Vitalij Klicsko szerint 70 millió euróba fog kerülni a háborús károk helyreállítása Kijevben

2022. május 10. – 08:07

frissítve

Vitalij Klicsko szerint 70 millió euróba fog kerülni a háborús károk helyreállítása Kijevben
Forrás: Ricardo Moraes / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva
  • Zelenszkij szerint Ukrajna újabb fontos lépést tett afelé, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz, de Emmanuel Macron szerint a folyamat még sokáig elhúzódhat.
  • A litván külügyminiszter úgy véli, hogy le kell váltani az orosz rezsimet, hogy vége legyen az orosz fenyegetésnek.
  • Tisztábban látszódik már a hétfői légicsapások eredménye, két hotelt és egy bevásárlóközpontot is rakétatalálat ért az odesszai régióban.
  • Von der Leyen után Emmanuel Macronnal is egyeztetett kedden Orbán Viktor a tervezett európai olajembargó ügyében.
  • Az ukránok szerint még mindig legalább száz civil lehet a mariupoli acélgyárban.
  • Előzetes bejelentés nélkül Ukrajnába látogatott a holland és a német külügyminiszter.
  • Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko szerint 70 millió euróba fog kerülni a háborús károk helyreállítása az ukrán fővárosban.

Az Ukrajna déli részén fekvő Herszon oroszbarát hatóságai közölték, hogy azt szeretnék kérni Vlagyimir Putyintól, hogy a régiót Oroszországhoz csatolják.

Kirill Sztremouszovot, a herszoni katonai-polgári közigazgatás frissen kinevezett helyettes vezetőjét orosz hírügynökségek idézték. Eszerint azt kérik, hogy Herszon régió tartozzon Oroszországhoz, és év végére teljes mértékben kerüljön az orosz törvények hatálya alá.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője erre reagálva azt mondta, hogy Herszon lakosainak kell eldönteniük, hogy akarnak-e csatlakozni Oroszországhoz, a döntésnek világos jogi alapokon kell nyugodnia. Herszon volt az első nagyobb ukrán város, amely az orosz erők kezére került, miután Putyin idén február 24-én elrendelte az inváziót.

(Guardian)

A Gazprom nem látja akadályát annak, hogy folytatódjon az orosz fölgáz tranzitja az ukrajnai szohranivkai mérőállomáson. A vállalat szóvivője, Szergej Kuprijanov azt mondta, a Gazprom eleget tesz az európai fogyasztókkal szembeni kötelezettségeinek, és a szerződéseknek megfelelően szállítanak tranzitgázt, a tranzitszolgáltatásokért pedig maradéktalanul fizetnek. A szóvivő szerint az ukrán szakemberek továbbra is nyugodtan dolgozhatnak a szohranivkai és a novopszkovi kompresszorállomásokon. „A szohranivkai tranzit teljes mértékben biztosított, nem volt és nincs panasz a partnerek részéről” – mondta.

(MTI)

Elhagyta Oroszországot és Litvániába menekült az orosz feminista punkegyüttes, a Pussy Riot egyik tagja, Marija Aljohina. Jogi képviselője, Danyiil Berman az Interfax orosz hírügynökségnek azt nyilatkozta, nem tudja, Aljohina hogy távozhatott az országból, mert elmondása szerint az orosz hatóságok folyamatosan megfigyelték. 2022 eleje óta Aljohinát többször is őrizetbe vette a rendőrség, és 90 napot töltött letartóztatásban. Április 21-én egy moszkvai bíróság a büntetését feltételes szabadságvesztésről letöltendőre változtatta, ami után 21 napra kellett volna bevonulnia egy börtönbe, de ezt már nem várta meg.

Aljohina Litvánia fővárosában, Vilniusban adott interjút a New York Timesnek, amelyben elárult néhány részletet a disszidálása körülményeiről. Azt mondta, ételfutárnak álcázva tudta elhagyni a moszkvai lakását, amelyet állítása szerint az orosz rendőrség folyamatosan megfigyelt. Ezután egy barátja elvitte Belaruszba, és egy hétig tartott, mire átjutott Litvániába. Elmondása szerint az első átkelési kísérlete során hat órán át tartották fogva a belarusz határőrök, mielőtt visszaküldték. Második próbálkozásakor a hitetlenkedő határőr egyszerűen csak elküldte.

Marija Aljohina 2021. július 29-én, Moszkvában – Fotó: Valeriy Melnikov / AFP
Marija Aljohina 2021. július 29-én, Moszkvában – Fotó: Valeriy Melnikov / AFP

A harmadik próbálkozásra azonban átjutott. A New York Times beszámolója szerint egy izlandi barátja, Ragnar Kjartansson performanszművész meggyőzött egy meg nem nevezett európai országot, hogy állítsanak ki Aljohina számára egy érvényes úti okmányt, amelyet aztán becsempésztek neki Belaruszba. Ezzel aztán felszállt egy Litvániába tartó buszra, és a határon gond nélkül átengedték. „Sok varázslat történt a múlt héten. Úgy hangzik, mint egy kémregény” – mondta Aljohina. Az, hogy ki tudott jutni Oroszországból és Belaruszból, szerinte a kaotikus orosz bűnüldözésről árulkodik. „Innen nézve olyan, mint egy démon, de nagyon szervezetlen, ha belülről nézzük” – mondta. „A jobb kéz nem tudja, hot mit csinál a bal kéz” – tette hozzá.

