukránok szerint már több mint 46 ezer orosz katona esett el február vége óta
  • Bezárta oroszországi irodáit a Dell Technologies számítástechnikai vállalat
  • Oroszország és Ukraja továbbra is azt állítják a másikról, hogy a zaporizzsjai atomerőművet lövi
  • Újabb ukrán mezőgazdasági termékeket szállító hajó hagyta el az ukrán kikötőket
  • A brit hírszerzés szerint egyelőre nem egyértelmű, hogyan is segít az invázión az orosz hadsereg létszámának növelése
  • Az orosz terjeszkedés és megnyilvánulások miatt a NATO megerősíti a jelenlétét az Északi-sarkon

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakértőkből álló delegációja várhatóan a következő napokban indul el az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőműhöz. A látogatásról folyamatosan zajlanak a tárgyalások.

A szervezet szerint az erőmű körüli bombázások ismét rámutattak egy esetleges nukleáris baleset kockázatára.

A szakértői csapat tagja lesz a NAÜ főigazgatója, Rafael Grossi is. Rajta kívül még 13 szakértő kap helyet a misszióban, többnyire semleges országokból, így például brit és amerikai szakemberek sem lesznek a delegációban.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség már többször fejezte ki aggodalmát a zaporizzsjai atomerőmű miatt. Augusztus elején azt kommunikálták, hogy „ellenőrizhetetlenné vált, teljesen elszabadult” Európa legnagyobb atomerőműve. Arra is többször felhívták a figyelmet, hogy a zaporizzsjai atomerőmű körüli harcokban benne van egy nukleáris katasztrófa kockázata. Az oroszok és az ukrán egymást hibáztatják az erőmű környékét ért tüzérségi támadások miatt.

Eközben Zaporizzsjában már jódtablettákat osztogatnak a lakosságnak.

(CNN)

Luhanszk megye katonai közigazgatásának vezetője, Szerhij Hajdaj beszámolója szerint hangos robbanásokat lehetett hallani az orosz irányítás alatt álló Szvatove városában található mezőgazdasági létesítménynél. Az épületet katonai bázisként használják az orosz csapatok.

Eközben orosz légicsapás ért egy ukrán katonai objektumot Rivne régióban. A támadásnak nincsenek sérültjei vagy halálos áldozata. A beszámolók szerint Belarusz felől érkezett a támadás.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábbi szóvivője, Julija Mendel arról posztolt, hogy a zaporrizsjai helikopterjavító üzemet ért orosz támadás elsősorban lakóépületekben okozott károkat: kilenc több emeletes épület és 40 lakóház sérült meg.

Karl Nehammer osztrák kancellár azt javasolta, hogy az Európai Uniós válassza le az elektromos áram árát a gáz áráról, és vezessen be ársapkát az áramdíjakra. „Muszáj, hogy csökkenjenek az áramszolgáltatás díjai, nem szabad hagyni, hogy minden nap Putyin döntsön az európaiak helyett. Le kell állítanunk ezt az őrületet, ami jelenleg az energiapiacokon tombol, és ez csak európai szintű megoldással lehetséges” – fogalmazott közleményében.

Ausztria problémája, hogy bár a gázellátása erősen függ az oroszoktól, az elektromos áram nagy részét megújuló forrásokból állítja elő. Az energiapiacon viszont erősen együtt mozog a gáz és az áram ára.

Nehammer javaslata az uniós energiaügyi miniszterek soron következő tanácskozásán is téma lesz elvileg.

(MTI)


Az Európai Unió a jövő héten felfüggesztheti azt az Oroszországgal kötött, 2007-es megállapodást, ami miatt az orosz állampolgárok olcsóban és egyszerűbben juthatnak hozzá a schengeni övezetre érvényes vízumhoz – írja a Financial Times (FT).

A háború kezdete óta többen is felvetették már, hogy az oroszoknak nehezebbnek kellene lennie az EU-ban való turistáskodásnak. Sürgette például Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki beutazási tilalmat vetne ki az összes orosz állampolgárra, vagy az oroszoknak kiadható turistavízum beszüntetését kérő Észtország, Dánia, Litvánia, vagy Finnország, ami tranzitországgá és luxusparkolóvá vált.

