A kormányváltás után megtorpant Balázs Attila erdélyi birodalma: állnak a beruházások, megszorításokról érkeznek hírek

A Remete Ice Aréna parkolójában folyamatosan jöttek-mentek az autók. A néhány éve még Gyergyószentmiklóson játszó Gyergyói Hoki Klub új otthonában láthatóan zajlott az élet: nyíltak az ajtók, mozgás volt az épület körül, a gondosan kialakított parkolóban egymást váltották a járművek.

Néhány kilométerrel távolabb, a település határában, már más kép fogadott. A gyergyóremetei domboldalban álló luxushotelnél és a mellette megkezdett wellnessközpontnál ottjártunkkor egyetlen munkást sem láttunk. Nem dolgozott markológép, nem érkezett teherautó, nem mozgattak építőanyagot. A hotel körül álló konténereket, sóderkupacokat és félbehagyott homlokzatot csak a szél kerülgette, bár a wellness területén a kihelyezett tábla és néhány földhányás jelezte, hogy ott elvileg építkezés zajlik.

A hotelnek van teteje, de több helyen hiányoznak a nyílászárók, félkészek az erkélyek és a homlokzat, nincs befejezve a főbejárat és rendezetlen az épület környezete. A mostani állapotot a 2025 augusztusában készült felvételeinkkel, illetve a Magyar Hang hónapokkal korábbi fotóival összevetve kívülről nem látszik érdemi változás.

Pedig a táblák szerint javában kellene folynia a munkának. A hotel új építési engedélyét 2024. december 19-én adták ki, a kivitelezés kezdeteként 2025. január 8-át, befejezéseként 2027. január 8-át tüntették fel. A wellnessnél 2025. január 13-tól 2027. január 13-ig tartó, ugyancsak 24 hónapos kivitelezési idő szerepel. Vagyis papíron nem egy régen félbehagyott romot láttunk, hanem két jelenleg is épülő beruházást. A helyszínen viszont ennek semmi nyoma nem volt.

Amikor fényképezni kezdtünk, több, a Bayer telephelyein korábban látott terepjáró is megjelent a környéken, majd többször elhaladt mellettünk. A néptelen építkezés mellett elég feltűnő volt a hirtelen támadt járműforgalom. A korábbi riportunkkal ellentétben, ezúttal senki nem próbált megállítani, kérdőre vonni vagy elvezényelni bennünket. Szóba sem álltak velünk. Inkább távolról figyelték, mit akarunk és mit fotózunk le.

A NER székelyföldi kirakata

Balázs Attila neve a magyarországi olvasóknak leginkább a Bayer Construct miatt lehet ismerős. A cég kulcsszerepet játszott a Puskás Aréna monolit vasbeton szerkezetének kivitelezésében, dolgozott az Etele Plazán, az Agora Budapesten és számos más nagyberuházáson, majd az állam 244 milliárd forintért megvásárolta a Bayer zuglói irodakomplexumát leendő kormányzati negyednek. Balázst a magyar sajtó Tiborcz István üzlettársaként tartja számon, cége pedig 2024-ben stratégiai együttműködési megállapodást kötött az Orbán-kormánnyal.

A gyergyóremetei születésű üzletember azonban nemcsak Magyarországon építkezett. Az elmúlt években szülőfalujában, a Hargita megyei Gyergyóremete szélén olyan ipari és szolgáltatási rendszert alakított ki, amely méreteiben és látványában is kilóg a Gyergyói-medence falusias környezetéből. Az építkezéseket már a kezdetektől figyeltük, és rendszeresen visszatértünk, megnézni, hogy halad az ipari park kialakítása, mi a helyzet a magánreptérrel, illetve az ötcsillagos szállodával.

Az ipari létesítmények között minden van: burgonyapehelyüzem, hasábburgonya-gyár, négy burgonyatároló, tejpor- és csecsemőtápszerüzem, liofilizáló, húsfeldolgozó és logisztikai létesítmény is. A Bayer saját bemutatása szerint „európai szinten is példaértékű élelmiszeripari park” jött létre, amely munkahelyeket teremt, és bevonja a helyi termelőket az értékteremtésbe.