A Pussy Riot többször is feltűnést keltett radikális produkcióival Oroszországban, amelyekkel gyakran Vlagyimir Putyin elnök ellen tiltakoztak. A csoport három tagjának – Jekatyerina Szamucevics, Nagyezsda Tolokonnyikova és Marija Aljohina – egyik nagy visszhangot kiváltó akciója volt 2012 februárjában, amikor a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyházban egy úgynevezett zenés punk-imán könyörögtek a később márciusban újra elnökké választott Putyin elűzéséért. Csak 21 havi fogva tartás után helyezték őket szabadlábra.


Ukrajna leállítja az orosz földgáz tranzitját a Luhanszk megyei Szohranyivka mérőállomáson keresztül. Itt halad át az Európába irányuló orosz földgázszállítások csaknem egyharmada. Az ukrán gázszállító rendszert (HTSZ) üzemeltető vállalat közleménye alapján lehetetlenné vált a földgáz további szállítása az oroszok által elfoglalt területen található Szohranyivka gázmérőállomáson, valamint az orosz határnál lévő Novopszkov kompresszorállomáson keresztül.

Azt közölték, hogy jelenleg nem tudnak operatív és technológiai ellenőrzést végrehajtani az orosz erők által elfoglalt területeken. „Ezen túlmenően az orosz erőknek a technológiai folyamatokba történő beavatkozása, a gázszállító létesítmények működési módjának megváltoztatása, beleértve a tranzitforgalomból történő jogosulatlan gázkivonásokat, veszélybe sodorják a teljes ukrán földgázszállítási rendszer stabilitását és biztonságát” – áll a vállalat sajtóközleményben.

Emiatt május 11-én reggel hét órától a Szohranyivka csomóponton nem fogadnak be gázt az ukrajnai szállítórendszerbe.

Kiemelték, hogy már többször jelezték a Gazprom orosz állami gázvállalatnak, hogy az orosz erők harci tevékenysége fenyegetést jelent az Ukrajnán keresztül Európába irányuló földgáztranzitra, és követelték, hogy hagyják abba a beavatkozást a létesítmények működésébe, de ezeket a felhívásokat állításuk szerint az orosz fél figyelmen kívül hagyta. Ukrajna 2015 óta nem vásárol közvetlenül Oroszországtól földgázt, szükségleteit saját kitermelésből, illetve mintegy harminc százalékát európai országokból történő beszerzésekkel fedezi.

(MTI)

Kedden a pozsonyi parlamentben mondott videókonferenciás beszédet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Köszönetet mondott Szlovákiának az eddigi segítségnyújtásért, és további fegyvereket, konkrétan repülőgépeket és helikoptereket kért a szlovák kormánytól.

„A fegyver az elsődleges és fő eszköz arra, hogy legyőzzük őket. Az ukránok mindig emlékezni fognak, hogy Szlovákia azt adta, amire igazán szükségünk volt, és van lehetőség arra, hogy ezt folytassuk. Repülőkről és helikopterekről beszélek” – mondta Zelenszkij.

„Továbbra is megteszünk minden tőlünk telhetőt azért, hogy Ukrajna győztesként, Oroszország pedig legyőzöttként kerüljön ki ebből a háborúból” – jelentette ki Eduard Heger szlovák kormányfő Zelenszkij beszédére reagálva. A szlovák parlament kedden elfogadott egy határozatot, amely elítélte Oroszország, Vladimir Putyin orosz elnök és az orosz fegyveres erők Ukrajna elleni cselekedeteit. Ebben a dokumentumban „ok nélküli katonai agressziónak” illetve „háborús bűntettnek” minősítették az orosz hadsereg műveleteit.

(MTI)

Algériába látogatott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, a hivatalos indoklás szerint azért, hogy megerősítse a két ország partneri viszonyát. Lavrovot az algír külügyminiszter és Abdel-Madzsid Tebbún államfő is fogadta – közölte Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője. Lavrov látogatása egybeesett az orosz–algériai diplomáciai kapcsolatok felvételének 60. évfordulójával.

Vlagyimir Putyin orosz elnök április 18-án tárgyalt telefonon Abdel-Madzsid Tebbúnnal, hogy egyebek mellett megvitassák az OPEP+ keretén belüli együttműködést. Az OPEP+ a Szaúd-Arábia vezette Kőolajexportáló Országok Szervezetét (OPEC) és Oroszország vezette tíz másik, nem OPEC-tag kőolajexportáló országot tömöríti.

Algéria az Európában felhasznált földgáz mintegy 11 százalékát, míg Oroszország a 47 százalékát szállítja. Az orosz–ukrán háború miatt Oroszország ellen hozott uniós szankciók után több európai ország is – köztük például Olaszország – Algériához fordult, hogy kiváltsa az orosz gázimportját. Ugyanakkor Algéria többször is jelezte, hogy korlátozottak az európai gázexportálási kapacitásaik.

