40 éves működése során most először vált le a hálózatról a zaporizzsjai atomerőmű

Oroszország és szövetségesei 21 helyszínen tartanak fogva, vallatnak és válogatnak ukrán hadifogjokat és civileket az orosz megszállás alatt lévő ukrajnai területeken – állítja a Yale Egyetem kutatóinak jelentése, ami az amerikai külügyminisztérium támogatásával készült. A jelentésben műholdfelvételek és más képek felhasználásával azonosították ezt a 21 helyszínt, amik között van korábbi iskola, piac és börtön is.

A Reuters szerint a dokumentum az egyik helyszínen olyan földmunkák nyomaira bukkant, amik alapján tömegsír is lehet a táborban.

Nathaniel Raymond, a Yale-en működő közegészségügyi tanszék humanitárius kutatóosztályának vezetője azt mondta, „emberi jogi vészhelyzetet” jelent, ami ezen a 21 helyszínen történik.

Volodimir Zelenszkij ukrán és Joe Biden amerikai elnök felszólították az orosz vezetést, hogy adják vissza az ukránoknak Európa legnagyobb teljesítményű atomerőművét, a zaporizzsjai erőművet – idézi a Fehér Ház honlapját az ukrán Unian hírügynökség. A Fehér Ház tájékoztatása szerint Biden a Zelenszkijjel folytatott telefonbeszélgetésen csodálatát fejezte ki az ukrán nép iránt, és gratulált az országnak a függetlenség napja alkalmából.

Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter szerint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szakértői „az elkövetkező napokban” meglátogathatják az oroszok által elfoglalt zaporizzsjai atomerőművet. Hasonló szellemben nyilatkozott a szervezet vezetője, Rafael Grossi is, aki korábban azt mondta, csapata „nagyon közel áll” ahhoz, hogy megegyezésre jusson az erőmű meglátogatásáról az érdekelt felekkel.

„Nagyszerű” beszélgetést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök amerikai kollégájával, Joe Bidennel. Zelenszkij a Twitteren azt írta, megköszönte Bidennek az amerikai támogatást – mind az anyagit, mind a katonait. A poszt szerint a két elnök egyeztetett arról is, milyen lépéseket tesz Ukrajna az agresszor legyőzése érdekében, és hogy mindenképp felelősségre kell vonni a háborús bűncselekmények elkövetőit.

Ukrán forrásokra hivatkozva a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség azt közölte, hogy helyreállt a kapcsolat az ukrán elektromos hálózat és a zaporizzsjai atomerőmű között. Ugyanakkor a mai nap nem is egy, hanem két alkalommal vált le a hálózatról az erőmű, miután nem messze tőle tűz ütött ki egy szénerőműben, ami megrongálta az atomerőmű vezetékeit is.

Jelenleg egy vezeték köti a hálózathoz az erőművet.

A kapcsolat megszűnése a reaktorok túlmelegedésével fenyeget, az erőmű hűtéséhez ugyanis áram kell. Ha az erőmű működik, akkor ezt megtermeli magának, de ha nem, akkor más forrásból kell szereznie.

Az ukrán atomenergia-ellátást felügyelő Enerhoatom újabb tájékoztatásai szerint a zaporizzsjai atomerőmű levált az ukrán hálózatról – csaknem 40 éves működése során most először. Az erőművet hálózatba kötő utolsó megmaradt vezetéket a közeli szénerőműben keletkezett tűz tette tönkre, három másik vezeték pedig az elmúlt hónapok harcaiban károsodott.

Az erőmű leválása a hálózatról azért veszélyes, mert a reaktorok hűtéséhez áramra van szükség. Ha az erőmű működik, ezt könnyedén megtermeli magának, ha viszont nem, akkor a hálózatról kell energiát szereznie. Arra az esetre, ha ez az összeköttetés károsodna, az atomerőművek tartalékmegoldásokat tartanak fenn, a zaporizzsjai atomerőműben is vannak dízelgenerátorok, amikkel napokig is megoldható a hűtés. Ha ezek esetleg nem működnének, az erőmű mérnökeinek 90 percük van megakadályozni a veszélyes túlmelegedést.

A zaporizzsjai atomerőmű a generátorokon kívül még egy tartalékmegoldással rendelkezik, van mellette egy konvencionális szénerőmű – itt ütött ki tűz, ami károsította az erőmű vezetékeit. A szénerőművet 3 betáplálási vezeték kötötte össze az atomerőművel, ezeken is mehetett áram, ha szükség volt rá az erőműben. A vezetékek közül azonban kettő megsérült a harcok során, egy maradt meg.