Hogy a nagybefektető mindent is kipipáljon, a Bayer Strada lett a Gyergyói Hoki Klub főtámogatója.

A rendszer úgy épült fel, hogy a magyarországi anyacég és a hozzá kapcsolódó vállalkozások egyszerre voltak beruházók, kivitelezők, beszállítók és támogatók. A Bayer Construct 2025-ös konszolidált beszámolója szerint a gyergyóremetei Bayer Strada 90 százalékban közvetlenül a magyarországi Bayer Construct tulajdona.

Sokáig úgy tűnt, a pénz és a politikai hátszél kifogyhatatlan. Magyar állami támogatás érkezett a gyárakra, az idegenforgalmi beruházásokra és a térség más projektjeire, miközben a helyi RMDSZ-es politikusok új gazdasági korszakot, munkahelyeket és a fiatalok hazatérését ünnepelték.

A Fidesz bukását követően azonban most először látszik, hogy a helyiek által „birodalomnak” vagy „erdélyi NER főhadiszállásként” emlegetett rendszer – a magyarországi közpénz infúzió nélkül – recseg-ropog.

Több mint 5,4 milliárd forint támogatást ítéltek meg a két, máig félkész beruházásra

A hotel és a mellette épülő wellnessközpont két külön cégen, két külön magyarországi támogatási programban nyert pénzt.

A szálloda kedvezményezettje a Bayer Agrouniver SRL volt, amely azóta Remete Luxury Hotel SRL-re változtatta a nevét. A vállalkozás a Pro Economica Alapítvány 2019-es turisztikai pályázatán 2 417 326 650 forint vissza nem térítendő támogatást nyert. Ez volt a programban megítélt legmagasabb összeg, a pályázati felhívásban szereplő 7,5 millió eurós felső határnak megfelelő támogatás.

A gyergyóremetei önkormányzattól korábban kikért építési dokumentumok szerint a hotel becsült kivitelezési értéke 7,18 millió lej, a mellette épülő wellnessé pedig 29 millió lej volt, ami összesen mintegy 7 millió eurónak felel meg. Mivel a wellness egy másik vállalkozás, a Beton Remete SRL nevén futott, sokáig nem volt világos, hogy a Pro Economica támogatása pontosan mely költségeket fedezte, és hogyan teljesítették a pályázatban előírt legalább 50 százalékos saját forrást. A pályázati felhívás szerint ugyanis a támogatás legfeljebb az elszámolható költségek felét tehette ki.

Azóta egy másik támogatási konstrukciót is azonosítottunk. A Magyar Exportfejlesztési Ügynökség, a HEPA 2020-as Külpiaci Növekedési Támogatásának hivatalos listája szerint a sóskúti Beton-Art Kft. 2 991 240 921 forint vissza nem térítendő támogatást nyert egy „5 csillagos wellness központ létrehozása” című projektre. A HEPA listája önmagában nem nevezi meg sem a romániai helyszínt, sem a helyi partnert, a Beton-Art HEPA-projektadatlapja viszont a Beton Remete SRL-t tünteti fel konzorciumi partnerként. Ugyanez a cég szerepel a gyergyóremetei építési táblán is a wellness beruházójaként.

A két projektre így összesen 5 408 567 571 forint vissza nem térítendő támogatást ítéltek meg.

Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy a teljes összeget már folyósították, lehívták vagy elszámolták. A Pro Economica tájékoztatása szerint a szállodaprojektre megítélt támogatást teljes egészében folyósították, ugyanakkor a HEPA wellnessprojektjének finanszírozásáról továbbra sem érhetők el hasonló részletességű nyilvános adatok.