(MTI)

Belarusz különleges műveleti csapatokat telepít az Ukrajnával közös déli határszakaszára, mert „az Egyesült Államok és szövetségesei tovább növelik katonai jelenlétüket a határoknál” – közölte Viktor Gulevics, a belarusz fegyveres erők vezérkari főnöke. Hozzátette, hogy az ukránok 20 ezer fős erőt hoztak létre a belarusz határ közelében, ami „válaszlépéseket követel tőlük”.

Minszk hónapok óta panaszkodik arra, hogy a NATO-országok – Lengyelország, Litvánia és Lettország – katonákat vonultatnak fel a határaik közelében. „A létrehozott csoportosulás az elmúlt hat hónapban mennyiségben és minőségben több mint kétszeresére nőtt” – mondta Gulevics. A belarusz védelmi minisztérium közleménye szerint erre válaszul növelik a saját hadgyakorlataik számát és intenzitását.

(CNN, Reuters)

Az MMA, vagyis úgy általában az összes sport egyik legjellegzetesebb vizuális gesztusa, amikor a sportoló a verseny valamilyen pontján hazája nemzeti lobogójába burkolódzik. A gesztus jelentősége nem csak a nemzeti érzelem kinyilvánításában áll, hiszen az amerikai sporttévé-nézők valószínűleg Kamaru Usman miatt tanulták meg, hol van Nigéria, Israel Adesanya miatt azt, hogy hol van Izr… Új-Zéland, Giga Chikadze helyezte fel a mentális térképükre Grúziát, Joanna Jędrzejczyk Lengyelországot. Beneil Dariush pedig minden UFC-rajongóban tudatosította azt, hogy Ninive pusztulása után 2600 évvel is élnek még asszírok.

Azonban vannak olyan zászlók, melyek önmagukban is provokációnak számítanak. Így például amikor 2020-ban az örmény származású amerikai Edmen Shahbazyan mögött az Azerbajdzsánba beékelődő, örmények lakta, nemzetközileg el nem ismert Hegyi-Karabah (más néven Arcah) Köztársaság lobogója fityegett, akkor az azeri és török diplomaták azonnal felháborodottan tiltakoztak a világ vezető MMA-szervezeténél. A UFC erre gyorsan hozott egy olyan szabályt, hogy csak „nemzetközileg elismert” országok zászlójával vonulhatnak ki harcosai.

Az ukrán Marina Moroz ünnepli a kazah Marija Agapova elleni győzelmét a március 5-i, Las Vegasban rendezett UFC 272 gálán Fotó: David Becker / Getty Images
Az ukrán Marina Moroz ünnepli a kazah Marija Agapova elleni győzelmét a március 5-i, Las Vegasban rendezett UFC 272 gálán Fotó: David Becker / Getty Images

Azonban 2022-ben már az orosz vagy az ukrán lobogó, netán egy szimpla Z-betű villantása is olyan súlyú politikai üzenetet hordoz, mellyel a politikai kalamajkáktól irtózó (és épp emiatt meglehetősen sötét politikai erőkkel is üzletelő) UFC nem akar megbirkózni, ezért a szervezet márciusban

szép csendben az összes nemzeti zászlót betiltotta a bevonulási ceremóniákon.

A tiltásra egy darabig csak a képügynökségi fotók nézése közben támadó hiányérzetből lehetett következtetni, azután több bunyós is beszámolt a korlátozásról: Chito Verát például az ecuadori, Randy Brownt pedig a jamaikai zászlótól tiltották el. Brownnak a most vasárnapi UFC 274 gálán tett utalására a rendezvényt követő sajtótájékoztatón rá is kérdeztek Dana White UFC-főnöknél, aki megerősítette a szabályt, de amikor rákérdeztek a döntés okára, akkor nem volt hajlandó konkrétumokat elárulni:

Tudjátok ti, hogy miért. Ne is menjünk bele ebbe a kibaszott játékba.

Így azután egyelőre csak sejteni lehet, hogy az orosz-ukrán háború érzékeny témájának kerülése sarkallta a UFC-t (netán a szervezet tulajdonosát, a Disney-hez tartozó Endeavort) bizarr intézkedésre.

Magyarország nem fogja megakadályozni Ukrajna belépését az Európai Unióba, ha annak eljön az ideje – jelentette ki Íjgyártó István kijevi magyar nagykövet az Eszpreszo ukrán televízió egyik műsorában. Íjgyártó az interjú végén, erre vonatkozó kérdés nélkül azt mondta: „Végül szeretném biztosítani önöket arról, hogy amikor elkezdik áttekinteni Ukrajna európai uniós tagságának kérdéseit, Magyarország támogatni fogja azt.”

