Klicsko megerősítette, két rakétát lőttek az oroszok Kijev belvárosára, Biden 33 milliárd dollárt adna Ukrajnának

2022. április 28. – 07:43

frissítve

Klicsko megerősítette, két rakétát lőttek az oroszok Kijev belvárosára, Biden 33 milliárd dollárt adna Ukrajnának
Az ukrán hadsereg karbantartó brigádjának tagjai próbálják kiszerelni a motort egy megsemmisült orosz páncélozott személyszállítóból 2022. április 27-én, Csernyihiv megyében – Zohra Bensemra / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva
  • Az ENSZ mindent megtesz, hogy Mariupolból kimenekítsék az embereket.
  • Jens Stoltenberg egy csütörtöki sajtótájékoztatón azt mondta, hogy amennyiben Finnország és Svédország csatlakozni szeretne a NATO-hoz, a szövetség tárt karokkal fogadja őket.
  • Az oroszok május 1-jétől fokozatosan bevezetnék a rubelt a megszállt Herszon megyében.
  • Egy friss jelentés szerint az Európai Unió országai mintegy 44 milliárd euró értékben importáltak gázt, olajat és szenet Oroszországból a háború kitörése óta.
  • Joe Biden amerikai elnök 33 milliárdos segélyről beszélt az amerikai kongresszus előtt, amit Ukrajnának adna
  • A brit hírszerzés szerint nagyjából 20 bevethető hadihajója maradt Oroszországnak a Fekete-tengeren.
  • Az orosz haditengerészet hadi célokra kiképzett delfinekkel védi fekete-tengeri bázisát Szevasztopolban.

Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij csütörtök esti beszédében a 33 milliárd dolláros amerikai segélycsomagról azt mondta, hogy nagy változást fog hozni Ukrajna harci képességeiben.

Volodimir Zelenszkij – Fotó: Ukrajna kormánya
Volodimir Zelenszkij – Fotó: Ukrajna kormánya

Köszönetet mondott az amerikai népnek és Biden elnöknek emiatt, és egyetértett Bidennel abban, hogy a csomag nem olcsó, de szükséges az orosz agresszió megállításához. 20 milliárd dollár katonai segély lenne, 8,5 milliárd dollár a gazdasági segély, és 3 milliárd dollár jutna humanitárius célokra. (BBC)

Egyre több részletet lehet tudni az oroszok Kijev elleni legújabb támadásáról. Az ukrán fővárosban az előző napokban viszonylagos nyugalom volt.

Most azonban helyi idő szerint 20 óra 13 perckor egy 25 emeletes lakóházba rakéta csapódott, a ház első és második emelete teljesen kiégett. A 100 négyzetméterre kiterjedő tüzet 21 óra 25 percre sikerült eloltani, a lakóház részlegesen megsemmisült az ukrán védelmi szervek jelentése szerint. A sérültek száma már tízre emelkedett, kórházban ápolják őket.

A becsapódás és a tűzoltás után így nézett ki az épület – Fotó: Ukrán Állami Szolgálat
A becsapódás és a tűzoltás után így nézett ki az épület – Fotó: Ukrán Állami Szolgálat

Kanada katonai segélyként Ukrajnának átadott, 155 milliméter kaliberű M777-es típusú tarackok kezelésére képez ki ukrán katonákat – jelentette be csütörtökön Anita Anand kanadai védelmi miniszter amerikai hivatali partnere, Lloyd Austin oldalán Washingtonban.

„A múlt héten amerikai szövetségeseinkkel közösen fokoztuk Ukrajna támogatását M777-es tarackok szállításával. Megerősíthetem, hogy kanadai katonák jelenleg kiképzést nyújtanak ukránoknak a fegyverek kezeléséhez” – mondta Anand.

