Vizsgálatot indít az ENSZ az orosz háborús bűnök kivizsgálására: eközben videóra vették, ahogy két orosz fegyvertelen civilekre nyit tüzet

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök szokásos esti beszédében azt mondta, hogy Oroszország eddig 570 egészségügyi intézményt és 101 kórházat semmisített meg. Az is elmondta, hogy néhány iskolát teljesen felszámoltak csütörtökön Észak-Ukrajnában.

Az ukrán elnök videójában beszélt arról is, hogy Oroszország stratégiai veresége „már mindenki számára nyilvánvaló, csak magának Oroszországnak nem. Nincs bátorságuk belátni.”

Az Egyesült Államok szerint az orosz erők „legalább több ezer ukránt” vihettek el úgynevezett oroszországi szűrőközpontokba, és „további tízezreket evakuáltak Oroszországba vagy Oroszország által ellenőrzött területekre”. Erről a CNN szerint Michael Carpenter, az EBESZ tagja, az Egyesült Államok EBESZ-nagykövete beszélt.

Carpenter felhívta arra is a figyelmet, hogy az erőszak és a kényszerű kitelepítés mind háborús bűnnek minősül.

„Számos szemtanú számol be arról, hogy az úgynevezett kiszűrés magába foglalja a verést és a kínzást. Mindezt annak megállapítására, hogy megtudják, mennyire hűségesek az emberek az ukrán kormányhoz.”

Hozzátette, a túlélők „úgy írják le a központokat, mint ideiglenes táborokat”. Műholdfelvételek mutatják is ezeket a táborokat Ukrajna délkeleti részén. Carpenter emellett arról számolt be, hogy az orosz katonák „lefotózzák az áldozatokat, ujjlenyomatokat vesznek, megnézik, van-e tetoválásuk, elveszik a telefonjaikat és letöltik a névjegyeket, akár a személyes okmányaikat is elkobozzák”.

Vít Rakusan cseh belügyminiszter felszólította csütörtökön Pintér Sándort, hogy Magyarország gyorsítsa fel a Csehország területén tartózkodó ukrajnai roma menekültek esetleges ukrán-magyar kettős állampolgárságának ellenőrzését, mert az ilyen státusú embereknek nincs jogosultságuk a menekülteket megillető segélyekre Csehországban, írja az MTI.

„Felkértem a magyar felet a vizsgálatok néhány napon belüli gyors és következetes elvégzésére, hogy a cseh fél hivatalosan megtudhassa, van-e vagy nincs az illető személyeknek magyar útlevelük”, fogalmazott Rakusan. Hozzátette, a magyar útlevéllel rendelkezők számára felajánlja, hogy vonaton Magyarországra szállítják őket. A prágai média szerint jelenleg a prágai vasúti főpályaudvaron többszáz ukrajnai roma tartózkodik, jórészt Kárpátaljáról.

A helyzetük egyre romlik, a menekültek a várótermekben vagy a számukra kijelölt vasúti szerelvényekben tartózkodnak, kevés élelemmel, rossz higiéniai körülmények között. A prágai önkormányzat a helyzet kezelésére sátortábort épített, itt helyeznék el azokat a menekülteket is, akiknél ellenőrizni kell útlevelüket.

Az UNICEF közlése szerint csak áprilisban csaknem 100 gyereket öltek meg Ukrajnában, de a tényleges számok ennél lényegesen magasabbak lehetnek az ENSZ gyermekalapjának közlése szerint, írja a Guardian.

Az Unicef ​​ügyvezető igazgató-helyettese, Omar Abdi az ENSZ Biztonsági Tanácsában arról beszélt, hogy a háború „gyermekvédelmi és gyermekjogi válságot” teremtett. Mint mondta, egyre több gyermek sérül meg, és jogaikat is súlyosan megsértik, mindemellett pedig több millióan kényszerültek otthonuk elhagyására is.

Abdi azt is követelte továbbá az orosz oldaltól, hogy álljanak le az ukrán iskolák bombázásával. Hozzátette, „a jelentések szerint országszerte iskolák százait érte támadás”.

Közép- és Kelet-Európa egyes országaiban egyre nő az ellenszenv az ukrajnai menekültekkel szemben – sok helyen, főként az oroszbarát országokban erősen kritizálják „a menekültek kiváltságait”, írja az Euractiv.