Korábban Ihor Zsovkva, az ukrán elnök európai integrációért felelős diplomáciai tanácsadója a Jevropejszka Pravda című lapnak azt nyilatkozta: Kijev eddig nem kapott jelzést Budapestről arra vonatkozóan, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek szándékában áll-e blokkolni Ukrajna uniós csatlakozását. Hozzátette: a Flash Eurobarometer felmérésének a múlt héten közzétett eredménye szerint Magyarország kivételével minden európai uniós tagállamban a lakosság több mint fele támogatja Ukrajna csatlakozását az EU-hoz.

Az EU-ban átlagosan a lakosság 66 százaléka vélekedett úgy, hogy Ukrajna csatlakozik az unióhoz, ha készen áll rá. A 27 tagállamból 26-ban ez az arány meghaladja az 50 százalékot, egyedül Magyarország az, ahol csupán 47 százalék osztja ezt a véleményt.

(MTI)

44 civil holttestét találták meg egy összedőlt épület romjai között a kelet-ukrajnai Izjum városában. Az ötemeletes épület még a márciusi harcok során omlott össze, a lakók az alagsorban próbáltak menedéket találni az orosz bombázások elől. A mentőknek csak mostanra sikerült elérniük az épületet – mondta egy helyi tisztviselő a BBC-nek. Félő, hogy a halálos áldozatok száma tovább emelkedhet, mivel ugyanabban az utcában egy másik épületet is találat ért.

(BBC)

Csehországot elsöprő többséggel, 157 támogató szavazat és 23 tartózkodás mellett kedden beválasztották az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába, miután Oroszország kilépett a 47 tagú testületből. Az így felszabadult helyre Csehország volt az egyetlen jelentkező.

Az ENSZ Közgyűlése április 7-én függesztette fel Oroszország tagságát a világszervezet Emberi Jogi Tanácsában az Ukrajnát megtámadó orosz csapatoknak tulajdonított emberi jogi visszaélésekre hivatkozva. Moszkva még aznap bejelentette, hogy azonnali hatállyal lemond tagságáról a testületben. Ennek jelentőségéről ebben a cikkben írtunk bővebben.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa csütörtökön készül a kijevi vezetés kérésére rendkívüli ülést tartani Ukrajna ügyében, hogy megvitassa egyebek között az orosz csapatok által ostromlott Mariupolból kapott, tömeges áldozatokról szóló jelentéseket. Az orosz delegáció előre jelezte, hogy nem vesznek részt a csütörtöki ülésen.

(Sky News, MTI)

Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko szerint mintegy 70 millió euróba fog kerülni a háborús károk helyreállítása az ukrán fővárosban. Klicsko a Telegram-csatornáján azt írta, hogy Kijevben összesen 390 épület rongálódott meg, ezek közül 222 lakóház. Hozzátette, hogy már azonosítottak 20 lakóházat, ahol elsőként kell elkezdeni a helyreállítási munkálatokat. A várost ért bombázásokban további 75 oktatási intézmény rongálódott meg, köztük 30 óvoda, emellett 17 egészségügyi és 11 kulturális intézményben keletkeztek nagyobb károk.

Rakétacsapás által megrongált lakóépület Kijevben 2022. április 29.-én – Fotó: State Emergency Service Of Ukraine / Reuters
Rakétacsapás által megrongált lakóépület Kijevben 2022. április 29.-én – Fotó: State Emergency Service Of Ukraine / Reuters

(Guardian)

Finnország és Svédország egyszerre, a jövő hét elején nyújtja be a NATO-csatlakozási kérelmét – írja a Helsingin Sanomat finn lap. Ezt követően mind a 30 NATO-tagországnak kell majd ratifikálnia a két ország csatlakozását. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár korábban többször is kijelentette, hogy „tárt karokkal fogadják” Finnországot és Svédországot a szövetségben, és megígérte, hogy a lehető leghamarabb lefolytatják a felvételi eljárásokat. Finnország NATO-tagsága több mint 1200 kilométerrel hosszabbítaná meg Oroszország és a NATO közös határát. A két északi ország NATO-csatlakozásáról ebben a cikkben írtunk részletesen.

Boris Johnson brit miniszterelnök szerdán Finnországba és Svédországba látogat. A Downing Street azt közölte, hogy Johnson „szélesebb körű biztonsági kérdésekről” folytat majd megbeszéléseket a látogatása során. A brit miniszterelnök szóvivője azt mondta, nemcsak Ukrajnáról, hanem tágabb értelemben Európa biztonságáról is szó lesz a megbeszéléseken.

(Guardian, Helsingin Sanomat)

Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy Oroszország február végén kibertámadások sorozatát indította Ukrajna ellen. „Ezek a kereskedelmi műholdas kommunikációs hálózatok ellen irányultak, hogy megzavarják az ukrán parancsnokságot az orosz invázió kezdetekor. Ezek az akciók más európai országokra is átterjedtek” – mondta Blinken, hozzátéve, hogy szövetségeseikkel együtt lépéseket tesznek az orosz kibertámadások ellen.

Az amerikai külügyminiszter azt is mondta, hogy az Egyesült Államok új mechanizmusokat dolgozott ki annak érdekében, hogy segítse Ukrajnát a kiberfenyegetések azonosításában, valamint az ilyen incidensek utáni helyreállításban.