Az ukránok szerint az erőművet ellenőrzésük alatt tartó oroszok kockázatos tervet dolgoztak ki arra, hogy Európa legnagyobb teljesítményű atomerőművét leválasszák az ukrán hálózatról, és az oroszra kapcsolják. (Guardian)

Az Ukrajna déli, orosz erők által elfoglalt részén lévő zaporizzsjai atomerőmű két, eddig még működő reaktora levált az ukrán hálózatról, miután az atomerőmű közelében keletkezett tüzek megrongálták a villanyvezetékeket a környéken – jelentette az ukrán atomenergia-termelésért felelős Enerhoatom Nemzeti Atomenergetikai Vállalat.

A vállalat közleménye szerint a vezetékek egy közeli szénerőműben keletkező tűz miatt sérültek meg. Azt is írták, hogy az erőmű biztonsági rendszerei épek és működőképesek, már folyik is a munka annak érdekében, hogy a kettő közül legalább az egyik reaktort vissza tudják kapcsolni a hálózatra. (Guardian)

Frissítés: A korábbi hírek szerint az erőmű megmaradt reaktorai leálltak – ez valószínűleg téves, a reaktorok működnek, de megszűnt az összeköttetésük az ukrán áramhálózattal.

Az ukrán Kyiv Independent jelentései szerint már 25 halálos áldozata van az orosz annak az támadásnak, ami szerdán ért egy vonatállomást a Dnyipropetrovszki területen, Csapline faluban. A támadásban 4 vonat kigyulladt, és már aznap többen meghaltak, és sok volt a sebesült is. A terület kormányzója szerint két gyerek is meghalt a tűzben. (Guardian)

Vlagyimir Putyin orosz elnök rendeletet írt alá az orosz fegyveres erők létszámának 1,9 millióról 2,04 millióra történő növeléséről. Az új elnöki rendelet értelmében a fegyveres erők katonáinak létszáma ezentúl 1 150 628 fő lesz. A rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba – írja az Interfax orosz hírügynökség.

Putyin a korábbi, 2017 novemberében hozott rendeletével 1 902 758 főben határozta meg az orosz fegyveres erők összlétszámát. Közülük 1 013 628 fő a katona, a többi polgári személy.

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője azt mondta, hogy csapata „nagyon-nagyon közel van” ahhoz, hogy el tudjon menni az orosz felügyelet alatt álló zaporizzsjai atomerűhöz. A France 24 francia televízió kérdésére, hogy a létesítménybe való bejutásról folytatott tárgyalások sikerrel jártak-e, Grossi azt válaszolta: „Nagyon-nagyon közel vagyunk ehhez.”

A NAÜ vezetője figyelmeztetett, hogy a művelet „rendkívül összetett”, de reményét fejezte ki, hogy a küldetésre „napokon belül” sor kerülhet. Azt mondta: „Oda kell mennünk, stabilizálnunk kell a helyzetet és biztosítanunk kell a NAÜ jelenlétét.”

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter csütörtökön telefonon beszélt francia kollégájával, Sébastien Lecornu védelmi miniszterrel. A hívást a francia fél kezdeményezte. Az egyeztetés során szóba került a zaporizzsjai atomerőmű helyzete is – közölte az orosz védelmi minisztérium. Beszámolójuk szerint Sojgu a NAÜ-misszió fontosságát hangsúlyozta, és közölte, hogy Oroszország kész megadni a szükséges segítséget az ügynökség ellenőreinek.

A Bloomberg diplomáciai forrásokra hivatkozva azt írja, a NAÜ már szeptember 5. előtt delegációt küldene az atomerőműhöz. A tervek szerint az erőmű elleni támadásokat kivizsgáló csapatban nemcsak az ügynökség ellenőrei, hanem biztonsági tisztviselők is szerepet vállalnának.

(Guardian, Interfax)

Kaja Kallas észt miniszterelnök szerint az Európai Unió egészére vonatkozó orosz vízumtilalom bevezetése köz- és nemzetbiztonsági, valamint az EU hitelességének és erkölcsi tisztaságának kérdése. Pláne olyankor, amikor a szomszédban tömeges háborús bűnök elkövetése, és feltehetően népirtás zajlik – nyilatkozta Kallas az Euractivnak.