Mint a lap kifejti, miközben a kormányok üdvözlő retorikát folytatnak, Közép- és Kelet-Európában nőnek az ellenérzések, több országban utcai tiltakozásokat tartottak az ukrán menekültek ellen. (A felmérés hozzáteszi, a legtöbb országban azért pozitív a hozzáállás.) Az Euractiv olyan példákat említ, mint hogy van, ahol az ingyenes tömegközlekedést sérelmezik az emberek, van, ahol a kormányt bírálják – a negatív hozzáállás általában szélsőjobboldali pártokhoz társul.

Már csak a Közép-Európára vonatkozó érintettség miatt sem meglepő, hogy itthon az MTI is lehozta az Euractiv cikkét – az viszont már annál érdekesebb, hogy mit nem írt meg belőle. Kihagyta például Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság sajtóreferensének nyilatkozatát, aki elmondta, hogy „gyakori jelenség, hogy a háború elől menekülőkkel való szolidaritás idővel gyengül a szomszédos befogadó országokban. A feszültségek spontán reakciókat, köztük erőszakos válaszokat válthatnak ki”.

Mindemellett az MTI csak két országot emelt ki, ahol atrocitás érte a menekülteket – szemben az Euractiv cikkével, amely az MTI által is említett Bulgária és Szlovákia mellett megemlítette az oroszbarát országoknál Magyarországot is, kiemelve az esetet, amikor téglával dobtak be egy menekültszállást Vas megyében.

Egyre többen élnek az elektronikus menedékes kérelem benyújtásának lehetőségével, írja az MTI az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság közleménye alapján.

A közleményben azt írják, a május 12. 6.00 órai adatok alapján eddig 21 089 kérelmet regisztráltak. Eddig 11 385 fő esetében született elismerő döntés.

Az ukrajnai menekültek általánosan alig maradnak Magyarországon, segítséget is keveset kérnek, de még azt is nehezen kapják meg. Erről cikkünkben hosszasan itt írtunk.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 33 igen, 12 tartózkodás és 2 nem (Kína, Eritrea) mellett elfogadta azt a határozatot, amellyel hivatalos vizsgálatot indítanak az orosz erők által Ukrajnában elkövetett visszaélések vádjainak kivizsgálására, írja a BBC.

Mint arról írtunk, a tanács rendkívüli ülésen döntött arról Genfben, hogy hivatalos vizsgálatot indít-e a februári és márciusi időszak alatt Kijevben és más régiókban történt eseményekkel kapcsolatban. A tanácsból a múlt hónapban felfüggesztették Oroszországot, az oroszok megfigyelőként sem kívántak részt venni az ülésen.

Az ENSZ menekültügyi ágának legfrissebb adatai szerint az orosz invázió kezdete óta több mint 6 millió ember menekült el Ukrajnából. A friss adatok szerint több mint 8 millió ember, azaz nagyjából minden ötödik ukrajnai lakos kényszerült elhagyni eredeti lakóhelyét az országban.

Április végén az UNHCR azt közölte, az előrejelzések szerint 8,3 millió menekült fogja elhagyni Ukrajnát várhatóan.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes közölte, hogy „nagyon nehezen haladnak a tárgyalások” az Azovsztal acélgyár súlyosan megsebesült katonáinak evakuálásával kapcsolatban. Kijev korábban orosz hadifoglyokat ajánlott fel a sebesült katonákért cserébe.

„Jelenleg 38 súlyosan sérült (ágyhoz kötött) harcosról tárgyalunk. Lépésről lépésre haladunk.”

-fogalmazott Verescsuk. Mint a Guardian írja, a miniszterelnök-helyettes arra kért mindenkit, hogy „hagyják abba a találgatásokat a tárgyalásokkal kapcsolatban, hiszen itt emberek életéről van szó”.

Az oroszok által elkötött, Ukrajnából származó gabonát szállító hajót vettek észre Szíriában, írja a Sky News. A jelentések szerint az elkötött hajót a szíriai Latakia kikötőben észlelték, a Matros Pozynich kikötését korábban legalább két másik kikötő tagadta meg (egy Egyiptomban és egy Bejrútban).

Az információk szerint a hajón közel 30 ezer tonna ukrán búza található – a gabona Ukrajna egyik legnagyobb exportcikke. Kijev már többször jelezte, hogy Oroszország a háború kezdete óta több százezer tonnányi gabonát lopott, eddig nagyjából 100 millió dollárnyi értékben. A Matros Pzynich egyike lehet annak a három hajónak, amelyet Ukrajnából loptak el, és amelyek gabonát szállítanak.