Az M777-es tarack afganisztáni bevetésen – Fotó: Liu Jin/AFP
Az M777-es tarack afganisztáni bevetésen – Fotó: Liu Jin/AFP

Az Egyesült Államok szintén kiképzést nyújt egy kis ukrán kontingensnek tarackok, illetve egyéb fegyverrendszerek kezeléséhez Ukrajna területén kívül. Kanada a múlt héten jelentette be, hogy átad négy – 30 kilométeres hatótávolságú – M777 tarackot Ukrajnának, az addig leszállított 4500 darab M72-es típusú páncéltörő gránátvetőn és 7500 darab kézigránáton felül, illetve fontolgatja páncélozott járművek és harci drónok kameráinak leszállítását is. Az oroszok válaszul kitiltották az ország miniszterelnökét az országból.

Az AFP jelentése szerint a Kijevre kilőtt orosz rakéták közül az egyik egy lakóépület alsó szintjét érte, és legalább három ember megsérült. Április közepe óta ez volt az első ilyen támadás az ukrán főváros ellen. A gomolygó fekete füstöt a város másik részéről is látni lehetett. A város polgármestere, Vitalij Klicsko elmondta, hogy a sérülteket kórházba szállították, és ott látják el őket, állapotukról egyelőre nem közölt semmit.

A várost akkor érte a támadás, amikor az ENSZ főtitkára, António Guterres befejezte a tárgyalását Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

„Rakétatámadás történt a főváros központja ellen az ENSZ-főtitkár hivatalos látogatása alatt. Tegnapelőtt António Guterres egy hosszú asztalnál ült a Kremlben, ma pedig egy kilométerrel tőle robbanások történtek” – írta a rakétacsapásokra reagálva Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója.

Oroszország NATO-tagállamokat is meg fog támadni – jelentette ki Szerhij Lescsenko ukrán elnöki tanácsadó a Die Presse című osztrák lapnak adott interjújában. A pénteken megjelenő interjúból hírügynökségek csütörtökön előzetesen részleteket tettek közzé.

„Vlagyimir Putyin NATO-tagállamokat fog megtámadni. Egész egyszerűen, hogy rávilágítson a globális intézmények gyengeségére. Lengyelországnak és más környező országoknak résen kell lenniük, az Ukrajnában zajló események miatt” – mondta.

Lescsenko szerint Putyin nemcsak el akarja törölni Ukrajnát a térképről, de a világrendet is el akarja pusztítani. Valódi biztonsági garanciákért cserébe Ukrajna hajlandó lenne vállalni a semlegességet.

„Készek vagyunk bejelenteni a semlegességet, de csak biztonsági garanciák mellett, de nem olyan biztosítékokkal, mint a budapesti memorandumban. Hajlandóak vagyunk a Krím és a háború előtt megszállt területek különleges státuszáról tárgyalni. Azonban nem vagyunk készek azon területek megszállását elfogadni, amelyeket Oroszország a háború folyamán elfoglalt.” (MTI)

Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko azt írta a Telegramon, hogy az oroszok két rakétát lőttek ki az ukrán fővárosra. A Sevcsenszkij kerületet vették célba, ami közel van a főpályaudvarhoz. Az egykori ökölvívó világbajnok azt is hozzátette, hogy minden szolgáltatás működik. Azt jelenleg is vizsgálják, hogy áldozatok vannak-e. Egyelőre azt sem tudni, mindkét rakéta becsapódott-e, vagy az egyiket leszedte a légvédelem.

Egy brit állampolgár meghalt, egy másik eltűnt Ukrajnában – közölte csütörtökön a londoni külügyminisztérium alapján az MTI. A tárca tájékoztatása nem tért ki arra, hogy a két brit mit csinált Ukrajnában. A Sky News meg nem nevezett forrásokra hivatkozva csütörtök este arról számolt be, hogy mindketten az ukrán fegyveres erők oldalán harcoltak az orosz invázió ellen. A tévétársaság értesülése szerint a meghalt brit állampolgár neve Scott Sibley, aki a brit fegyveres erők veteránja volt.

