Magyar Péter megüzente a gyergyóremetei Balázs Attilának: Vége a közpénzek zabrálásának

Állami vagyonfelügyelőt rendelt a magyar kormány a Bayer Construct és a Bosnyák téri gigaberuházás projektcége mellé, hogy megakadályozza az esetleges vagyonkimentést, írja a Telex. A csődvédelembe húzódó vállalatcsoport tulajdonosa az a gyergyóremetei Balázs Attila, aki Tiborcz István üzlettársaként emelkedett a NER gazdasági elitjébe, és magyar állami támogatásokkal építette székelyföldi birodalmát is. Magyar Péter szerint csak a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül mintegy 207 milliárd forint közpénz forog kockán a Bayer-csoportnál.

„A Bosnyák téri 300 milliárd forintos irodabiznisz kapcsán hadd üzenjem meg innen is Tiborcz Istvánék üzleti körének, azon belül is a Bayer Constructnak és Balázs Attilának. Vége a közpénzek zabrálásának” – üzente pénteken Magyar Péter.

Balázs és Magyar konfliktusának van egy nagyváradi előzménye is. Amikor a Tisza elnöke 2025 májusában gyalogmenete végén a városba érkezett, egy férfiakból álló csoport hazaárulózással és gyalázkodó bekiabálásokkal zavarta meg a rendezvényét. Magyar akkor azt állította, hogy Balázs Attila cégén keresztül szervezték az ellentüntetőket. A Gulyáságyú Média felvételén egyikük azt mondta: „Itt dolgozom a Viasteinnél két hete, el kellett jönnöm, eljöttem.” Balázs akkor azt közölte, nem tudott munkavállalói jelenlétéről, és elhatárolódott attól, hogy cégét politikai eseményekkel hozzák összefüggésbe.

Ehhez képest a 2026-os magyarországi választás előtt már maga vitte be a pártpolitikát a munkahelyre: a Bayer Construct és a Viastein alkalmazottainak küldött levelében nyíltan a Fidesz támogatására szólított fel. A politikai útmutatás mellé félreérthetetlen mondatot is tett: „Aki ezzel nem ért egyet, az kérem, ne vegyen részt a mi csapatunkban.”

A miniszterelnök mostani bejelentését kormányzati döntés is kísérte: a Magyar Közlönyben megjelent rendelettel stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítették a Bayer Construct Zrt. és a ZVK Development Kft. csődeljárását. Mindkét cégnél a kizárólag állami tulajdonú Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. látja el a vagyonfelügyelői feladatokat.

A tét az, hogy mi marad a vállalatokban, mire az állam és a többi hitelező megpróbálja visszaszerezni a pénzét. Magyar szerint a Magyar Fejlesztési Bank közvetlen és közvetett kitettsége a Bayer-csoporttal szemben mintegy 207 milliárd forint, vagyis a közpénzekből finanszírozott üzleti kapcsolatok messze túlnyúlnak az elhíresült zuglói irodavásárláson.

A közpénzes irodabiznisz után jött a csődvédelem

A Bayer Construct augusztus 26-án kért csődvédelmet maga ellen, miután a Tisza-kormány kihátrált abból az üzletből, amelyben az előző magyar kormány több százmilliárd forintért vásárolta volna meg Balázs Attila cégeinek Bosnyák téri irodakomplexumát. A Bayer és a beruházásra létrehozott ZVK Development egymást követő napon fordult csődvédelemért.

A Zuglói Városközpontra eredetileg nettó 244 milliárd forintos, később nettó 254,8 milliárdosra emelt szerződést kötött az állam. Az új kormány azonban augusztus 3-án bejelentette, hogy eláll a vásárlástól, és 300 milliárd forintot követel vissza.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő átvilágítása a kormány közlése szerint számos szerződésszegést talált, a zárási feltételek közel fele nem teljesült. Az ingatlanokon például továbbra is rajta volt a zuglói önkormányzat elővásárlási joga, holott azt a zárás előtt töröltetni kellett volna. A Bayer vitatja az elállás jogszerűségét; az állam és a beruházó közötti jogi konfliktusról a Telex írt részletesen.

Az állami vásárlás meghiúsulásával a korábban biztosnak látszó közpénzes bevétel helyén több százmilliárdos vita maradt. A csődvédelem ebben a helyzetben időt adhat a vállalatoknak a hitelezőkkel való egyezkedésre. A kormány most azt akarja megakadályozni, hogy közben a tartozások maradjanak, a vagyon pedig eltűnjön.