Az észt miniszterelnök szerint az EU-nak mindaddig egységes beutazási tilalmat kellene bevezetnie az orosz állampolgárokra, amíg Moszkva be nem fejezi Ukrajna elleni háborúját. „Támogatom, hogy az egész EU-ra vonatkozóan tiltsák meg az orosz állampolgárok turisztikai célú belépését az ukrajnai orosz agresszió végéig” – mondta. Kallas szerint az egyes tagországok önálló intézkedései nem lehetnek olyan hatékonyak, mint az uniós szinten meghozott szabályozások, és arra figyelmeztetett: ha nem sikerül konszenzusra jutni a kérdésről, az egyes tagállamoknak önállóan kell cselekedniük.

Lettország, Litvánia és Lengyelország nem sokkal a háború kitörése, február 24. után leállította az új turistavízumok kiadását orosz állampolgároknak. Észtország a múlt héten lezárta határait több mint 50 ezer, vízummal rendelkező orosz állampolgár előtt, és azt tervezi, hogy nem engedi be a más uniós országok által kiadott vízummal rendelkező oroszokat sem.

Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter kedden közölte: az Európai Unió öt, Oroszországgal határos tagországa – Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Finnország – egyénileg megakadályozhatja az orosz turisták belépését a területére, ha az EU nem vezet be uniós szintű tilalmat.

Az elmúlt időszakban orosz rendszámú luxuskocsik lepték el a helsinki Vantaa repülőtér parkolóját, mivel Finnország tranzitországgá vált az Európába repülő orosz turisták számára. Finnország a múlt héten közölte, hogy szeptember 1-jétől a jelenlegi mennyiség tizedére korlátozza az orosz turistavízumok számát az orosz turizmussal kapcsolatos növekvő elégedetlenség miatt. Az oroszok azonban más uniós országok által kiadott, a schengeni övezetre érvényes vízummal továbbra is beléphetnek Finnországba.

(MTI, Euractiv)

A kijevi regionális katonai közigazgatás vezetője szerint Oroszország csütörtök kora reggel rakétákat lőtt ki Kijev északi elővárosára, Vishorodra. Olekszij Kuleba azt mondta, hogy eddig nem érkeztek jelentések áldozatokról, se lakóépületekben keletkezett károkról. Az ukrán fegyveres erők azt közölték, hogy hajnali 3 óra körül több robbanás is hallatszott a környéken.

A Dnyipropetrovszki terület kormányzója, Valentyin Reznyicsenko szerint az orosz erők hajnalban Szinelnyikove város környékét is lőtték. A jelentés szerint itt nyolc ember megsebesült. Az ukránok szerint a Dnyeper folyó partján fekvő Nikopol városát Grad rakétákkal és nehéztüzérséggel támadták, a Krivij Rih körzetet pedig Szmercs és Uragan rakétákkal lőtték. A beszámoló szerint az ukrán erők Dnyipro város közelében lelőttek egy orosz rakétát.

(Guardian, Kyiv independent)

A brit hírszerzés csütörtökön közzétett jelentése szerint Oroszország valószínűleg kész arra, hogy propagandacélokra kihasználjon fel minden ukrán katonai tevékenységet, ami a zaporizzsjai atomerőmű környékét érinti.

Mint írják, az orosz szárazföldi erők március elején megtámadták és elfoglalták Európa legnagyobb nukleáris létesítményét, amelyet azóta is az ellenőrzésük alatt tartanak. Augusztus 21-én készült felvételek azt mutatták, hogy Oroszország fokozott katonai jelenlétet tart fenn a helyszínen, páncélozott személyszállító járműveket telepítettek az ötös számú reaktor 60 méteres körzetébe.

A jelentés szerint Oroszország valószínűleg felkészült arra, hogy propagandacélokra kihasználjon minden, az erőmű közelében történt ukrán katonai tevékenységet Amíg Oroszország fenntartja az atomerőmű katonai megszállását, addig a működését érintő fő kockázatot továbbra is a reaktorok hűtőrendszerének meghibásodása, a tartalék áramellátás károsodása vagy a nyomás alatt dolgozó munkások hibái jelentik.

A szerdai nap történéseit itt pörgethetik vissza.

• Szerdán volt hat hónapja, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna ellen.
• Orosz csapás ért egy ukrajnai vasútállomást, legalább 22-en meghaltak.
• A britek szerint az orosz hadsereg ember-, lőszer- és járműhiányban szenved.
• Boris Johnson váratlanul újra Kijevbe látogatott.
• Némileg cinikus módon a háborúban Oroszországot segítő Belarusz elnöke, Alekszandr Lukasenko is gratulált Ukrajnának a függetlenedésük évfordulója alkalmából.