Scott Sibley – Fotó: Facebook
Scott Sibley – Fotó: Facebook

A londoni külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy az Ukrajnában eltűnt brit ügyében a tárca sürgősséggel próbál további információkhoz jutni.

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése különleges nemzetközi büntetőbíróság létrehozását szorgalmazza, az ukrajnai háborús bűntettek elkövetőinek felelősségre vonása érdekében – közölte csütörtökön a strasbourgi székhelyű testület.

A tagállamok parlamenti delegációiból álló közgyűlés szerint a büntetőbíróságnak az agresszió bűntettének a nemzetközi szokásjogban meghatározott definícióját kell alkalmaznia. A testület székhelye Strasbourgban lenne, továbbá rendelkeznie kell nemzetközi elfogatóparancs kiadására vonatkozó hatáskörrel, és működését nem korlátozhatja az állami vezetők mentelmi joga.

A közgyűlés által elfogadott állásfoglalás elítéli a nemi erőszak és a kínzás háborús fegyverként alkalmazását. Mindkettő háborús bűncselekménynek minősül a nemzetközi jogban – hangsúlyozza a testület. A tagországoknak és a megfigyelő államoknak támogatniuk kell a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság főügyészét, és együtt kell működniük vele, valamint a bűncselekmények kivizsgálása érdekében ki kell használniuk a bíróság egyetemes joghatóságát. (MTI)

Közzétett az orosz külügyminisztérium csütörtökön egy csaknem hatszáz kanadai állampolgár – köztük a miniszterelnök és a külügyminiszter – nevét tartalmazó a listát, akiknek megtorló intézkedésként megtiltották az Oroszországba való belépést – írta az MTI.

A listán 592 politikus, kormánytisztviselő és mások szerepelnek, köztük Justin Trudeau kanadai miniszterelnök és Mélanie Joly külügyminiszter is. Moszkva hangsúlyozta, hogy az orosz fél a szankciókat kényszerből és kizárólag Kanada vezetésének ellenséges cselekedeteire válaszul vezeti be.

A közlemény szerint Oroszország kölcsönös tiszteleten alapuló, jószomszédi kapcsolatokra törekszik a kanadai néppel, és felszólítja az ottawai hatóságokat, hogy hagyjanak fel a ruszofób irányvonallal, amely megfosztja az országot külpolitikai függetlenségétől, és nem szolgálja nemzeti érdekeit. Moszkva korábban, a viszonosság alapján, több száz amerikai és brit politikussal, közéleti személyiséggel és újságíróval szemben léptetett életbe hasonló intézkedést, beleértve ezen országok csúcsvezetését is.

Arról számolt be a Kyiv Independent, hogy két hangos robbanást hallottak Kijev központjában, és füst száll a városközpont fölé. A robbanások jelezhetik, hogy egy rakéta eltalálta a várost, vagy azt, hogy a rakétát a légvédelem elfogta.

Az ENSZ mindent megtesz annak érdekében, hogy evakuálja az embereket a mariupoli Azovsztal acélgyárból – mondta a főtitkár, António Guterres, miután intenzív megbeszélést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Kijevben. A találkozó előtt ellátogatott Irpinybe, Borogyankába és Bucsába, egy tömegsírt is megmutattak neki.

„Válság a válságban” – így jellemezte a mariupoli helyzetet Guterres.

Mariupol utolsó bástyájáról, az acélgyárról ebben a cikkben írtunk bővebben. Az üzemet körülbelül nyolcszázan védik. Az ukránok arról számoltak be, hogy az oroszok szerdán is bombázták a gyárat.

Az ukrán főügyész, Irina Venediktova arról beszélt a Deutsche Wellének, hogy az általa vezetett ügyészség több mint nyolcezer háborús bűncselekmény ügyében nyomoz. Egészen pontosan 8600 esetben indítottak nyomozást. A polgári lakosság megölése, a polgári infrastruktúra bombázása, kínzás, szexuális bűncselekmények miatt indultak eddig az eljárások. Két hete 5800 esetről számolt be, de az ügyek száma folyamatosan emelkedik.