A két projekt határideje sem azonos. A Pro Economica szállodaprogramjának eredeti megvalósítási határideje 2022. december 31. volt, miközben a hotel jelenlegi építési tábláján 2027. január 8. szerepel befejezési dátumként. A Beton-Art HEPA-projektadatlapja a wellness várható befejezését 2026. június 30-ra tette, a helyszínen kihelyezett új táblán azonban már 2027. január 13. olvasható.

Az építési táblák a kivitelezés feltüntetett időtartamát mutatják, azt azonban nem, hogy a Pro Economica és a HEPA a támogatási szerződések teljesítési határidejét is módosította-e. Arról sincs könnyen hozzáférhető nyilvános elszámolás, hogy a támogatási döntések óta pontosan mennyit fizettek ki, milyen munkálatokat fogadtak el, és milyen feltételekkel húzódhatnak a beruházások évekkel az eredeti tervek után is.

Az ügyben kérdéseket küldtünk a Pro Economica Alapítványnak és a Bayer Constructnak is. Többek között arra voltunk kíváncsiak, mennyit folyósítottak ténylegesen a megítélt támogatásokból, milyen önrészt igazoltak a kedvezményezettek, mi a beruházások jelenlegi hivatalos státusza, illetve miért nem látszik hónapok óta érdemi előrelépés a helyszínen.

A Pro Economica válaszában azt közölte, hogy a szállodaprojekt továbbra is érvényes támogatási szerződéssel rendelkezik, a 2,417 milliárd forintos támogatást teljes egészében folyósították, a kedvezményezett pedig eddig 3,052 milliárd forint saját forrást számolt el. Tájékoztatásuk szerint a szálloda teljes beruházási költsége meghaladja a 10 milliárd forintot, ezért a támogatás tényleges intenzitása már nem az eredetileg tervezett 50, hanem körülbelül 24 százalék. Hangsúlyozták azt is, hogy a támogatási szerződés kizárólag a szállodára vonatkozik, a Beton Remete SRL által épített wellnessközpont nem része a támogatott projektnek.

Az alapítvány szerint a kedvezményezett negyedéves jelentései alapján az idei év első felében is folytatódtak a munkálatok, a fizikai készültség 4 százalékponttal nőtt, ezért nincs tudomásuk arról, hogy az építkezést leállították volna. Közölték azt is, hogy a projekt megvalósítási határidejét – a világjárvány és az építőipari drágulások miatt – a támogató engedélyével meghosszabbították, a szálloda üzembe helyezésének jelenlegi határideje 2027. február 28. A Pro Economica szerint jelenleg nincs ok feltételezni, hogy a beruházás ne valósulna meg.

A Bayer Construct Zrt. a megadott válaszadási határidő lejárta után azt közölte, hogy „a szükséges egyeztetések elvégzéséhez” további két napra van szüksége, ezt követően ígértek érdemi választ. Amennyiben megkeresésünkre reagálnak, cikkünket frissítjük.

A remetei főcég számai már nem szóbeszédek

A helyiek hónapok óta beszélnek arról, hogy a Bayer visszafogta a költekezést. A pletykákat önmagukban nehéz ellenőrizni, a Bayer Strada 2025-ös mérlege azonban olyan változást mutat, amelyet már nem lehet falusi szóbeszédnek nevezni.

A vállalkozás árbevétele 2024-ben még megközelítőleg 25,1 milliárd forint volt (362,8 millió lej), 2025-ben azonban 8,64 milliárd forintra (124,9 millió lejre) esett vissza. Ez egyetlen év alatt 65,6 százalékos zuhanás. A 2024-ben elért, körülbelül 913 millió forintos (13,2 millió lejes) nyereséget 2025-ben már 1,08 milliárd forintos (15,6 millió lejes) veszteség váltotta fel.