Csütörtökön a Karmelitában fogadta II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárkát Orbán Viktor: II. Efrém Ignác egyike azoknak az egyházi vezetőknek, akik levélben fordultak Orbán Viktorhoz azt kérve, akadályozza meg az Európai Bizottság abbéli tervét, hogy a nyíltan oroszpropagandista Kirill moszkvai pátriárkát szankciós listára helyezze.

Orbán biztosította az ortodox pátriárkát arról, hogy „Magyarország nem fogja támogatni, hogy egyházi méltóságokat vegyenek fel szankciós listára”, írja az MTI. Szerinte ez vallásszabadsági kérdés.

Kirill moszkvai pátriárka háborúpárti különleges katonai művelet-párti kijelentései egyházon belül is nagy port kavarnak, nemcsak az EU-ban. Ferenc pápa április végén lemondta az orosz ortodox pátriárkával tervezett találkozóját, vélhetőleg azért is, mert a pátriárka támogatja a háborút. Ferenc pápa korábban egy interjúban megjegyezte, hogy megrökönyödött, amikor a pátriárka megpróbálta meggyőzni őt a háborúról – a pápa ekkor jelezte neki, hogy ők „egyházi, és nem politikai” vezetők. Az orosz ortodox egyház az interjúra azt mondta, „rossz hangnemet ütött meg” a pápa benne.

A magyar felmenőkkel rendelkező amerikai külügyminiszter, Antony Blinken május 14-e és 16-a között Európába utazik, ahol többek között részt vesz a NATO külügyminisztereinek informális találkozóján Berlinben.

Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint a tagállamok és a partnerországok Berlinben fogják megvitatni a folytatódó orosz agresszió elleni egységes válaszlépéseket. Ezenkívül arról a közelgő madridi csúcstalálkozóról is lesz szó, ahol a szövetség következő tíz évét meghatározó új stratégiai koncepciót tervezik elfogadni.

Holnapján jelentetett meg egy közleményt az Európai Bizottság, melyben azt írják, „szolidaritási folyosókat” hoznak létre, amik segítenek Ukrajnának exportálni a mezőgazdasági termékeiket. A Bizottság szerint több ezer vasúti kocsi és tehergépjármű vár az ukrán oldalon a vámkezelésre, az ukrán silókban pedig még ennél is több gabona várja, hogy útnak indítsák.

A tervezet a „szűk keresztmetszetek sürgős kezelésére” egy átfogó megoldást javasol, ami négy pilléren alapulna. Többek között további teherszállító járműveket bocsátanának rendelkezésre, és több rugalmasságot kér a vámügyi ellenőrzések során.

Az orosz-ukrán háború kitörése óta sokakat foglalkoztat a globális élelmiszer-ellátás kérdése, a konfliktus miatt ugyanis jelentősen lecsökkentek a világ egyik legnagyobb gabonaexportőrének számító Ukrajna kereskedelmi kapacitásai. Erről a problémáról, és a várható következményekről írtunk hosszabban ebben a komplex anyagunkban.

A BBC közölt egy rövid gyűjtést arról, hogyan csapódott le az orosz médiában Finnország várható NATO-csatlakozása. A nap folyamán már több hivatalos orosz kormányszerv is kommentálta a helyzetet, az orosz külügy szerint például Oroszország „kénytelen lesz” megtorló lépésekkel válaszolni. Ebbe a narratívába simul bele az orosz média reakciója.

Az orosz köztévének számító Rosszija 1 adón a katonai hírszerzés egy nyugalmazott tisztje a „konfliktus eszkalálódásaként” értelmezte a szituációt, míg a műsor vezetője azt állította, a finnek és a svédek egyáltalán nem járnak jól a csatlakozással. Szerinte a fő haszonélvezője mindennek Amerika és Joe Biden, akinek a célja egy „új vasfüggöny kialakítása a Barents-tengertől a Fekete-tengerig”.

A „Release the Kraken” nevű oroszbarát Telegram-csatornán úgy látják, Finnország NATO-csatlakozása a Balti-térség militarizációjához és az észak-európai térség destabilizációjához vezet majd.

Az orosz médiában ennél keményebbeket is szoktak mondani, legutóbb például arról fantáziáltak, milyen egyszerű lenne nekik egyetlen atomrakétával elpusztítani Nagy-Britanniát.

A Nyugat által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók „globális gazdasági válságot provokálnak”, idézi a RIA Novosztyi Vlagyimir Putyin orosz elnököt, aki egy csütörtöki gazdasági témájú találkozón a „rövidlátó” európai vezetőket tette felelőssé az infláció felerősödéséért.