(Sky News)

Bekérették a horvát külügyminisztériumba Magyarország zágrábi nagykövetét, Dr. Demcsák Csabát, hogy adjon magyarázatot Orbán Viktor miniszterelnök azon kijelentésére, miszerint „Magyarországnak is lenne tengere, ha nem vették volna el tőle”.

Orbán a Kossuth rádió péntek reggeli műsorában elfogadhatatlannak nevezte az Oroszország ellen bevezetni kívánt uniós olajembargót, azt mondta, az felérne a magyar gazdaságra ledobott atombombával. „Természetesen, akinek van tengere, és vannak tengeri kikötői, az hajókon tud szállítani olajat a világ bármely pontjáról, de vannak országok, amelyeknek nincsenek tengerei, nekünk is lenne, ha nem vették volna el őket, de nincsenek jelen pillanatban, ezért Magyarországra orosz vagy bármilyen fajta olaj kizárólag csak csővezetéken érkezhet, a csővezeték egyik fele Oroszországban, egyik vége Oroszországban van, a másik pedig Magyarországon” – mondta Orbán.

A horvát külügyminisztérium szerint az ilyen kijelentések szükségtelenül rontják a két ország jó baráti viszonyát. „Horvátország elítéli a magyar miniszterelnök kijelentését. Elítélünk minden területi követelést a szomszédos államokkal szemben” – írta a horvát külügyminisztérium közleménye.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára a Facebook-oldalán azt írta: a horvát külügyminisztérium félreértette Orbán szavait. „Miniszterelnök úr egy történelmi tényt említett. Reméljük, hogy horvát barátaink nem ülnek fel a sajtó hisztériakeltésének, és folytathatjuk közös munkánkat az együttműködés fejlesztése érdekében” – írta Menczer.

(MTI)

Magyarország is részesül azokból a forrásokból, amelyekkel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (European Bank for Reconstruction and Development, EBRD) az orosz-ukrán háború következményeit mérsékelné a szomszédos országokban – írja az MTI.

Varga Mihály pénzügyminiszter az EBRD elnökével, Odile Renaud-Bassóval tárgyalt Marrákesben.

Varga közleménye szerint Magyarország erősen ki van téve az orosz energia behozatalának, ezért fontos, hogy a támogatás kiterjedjen az energiabiztonságra is. A tervek szerint a 2 milliárd eurós keret ezen felül önkormányzatok és vállalkozások támogatására is fordítható.

A fejlesztési bank a márciusban publikált térségi előrejelzésében azt írta, hogy a háború az 1970-es évek eleje óta nem tapasztalt ellátási sokkot okozott a világgazdaságban, és azt jósolták, hogy a magyar hazai össztermék (GDP) az idén 3,5 százalékkal – az előző prognózisban szereplő ütemnél 1,3 százalékponttal lassabban – növekedhet.

Az EBRD-t a közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség támogatására, 1991-ben hozták létre.

(MTI)

Február 24-én, az orosz támadás kezdetén több ezer műholdas modem mondta fel a szolgálatot Ukrajnában, most az Európai Unió vizsgálata szerint a Viasat cég KA-SAT hálózatának leállásáért Oroszország a felelős.

„Ez az elfogadhatatlan kibertámadás megint egy példája annak a felelőtlen viselkedésmintának, amit Oroszország tanúsít a kibertérben, és ami elengedhetetlen része volt Ukrajna illegális és megalapozatlan megszállásának” – írja az Európai Tanács a közleményében.

A KA-SAT hálózat lelövése nem csak Ukrajnában keltett kommunikációs zavart, Németországban például 5800 olyan szélturbina állt le, amiket a hálózattal szinkronizáltak.

Hszi Csin-ping kínai elnök másfél órát beszélt telefonon francia kollégájával, Emmanuel Macronnal kedden, a beszélgetésről pedig más-más hangsúllyal számoltak be a francia és a kínai források.

Az Elysée-palota közleménye szerint a két államfő biztosította egymást arról, hogy elhivatottak az ukrán területi egység és önállóság megőrzésében, és megegyeztek abban, hogy sürgős egy tűzszünet elérése.

A két állam egyetértett abban is, hogy az ukrán nép számára nyújtott mindenféle humanitárius segélyt támogatni kell – írja a közlemény.

A kínai állami televízió tájékoztatása szerint viszont Hszi Csin-ping arra kérte az európai államokat, hogy a diplomáciai önállóságot gyakorolják, ahelyett, hogy az Egyesült Államok mellé állnak, ez pedig egy „hidegháborús mentalitást” szül. A tévé szerint a kínai elnök azt is mondta Macronnak, hogy az európai államoknak kell Európa biztonságát garantálnia. Kína most sem ítélte el Oroszországot a háború miatt.

(CNN)

Kedden is lehalt az orosz videószolgáltató, a Rutube, ezt maga a cég írta a hivatalos Telegram-csatornáján.

Az üzenet szerint a Rutube történetének legnagyobb kibertámadása történt kedd reggel. A Rutube.ru címen most is csak egy üzenet olvasható, hogy az oldalt megtámadták.

