Felzúgott a „Mocskos Fidesz!” Székelyföld szívében is, az Egyfeszt közönsége Carson Coma koncertjén skandálta

Székelyföld szívében, Gyergyószentmiklóson – ahol elvileg töretlen a Fidesz támogatottsága – vasárnap éjfélkor mégis felzúgott a „Mocskos Fidesz!” skandálás a Carson Coma koncertjén. A zenekar az Egyfeszt zárónapján lépett fel a Livingroom udvarában, és bár nem ők kezdeményezték a rigmust, nem is távolodtak el tőle: a frontember mikrofonjára egy szivárványos Pride-zászló is felkerült a koncert végén.

Tulajdonképpen ez az idei nyár egyre nagyobb teret hódító politikai slágere – a mocskos fideszezés –, ami rendre felzúg a magyarországi koncerteken, és már nyíltan beszélnek arról a politikai elemzők, sőt a fideszes politikusok is, hogy a párt elveszítette a 40 év alatti generációk bizalmát.

Erdély viszont hivatalosan továbbra is kormánypárti bázisnak számít – épp a hétvégén zajlott le egy látványos összecsapás a magyarországi kormánymédia és a független sajtó között Magyar Péter erdélyi útja kapcsán. Ehhez a hangulathoz csatlakozott most Gyergyószentmiklós is – ahol a fesztivál közönsége világossá tette, hogy érti, mit jelent egy ilyen rigmus. A Carson Coma pedig nem reagált elutasítóan, inkább természetesnek tűnt számukra, hogy a közönség ilyen módon fejezi ki az érzelmeit – mintha számítottak volna az új idők új szavára, ami Székelyföldön ugyan szokatlan még, de Magyarországon egyre több koncerten megtörténik, ami miatt a Fidesz-KDNP kormány már hadat üzent a fiataloknak és kedvenc előadóiknak.

Gyergyószentmiklóson a „mocskos Fidesz” skandálás a Daddy said no című dal után hangzott fel, ami a tekintélyelvű szülői (és átvitt értelemben politikai) kontrollról szól, finoman utalva arra is, hogy „nem a tied a ház csak azért, mert nálad van a kulcs”. A dal utolsó sora („Kisípolod megint majd hogy ******”) nyíltan Orbán Viktorra utal – ez a sor korábban a Feldobom a követ című számukban is megjelent: „Utcai harcos orcán fintor / Ki fogod sípolni hogy ***?” A skandálás nem volt hosszan elnyújtott, de a színpad előtti első sorokban legalább fél percig egyértelműen hallható volt.

Nem ez volt az első alkalom, hogy Carson Coma-koncert alatt hangzott el a rigmus: a marosvásárhelyi Vibe Fesztiválon is hasonló történt. A Transtelexhez eljutott felvétel szerint ott is az említett két szám között kezdett skandálni a közönség. Mindkét rendezvényt magyar közpénzből, illetve a magyar államhoz szorosan kötődő szervezeteken keresztül támogatják. A Vibe mögött például többek között a Mathias Corvinus Collegium (MCC) erdélyi tevékenységéért felelős igazgatója, Talpas Botond áll.

A gyergyószentmiklósi Egyfesztnél is hasonló a helyzet, de azt a „gyergyószentmiklósi NER szervezi”, és az RMDSZ Gyergyó Területi elnökének, Barti Tihamérnak a nevéhez köthető. Az Egyfeszt fesztivált közvetlenül és közvetve is jelentős mértékben közpénzből támogatják, mint adatigénylésünk által megtudtuk, a Bethlen Gábor Alap (BGA) több millió forinttal támogatta az idei kiadást.

A Carson Coma egyébként már legalább harmadik alkalommal lépett fel az Egyfeszten. A közönség körében a zenekar a nyílt politikai és társadalmi állásfoglalásairól is ismert. Nem véletlen, hogy sokaknak már nem is a Pride-zászló, hanem egy korábbi fellépésükön viselt póló vált emlékezetessé, amin az állt, hogy „A homofóbok buzik”.

A Transtelex információi szerint a Carson Coma 40 000 eurós, az elhíresült tusványosi fellépése után itt is koncertező Margaret Island pedig 13 500 eurós fellépti díjat kapott.

A sokszínűség is teret kapott az Egyfeszten, de nem úgy, ahogy a szervezők várták

Gyergyószentmiklóson a Carson Coma utolsó száma, a Pók alatt megjelent egy Pride-zászló is: a frontember, Fekete Giorgio mikrofonján tűnt fel a színes lobogó. A dal egyébként is a meleg közösségről és a társadalmi előítéletek kritikájáról szól – az „Ádám és Éva, nem Ádám és Béla” típusú szlogenek abszurditására reflektál, és azzal a kérdéssel zárul: „Miért zavar az, hogy létezem?”

A tavalyi évhez képest szerény, de érzékelhető javulásokat hozott az idei Egyfeszt: a hangulat kiegyensúlyozottabb volt, a koncertek felszabadultak, és néhány szervezési hiányosságot igyekeztek orvosolni. A Gasztro utca például karszalag nélkül is látogatható volt, a legtöbb udvarba szabad volt a belépés, és az önkormányzat felé fennálló tartozásokat is rendezték. Ugyanakkor továbbra is gondot okozott a tájékozódás, több technikai malőr is előfordult, és néhol hosszú sorok alakultak ki. Mindezek ellenére sokak szerint jó dolog, hogy van az Egyfeszt, mert végre van valami, ami megmozgatja a várost.

A fesztivál szervezői egyelőre nem kommentálták a politikai tartalmú megnyilvánulásokat. Kérdéseinket azonban újra elküldtük számukra, bízva abban, hogy ezúttal – ígéretükhöz híven – válaszolnak a fesztiváltámogatásokkal és a rendezvény közéleti vonatkozásaival kapcsolatos sajtóérdeklődésre.

A gyergyói közönség viszont jelezte, hogy bármilyen a szándék, ők pontosan értik, mit jelent, ha a koncert után azt skandálják: „Mocskos Fidesz.”

Az Egyfeszt az elmúlt években nemcsak kulturális, hanem politikai-gazdasági jelenséggé is vált. Korábbi riportjainkban részletesen bemutattuk, hogy a gyergyószentmiklósi önkormányzat súlyos eladósodottság mellett is rekordösszegű közpénzzel támogatta a fesztivált, miközben helyi sportklubok és alapinfrastruktúrák forráshiánytól szenvednek. Rávilágítottunk arra is, hogy az esemény mögött közvetve vagy közvetlenül magyar állami források is megjelentek: a Bethlen Gábor Alap több millió forintot utalt a szervező Ice Flora Alapítványnak, miközben Kántor Boglárka RMDSZ-es parlamenti képviselő nem cáfolta egyértelműen, hogy ő maga közvetített volna kormányzati pénzeket a fesztivál irányába. Írtunk az Erdélyi Magyar Szövetség tiltakozásáról is, amely az átláthatatlan, fenntarthatatlan költekezésre figyelmeztetett. Riportjainkban a helyszíni tapasztalatokra alapozva beszámoltunk az önkéntesek túlterheltségéről, a technikai hibákról, a helyi szolgáltatók háttérbe szorításáról, és arról is, hogy a szervezés évről évre visszatérő kérdéseket vet fel a közpénzek felhasználásáról.