A CNN szerint Putyin hozzátette, hogy a Nyugat „szankciós rögeszméjének” folytatása a lehető legsúlyosabb következményekkel fog járni az Európai Unió, valamint a világ legszegényebb országai számára. „A felelősség ezért teljes mértékben a nyugati országok elitjét terheli, akik készek feláldozni a világ többi részét, hogy megőrizzék globális dominanciájukat”, mondta az orosz elnök.

Putyin szerint országa megbirkózik a szankciók okozta gazdasági kihívásokkal, ennek példájaként az orosz infláció csökkenését hozta fel. Oroszországban a heti áremelkedés 0,1 százalékra esett, ami már közelít az orosz jegybank elvárásaihoz.

A Guardian közölt gyűjtést azokról az állam- vagy kormányfőkről, akik gratuláltak Finnország NATO-csatlakozási szándékához. Az észtek voltak a leggyorsabbak, de azóta gratulált többek között Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, aki szerint a finnek csatlakozása „remek hír” Lengyelország és Európa biztonságának szempontjából.

Rajta kívül Petr Fiala cseh miniszterelnök is támogatásáról biztosította a finneket, ahogy Mette Frederiksen dán miniszterelnök és Klaus Iohannis román elnök is.

Magyarország egyelőre hivatalosan nem kommentálta a finn csatlakozási szándékot.

Sauli Niinistö finn elnök és Sanna Marin miniszterelnök csütörtökön egy közös nyilatkozatban jelentette be, hogy minél hamarabb be szeretnék nyújtani Finnország csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Oroszország, ami az Ukrajnával vívott konfliktusát most már a nyugati katonai tömbbel való proxyháborújának tekinti, ezt „határozottan” fenyegető lépésnek értékeli, és súlyos válaszreakciókat helyezett kilátásba.

Finnország után várhatóan Svédország is felvételt kér a NATO-ba, egyes hírek szerint ez már jövő héten megtörténhet. A két semleges ország geopolitikai helyzetéről itt írtunk bővebben.

Oroszország kénytelen lesz „katonai megtorló lépésekkel” válaszolni Finnország NATO-csatlakozására – áll az orosz külügyminisztérium közleményében

„Finnország NATO-csatlakozása gyökeres változást jelent az ország külpolitikájában. Oroszország kénytelen lesz katonai-technikai és egyéb jellegű megtorló lépéseket tenni, hogy megállítsa nemzetbiztonságát fenyegető veszélyeket” – írja a külügy.

(Guardian)

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kijelentette, hogy Finnországot „szívesen fogadják” a szövetségben, és megígérte, hogy a csatlakozási folyamat „zökkenőmentes és gyors lesz” – írja a Guardian.

Finnország NATO-tagsága mind a szövetséget, mind pedig Finnországot erősítené – mondta Stoltenberg, miután Finnország bejelentette, hogy haladéktalanul beadja a csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Finnország a NATO egyik legközelebbi partnere, egy érett demokrácia, az Európai Unió tagja, ezen kívül pedig sokat hozzátesz az euro-atlanti biztonsághoz – tette hozzá a a NATO főtitkára.

A háború kezdete óta az orosz kormány egyre szűkebbre szabja a közszabadságot, kezdve attól, hogy milyen közösségi oldalak elérhetőek, odáig, hogy a háborúellenes kiállások is büntethetővé váltak.

Ezen intézkedések közé illik be az az orosz kormány által benyújtott törvényjavalat is, ami megszabná a taxitársaságoknak, hogy az utazásszervező applikációk adatait azonnal hozzáférhetővé tegyék a titkosszolgálat számára – írja a Moscow Times.

A FSZB belföldi hírszerző ügynökség így gyakorlatilag hozzáférhetne ahhoz, hogy ki, mikor, hova, és milyen útvonalon közlekedett taxival. Egyébként erre eddig is volt lehetőség, de az FSZB-nek kérvényt kellett küldenie az adott társaságnak, annak pedig egy hónapja volt válaszolni.

Adalbi Skagosev, a parlament biztonsági bizottságának tagja a RIA orosz hírügynökségnek azt mondta, hogy „ez egy nagyon nehezen végrehajtható intézkedés, de ez nem jelenti azt, hogy nem szükséges”.