Az FT azt írja, hogy három tisztviselő szerint egy kedden kezdődő, prágai találkozón tárgyalnak arról az EU-s miniszterek, hogy felfüggesszék-e az oroszoknak kiadható vízumot.

„Nem helyénvaló, hogy orosz turisták sétálgassanak városainkban, tengerparti sétányainkon. Jeleznünk kell az orosz lakosságnak, hogy ez a háború nincs rendben, nem elfogadható”

– mondta az FT-nek az egyik magas beosztású résztvevő, aki szerint év végéig még szigorúbb beutazási korlátozások is felmerülhetnek.

Az orosz védelmi minisztérium azt állítja, hogy több üzemet is eltaláltak a zaporrizsjai Motor Sich ipari területen – írja a Guardian. A minisztérium szerint ezekben az üzemekben javítják az ukrán harci helikoptereket.

Az üzem légvonalban 50-60 kilométerre található a zaporrizsjai atomerőműtől, amit az oroszok élő pajzsként használnak, és amiről az elmúlt napokban, hetekben mindkét fél azt állítja, hogy a másik ágyúzza.

A Motor Sich székháza Zaporizzsjában 2021 április 28-án – Fotó: Stringer / Anadolu Agency / AFP
A Motor Sich székháza Zaporizzsjában 2021 április 28-án – Fotó: Stringer / Anadolu Agency / AFP

Az orosz minisztérium most is megjegyezte, hogy az ukránok tüzérséggel lövik Európa legnagyobb atomerőművét, de ezt az állítást nem igazán lehet ellenőrizni.

Az ukrán állami energetikai szolgáltató azt írta, hogy az erőmű „a sugár- és tűzvédelmi előírások megsértésének kockázatával működik”, és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője már többször aggodalmát fejezte ki egy esetleges atomkatasztrófa miatt.

Az ukrán külügyminisztérium a Twitteren azt írja, hogy már nagyjából 46 750 orosz katona halt meg az invázió kezdete óta. Emellett azt állítják, hogy az oroszok már elvesztettek 234 repülőgépet, 1942 tankot, 15 hajót és 3171 szállítójárművet és üzemanyagtartályt.

Az ilyen állításokat nem nagyon lehet ellenőrizni, és az oroszok által kiadott számokkal sem lehet összehasonlítani, mert a támadó fél március óta nem közölt hivatalos adatokat a veszteségekről. Az ukrán fegyveres erők parancsnoka nemrég azt mondta, hogy eddig közel 9000 katonájuk halt meg a háborúban, amit szintén nehéz ellenőrizni.

A CIA szerint az elesett orosz katonák valós száma inkább 15 ezer körül lehet. Az ügynökség szerint júliusig az ukránok valamivel kisebb, „de szintén jelentős” veszteségeket szenvedtek el. A BBC május közepéig 2336 orosz katona halálát tudta megerősíteni, bár, ahogy írták, ez valószínűleg messze állt a valós számtól.

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírt egy rendeletet, ami szerint az invázió kezdete óta Oroszországba költözött ukrán állampolgárok korlátok nélkül élhetnek és vállalhatnak munkát – írja a Guardian.

Ukránok eddig 180 napból csak 90-et tölthettek Oroszországban, és ha tovább akartak maradni, vagy dolgozni szerettek volna, akkor külön engedélyeket kellett szerezniük. A döntés a kelet-ukrajnai szakadár területeken élőkre is vonatkozik.

A rendeletbe az is bekerült, hogy nem szabad ukrán állampolgárokat deportálni, csak abban az esetben, ha nemrég szabadult börtönből vagy nemzetbiztonsági kockázatot jelent Oroszország számára.

Putyin tegnap egy olyan rendeletet írt alá, ami szerint a február 18. óta Ukrajnából Oroszországba érkező nyugdíjasok és fogyatékkal élők havi tízezer rubeles (70 ezer forintos) támogatásra jogosultak. Az Ukrajna elhagyására kényszerült terhes nők is kapnak tízezer rubelt, de csak egyszer.