Először hétfőn állt le a Rutube, nem sokkal az előtt, hogy elkezdték volna élőben közvetíteni a győzelem napjára szervezett katonai felvonulást és Putyin elnök beszédét.

(Moscow Times)

Oroszország „nem fog legitimálni egy politikai műsort, amit egy soron kívüli ülésnek álcáztak” – nyilatkozta az orosz külügy szóvivője, Maria Zakharova, aki bejelentette, hogy Oroszország nem fog részt venni az ENSZ emberi jogi tanácsának különleges ülésén, ahol a tagok az ukrajnai humanitárius állapotokat fogják megtárgyalni.

Közel ötven ország vesz majd részt az ülésen, köztük az Egyesült Államok és Nagy-Britannia. A téma az orosz agresszió miatti egyre romló ukrán emberi jogi helyzet lesz.

Zakharova szerint az oroszok mondanivalóját a „különleges katonai hadműveletről és az igazi állapotokról teljesen hanyagolták” ebben a kérdésben.

(Sky)

Mindketten előzetes bejelentés nélkül érkeztek az országba, Annalena Baerbock német külügyminiszter látogatása pedig ezen felül is meglepőnek tűnhetett, a német külpolitika ugyanis a belengetett szemléletváltás óta egyelőre nem változott markánsan. Baerbock látogatása ebben a tekintetben mindenképpen érdekes, mert ilyen magas rangú német tisztviselő nem járt az országban a háború kitörése óta.

A külügyminiszter egyébként az orosz háborús bűnökkel összeforrott Bucsába látogatott el , ahol Irina Venediktova ukrán főügyésszel járt körbe. A látottak nyomán Baerbock azt mondta, hogy igazságot kell szolgáltatni, és felelősségre kell vonni azokat, akik a bucsai vérengzést elkövették.

Anna Baerbock egy bucsai templomnál, ahol korábban egy tömegsírt tártak fel – Fotó: Carlos Barria / Reuters
Anna Baerbock egy bucsai templomnál, ahol korábban egy tömegsírt tártak fel – Fotó: Carlos Barria / Reuters

Wopke Hoekstra a Kijevtől szintén nem messze található Irpinybe látogatott el, ahol szintén felmerült annak gyanúja, hogy az oroszok háborús bűnöket követhettek el. Hoekstra szintén kiemelte az igazságszolgáltatás fontosságát, mint írta, ezek a bűntettek nem maradhatnak büntetlenül. A holland külügyminiszter Dmitro Kuleba külügyminiszterrel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is találkozik majd kedden a holland külügy tájékoztatása szerint.

(Guardian)

Az amerikai elnök úgy fogalmazott, hogy néhány napon belül az asztalán szeretné látni az aláírandó dokumentumot, és azt is hangsúlyozta, hogy a jelenlegi csomag nagyjából tíz napig tart még ki. Biden hivatalos közleményében azt írta, hogy ebben a kérdésben nem késlekedhetnek, ezért hajlandó elfogadni azt is, ha a kongresszus különveszi ezt a tízmilliárdos, a járvány negatív hatásait enyhítő javaslattól, és azt csak később fogadja el.

Így a kongresszus már kedden tárgyalni fogja az ukrajnai segélycsomagot, ami jó eséllyel át is megy majd.

Linda Thomas-Greenfield, az amerikai ENSZ nagykövet szerint kulcsfontosságú a javaslat elfogadása, mert ezzel tudják garantálni, hogy Ukrajna továbbra is meg tudja védeni magát az orosz agresszióval szemben. Thomas-Greenfield kiemelte azt is, hogy a demokraták és a republikánusok eddig is közösen támogatták az ukránokat, szerinte mindkét fél pontosan tudja, hogy milyen következményekkel járna az, ha megfosztanák őket ettől a támogatástól.

(CNN)

A hivatalos számok szerint jelenleg 3381 áldozatról tudni, 3680-an pedig megsérültek, de Matilda Bogner, a szervezet ukrajnai emberi jogi missziójának vezetője újságírói kérdésre azt mondta, hogy ennél több ezerrel magasabb lehet a valódi szám. Mint mondta, egyelőre csak becsléseik vannak, ezért jelenleg ennél pontosabb adatokkal nem tud szolgálni.

Az ENSZ-nek jelenleg 55 megfigyelője tartózkodik az országban, a küldetés tagjainak beszámolói szerint pedig a legtöbb emberéletet nagy területet érintő robbanások okozták – magyarán rakétacsapások és bombák. Bogner azt is hozzátette, hogy Mariupol a legnagyobb kérdőjel jelenleg, onnan tényleg nagyon nehezen tudnak megbízható adatokhoz jutni.

Új sírok és előre kiásott gödrök az irpinyi temetőben – Fotó: Carlos Barria / Reuters
Új sírok és előre kiásott gödrök az irpinyi temetőben – Fotó: Carlos Barria / Reuters

Emellett arról is szó esett, hogy a küldetés jelenleg olyan, megbízhatónak tűnő ügyeket is vizsgál, ahol az ukrán erők kínoztak meg vagy végeztek ki orosz katonákat. Bogner ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az oroszokkal szemben több ilyen vád merült fel, de egyértelmű, hogy a túloldalon is dokumentáltak ilyen eseteket.