Joe Biden amerikai elnök 33 milliárd dollár katonai, gazdasági és humanitárius segítséget kér a kongresszustól Ukrajna támogatására a következő öt hónapban – írta a BBC. Ebből több mint 20 milliárd dollár katonai segély lenne, 8,5 milliárd dollár a gazdasági segély, és 3 milliárd dollár jutna humanitárius célokra.

Joe Biden – Fotó: Anna Moneymaker / 2022 Getty Images
Joe Biden – Fotó: Anna Moneymaker / 2022 Getty Images

„Minden akciónk az igazságról szól. Ukrajna szabadságába és biztonságába való befektetés nem olcsó, de az még drágább, ha engedünk az agressziónak” – mondta. Biden beszédében kitért arra, hogy az agresszió, a fenyegetés nem győzhet. Az összeg folyósítása nem egy Oroszország elleni támadás, csak segítségnyújtás Ukrajnának. Azzal zárta beszédét, hogy Putyin soha nem uralkodhat Ukrajnán.

Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij összesítése szerint 600 milliárd dollárnyi veszteség érte országát a több mint két hónapja tartó háború miatt – erről számolt be a Guardian. Az ukrán infrastruktúrában 90 milliárdnyi kár keletkezett.

Zelenszkij úgy számolt, hogy megsemmisült vagy megsérült

  • több mint 32 millió négyzetméter lakóterület
  • több mint 1500 oktatási intézmény
  • több mint 350 egészségügyi intézmény
  • 2500 kilométernyi út
  • csaknem 300 híd

Washington és Varsó olyan terven dolgozik, amelyek célja, hogy Lengyelország szoros katonai és politikai ellenőrzést gyakoroljon történelmi birtokai felett Ukrajnában – vélekedett Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a testület sajtószolgálata által csütörtökön kiadott közlemény szerint.

Az újraegyesítés első lépése a kémfőnök szerint lengyel csapatok Ukrajna nyugati részébe vezénylése lenne, az orosz agresszió elleni védelem jelszóval, NATO-mandátum nélkül, de az erre hajlandó államokkal. Nariskin szerint Varsó még nem tudott megállapodni a hasonlóan gondolkodók koalíciójának lehetséges résztvevőiről, mert nem érdeke, hogy felesleges kémek is részt vegyenek benne.

Az SZVR-közlemény szerint az úgynevezett békefenntartó kontingenst Ukrajna azon részeire tervezik vezényelni, ahol minimális a veszélye az összecsapásnak orosz erőkkel, és ahol a lengyel hadsereg fokozatosan átvenné a stratégiai objektumok feletti ellenőrzést. Nariskin úgy látja, hogy ez gyakorlatilag Ukrajna kettészakadásához vezetne, és lényegében egy, az első világháború utáni történelmi alku megismétlésére irányuló kísérlet, amikor az antant által képviselt Nyugat elismerte Lengyelország jogát, hogy Ukrajna egy részét a bolsevik fenyegetéssel szembeni védelem jegyében megszállja, majd beolvassza és polonizálja. (MTI)

A mariupoli városi tanács Telegramján közölte, hogy több mint kétezer egyedi kiállítási tárgyat vittek el az orosz erők a mariupoli múzeumokból, írja a Guardian. Állításuk szerint a tárgyakat Donyeckbe szállították. A városi tanács a bizonyítékok birtokában büntetőeljárást kezdeményezését javasolja, valamint szeretné, ha a bűnüldöző szervek az Interpolhoz fordulnának.

Irina Venediktova ukrán főügyész szerint azonosítottak tíz orosz katonát, akik részt vettek a civilek megkínzásában Bucsában, írja a CNN. A főügyész szerint a katonák a 64. Lövészdandárhoz tartoztak. A hónap elején az egységet kitüntette Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki méltatta hősiességüket és bátorságukat.