Az orosz fenyegetés miatt a NATO megerősíti jelenlétét az Északi-sark térségében – írja Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Welt am Sonntag című német lapnak adott interjúja alapján az MTI.

Stoltenberg azt mondta, hogy Oroszország egyre aktívabb a térségben, sorra nyitják meg újra a szovjet időkben kiépített bázisokat, amikben a legmodernebb fegyvereiket, köztük hiperszonikus rakétákat állomásoztatnak és tesztelnek.

Ezért látja úgy, hogy a NATO-nak is meg kell erősítenie jelenlétét. A szövetség elsőként tengerészeti felderítő és járőr repülőgépekbe ruház be, hogy pontos képet alkothasson arról, mi is zajlik a régióban, majd az alapján újabb lépések mellett döntenek.

A régió stratégiai szempontból igen fontos a NATO-nak, mert „döntő jelentőségű összeköttetés Európa és Amerika között, és itt a legkisebb a távolság Észak-Amerika és Oroszország között”. A főtitkár megjegyezte, hogy Oroszország mellett Kína is fokozott érdeklődést mutat az Északi-sarkvidék iránt.

Jens Stoltenberg és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök egy északi-sarki kutatóbázis bejárásán augusztus 25-én – Fotó: NATO / AFP
Jens Stoltenberg és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök egy északi-sarki kutatóbázis bejárásán augusztus 25-én – Fotó: NATO / AFP

Az Északi-sark térsége gazdag természeti erőforrásokban, a jégpáncél alatt található például a világ földgázkészletének harmada és kőolajkészletének 16 százaléka, az éghajlata pedig a globális átlagnál háromszor gyorsabban melegedik, ami megkönnyíti az erőforrások kiaknázását és lehetőséget ad új kereskedelmi útvonalak megnyitására.

Moszkva törekvéseit jellemezve idézték Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy nemrégiben tett kijelentését az Északi-sarkvidékről, miszerint „mindenki számára régóta teljesen világos, hogy ez a mi területünk, ez a mi földünk”.

A brit védelmi minisztérium szokásos napi jelentésében vasárnap az elemezte, hogy mit is jelent az orosz hadsereg létszámának megemelése, amit Vlagyimir Putyin augusztus 25-én rendelt el.

A védelmi minisztérium szerint nem világos, hogy a hivatásos katonák létszámát akarják megemelni, vagy több hadkötelesnek küldenének behívót. Bármelyik is legyen, a minisztérium szerint egyelőre nem sokat segít majd a „különleges katonai művelet” felgyorsításán. Több tízezer katonát vesztettek már el Ukrajnában, egyelőre nem sokan jelentkeznek hivatásos katonának, és a behívott állampolgárok a jelenlegi törvények alapján nem kötelezhetőek arra, hogy Oroszországon kívül harcoljanak.

Hat, mezőgazdasági termékeket szállító hajó hagyta el az ukrán kikötőket vasárnap reggel – közölte a török védelmi minisztérium.

A mezőgazdasági termékek exportja Ukrajnából egy humanitárius folyosón keresztül történik, azt a török, az orosz és az ukrán hadsereg, valamint az ENSZ képviselői alkotta közös koordinációs központ (JCC) felügyeli. Minden hajót megvizsgálnak, mielőtt azok belépnek a Boszporuszba. Hasonló intézkedéseket alkalmaznak az Ukrajnába tartó üres teherszállító hajókra is.

A JCC folyamatosan tájékoztatja a gabonaszállításban részt vevő feleket a hajók pontos tartózkodási helyéről és útvonaláról, így mind az orosz, mind az ukrán, mind pedig a török katonaság óvni tudja azokat, és biztosítani tudják a tíz tengeri mérföldes (18,5 kilométer) biztonsági zónát a hajóknak a humanitárius tengeri folyosó mentén.