Még látványosabb a foglalkoztatottsági adat: az éves átlagos létszám 238-ról 115-re csökkent. Ez nem bizonyítja automatikusan, hogy pontosan 123 embert elbocsátottak, mert állhat mögötte áthelyezés, kiszervezés, lejáró munkaszerződés vagy cégek közötti mozgás is. Azt viszont egyértelműen mutatja, hogy a Bayer Strada által jelentett átlagos foglalkoztatás egy év alatt kevesebb mint a felére esett.

Ez egybevág több, egymástól független helyi forrásunk állításaival.

Egyikük, aki elsőként hívta fel a figyelmünket arra, hogy elvonultak a munkagépek a hotel és a wellness mellől, azt mondta: a remetei érdekeltségeknél „érezhetően meghúzták a nadrágszíjat”. Elsőként a burgonyatárolóból hallott elbocsátásokról.

A dolgozóknak állítólag azt mondták, hogy technológiai fejlesztés és automatizálás miatt vált feleslegessé bizonyos munkakörök egy része. A magyarázatot többen kétkedve fogadták. „Egy néhány éve elkészült raktárról beszélünk, amelyet eleve a legmodernebb gépekkel szereltek fel. Nehéz elhinni, hogy most derült ki, hogy ennyi emberre nincs szükség” – mondta forrásunk.

Konkrét, elbocsátott dolgozót azonban ő sem tudott mutatni, aki névvel vállalta volna, hogy beszél. Más forrásaink is azt mondták: Remetén különösen nehéz megszólaltatni bárkit a Bayerről. A községben sok családnak adott munkát a cégcsoport, Balázs Attilát pedig még azok közül is sokan pozitívan ítélik meg, akik már megszorításokról beszélnek. „A remeteiek nem fognak oda szarni, ahonnan ettek. Balázs Attila nekik alapvetően pozitív figura” – fogalmazott egyik beszélgetőpartnerünk.

A jó fizetést szinte minden forrásunk elismerte. Nem hallottunk elmaradó bérekről, bércsalásról vagy olyan történetekről, amelyekben a cég egyszerűen átverte volna a munkásokat. A panaszok inkább a munkatempóról és az elvárásokról szóltak.

Egyik forrásunk rokona nemrég maga mondott fel az egyik üzemben. Elmondása szerint a térségben magasnak számító fizetést kapott, a túlórát is kifizették, de olyan mennyiségű és intenzitású munkát vártak el tőle, amelyet hosszabb távon nem bírt. „Hiába fizetik ki a túlórát, ha teljesen kizsigerelik az embert. A pénz nem boldogít, ha semmi másra nem marad időd és erőd” – mondta.

Egy másik megszólalónk a remetei gyárakat zárt rendszerként írta le. Az alkalmazottak számára saját étkezőt alakítottak ki, az ételt és az italt is beviszik nekik, így munkaidő alatt alig van okuk elhagyni a telepet. Önmagában az üzemi étkezde természetesen nem rendkívüli, forrásunk szerint azonban a rendszer része az is, hogy a dolgozók ne beszéljenek arról, ami a falakon belül történik.

A megszorításokról más, kisebb jelek is keringenek. Alkalmazotti körből származó információk szerint szigorították a cégautók használatát: olyan utak üzemanyagköltségét is a dolgozókkal fizettetik meg, amelyeket korábban a vállalat állt. Többen azt is hallották, hogy járműveket adnak el. Ezeket az állításokat dokumentumokkal nem tudtuk igazolni, de ugyanabba az irányba mutatnak, mint a hivatalos mérleg: a romániai főcégnél a magyarországi kormányváltásra visszaesett a forgalom, az alkalmazotti létszám és az eredmény.

Magyarországon megfordult a szél

A remetei források a változásokat szinte kivétel nélkül a magyarországi politikai fordulathoz kapcsolják. Áprilisban a Tisza Párt 141 mandátumot szerzett, ezzel leváltotta a Fidesz-kormányt. Ezt megelőzően viszont Balázs Attila az utolsó pillanatig nyíltan kiállt az Orbán-kormány mellett. Amikor Magyar Péter Nagyváradig sétált Balázs Attila Viastein cégéhez köthető alkalmazottak jelentek meg, hogy botrányt keltsenek, a választás előtti napon pedig levelet küldött a Bayer Construct és a Viastein dolgozóinak, amelyben a Fidesz támogatására szólította fel őket, majd azt írta: aki ezzel nem ért egyet, „ne vegyen részt a mi csapatunkban”. Később bocsánatot kért, és azt közölte, nem akarta megsérteni munkatársai szabad döntését.