(Guardian)

Petro Andrjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója kedden közölte ezt, hozzátéve, hogy ez sem akadályozza meg az oroszokat abban, hogy folyamatosan lőjék az acélgyárat. Andrjuscsenko, aki már nincs a városban, de a távolból is folyamatosan követi a történéseket, azt is elmondta, hogy egyelőre nem sikerült az oroszoknak lerohanni a gyárat, pedig állítólag ez a tervük.

Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters
Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters

Az ukránok szombaton azt közölték, hogy minden nőt, gyermeket és időst evakuáltak az acélgyárból, de az azt védő Azov-ezred egyik parancsnoka vasárnap délután jelezte, nem tudják megerősíteni, hogy minden civilt sikerült-e kimenekíteni. A megmaradt civilek viszont több mint valószínű, hogy mindannyian férfiak. Zelenszkij egyébként szintén vasárnap arról beszélt, hogy a mariupoli Azovsztal acélgyár ukrán védőit csak fogolyként engednék ki az üzem területéről az orosz erők.

(CNN)

A francia EU-s miniszter, Clement Beaune a francia LCI televízióban beszélt erről, és azt is elmondta, hogy az Európai Unió tagállamai még a héten konszenzusra juthatnak az Európai Bizottság olajembargós javaslatát illetően.

Orbán és Macron a miniszter tájékoztatása szerint valamikor kedden egyeztetnek majd.

Hétfőn Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke is találkozott Orbánnal, a munkavacsora után ő úgy fogalmazott, hogy történt előrelépés, de még sokat kell dolgozniuk. Von der Leyen múlt szerdán jelentette be az Oroszország elleni hatodik uniós szankciócsomagot, melyben az orosz kőolajimport fél éven belüli teljes betiltása is szerepel. A szankciók elfogadásához a 27 uniós ország egyhangú támogatására van szükség, a magyar és szlovák kormány azonban hamar jelezte, hogy ebben a formájában nem támogatják a szankciót.

A Reuters információi szerint a két ország 2023 végéig felmentést kaphat az olajembargó alól, de ez sem biztos, hogy megoldást jelenthet, Szijjártó Péter múlt szerdán arról beszélt, hogy még a határidő kitolásával sem fogadja el a magyar kormány a büntetőintézkedéseket. Akármi is lesz a megoldás, az biztos, hogy Orbán Viktor meggyőzése kulcskérdésnek számít, a meggyőzésében pedig nagy szerepe lehet Macronnak is. A helyzetről az elemzésünket itt olvashatják.

Az ukrán hadsereg keddi közlése szerint az oroszok teljes készültségben lévő csapatokat és légvédelmet állomásoztatnak a Belgorodi területen, hogy meg tudják állítani a határtól durván 40 kilométerre fekvő Harkivnál visszatámadó ukrán katonákat. Azt is hozzátették, hogy a várakozások szerint továbbra is mindent meg fognak tenni, hogy megakasszák az ukrán hadműveleteket a határ környékén.

A Harkivtól délre fekvő területeken több ukrán tisztviselő is északra vonuló orosz csapatokról számolt be, melyek valószínűleg azért vonultak fel, hogy megerősítsék a Belgorod felőli utánpótlási útvonalat, de ezt egyelőre nem lehet hivatalos forrásból megerősíteni. Az viszont biztos, hogy az ukránok értek el sikereket a régióban, múlt héten például sikerült visszafoglalniuk Molodovát az oroszoktól.

A hadsereg arról is beszámolt, hogy ahogy az oroszok visszaszorultak Harkivnál, egyre inkább elkezdték az ország más részeit ágyúzni, amit a hétfői, Odesszára mért légicsapások is jól mutatnak.

(CNN)

Hétfőn délelőtt érkeztek először hírek arról, hogy az oroszok csapást mértek a területre, éjjeli beszédében pedig Zelenszkij is említette, hogy az oroszok az Európai Tanács elnökének látogatása ellenére is rakétákat lőttek ki Odesszára és annak környékére. A CNN posztja szerint Szergej Bratcsuk, a terület katonai vezetésének szóvivője azt mondta, három Kinzsal hiperszonikus rakétát lőttek ki a városra, melyek egy hotelt találtak el, és két embert megsebesítettek.

Hétfőn egy másik hotelt is csapás ért, egy bevásárlóközpontot pedig hét rakéta talált el az ukrán hadsereg hivatalos tájékoztatása szerint. Utóbbi esetben az ukránok állítása szerint öten megsérültek, egy ember pedig meghalt. Egy raktár is lángra kapott a rakétacsapások miatt, erről videók is keringenek az interneten.