Az ukrán vizsgálat megállapította, hogy a megszállás során fegyvertelen civileket ejtettek túszul, étlen-szomjan tartották őket, kezüket összekötözve, szemüket ragasztószalaggal letakarva térdepeltették és bántalmazták őket. Ököllel és a fegyvereikkel is ütötték a civileket, hogy az ukrán fegyveres erők tartózkodási helyével kapcsolatos információkat csikarjanak ki belőlük, de volt, akit minden ok nélkül kínoztak meg – állítja Venediktova. Az orosz katonák megfenyegették az áldozatokat, hogy megölik őket, sőt a kivégzést imitálva a foglyok felé is lőttek.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön óva intette a Nyugatot attól, hogy Ukrajnát és más országokat, például Grúziát és Moldovát felfegyverezzék. „Az a tendencia, hogy Ukrajnát és más országokat fegyverekkel tömnek teli, olyan cselekedet, amely veszélyezteti az európai kontinens biztonságát és instabilitást provokál” – mondta Peszkov egy csütörtöki sajtótájékoztatón. A Kreml szóvivője ezzel Liz Truss brit külügyminiszter szerdai mondataira reagált.

Truss felvetette, hogy nemcsak Ukrajnát, hanem például Moldovát, Grúziát és a Nyugat-Balkánt is fel kellene fegyverezni nehézfegyverekkel. „Egyesek azzal érvelnek, hogy nem kellene nehézfegyvereket biztosítanunk, mert attól tartanak, hogy ezzel valami még rosszabbat provokálunk ki. De az én véleményem az, hogy a tétlenség lenne a legnagyobb provokáció” – mondta. „Biztosítanunk kell, hogy Ukrajna mellett a Nyugat-Balkán és az olyan országok, mint Moldova és Grúzia is rendelkezzenek a szuverenitásuk és szabadságuk megőrzéséhez szükséges ellenálló képességgel” – jelentette ki a brit külügyminiszter.

(CNN)

Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója szerint Közép-Európa és Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy egyik napról a másikra leváljon az orosz kőolajról. „Nagyon súlyos hatása lenne a régióra, ha ez megtörténne” – mondta Hernádi a Mol éves közgyűlésén csütörtökön.

Elmondta, hogy több közép-európai finomítót, köztük a magyart és a szlovákot is az orosz kőolaj feldolgozására tervezték. Regionális szinten ezekbe a finomítókba naponta 120 millió liter orosz kőolaj érkezik, ebből gázolajat, benzint és egyéb termékeket állítanak elő. „Ennek a mennyiségnek a kiváltása nem kevés idő és nem kevés pénz” – mondta. Hozzátette: a Mol mindenben illeszkedik az Európai Unió szankciós rendszeréhez, és betartja az unió által meghozott intézkedéseket.

(MTI)

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója figyelmeztetett, hogy a zaporizzsjai atomerőműben kialakult helyzet „nem fenntartható” és veszélyes lehet. Rafael Grossi azt mondta, hogy szervezete hiába próbált bejutni Európa legnagyobb atomerőművébe, a megszálló orosz erők nem engedték be őket. Grossi szerint az erőmű javításra szorul. „Tehát a helyzet, ahogy most van, az nem fenntartható. Ez tehát egy függőben lévő kérdés. Ez egy villogó piros lámpa” – tette hozzá. A NAÜ vezetője azt mondta, hogy továbbra is nyomást gyakorol az orosz kormányra az erőműbe való bejutás érdekében, és ezért hamarosan találkozik tisztviselőkkel.

(Sky News)

Rafael Grossi a zaporizzsjai erőműről tartott sajtótájékoztatón Bécsben március 4-én – Fotó: Joe Klamar / AFP
Rafael Grossi a zaporizzsjai erőműről tartott sajtótájékoztatón Bécsben március 4-én – Fotó: Joe Klamar / AFP

António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön felkeresi azokat a helyszíneket az ukrán főváros környékén, amelyeket márciusban több héten át orosz csapatok szálltak meg. Az első állomás a Kijevtől északnyugatra fekvő Borogyanka volt, ami szinte teljesen megsemmisült a légicsapásokban és bombázásokban.