„Nagyon gyakran vannak olyan helyzetek, amikor az FSZB-ügynököknek gyakorlatilag egy órán belül rendelkezniük kell ezekkel az adatokkal egy bűncselekmény felderítéséhez vagy megelőzéséhez” – mondta Irina Zaripova, az Országos Taxifejlesztési Tanács elnöke március végén, amikor az orosz közlekedési minisztérium először vetette fel az ötletet. Zaripova ragaszkodott ahhoz, hogy ezeket az adatokat nem fogják folyamatosan megfigyelni.

Volodimir Zelenszkij megdicsérte Finnországot, amiért kész benyújtani a NATO-hoz a csatlakozási kérelmét – írja a BBC.

Zelenszkij azt írta közösségi oldalán, hogy nemrég beszélt is Sauli Niinistö finn elnökkel Ukrajna európai integrációjáról, és a két nemzet lehetséges katonai együttműködéséről.

Finnország csatlakozása a NATO-hoz „határozottan” fenyegetést jelent Oroszország számára – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az orosz sajtónak.

Peszkov szerint az, hogy Finnország „csatlakozott az EU Oroszországgal szembeni barátságtalan lépéseihez”, sajnálatos, és okot ad egy ezzel azonos súlyú válaszreakcióra Moszkva részéről.

A Kreml szóvivője szerint mindenki el akarja kerülni a közvetlen összecsapást Oroszország és a NATO között, de a NATO terjeszkedése nem teszi stabilabbá a világot vagy Európát.

Emellett az Ukrajnával határos orosz régiók elleni támadások azt jelentik, hogy további intézkedésekre van szükség ezen régiók biztonságának érdekében – mondta el Peszkov.

(Guardian)

„Ukrajna kulcsszereplő Európa biztonsági struktúrájában, (…) Ukrajna garantált függetlensége nélkül Európa egész hidegháború utáni biztonsági felépítése veszélyben van”

– nyilatkozta Orbán Viktor 2001-ben a New York Times-nak. A cikket Christopher Schaefer szúrta ki a médium akkori nyomtatott kiadásában.

A miniszterelnök arról is beszél a cikkben, hogy külön figyelemmel kísérték itthon, hogy orosz szereplők megpróbálják magukat részvényeken keresztül bevásárolni a magyar energiaiparba. Ezzel kapcsolatban még az FBI is besegített a magyar hatóságoknak.

„A szabad piac és a gazdasági együttműködés jó dolog, nem akarunk diszkriminatívak lenni az orosz tőkével szemben. Ugyanakkor nem átlátható tőkéről van szó. Aggódunk, hogy pénzmosás, szervezett bűnözés és offshore cégek is benne vannak az ügyben” – mondta Orbán.

Az interjúban szó esik arról, hogy Orbánt az ellenzéke autoriter törekvésű figurának látja, aki visszavágta a parlament jogköreit, és hogy a vádak szerint az első Orbán-kormány a saját érdekkörének ad állami megrendeléseket. Ezeket a kritikákat miniszterelnök elutasította, ahogy azt is, hogy Magyarországon különösen nagy mértéket öltene a korrupció.

Az elmúlt hetekben ezer holttestet találtak az ukrán főváros Kijev környékén, több eset is háborús bűnnek minősülhet – mondta el az ENSZ emberi jogi főképviselője.

„Megdöbbentő a jogellenes gyilkosságok mennyisége, beleértve a Kijevtől északra fekvő területeken végrehajtott gyors kivégzésekre utaló jeleket” – mondta Michelle Bachelet a genfi székhelyű Emberi Jogi Tanácsnak egy videókonferencián.

A Reuters jelentése szerint az Emberi Jogi Tanács ma dönt arról, hogy hivatalos vizsgálatot indít-e a februári és márciusi időszak alatt Kijevben és más régiókban történt eseményekkel kapcsolatban.

(Guardian)

Dmitrij Medvegyev, az egykori orosz elnök és Valdimir Putyin régi szövetségese Telegramon reagált arra, hogy Finnország és Svédország egy lépéssel közelebb került a NATO-tagsághoz.

Rögtön azzal kezdi, hogy az orosz-ukrán háborút a nyugati országok Oroszországgal kirobbantott proxyháborújának hívja. Szerinte az, hogy Ukrajna NATO-tagállamoktól kap fegyvert, illetve az, hogy a NATO csapatai az orosz határok közelében gyakorlatozhatnak „növeli a nyílt konfliktus valószínűségét.”

Medvegyev szerint egy ilyen konfliktusnál mindig fennáll annak a veszélye, hogy teljes értékű atomháborúvá alakul, ez pedig mindenki számára katasztrofálisan végződhet. Az oroszok atomháborúval való fenyegetőzéséről egyébként itt írtunk bővebben.

