Csődvédelmet kért a Bayer Construct, meginoghat Balázs Attila gyergyóremetei birodalma is

Csődvédelmet kért maga ellen a Bayer Construct Zrt. – az a magyarországi építőipari óriás, amelynek tulajdonosa, a gyergyóremetei származású Balázs Attila az elmúlt években a Nemzeti Együttműködés Rendszerének egyik legfontosabb gazdasági háttéremberévé, Tiborcz István rendszeres üzlettársává és szülőfaluja teljhatalmú átformálójává nőtte ki magát.

A cégvezér augusztus 26-án levélben közölte a munkavállalókkal, hogy bírósághoz fordultak a fizetési moratóriumért, írja a Telex. A csődeljárás közvetlen kiváltó oka a budapesti gigaprojekt, a Zugló Városközpont körüli összeomlás. A Bosnyák tér mögötti kormányzati negyedet eredetileg több százmilliárd forintért vásárolta volna meg a magyar állam, ám a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő augusztus elején váratlanul felmondta az előszerződést arra hivatkozva, hogy a beruházó a kitűzött határidőig nem töröltette a zuglói önkormányzat elővásárlási jogát az ingatlanok tulajdoni lapjáról.

A kormányzati elállás és a pénzcsapok elzárása után a Bayer Construct komoly likviditási problémákkal találta szemben magát. A cég vitatja a szerződésbontás jogosságát, és pert indít az állam ellen, miközben a kerület vezetése is kártérítési pert helyezett kilátásba az elmaradt infrastrukturális fejlesztések miatt. A csődeljárás ebben a helyzetben a legvégső védelmi vonal: a hitelezők elől menekülve moratóriumot biztosít a vállalatnak, hogy reorganizációs tervet tegyen le az asztalra, és megpróbálja elkerülni az azonnali felszámolást.

A most csődvédelembe menekülő, 50 éves gyergyóremetei üzletember karrierje a klasszikus NER-sikersztorik erdélyi mintapéldája: a kilencvenes években egyszerű ipari alpinistaként indult Budapesten, mára viszont a Forbes gazdaglistáján 74,3 milliárd forintra becsült vagyonával az ország 48. leggazdagabb embere lett. A Bayer Construct tavalyi 20 milliárdos profitjával már a Mészáros–Szíjj–Garancsi-féle ligában játszott, és olyan megaprojekteken edződött, mint a Puskás Aréna vagy az Etele Pláza. Balázs igazi elitklubos belépőjét a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz fűződő szoros üzleti kapcsolata jelentette, a közös balatonfüredi kikötővásárlást egymilliárdos állami Kisfaludy-támogatás kísérte.

Balázs Attila erdélyi környezetében is erős politikai kapcsolatok épültek ki. Az RMDSZ 2019-ben Hargita Megyéért Díjjal tüntette ki, méltatva „példamutató közösségi szerepvállalását”. A helyi beruházásainak előmozdításában kulcsszerepet játszott Barti Tihamér, az RMDSZ gyergyói elnöke, aki a Transtelex forrásai szerint gyakorlatilag Balázs „kijáróembereként” működött a térségben. Barti a DNA korrupciós vádjai és tisztségbeli eltiltásai után csak nemrég tudott visszakapaszkodni a helyi közélet élvonalába.

A budapesti dominó dőlése most közvetlen veszélybe sodorja Balázs szülőfaluját is, amelyet az elmúlt években a sajtóban nem véletlenül kezdtek „székelyföldi Felcsútként” emlegetni.

A remetei születésű milliárdos az elmúlt esztendőkben szülőfaluját tette meg az erdélyi gazdasági expanziója központjává. Magyar állami forrásokból – elsősorban a Pro Economica Alapítvány és a HEPA támogatásaival kistafírozva – olyan léptékű fejlesztéseket zúdított a falura, amelyek teljesen felborították a Gyergyói-medence hagyományos egyensúlyát. Itt épült fel a helyi jégkorongsport súlypontját Gyergyószentmiklóstól elszipkázó fedett jégcsarnok, ide tervezték a közvetlen budapesti járatokat fogadó kisrepülőteret, és ide álmodták meg a modern bio tejpor- és csecsemőtápszergyárat, valamint a gombát és erdei gyümölcsöt feldolgozó üzemet is.

A birodalom ékköveinek szánt gyergyóremetei luxusszálloda és wellnessközpont építkezésein azonban a Transtelex helyszíni feltárásai szerint már a nyár folyamán látványosan megállt az élet. A korábban 2023-ra ígért, majd 2027-re kitolt határidejű ötcsillagos komplexum betonvázai hónapok óta némán magasodnak a falu határában, és a romániai leányvállalatok gazdasági mutatói is a forgalom, valamint az alkalmazotti létszám visszaesését jelezték már a magyarországi politikai átrendeződések idején.

Bár a székelyföldi cégek és projektek jogilag különálló entitások – ami pillanatnyilag megóvhatja az ottani vagyontárgyakat attól, hogy a budapesti csődeljárás azonnal magával rántsa őket –, a gyakorlatban ezer szállal kötődnek az anyacég tőkeerejéhez és az állami pénzcsapokhoz. Ha a budapesti anyacég csődvédelembe kényszerül, és a magyar állammal évekig tartó pereskedés veszi kezdetét a milliárdokért, az erdélyi presztízsberuházások befejezése, a repülőtér fenntartása és a gyárak zavartalan üzemeltetése olyan forráshiánnyal szembesülhet, amely miatt a székelyföldi kirakatprojektek sorsa is bizonytalanná válhat.