„Amikor látom azokat a lerombolt épületeket, elképzelem a családomat az egyik ilyen fekete házban. Látom az unokáimat, amint pánikszerűen rohangálnak… A háború egy abszurditás a 21. században. A háború bűn, és amikor ezeket a helyzeteket látjuk, a szívünk természetesen az áldozatokkal van, részvétünk a családoké. A 21. században semmiképp sem lehet elfogadható egy háború” – mondta Guterres.

Az ENSZ-főtitkár Bucsában, a templom mögötti tömegsír helyszínén azt mondta: „Itt érzi az ember, hogy mennyire fontos az alapos kivizsgálás és az elszámoltatás. Teljes mértékben támogatom a Nemzetközi Törvényszéket (ICC), és arra kérem Oroszországot, hogy fogadja el az együttműködést az ICC-vel. De amikor háborús bűnökről beszélünk, nem feledkezhetünk meg arról, hogy a legrosszabb bűntett maga a háború” – mondta.

(BBC)

António Guterres ENSZ-főtitkár Borogyankában 2022. április 2-án – Fotó: Sergei Supinsky / AFP
António Guterres ENSZ-főtitkár Borogyankában 2022. április 2-án – Fotó: Sergei Supinsky / AFP

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára közös sajtótájékoztatót tartott csütörtökön Brüsszelben. A legfontosabb mondat Stoltenbergtől hangzott el, aki azt mondta:

„Természetesen Finnországnak és Svédországnak kell eldöntenie, hogy kívánnak-e NATO-tagságot kérni vagy sem. De ha úgy döntenek, hogy jelentkeznek, Finnországot és Svédországot tárt karokkal fogadják a NATO-ban. Finnország és Svédország a legközelebbi partnereink.”

A két skandináv ország várhatóan májusban együtt nyújtja be NATO-csatlakozási kérelmét. A finn Helsingin Sanomat csütörtökön közölt egy friss közvélemény-kutatást, amely szerint a finnek 65 százaléka támogatja a csatlakozást.

Metsola a sajtótájékoztatón azt mondta, az Európai Parlament további szankciókat fog követelni, valamint a jelenlegi szankciócsomagok jobb és hatékonyabb végrehajtására fogja felszólítani a tagországokat.

(Guardian)

Jens Stoltenberg és Roberta Metsola – Fotó: Kenzo Tribouillard / AFP
Jens Stoltenberg és Roberta Metsola – Fotó: Kenzo Tribouillard / AFP

A megszállt Herszon megye egyik oroszok által kinevezett tisztviselője azt mondta, „lehetetlen”, hogy az ukránok visszaszerezzék az ellenőrzést a régió fölött, és kizárta, hogy népszavazást tartsanak Herszon megye jövőjéről. Kirill Sztremuszov a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek azt nyilatkozta: „A náci Ukrajnához való visszatérés kérdése kizárt. Ez lehetetlen. Herszon megye gazdaságilag fejlődni fog. Kijev többé nem fogja tudni ráerőltetni náci politikáját a mi földünkre” – mondta.

Sztremuszov egyébként ukrán származású, és már régóta tevékenykedik a regionális politikában. A megszálló oroszok nemrég a terület elnökhelyettesévé nevezték ki. Múlt hónapban az ukrán ügyészség eljárást indított ellene, mert „segédkezett egy külföldi állam Ukrajna elleni felforgató tevékenységben”.

(CNN)

Ukrán tisztviselők szerint Oroszország „propaganda sajtókörutat” tervez tartani csütörtökön Mariupolban. Az Ukrajinszka Pravda ukrán hírügynökség szerint Moszkva „az oroszokhoz hű” újságírókat fog körbevinni a szinte teljesen elfoglalt kikötővárosban. Az oroszországi Rosztovból utaznak majd Ukrajnába, és „alternatív tényeket” közölnek velük a mariupoli konfliktusról – írja a lap.