Fotó: State Emergency Service Of Ukraine / Reuters Fotó: State Emergency Service Of Ukraine / Reuters
Fotó: State Emergency Service Of Ukraine / Reuters

Gabrielius Landsbergis szerint Putyin május 9-i, a győzelem napja alkalmából tartott beszéde alulmúlta a várakozásokat, a borús arckifejezésekből pedig látszott, hogy Oroszország ukrajnai hadjárata nem sikeres. A külügyminiszter szerint ugyanakkor egy sebzett Putyin talán még veszélyesebb is lehet, ezt pedig csak úgy lehet elhárítani, ha megfosztják őt a hatalomtól. Landsbergis az AP-nek úgy fogalmazott, hogy

amíg a mostani rezsimet le nem váltják, a környező országok mindig veszélyben lesznek, és hozzátette, hogy teljes rendszerváltásra van szükség, nem elég Putyint és a belső körét leváltani.

A külügyminiszter emellett megköszönte a segítséget, melyet a NATO-s szövetségeseik felajánlottak nekik és a szövetség keleti határán fekvő többi országnak, de megjegyezte, hogy ennél többre lesz szükségük. Mint mondta, Litvánia, Észtország és Lettország a június végén esedékes madridi csúcson nagyobb fokú légi és tengeri védelmet, illetve több katona állomásoztatását fogja majd kérni a szövetségtől.

(Guardian)

Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter az Associated Press amerikai hírügynökségnek adott interjúja után Washingtonban 2022. május 9-én – Fotó: Mariam Zuhaib / AP / MTI
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter az Associated Press amerikai hírügynökségnek adott interjúja után Washingtonban 2022. május 9-én – Fotó: Mariam Zuhaib / AP / MTI

Az utóbbi időszakban több alkalommal is érkeztek olyan hírek, hogy az Egyesült Államok hírszerzése komoly segítséget biztosít az ukránoknak. A háborúban meghalt orosz tábornokok közül sokakat az amerikai hírszerzés segítségével találtak és öltek meg, korábban pedig a Moszkva cirkáló elsüllyesztésével kapcsolatban is felmerült ilyesmi, bár ezt később a védelmi minisztérium tagadta.

A Pentagon később hivatalosan azt közölte, hogy legitim, törvényes és korlátozott módon segíti ki Ukrajnát az amerikai hírszerzés. Ez azt jelenti, hogy megosztanak infókat, de arról Kijev dönt, hogy mit kezd ezekkel. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője most arról beszélt, hogy Joe Biden amerikai elnök egyáltalán nem örül az erről szóló beszámolóknak – szerinte ezzel túlbecsülik az amerikaiak szerepét, az ukránok pedig nem kapják meg a kellő elismerést a saját teljesítményükért.

(Guardian)

Hétfőn éjjel sem maradt el az ukrán elnök háborús beszéde, melyben ezúttal főként az EU-s csatlakozásról volt szó. Zelenszkij elmondása szerint Ukrajna néhány hét alatt a végére ért annak az általában hónapokat igénybe vevő kérdőívnek, amelyet minden csatlakozni kívánó országnak ki kell töltenie, ezzel pedig ismét közelebb került az Európai Unióhoz. Az elnök azt is hozzátette, hogy hétfőn az ország európai integrációjáról egyeztetett az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel, illetve az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel, elmondása szerint pedig mindketten tisztában voltak azzal, hogy minden európai szabadságáért harcolnak.

Mint mondta, Von der Leyen dicsérte az ukrán kormány gyorsaságát a kérdőív kitöltésében, és az egyeztetés során is azt mondta, hogy júniusban már válaszolhatnak is Ukrajna kérelmére. Ezt hétfőn már nyilvánosan is közölte a Bizottság elnöke, ám hozzá kell tenni, hogy ez sem jelentené még azt, hogy Ukrajna meg is kapja a tagságot. A nemrég újraválasztott francia elnök, Emmanuel Macron egyébként hétfőn azt mondta, a folyamat akár évtizedekig is eltarthat majd.

Zelenszkij azt is elmondta, hogy az elmúlt hetekben többször is Ukrajnába látogató Charles Michel ezúttal Odesszába ment el, ahol a saját szemével láthatta az orosz blokád hatásait. Az ukrán elnök szerint utoljára valószínűleg a második világháborúban történt ilyen, a helyzet pedig nemcsak Ukrajnát érinti, a mezőgazdasági exportjuk nélkül más országokban is élelmiszerhiány alakulhat ki.

Zelenszkij szerint az agresszió ehhez hasonló hatásait csak úgy lehet megakadályozni, ha a szabad világ összefog, és rákényszerítik az oroszokat a háború befejezésére.

Erre már csak azért is szükség lenne, mert mint mondta, az oroszok az Európai Tanács elnökének látogatása ellenére is csapásokat mértek az odesszai régióra, ami jól mutatja az érzéseiket Európa iránt. Az ukrán elnök hozzátette, hogy május 9-én a kontinensen általában a 77 évvel ezelőtti szörnyűségekre és az akkori béke árára emlékeznek az országok, és arról beszélnek, hogy hogy lehet megakadályozni, hogy újra megtörténhessen egy ilyen háború. Idén viszont az európai fővárosokban a jelenleg zajló háború megállítása volt a téma, melyben Zelenszkij szerint egyértelmű az oroszok felelőssége.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!