A politikai széljárás változása napokon belül látványossá vált. Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester nem volt hajlandó tárgyalni Balázzsal és a Bayer küldöttségével, hanem az önkormányzat ügyfélszolgálatához irányította őket. A döntését kifejezetten a választás előtt kiküldött levéllel indokolta.

Forrásaink szerint az új kormány rövid időn belül három-négy nagy Bayer-projektet is leállított vagy kezdett felülvizsgálni, hogy példát statuáljon a korábbi rendszer egyik kedvezményezett vállalkozóján. És több beruházás körül politikai és önkormányzati vita kezdődött.

Ezt követően a csoport magyarországi érdekeltségeinél is megjelent a leépítés. A Bayer-csoporthoz tartozó Viastein Kft. május 28-án legfeljebb 45 embert érintő csoportos létszámleépítési szándékot jelentett be a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalnak. A hatósági tájékoztatás szerint a ténylegesen elbocsátott dolgozók száma ennél alacsonyabb is lehet.

Mindez még nem jelenti azt, hogy a teljes Bayer-csoport pénzügyileg összeomlott volna. Éppen ellenkezőleg: a vállalat 2025-ös konszolidált beszámolója 16,3 milliárd forintos korrigált adózott eredményt és növekvő saját tőkét mutatott. A csoport likviditási mutatója viszont 0,92-ről 0,58-ra romlott, a rövid lejáratú kötelezettségek jelentősen meghaladták a forgóeszközöket. A beszámoló szerint a napi fizetőképesség azért megfelelő, mert a kötelezettségek jelentős része kapcsolt vállalkozásokkal szemben áll fenn.

Vagyis a magyarországi anyacég még messze van az összeomlástól. A remetei leányvállalatnál azonban már egyértelműen látható a visszaesés.

Ez azért fontos, mert a gyergyóremetei rendszer nem egyetlen önálló gyárból áll. Egymáshoz kapcsolódó cégek, beruházások, feldolgozóüzemek, kivitelezők, sporttámogatások és turisztikai projektek hálózata. Helyi forrásaink szerint a vállalkozások részben egymást látták el munkával, megrendeléssel és pénzzel. Ha az egyik nagy szereplő forgalma hirtelen kétharmadával esik, annak hatása könnyen tovaterjedhet a teljes rendszerben.

A bajnokcsapatból is távoznak

A Gyergyói Hoki Klub első ránézésre nem egy bajban lévő egyesület képét mutatja. A csapat áprilisban megvédte Erste Liga-bajnoki címét, a Remete Ice Aréna működik, a cégcsoport honlapja pedig továbbra is a Bayer hosszú távú stratégiai partnereként mutatja be a klubot.

A háttérből azonban itt is megszorításokról hallani.

Több, a klub működésére rálátó forrásunk szerint a játékosok egy részétől azt kérdezték, vállalnák-e a következő szezont a korábbi fizetésüknél jóval kevesebbért. Van, aki az előző összeg feléről beszélt, mások csak jelentős bércsökkentést említettek. Írásos ajánlatot azonban erről nem láttunk, és olyan játékos sem nyilatkozott nekünk névvel, aki megerősítette volna a fizetése megfelezését.