Az újság az ukrán hírszerzésre hivatkozva ízt írja: „Például a speciálisan felkészített tanúk azt fogják mondani, hogy az ukrán védők állítólag hogyan bombázták a várost, és hogyan ölték meg a helyi lakosokat.” Az ukrán külügyminisztérium azt közölte, hogy elítéli a „propagandisztikus” sajtóbejárást, és felszólították a külföldi újságírókat, hogy ne vegyenek részt ezen.

(Sky News)

Oroszország 44 milliárd euróért adott el gázt, olajat és szenet az Európai Unió országainak a háború kezdete óta – derül ki az Energia és Tiszta Levegő Kutatóközpont (CREA) elemzéséből. A hajózási mozgások és szállítások elemzése alapján készült jelentés főbb megállapításai:

  • Április első három hetében 30 százalékkal csökkent az Oroszországból külföldi kikötőkbe irányuló nyersolajszállítmányok száma az invázió előtti, januári és februári adatokhoz képest.
  • Ugyanakkor a magasabb energiaárak miatt Oroszország bevételei még a szankciók és az exportkorlátozások ellenére is emelkedtek a tavalyi évhez képest.
  • A háború kezdete (2022. február 24.) óta 63 milliárd euró értékű fosszilis tüzelőanyagot exportáltak Oroszországból. Ennek 71 százalékát, mintegy 44 milliárd euró értékben az Európai Unió országai importálták.
  • Ez majdnem kétszerese a szokásos bevételüknek, ami 2021-ben nagyjából havi 12 milliárd euró volt, éves szinten pedig 140 milliárd euró.
  • A legnagyobb importőrök sorrendben: Németország (9,1 milliárd euró), Olaszország (6,9 milliárd euró), Kína (6,7 milliárd euró), Hollandia (5,6 milliárd euró), Törökország (4,1 milliárd euró) és Franciaország (3,8 milliárd euró).
  • Oroszország fosszilis tüzelőanyag-szállításainak negyede öt uniós kikötőbe érkezett: Rotterdam (Hollandia), Maasvlakte (Hollandia), Trieszt (Olaszország), Gdansk (Lengyelország) és Zeebrugge (Belgium).
  • A CREA adataiból kiderült, hogy számos nagyvállalat továbbra is nagy volumenű kereskedelmet folytat Oroszországgal, köztük a BP, a Shell és az ExxonMobil.
Vlagyimir Putyin az orosz gáz- és olajszektor helyzetéről szóló online konferencián április 14-én – Fotó: Mikhail Klimentyev / Sputnik / AFP
Vlagyimir Putyin az orosz gáz- és olajszektor helyzetéről szóló online konferencián április 14-én – Fotó: Mikhail Klimentyev / Sputnik / AFP

Lauri Myllyvirta, a CREA vezető elemzője szerint az energiaexportból származó pénz Putyin háborús erőfeszítéseit támogatja, és az egyetlen módja annak, hogy az hadigépezetét megbénítsák, a fosszilis tüzelőanyagoktól való gyors eltávolodás lenne „A fosszilis tüzelőanyagok exportja Putyin rezsimjének és sok más lator államnak az egyik fő támogatója” – mondta. „A folyamatos energiaimport az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók legfőbb hiányossága. Mindenki, aki ezeket a fosszilis tüzelőanyagokat vásárolja, bűnrészes az orosz hadsereg által elkövetett szörnyűségekben, a nemzetközi jog megsértésében” – tette hozzá.