Csakhogy a Bayer bedőlése az államnak is drága lenne. A Telex háttércikke szerint egy esetleges felszámolás után még egy megnyert per sem garantálná, hogy az állam visszakapja a követelt több százmilliárd forintot. A lap információi szerint a Bayer korábban arra számított, hogy a Fidesz-kormány akkor is átveszi az irodakomplexumot, ha nem teljesül minden szerződéses vállalás. Ennek a politikai hátszélre alapozott üzleti számításnak a kockázatát most a közpénzek mellett a cég dolgozói, alvállalkozói és a folyamatban lévő lakásberuházások vásárlói is viselik.

Belenéznek a könyvekbe, ellenőrzik a pénzmozgásokat

Az állami vagyonfelügyelő áttekintheti a két cég teljes vagyoni helyzetét, betekinthet a könyveikbe, megvizsgálhatja a szerződéseiket és a pénzforgalmi számláikat. Jóváhagyása nélkül nem vállalhatnak új vagyoni kötelezettséget, és felléphet a csődvédelem szabályait sértő ügyletekkel, kifizetésekkel szemben is. Ha korábbi vagyonkimentés gyanúját észleli, azt köteles jelenteni a bíróságnak és az illetékes hatóságoknak.

Magyar Péter szerint az állami kitettség nagysága és a csődeljárások időzítése miatt valós veszély, hogy a tulajdonosok vagy a mögöttük álló személyek megpróbálják kimenekíteni a vagyont, a veszteséget pedig az államra, az alvállalkozókra, a dolgozókra és más hitelezőkre hagyják. A miniszterelnök ennek kockázatáról beszélt, és büntetőjogi következményekre figyelmeztette Balázs Attilát.

Közben egy újabb front is nyílt: a zuglói képviselő-testület csütörtökön bejelentette, hogy pert indít a Bayer-csoport ellen. Ha az államnak sikerül elállnia a vásárlástól, a beruházónak piaci vevőt kellene találnia az irodaházakra – a perrel érintett ingatlanok értékesítése azonban újabb nehézségekbe ütközhet.

A NER gyergyóremetei sikertörténete is megingott

Balázs Attila felemelkedése a NER erdélyi kötődésű sikertörténeteinek egyik leglátványosabb példája. A kilencvenes években ipari alpinistaként indult Budapesten, később a Puskás Aréna és az Etele Pláza építésén is dolgozó vállalatcsoport tulajdonosává vált. A Forbes 2025-ös listáján 74,3 milliárd forintra becsült vagyonával Magyarország 48. leggazdagabb embereként szerepelt.

Az üzleti elitbe vezető útján meghatározó kapcsolat lett Tiborcz István, Orbán Viktor veje. Közös balatonfüredi kikötővásárlásukat egymilliárd forintos állami Kisfaludy-támogatás is kísérte.

Balázs eközben Gyergyóremetét tette meg erdélyi gazdasági terjeszkedése központjává. A Pro Economica Alapítvány és a HEPA támogatásaival is megtámogatott fejlesztések olyan léptékben érkeztek a faluba, hogy azt a sajtóban „székelyföldi Felcsútként” kezdték emlegetni. Repülőtér, tejpor- és csecsemőtápszergyár, gomba- és gyümölcsfeldolgozó, jégcsarnok, luxushotel és wellnessközpont rajzolta át a települést – és a Gyergyói-medence addigi erőviszonyait.

A terjeszkedéshez helyi politikai kapcsolatok is társultak. Az RMDSZ 2019-ben Hargita Megyéért Díjjal tüntette ki az üzletembert. Beruházásai előmozdításában pedig a Transtelex korábbi forrásai szerint fontos szerepet játszott Barti Tihamér, a gyergyói RMDSZ vezetője, akit Balázs helyi „kijáróembereként” írtak le.

A birodalom repedései már a budapesti csődvédelem előtt megjelentek. A Transtelex júliusi helyszíni riportja szerint a gyergyóremetei luxusszálloda és wellnessközpont építkezésein látványosan megállt az élet. A korábban 2023-ra ígért, majd 2027-re halasztott ötcsillagos komplexum betonváza mellé a romániai érdekeltségek csökkenő forgalma és apadó alkalmazotti létszáma adott hátteret.

A mostani állami felügyelet közvetlenül a két magyarországi cégre vonatkozik, a különálló romániai vállalkozások nem kerülnek automatikusan a csődeljárás alá. A budapesti pénzügyi válság azonban a székelyföldi terjeszkedés mögötti finanszírozást is bizonytalanná teszi. Gyergyóremetén így nagyon is helyi kérdés, hogy mi marad a közpénzekkel felépített üzleti birodalom ígéreteiből, és befejezi-e valaki a félbemaradt beruházásokat.