A volt orosz elnök befejezésül arra buzdította a nyugatot, hogy „ne hazudjon magának és másoknak”, és hogy vigyázzon, „nehogy belefulladjon a ruszofób rohama közben a saját nyálába.”

(Guardian)

A svéd Expressen újság állítása szerint Svédország hétfőn benyújtja a NATO-hoz való csatlakozási kérelmét – írja a Guardian.

A kormány hétfőn soron kívüli ülést tart, hogy hivatalosan döntsön a NATO-hoz való csatlakozásról. Ha addig nem történik valamilyen váratlan esemény, ami ezt megakadályozza, akkor a találkozó után azonnal benyújtják a kérelmet – mondta egy névtelen forrás az Expressennek.

Kaja Kallas, Észtország miniszterelnöke kijelentette, hogy országa támogatja Finnország csatlakozását a NATO-hoz – írja a BBC.

„Északi szomszédaink történelmet írnak. Számíthatnak teljes támogatásunkra. Támogatjuk a gyorsított csatlakozási eljárást. Részünkről a lehető leggyorsabban megtesszük a szükséges lépéseket” – írta.

Az észt védelmi minisztérium ugyanakkor a balti államok elleni támadásra irányuló hosszú távú orosz törekvésekre is figyelmeztetett. A védelmi minisztérium magas rangú tisztviselői további NATO-erősítést és légvédelmi egységeket kértek.

Finnországnak haladéktalanul be kell nyújtania a NATO-hoz való csatlakozási kérelmét – jelentette be Sauli Niinistö finn elnök és Sanna Marin miniszterelnök csütörtökön egy közös nyilatkozatban.

Hozzátették, remélik, hogy a csatlakozási kérelem beadásához szükséges hivatalos lépéseket még a napokban meg tudják tenni. A BBC szerint a finn parlamentnek még felül kell vizsgálnia a csatlakozási kérelmet, ezután nyújthatják be hivatalosan a csatlakozási kérelmet. Ez valószínűleg vasárnap fog megtörténni.

Finnország, amely 1300 kilométeres határszakaszon osztozik Oroszországgal, korábban kívül maradt a szövetségen. A felvétele valószínűleg bosszantani fogja Moszkvát, mert a Kreml szerint a szövetség bővítése közvetlen veszélyt jelent Oroszország biztonságára nézve. Az oroszok többször is óva intették Finnországot és az eddig szintén semleges Svédországot a csatlakozástól, mert szerintük ez „súlyos katonai és politikai következményekkel” járna.

Arra a kérdésre, hogy Finnország provokálja-e Oroszországot a NATO-csatlakozással, Niinistö korábban azt mondta, Putyin csak magát okolhatja mindezért. „Nézz a tükörbe” – üzente a finn elnök.

Ahogy korábban megírtuk, Finnország csatlakozási kérelme után rövidesen Svédország is jelezheti majd, hogy belépne a szövetségbe.

(BBC)

Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere figyelmeztette a fővárosból elmenekült lakosokat, hogy továbbra sem biztonságos visszatérni Ukrajnába.

„Sajnos most nem tudjuk garantálni minden lakos biztonságát. Ukrajna minden szeglete, minden város és település veszélyben van, miközben Oroszország folytatja barbár háborúját hazánk ellen” – írta a Telegramon.

(Guardian)

Az orosz erők Harkiv régióból való kivonása hallgatólagos elismerése annak, hogy az orosz csapatok képtelenek elfoglalni azokat a kulcsfontosságú ukrán városokat, ahol előzőleg csak kevés lakossági ellenállásra számítottak – közölte az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma legújabb hírszerzési közleményében.

Az ukrán erők folytatják a város északi részének támadását. Több kisvárost és falut is visszafoglaltak az orosz határ közelében. A Harkiv területén lévő orosz egységek viszont sebezhetővé váltak, miután Moszkva a donbászi műveleteket kezeli prioritásként.

Annak ellenére, hogy a konfliktus kezdeti szakaszában sikerült bekeríteni Harkiv régiót, a jelentések szerint Oroszország kivonta egységeit a térségből, hogy rendezze sorait – áll a jelentésben.

A britek szerint az orosz csapatok valószínűleg a Sziverszkij-Donyec folyó keleti partjához vonulnak, és védőfalként állnak majd fel, hogy megvédjék Oroszország fő haderejének nyugati szárnyát és az utánpótlási útvonalakat – folytatta.