Ukrajna a világ egyik legjelentősebb gabonaexportőre. Az ukrajnai háború februári kezdete óta az ukrán gabona fekete-tengeri exportja megbénult, ami az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) szerint mintegy 47 millió ember akut éhezését okozta világszerte. Az orosz-török-ukrán gabonamegállapodásról, és annak várható következményeiről itt írtunk részletesen.

(MTI)

A Dell Technologies szombaton közölte, hogy augusztus közepén bezárta oroszországi irodáit és megszüntette minden tevékenységét az országban, csatlakozva azokhoz a nyugati cégekhez, amelyek kivonulnak Oroszországból, írta a Reuters.

Az amerikai számítástechnikai cég főleg szerverekkel látta el Oroszországot. A dell a háború kitörése után, még februárban felfüggesztette az ukrajnai és oroszországi értékesítéseit és szerviztevékenységét. Akkor azt közölték, hogy a helyzetet figyelemmel kísérve döntenek majd a következő lépéseikről.

„Augusztus közepén bezártuk irodáinkat és beszüntettünk minden oroszországi tevékenységet” – mondta Mike Siemienas, a Dell szóvivője a Reutersnek, hozzátéve, hogy még februárban hozták meg a döntést, hogy a már embargóval sújtott Krím mellett Oroszországban, Fehéroroszországban és Ukrajna donyecki és luhanszki régióiban sem értékesítenek, szervizelnek vagy támogatnak termékeket.

Az orosz ipari minisztérium pénteken közölte, hogy a Dell oroszországi kutatói és mérnökei közül sokaknak már új állást ajánlottak, miután médiajelentések szerint a vállalat teljes kivonulást tervez. „Figyeljük a helyzet alakulását” – idézte a TASZSZ hírügynökség Vaszilij Scspak ipari és kereskedelmi miniszterhelyettest pénteken, aki azt állította, hogy a Dell szentpétervári és moszkvai K+F központjának szakembereinek és mérnökeinek túlnyomó többsége már versenyképes fizetésű állásajánlatot kapott más orosz gyártóktól.

Az ukrán és az orosz erők továbbra is egymást vádolják a zaporizzsjai atomerőműnél történt támadással. Ukrajna szerint az orosz erők az erőmű melletti területeket lőtték, Oroszország szerint pedig az ukrán lövedékek találták el egy nukleáris fűtőanyagraktárat.

Az ukrajnai Dnyipropetrovszk régió kormányzója, Valentyin Reznyicsenko szerint oroszok csapást mértek a Dnyepro folyó túlpartján, az erőműtől 10 km-re fekvő Nikopol városára. Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy az ukránok lőtték az erőművet. A tizenhét ukrán betalált lövedékből négy a nukleáris üzemanyagot tároló épület tetejét találta el.

Fennáll a radioaktív szivárgás veszélye a zaporizzsjai atomerőműben, közölte szombaton az ukrán állami energetikai szolgáltató arra figyelmeztetve, hogy az erőmű „a sugár- és tűzvédelmi előírásokat megsértésének kockázatával működik”.

Az orosz csapatok többször is tűz alá vették atomerőmű területét – közölte az Energoatom. Közleményükben arra hívják fel a figyelmet, hogy a támadások következtében az erőmű infrastruktúrája megsérült, fennáll a hidrogénszivárgás és a radioaktív anyagok levegőbe jutásának kockázata, valamint magas a tűzveszély.

  • Oroszország tízezer rubelt fizet az Ukrajnából érkezőknek.
  • Víz alatti drónokat kapnak az ukránok aknamentesítésre.
  • A Biden-kormányzat a kivitel korlátozására kéri az amerikai olajtermelőket.
  • Tüzérségi támadások voltak a zaporizzsjai atomerőműnél, emiatt fennáll a radioaktív szivárgás veszélye.
  • Zelenszkij szerint egymillió tonna gabonát exportáltak augusztusban.
  • A lakosság háromnegyede is elmenekülhetett Donyeck régió településeiről.
  • Ukrajna szerint az oroszok a Krím félszigetre szeretnék átirányítani az áramot a zaporizzsjai atomerőműből.
  • Oroszország blokkolja a nukleáris leszerelésről szóló szerződés tervezetét az ENSZ-ben.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!