(Guardian, 444)

A brit védelmi minisztérium friss jelentése szerint az orosz Fekete-tengeri Flotta a veszteségek ellenére továbbra is képes csapást mérni a part menti célpontokra. A brit hírszerzés szerint Oroszországnak mintegy 20 hadihajója maradt a Fekete-tengeren, beleértve a tengeralattjárókat is. A Boszporusz-szoros lezárása azonban azt is jelenti, hogy az orosz haditengerészet nem tudja pótolni elvesztett zászlóshajóját, a Moszkva cirkálót.

Szerdán 5707 ember lépett be Magyarországra az ukrán–magyar határszakaszon, míg a román–magyar határszakaszon belépők közül 6523-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK). Budapestre 558 ember, köztük 194 gyerek érkezett vonattal. A beléptetettek közül a rendőrség 779 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

(MTI)

Május 1-jétől fokozatosan áttérnek a rubel használatára a dél-ukrajnai Herszon megyében – jelentette be a RIA Novosztyi orosz állami média. Herszon volt az első nagyobb ukrán város, amelyet az oroszok elfoglaltak az invázió kezdete óta. Az oroszok elképzelése szerint az átállás négy hónap alatt fog lezajlani, addig az ukrán hrivnya is forgalomban maradna a térségben. Herszonban szerdán tüntetést tartottak, az orosz csapatok könnygázzal oszlatták szét a tömeget.

(BBC)

Az orosz csapatok könnygázt vetettek be az ukrán tüntetők szétoszlatására az oroszok által megszállt Herszon városában – Fotó: Video Obtained / Reuters
Az orosz csapatok könnygázt vetettek be az ukrán tüntetők szétoszlatására az oroszok által megszállt Herszon városában – Fotó: Video Obtained / Reuters

António Guterres ENSZ-főtitkár „nagyon hasznosnak” nevezte a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való keddi találkozóját. A CNN-nek adott interjújában azt mondta, Putyin elvben egyetértett a civil lakosság evakuálásával. Guterres azt is mondta, hogy az ENSZ tisztviselői és az orosz védelmi minisztérium között tárgyalások folynak az evakuálás részleteinek kidolgozásáról.

A volt portugál miniszterelnök elmondta, hogy Moszkvában aggodalmát fejezte ki a nemzetközi jog, az emberi jogok megsértése és a háborús bűncselekmények lehetősége miatt. Azt mondta, az orosz invázió sérti az ENSZ Alapokmányát, ezért a lehető leggyorsabban véget kell ennek vetni.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és António Guterres ENSZ-főtitkár moszkvai találkozója 2022. április 26-án – Fotó: Sputnik via Reuters
Vlagyimir Putyin orosz elnök és António Guterres ENSZ-főtitkár moszkvai találkozója 2022. április 26-án – Fotó: Sputnik via Reuters

„A háború nem fog véget érni a találkozóktól. A háború akkor ér véget, amikor Oroszország úgy dönt, hogy véget vet neki, és amikor – a tűzszünet után – lehetőség nyílik egy komoly politikai megállapodásra. Lehet mindenféle találkozó, de nem ez fogja befejezni a háborút. Az ukrán kormánnyal is kapcsolatban állunk, hogy lássuk, sikerül-e olyan helyzetet teremteni, amelyben senki sem hibáztathatja a másik felet azért, hogy nem történnek meg a dolgok” – mondta Guterres, aki várhatóan csütörtökön találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

(CNN)

Oroszország katonai célokra kiképzett delfinekkel is védi egy fekete-tengeri haditengerészeti bázisát. Az állatok elsősorban a víz alatti támadások ellen jelentenek védelmet. Hogy delfineket telepíthettek a szevasztopoli kikötőbe, az műholdfelvételekről derült ki. Az amerikai haditengerészeti intézet (USNI) által elemzett képeken két, úszó kerítést is fel lehet fedezni, amelyek a delfinek jelenlétére utalnak. Minderről itt írtunk bővebben.

Delfinekre utaló jelek a szevasztopoli bázison – Fotó: Maxar Technologies
Delfinekre utaló jelek a szevasztopoli bázison – Fotó: Maxar Technologies

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!