A játékosmozgás viszont már nyilvános. Szopos-Bőjte Szabolcs a Csíkszeredai Sportklubhoz, Vincze Péter pedig a Fehérvár AV19-hez igazolt, Konsta Mesikämmen a Brassói Coronához. Mesikämmen távozása különösen feltűnő. A Gyergyói Hoki Klub január végén még azt jelentette be, hogy három évvel meghosszabbította a finn hátvéd szerződését. A játékos akkor arról beszélt, hogy Gyergyó a második otthona, és szeretne további sikereket elérni a csapattal. Kevesebb mint öt hónappal később a bajnoki rivális Brassó szerződtette.

A klub következő idényre szóló, nyilvánosan elérhető keretében pedig több olyan játékos nem szerepel, aki az előző szezonban a bajnokcsapat tagja volt.

A felnőttcsapat mellett az utánpótlásnál is vannak feszültségek. Helyi források szerint több gyergyószentmiklósi szülőnek a kezdetektől gondot okoz, hogy a gyerekeket már Gyergyóremetére kell vinni edzésre. Miután a Balázsék által felhúzott aréna elszívta a város hokicsapatát és eseményeit. Az edzések miatti plusz utazás viszont nemcsak időt vesz el, hanem az iskolai programot is nehezebben összeegyeztethetővé teszi a sporttal. Forrásaink olyan gyerekekről is beszéltek, akik a költözés után abbahagyták a hokit vagy más csapathoz mentek.

A Gyergyói Hoki Klubot is megkerestük a költségvetés esetleges változásáról, a játékoskeretre fordítható összeg csökkentéséről, a távozások okairól, valamint a Remete Ice Arénába költözés után felmerült utánpótlás-nevelési problémákról. A klub azonban érdemben nem válaszolt a kérdéseinkre. Azt közölték, hogy továbbra is saját kommunikációs stratégiájuk szerint tájékoztatják a nyilvánosságot, és hamarosan átfogó közleményt adnak ki, amely szerintük a csapatépítéssel és más közérdekű kérdésekkel kapcsolatban is választ ad majd.

Közleményükben pedig „irányváltást, szintlépést és átszervezést” jelentett be. Eszerint a játékosok távozását nem pénzhiánnyal indokolták, hanem hogy a következő idényben nagyobb szerepet szánnak a saját nevelésű fiataloknak, a gyergyói edzőknek és szakembereknek, miközben csökkentik a légiósok súlyát, és erősebb hazai magra építik a felnőttcsapatot. A közlemény ugyanakkor nem tér ki arra, változott-e a klub költségvetése, ajánlottak-e alacsonyabb fizetést a játékosoknak, illetve ezeknek volt-e szerepük a távozásokban.

Érdekesség, hogy a közleményt csak közvetve tudtuk megismerni, mert a Gyergyói Hoki Klub Facebook-oldala időközben – számunkra nem ismert okból – letiltotta szerkesztőségünk újságíróját, így az ott közzétett tartalmakat közvetlenül nem tudjuk követni.

Bár az épülő hotelt, a wellnessközpontot, a gyárakat és a Gyergyói Hoki Klubot is láthatóan megviselte a magyarországi kormányváltás utáni visszaesés, a rendelkezésünkre álló adatok alapján túlzás lenne azt állítani, hogy Balázs Attila teljes székelyföldi birodalma összeomlott. A gyárak közül több továbbra is termel, a Remete Ice Aréna működik, a Bayer magyarországi cégcsoportja pedig 2025-ben még több tízmilliárd forintos eredményt ért el. Balázs Attiláról még a kritikus helyi források is azt mondják, hogy munkát és az átlagosnál jobb fizetéseket hozott egy olyan térségbe, ahonnan évtizedek óta tömegesen járnak el dolgozni.

De a visszaesés jelei már nemcsak szóbeszédek.

Mindez együtt pedig már egy olyan rendszer megtorpanását mutatják, amelyet a magyar állami pénz, az Orbán-kormánnyal ápolt politikai kapcsolat és a Bayer-csoport belső megrendelései egyszerre tartottak mozgásban. A túl optimista lendület pedig úgy tűnik alább hagy, de a visszájára is elsülhet, aminek a helyiek ihatják meg a levét.